Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-31 / 252. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 31. Régió 5 » Sokan a fákat és a madarakat, sőt az elhunyt hajléktalanokat sem tűrnék meg a temetőkben Fontosabb a látszat, mint a kegyelet Nyitra. A fák kivágását és a madarak kiirtását követeli sok hozzátartozó, hogy a drága pénzen készíttetett sírköveket se levél, se madárpiszok ne szeny- nyezze be. VRABEC MÁRIA Monika Nitryová, a nyitrai temetőgondnokság vezetője szerint az utóbbi években egyre több az ilyen kérés - főleg mindenszentek táján, amikor mindenki rendbe hozza a sírokat. Madárpiszok a márványon „A hozzátartozók letakarítják a sírt, aztán ha másnap meglátják, hogy levél hullott rá, felháborodottan telefonálnak. Minden nap gereblyéztetünk, de a fákon sok még a levél, természetes, hogy lehullik. Valahogy megfeledkeztek arról az emberek, hogy a temető tulajdonképpen sírkert, a fa és a madár hozzátartozik. Ma a legtöbben inkább úgy kezelik, mint a hivalkodó emlékművek tárlatát, és azt szeretnék, ha még egy madár se ülne a fényes márványra, nehogy ott maradjon a nyoma” - mondja Nitryová, aki szerint már nem ritkaság a tíz-tizenötezer eu- rós síremlék sem, kerítéssel, páddal, külön járdával. „Az egész olyan, mint egy kis magánbirtok a temetőben és az ilyenek tulajdonosai azt szeretnék, hogy a közelben lévő fákat vágjuk ki. Nem törődnek azzal, hogy ép, egészséges füzekről, nyárfákról van szó, nekik árnyék sem kell, hiszen a márványnak nem árt a nap.” A temetőgondnokság, természetesen nem fog fákat irtani, épp ellenkezőleg, még többet ültet. „Az egész világban az a trend, hogy a temetőket parkosítják és a nyugalmat árasztó környezetre adnak, nem pedig a minél drágább, minél pazarabb síremlékekre. Remélem, nálunk is elmúlik az a divat, mert időnként úgy érzem, sokaknak a kegyeletnél fontosabb a látszat”. Nem csak a madarak és a fák, de a hozzátartozójuk közelébe temetett elhunytak ellen is kifogásaik vannak az embereknek, a megboldogult hajléktalanokat Nyitrán már három temetőből „kiutálták”. Hajléktalanok kriptája „Az emberek azt kifogásolták, hogy ezekkel a sírokkal senki nem törődik, rontják az összhatást a rendezett sorokban, és a gaz átterjed a többi sírra is. „Eleinte az egyik városi temetőben helyeztük végső nyugalomra a hajléktalanokat, egy félreeső helyen. Nem is volt kifogás, de a temető megtelt. Akkor Nyitraemőkén kezdtünk temetni. A városrész lakói azonban úgyszólván elkergettek, mondván, nekik nem kellenek gondozadan sírok. Tíz hajléktalant temettünk el Kyneken, amikor a városrész bizottsága beidézett és közölték velem: a helyi polgárok nem óhajtják, hogy hajléktalanokat temessünk a temetőjükbe” - számol be a tapasztalatairól Monika Nyitryová. Már a holtakat sem tiszteljük Ekkor döntött úgy a város vezetősége, hogy a hajléktalanokat elhamvasztják és a Cabaji úti temetőben közös kriptát nyitnak számukra. Az urnát a temetőgondnokság veszi át és helyezi el a kriptában egyszerű szertartás keretében. Egyszerre mindig több urnát temetnek, kb. félévenként: Jelenleg a hajléktalanok kriptájában húsz urna van, hatot halottak napján fognak elhelyezni benne. „Megfigyeltem, hogy ilyentájt is csak kevesen állnak meg a hajléktalanok síremlékénél, alig egy-két gyertya ég előtte. Régen minden elhagyott sírról gondoskodtak az emberek, mindegyiken gyújtottak gyertyát, mára ez a holtak iránti tisztelet is eltűnt” - emlékeztet a temetőgondnokság vezetője. „A hajléktalan is ember, nem nekünk kell ítélkeznünk afelett, miért alakult úgy a sorsa, hogy az övéi megfeledkeztek róla. Egy főhajtás, egy csendes ima, és egy kis mécses ilyenkor minden megholt léleknek jár, függetlenül attól, milyen látványosan felcicomá- zott sírban fekszik.” 1951-ben halt vértanúhalált a kommunista megfélemlítést elutasító esztergomi segédpüspök Ma avatják boldoggá Meszlényi Zoltánt „Krisztus hű pásztoraként a hitet és egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha!" - írta székfoglalójában Meszlényi Zoltán (Képarchívum) GULYÁS ZSUZSANNA Esztergom. Ünnepi szentmise keretében hirdetik ki Meszlényi Zoltán egykori esztergomi segédpüspök boldoggá avatását ma, az esztergomi bazüikában. A szertartást Erdő Péter bíboros, prímás, az Esztergom-Budapesti egyházmegye érseke mellett Angelo Amato érsek, az Apostoli Szentszék Szentté avatási Ügyek Kongregációjának prefektusa végzi. Az 1951-ben vértanúhalált halt Meszlényi Zoltán boldoggá avatási eljárása 2004-ben indult. Az ehhez szükséges összefoglaló dokumentumot Erdő Péter bíboros 2008 júniusában nyújtotta át XVI. Benedek pápának. A katolikus egyházfő egy éven belül, 2009 júliusában jóváhagyta azt a dekrétumot, ami elismerte egyebek között Meszlényi Zoltán vértanúságát. Az egykori segédpüspök boldoggá avatásáról viszonylag gyorsan döntött az egyház, hiszen mások esetében akár több száz évig is eltart az eljárás. Meszlényi Zoltán vértanúságát viszont hamar és könnyen igazolni lehetett egyebek között a tanúkihallgatások során felvett jegyzőkönyvekkel. Meszlényi Zoltán Lajos 1892-ben született Hatvanban. Rómában tanult teológiát, 1915- ben szentelték pappá. 1916-tól dolgozott a Primáši Palotában. XI. Piusz pápa kinevezése nyomán 1937-ben lett a mindenkori esztergomi érsek segédpüspöke. Amikor az állambiztonsági szervek 1948-ban letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték Mind- szenty József bíborost, ő lett az egyházmegye érseki helynöke, mivel Drahos János, a kinevezett érseki helynök is elhunyt. Meszlényi Zoltánt 1950. június 29-én késő este hurcolták el esztergomi lakásáról az állambiztonsági szervek emberei. A kistarcsai internáló táborban elkülönítve őrizték és kínozták. E kínzások és ütlegelések következtében végkimerülésben hunyt el 1951. március 4-én. A volt kommunista diktatúra magyarországi vértanúi közül Meszlényi Zoltán az első, akit a katolikus egyház a boldogok sorába emel - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága. Az MKP-s városatyák ragaszkodnak a városi rendőrség megbízott rendőrparancsnokának leváltásához képviselő-testületi ülés Ógyallán Elmaradt a ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Ógyalla. Elmaradt a csütörtökre meghirdetett testületi ülés a városban, amely az október 8-án az MKP-s képviselők kivonulása miatt félbeszakadt ülés folytatása lett volna. Kecskés Miklós, az MKP-frakció elnöke levélben értesítette Margita Zemková polgármestert arról, hogy továbbra is a 484/2009-es, azaz a megbízott városi rendőrparancsnok visszahívására vonatkozó határozatuk teljesítéséhez kötik részvételüket az ülésen. Ezt a határozatot még 2009. június 11-én fogadta el a testület, majd miután a polgármester élt vétójogával - szerinte ugyanis törvénytelen volt a leváltás -, 2009. július 9-én a testület megerősítette azt. A képviselők többsége azért ragaszkodik Marián Botos megbízott rendőrparancsnok leváltásához, mert az EU-s választásokat megelőzően részt vett a több MKP-s tisztségviselőt rágalmazó névtelen röplapok terjesztésében. A legutóbbi, október 8-i ülésen Margita Zemková egyebek között azzal magyarázta a határozat teljesítésének megtagadását, hogy ő már korábban a komáromi járási ügyészséghez fordult az ügyben, mint ahogyan a testület megerősítette volna a határozatot. Ez viszont nem felel meg a valóságnak, mivel később kijelentette: csak augusztus 13-án juttatta el beadványát az ügyészséghez. A félbemaradt ülést követően a polgármester lapunknak úgy nyilatkozott, leül tárgyalni az MKP- frakcióval és „megbeszélik a dolgokat.” Erre a megbeszélésre viszont nem került sor. „Sem a polgármester, sem az MKP-klub nem kezdeményezett találkozót, a polgármester október 29-re mégis összehívta az ülést - mondta Kecskés Miklós. - Mi viszont tartjuk magunkat eredeti elhatározásunkhoz, hogy mindaddig, amíg a rendőrparancsnokot le nem váltja posztjáról, addig nem veszünk részt a testületi ülésen.” Tegnap próbáltuk elérni A félbemaradt ülést követően a polgármester lapunknak úgy nyilatkozott, leül tárgyalni az MKP-frakcióval. Margita Zemkovát is, de értesüléseink szerint szabadságon volt, és nem vette fel a mobiltelefonját. (vkm) AJÁNLÓ Október 31. (szombat) Búcs - 17.00: Megemlékezés Kálvin Jánosról - Molnár László előadása a református templomban a Katona Mihály Napok keretében, (vkm) November 3. (kedd) Pozsony - 18.00: Simon Attila történész, a Fórum Intézet munkatársa tart előadást az első bécsi döntésről. Az 1938. évi komáromi tárgyalások a közös magyar-szlovák történelmi múlt egyik legvitatottabb pontja, (ú) Átadták a Janský-emlékérmeket Dunaszerdahelyen Véradókat tüntettek ki ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. Ünnepélyen keretek között, a Bon Bon szállóban került sor a Janský-emlékér- mek átadására. Szabó Dagmar, a helyi vöröskereszt vezetője, elmondta, idén összesen 2541 véradást regisztráltak, aminek köszönhetően 1144 liter vérhez jutottak a kórházak. A bronz-, ezüst, arany-, illetve gyémántfokozatú Janský-emlékérmeket Misányik Tibor, a körzeti közegészségügyi hivatal vezetője nyújtotta át a véradóknak. Közülük ketten, a bősi Jozef Bielik, illetve a nagymegyeri Matlák Imre kapott gyémántfokozatú érmet, amely azt mutatja, hogy ők már nyolcvannál is többször adtak vért életük során. Rajtuk kívül 23-an arany-, 62-en ezüst, és 18-an bronz fokozatú emlékérmet kaptak, amelyet a negyedik vércsoport felfedezőjéről, Ján Janskýról neveztek el. A számok azt is mutatják, hogy sajnos a fiatalok ritkán szánják rá magukat a véradásra, pedig mindössze néhány percig tart az egész procedúra, ami később életeket is menthet, (szt) A hűséges véradókat a polgármesterek is kitüntették (Szilvósi Tibor felvétele) Spekulációs szándék van a döntés mögött? A mezőgazdaságot készül leépíteni a Szlovák Földalap? ÚJSZÓ-ÉRTERSÜLÉS Dunaszerdahely. A regionális agrárkamara igazgatója elhamarkodottnak tartja azokat a reakciókat, melyeket a Szlovák Földalapnak a bérleti szerződések 2011. január 1-jétől történő felmondásáról közétett sajtóinformáció váltott ki. Patasi Ilona, a Szlovák Agrárkamara dumaszerdahelyi regionális igatója elmondta: Stanislav Becík volt mezőgazdasági tárcavezető már a 2008 decemberében Csallóközben tett látogatása alkalmával felvetette, hogy a térségben komoly gondok vannak az állattenyésztéssel és a speciális növények termesztésével, holott ezekben az ágazatokban sokkal magasabb termelékenységet mutathatna ki a térség. Ezzel főképp a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a húsipari termékek előállításának visszaesésére utalt. Értesüléseink szerint Szlovákia az év első tíz hónapjában 9 milliárd eurót költött ezek behozatalára. Az igazgatónő szerint a Szlovák Földalap felül fogja bírálni az eddigi szerződéseket, s elsősorban azokat a mezőgazdászokat részesíti majd előnyben, akik zöldség és gyümölcstermesztéssel, valamint állattenyésztéssel foglalkoznak, ám nem rendelkeznek megfelelő földterülettel. „Véleményem szerint nem arról van szó, hogy a jövőben senkivel sem kötnek szerződést, hanem elemezni fogják az eddigieket, tekintettel a bérleti díjak fizetésére is, és ennek eredményeire támaszkodva szerződnek majd a gazdákkal” - mondta. További problémának számít a gabona-túltermelés és az ebből következő alacsony felvásárlási ár is, aminek kapcsán megjegyezte: ha az állattenyésztésben sikerülne visszaállítani a hétnyolc évvel ezelőtti állapotokat, azzal a gabonatermesztők is jól járnának. A mezőgazdaságban anyagilag kevésbé érdekesnek számító állat- tenyésztés, valamint gyümölcs- és zöldségtermesztés azt követően került válságba, hogy a hazai piacon megjelentek az Európai Unió nyugati tagországaiból behozott termékek. Ez főképp a tejtermelőket érintette érzékenyen, több tehenészetet számoltak fel az elmúlt években. Egy, a gazdasági minisztérium megbízásából készülő felmérés szerint a Szlovákiában előállított tejet az áruházláncok fölözik le azzal, hogy a feldolgozóktól nagyon magas besorolási és elhelyezési összegeket kérnek. A dunaszerdahelyi járás 137 agrárkamarai tagsággal rendelkező természetes és jogi személyéből tejtermeléssel jelenleg huszonnégy vállalkozó foglalkozik, míg sertéstenyésztéssel mindössze tizenküenc. (la)
