Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-30 / 251. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 30. Kertészkedő 17 A krizantém rövidnappalos növény, ám pótmegvilágítással akár napra pontosan időzíthető virágzása Az ősz legkedveltebb növénye (Képarchívum) Kimutatták bálnában, lovakban és macskákban is Az influenza és kedvenceink A krizantémot évekkel ezelőtt - főleg a fehér és a sárga nagyvirágú fajtákat - csak temetői vagy halottak napi virágként ismertük. Mára számos változata alakult ki, ennek köszönhetően csokrok, virágágyások kedvelt növényévé vált. Alacsony, színpompás változatai cserepes szobanövénynek is alkalmasak. ÖSSZEFOGLALÓ Nem sok olyan dísznövényünk van, amely az első fagyokig színessé varázsolja kertjeink virágágyásait. A hagyományos őszi ágyásvirág, az árvácska mellett az utóbbi években divatba jöttek a színes levelű díszkáposzták, ám ezek mellett hidegtűrésben még a krizantémok azok, amelyek kiemelkednek a sorból. Jól profitálhat A krizantém a legszebb és leggyakoribb vágott virág egyike az egész világon. Őshazájában, Kínában már időszámításunk előtt másfélezer évvel is ismerték, kedvelték, Japánban máig nemzeti virágnak számít. Egyes távol-keleti országokban pedig zöldségféleként is (leginkább salátaként) fogyasztják néhány változatát. Térségünkben a krizantémot a hetvenes évek közepéig csak hagyományos módszerrel termelték (szabadban, kiültetve, 4-6 szálas bokrokban). A később kialakult nagy és állandósult érdeklődés magával vonta a növény irányított termesztését. Szakértők szerint Európában kevés növény váltott ki olyan élénk érdeklődést, mint az irányított termesztéssel előállított cserepes krizantém. Ugyanis a megfelelően tervezett termelési program, a termesztési technológia pontos betartása, a jól megváTudta-e, hogy... A krizantém az egyik legtartósabb vágott virágunk. Ha a váza vizébe kevés sót és cukrot teszünk, meghosszabbíthatjuk a növény élettartamát, hűvös helyiségben így akár 3 hétig is eltartható. A vizét legalább 2-3 naponként cseréljük, és a szárából is töljünk le minden vízcserekor egy keveset. lasztott fajták eredményeként a négyzetméterenkénti hozam szinte a legjobb az összes cserepes kultúra közül. Egy évben egy adott felületen akár öt (!) virágzást is elérhető. Időzíthető virágzás A krizantém rövidnappalos növény, ami azt jelenti, hogy a virágképződés csak akkor indul meg a hajtásokban, amikor a nappalok már rövidülni kezdenek. A termesztők emiatt úgynevezett ter- minkultúrákban nevelik a krizantémokat. Ennek lényege, hogy a nappalok hosszát az üvegházakban árnyékolással vagy pótmegvilágítással mesterségesen szabályozzák. E módszerrel, akár napra pontosan időzíthető, hogy mikorra kezdjen el virágozni az állomány. Mivel a krizantém fényigénye nagy, ezért a kertben napos és világos, esetleg félárnyékos helyre kell ültetni. A némileg agyagos, tápanyagban gazdag talajt kedveli, de a jobb minőségű kerti talaj is tökéletes számára. Beéri a kertészetekben használatos fekete tőzeggel is. Páraigénye fokozott, de a kellő páramennyisége általában megvan a levegőben. Öntözésénél ügyelnünk kell, hogy soha ne száradjanak ki, mert hajtásai meg is fásodhatnak, ami meggátolja további fejlődését. Azonban túlöntözni sem szabad különösen kötöttebb agyagos talajban. Tá- poldatozása viruló állapotában általában szükségtelen, mert erre az időszakra tápanyagtartaléka kitart az elvirulásig. Vágott és kiültetési növény A krizantémoknak egészen apró virágú fajtái (melyek 1-2 centiméter átmérőjűek) inkább kiültetési növényként ismertek, a szabályos gömb formájú töveik miatt. A vágott virágként termesztett, akár 30-40 centiméteres virágátmérőjű változataik sokféle színben, méretben és virágformában kaphatók. Nagyon sok kertészeti változata van. A virág alakja és nagysága fajtánként változó. Lehetnek egyszerűek vagy teltvirágúak. A termesztésben megkülönböztetik a nagy és a kis virágú fajtákat. A nagy virágúakat 1-2 szálra, a kis virágúakat bokrosra, azaz 5-6 szálra nevelik. Az anemone fajta- csoport tagjainak virágai a margarétára emlékeztetnek, leginkább egyszerű virágúak. A pomponvi- rágúak apró tömött fajták, teltvirágúak, a tűlevelűek szirma vékony, többségük teltvirágú. Elvirágzás után A cserepes növényeket elvirágzásukat követően célszerű a kert egy félárnyékos helyére kiültetni, így következő évben újra kihajtanak, és jövő télen újra szirmot bontanak. A nálunk forgalmazott fajták jól tűrik a kisebb fagyokat, ezért ősszel a virágok levágása után elegendő, ha száraz levéllel takarjuk a töveket, bár ennek híján sem kell jelentős károsodásra számítani. A krizantém szaporítása nagyon egyszerű. Persze ne a télen fejlődött megnyúlt hajtásokat dugványozzuk, hanem a napos időben kifejlődött erőteljes, zömök hajtásokat használjuk fel erre a célra. A legjobb dugványok az anyatő csúcshajtásaiból vághatok. A gyökeresedés a hajtásnak azon a részén a leggyorsabb, ahol a hajtáscsúcs szövete keményedni kezd, de még pattanva törik. A jó érett dugvány törésfelülete sima, belőle nem lógnak kis elszárad edénynyalábok. A dugványozást április-májusra időzítsük, használjunk folyami homokot vagy homok-tőzeg egyenlő arányú keveréket. Előnyös, ha a tápközeghez perlitet is keverünk. Ezután fólia vagy üvegborítás alatt meggyökereztetjük. A meleg helyen tartott és gondosan öntözött dugványok 5-6 hét alatt fejlesztenek gyökérzetet és akkor kiültethetők a kertbe. Kórokozói, kártevői Növényvédelmi szempontból a krizantém nem túl problémás növény. Fő károsítója a rozsda és a lisztharmat, mely ellen megelőzésképpen bordói lével és kénes permetezéssel védhetjük az állományt. Fényszegény, nedves, levegőtlen körülmények között a szürkepenész is fertőzhet. A didi- mellás betegség miatt foltokban elhalások mutatkozhatnak, a levélfoltosságok viszont csak levélen fordulnak elő. A rovarkártevők közül a foltosí- tó fonalférgek-a bimbó-, illetve a virág torzulását okozzák. A féloldalasságért a poloskák és a szívo- gatva torzító kabócák a felelősek. Ügyeljünk arra, hogy az atkák és a levéltetvek ne szaporodjanak el az állományban, mert ezek számos vírusos betegséget (pl. mozaiko- sodás, virágtorzulás, -törpülés) tejjesztenek. A viruló krizantém lakásban, erkélyen és kertben egyaránt gyönyörű látványt nyújt, éppen ezért ne kerüljön szemmagasság fölé. ISMERTETŐ Az elmúlt időszak híradásaiban rendre előkelő helyet foglaltak el az új influenzával kapcsolatos hírek. Esett szó a megelőzésről, a terjedésről és az oltóanyagról is. De vajon mi történik kedvenceinkkel, ha ők lesznek influenzások? Az influenza a természetben egyedülálló betegség. Az ezt okozó vírus számos élőlényben megtalálható, s igen változékony. Állatról állatra, állatról emberre, de emberről állatra is teijedhet, s világméretű járványokat okozhat. Az utóbbi időben az állati influenzák táplálkozási szokásainkat is befolyásolták: a madár- illetve a sertésinfluenza hírének hallatán indoko- ladanul visszaesett az ezen állatok húsa iránti kereslet. Az állandóan változó vírus Az influenza vírus az RNS vírusok csoportjába sorolható. Változékonyságát a vírus felületén elhelyezkedő antigének kombinációja okozza, melyek alakulásával új és új influenzák jelennek meg. Az antigének részeinek átrendeződése, mutációja a genetikai labilitásra vezethető vissza. Az influenza egyes típusai mindig egy adott élőlényben alakulnak ki, ám elképzelhető, hogy nem abban a fajban, hanem egy másikba bekerülve okoznak megbetegedést, és gyors, széles körben terjedő járványt. így amíg a madárinfluenza vírusa a madarakban szaporodik, s a körükben okoz járványt, addig a sertésekben létrejött vírus-típus ránk, emberekre is veszélyes. Ä modern víruskutatás során kiderült, hogy a vakcinák készítése során is keletkezhet új vírus, ezért csak elölt kórokozót tartalmazó oltóanyagot használnak. Az immunválaszt kiváltó antigén felhasználásával készítik a szervezetet ellenanyag termelésére serkentő vakcinát. Az oltások az adott vírustörzs ellen védettséget biztosítanak, ám az időközben kialakuló kombinációk ellen nem. Szezonális járványok Az influenza okozta járványok általában szezonális jelleggel jelentkeznek, ennek oka a vírus gyenge ellenálló-képességében keresendő. Maga a vírus a természetes környezetben nem életképes, csupán egy gazdatestben, ám nem feltétlenül okoz abban megbetegedést. Az influenza vírus számos élőlényben megtalálható. Kimutatták már bálnában, fókában és macskában is, ám az emberekben, madarakban, sertésekben és lovakban a leggyakoribb. Míg esetünkben a tünetek a légúti hurutos tünetek, láz, levertség, addig a madaraknál akár emésztőszervi, ritkább esetben idegrendszeri panaszokat is okozhat. Az influenza okozta emberi megbetegedéseket akár a sertésekével is lehetne modellezni, annyira hasonlóak a tünetek és a reakciók: a légutak nyálkahártyája és a kötőhártya kipirul, az állat tüsszög, köhög, lázas, étvágytalan, s ritkán tüdőgyulladást is kaphat. A vírus a sertések és az emberek körében egyaránt sokakat megbetegít, de halált ritkán okoz. Ez utóbbinak akkor van esélye, ha az áldozat más súlyos betegségben is szenved, gyenge az immunrendszere, baktériumok vannak a szervezetében. A vírusnak mindössze pár órába telik tízezer sertés meg- betegítése, így a járványügyi intézkedések betartásával, oltásokkal igyekeznek kizárni ennek lehetőségét. A lovaknál teijedő influenzának általában Ázsia a kiindulópontja, s madarak fertőzik meg a patásokat. A távoli kontinensen a meleg, párás környezetnek, a sűrű népességnek és állatpopulációnak köszönhetően a vírus nemcsak az élőlények szervezetében, de a szabadban is megmarad. Itt alakul ki a legtöbb mutáció is. A lovak influenzája csak nagyon ritkán terjed át emberekre is. Európában a neki kedvező hideg, őszi időben jelenik meg a vírus, s a lovakban légzőszervi megbetegedéseket, köhögést, orrfolyást, illetve lázat okoz. A betegeket ebben az időben óvni kell a környezeti hatásoktól. A megbetegedő állatok alig egy százalékánál lép fel később valamilyen szövődmény. Akárcsak a sertéseknél, a lovaknál is van kötelező oltás, amit évente egyszer kell beadni. A versenylovak esetében ajánlott az évi kétszeri (őszi és tavaszi) oltás, ám annak, aki gondos gazda szeretne lenni, ezt szintén célszerű meglépnie. A madarak terjesztik Az influenza vírust főleg a vadon élő és egzotikus madarak terjesztik, bár ők maguk gyakran nem betegszenek meg. A vízi baromfit sem igazán viseli meg az influenza, gyakran tünetmentes marad. Ennek éppen az ellenkezője igaz háziasított társaira: a pulykát és a tyúkot igencsak rosszul érinti a betegség, a mutációk függvényében súlyos járvány alakulhat ki. A vírus átalakulásai a madarak bélcsatornáiban játszódnak le. Ha az állat nem is lesz beteg, szabadba kerülő ürüléke akár még hónapokig is terjesztheti a vírust. A szárnyasoknál nemi úton, a nemi váladékkal is terjed. (A mezohir.hu nyomán) Piaci árséta Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa október 29-én október 28-án október 28-án október 2fEán október 24-én október 28-án október 2fEán sárgarépa 0,50 euró/kg 0,40 euró/kg 0,40 euró/kg 0,30-0,40 euró/kg 0,40-0,50 euró/kg, 0,70 e/cs 0,40 euró/kg 0,40-0,70 euró/kg petrezselyem 1-1,30 euró/kg 1 euró/kg 1,50 euró/kg 0,40 euró/cs 0,80-1,90 euró/kg, 0,50-0,55 e/cs 1,11 euró/kg 0,90-1,20 euró/kg burgonya 0,40 euró/kg 0,30-0,40 euró/kg 0,30 euró/kg 0,30 euró/kg 0,24-0,30 euró/kg 0,29 euró/kg 0,20-0,30 euró/kg tojás 0,15 euró/db 0,12-0,13 euró/db 0,11 euró/db X 0,09-0,11 euró/db 0,10 euró/db 0,10 euró/kg zeller 0,40 euró/db 0,30 euró/db 1,20 euró/kg 0,50 euró/db 0,50-0,70 euró/db 0,99 euró/kg 0,95 euró/kg paprika 0,80-1,50 euró/kg 0,60 euró/kg 1-1,20 euró/kg 0,80-1,20 euró/kg 0,60-1,50 euró/kg 1,19 euró/kg 0,40-1,30 euró/kg paradicsom 0,80-1,50 euró/kg 0,80-1,30 euró/kg 0,90-1 euró/kg 0,50 euró/kg 1-1,40 euró/kg 1,30 euró/kg 0,50-1,50 euró/kg dióbél 6 euró/kg 4-6 euró/kg 5 euró/kg 4 euró/kg X 3-4 euró/kg 3-4 euró/kg kel/saláta 0,40/0,35 euró/db 0,60/0,30 euró/db 0,85/x euró/db X 0,60-0,70 e/kg/0,40 e/db 0,66 e/kg/0,40 e/db 0,60 e/kg/0,40 e/db alma/körte 0,400,80/1,50 euró/kg 0,50/1 euró/kg 0,50-0,80/0,90-1,20 euró/kg 0,30-0,50/x euró/kg 0,40-0,85/0,60-1,50 e/kg 0,50/0,60 euró/kg 0,49-0,70/1 e/kg szőlő 1-1,50 euró/kg X 1-1,45 euró/kg X 1,40-1,70 euró/kg 0,60-1,55 euró/kg 1-1,50 euró/kg karfiol/karalábé 0,80-1,20/0,70 euró/db 0,60-0,70/0,20-0,40 euró/db 1,20-1,80/0,30 euró/db 0,50-1/0,50 euró/db 0,60-1,20/0,70 euró/db 0,90/0,40 euró/db 0,40-1/0,40 euró/db káposzta 0,40 euró/kg 0,25 euró/kg 0,40 euró/kg 0,40-0,60 euró/kg 0,25 e/kg 0,25 euró/kg 0,25-0,40 e/kg/x uborka/tök 1,20/0,70 euró/kg x/0,45 euró/kg 0,55/0,66 euró/kg X 1,20/0,60 e/kg 1,20/0,90 euró/kg 0,79-1,50/0,50 euró/kg
