Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-28 / 249. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 28. DlGlTÁLlA 11 A Windowst 7-est úgy lehet jellemezni, mint a Vista kikalapált változatát, amelyben az előd sok idegesítő sajátosságát orvosolták, erre már érdemes áttérni XP-ről Megérkezett a Windows 7; kattintásokat spórol Csütörtökön érkezett a ko­rosodó XP-t és a Vistát le­váltó Windows 7. A Micro­soft új operációs rendszere tisztességes iparosmunká­nak tűnik, nagyon sok terü­leten könnyíti a munkát, klikkeléseket takarít meg, és bár még mindig nem te­szi lehetővé, hogy, mond­juk, beszéddel vezéreljük PC-nket, jóval kevesebbet kell szenvedni vele, mint elődjével. FELDOLGOZÁS A legújabb Windowst bemutató sajtóeseményen a szoftveróriás képviselői maguk is beismerték, hogy a legutóbbi kiadás, a Vista nem váltotta be a hozzá fűzött reménye­ket, pedig közel hat évet kellett várni rá az XP premierjét követően, míg a Windows 7 már két és fél évvel előd­jének premierje után boltokba kerül. Összbenyomásként a legújabb Win­dowst úgy lehet leírni, mint a Vista kikalapált változatát, amelyben az előd számos idegesítő sajátosságát orvosolták, így a Windows Vistát ki- hagyóknak erre már érdemes lehet áttérniük a korosodó XP-ről. Szakér­tői becslések szerint egyébként a vi­lágszerte használatban lévő 1,2 mil­liárd személyi számítógépnek csu­pán ötödénfut Windows Vista, ama- radék négyötödön Windows XP-t vagy annál is régebbi rendszert használnak. Az XP azonban jövő ősszel végleg nyugdíjba vonul, 2010 októberéig netbookokra megvásá­rolható lesz, utána azonban már a kis gépek is Win7-tel (vagy Linux- szál) kerülnekmajdaboltokba. AVista esetében sok dolgot javí­tottak, az XP-t váltó operációs rendszerrel viszont az volt a baj, hogy a karácsonyi vásárlási szezon­ról lemaradva, januárban jelent meg. Hiába került bele látványos grafikus felület, a meglévő gépek tulajdonosai sokat küszködhettek vele, mivel sok hardverhez a pre­miernél jóval később jelent meg a használatot biztosító illesztóprog- ram, ráadásul igazán stabillá csak az egy évvel később megjelent első javítócsomag telepítésével vált a rendszer (ami viszont számos gé­pen okozott egyéb gondokat). A Windows 7 megjelenése, úgy tűnik, zökkenőmentesebb lesz: még karácsony előtt a boltokba ke­rülnek a Win7-et futtató PC-k: az új szoftver magyar és szlovák nyelvű Az új szoftver magyar és szlovák nyelvű verziója is hivatalosan október 31-én kerül a boltokba (Képarchívum) pictures 62 files in this folder Bonus (251 KB 1600x 1200, JPEG Image) verziója is hivatalosan október 31 -én kerül a boltokba. A Vistához hasonlóan a Win7-et is sokkal kényelmesebb telepíteni, mint az XP-t, kevesebb a leokézan- dó ablak, és a folyamat annak elle­nére hamarabb - modem gépen nagyjából 20 perc alatt -végbemegy, hogy a rendszer már nem egyetlen CD-n, hanem egy DVD-n kap helyet, és a korábbiak­hoz hasonlóan 30 napon belül akti­válni kell. A minimális rendszer- igény átlagosnak mondható: 1 gi­gahertzes processzor és legalább 1 gigabájt memória, bár valószínűleg egy ősrégi csotrogányon csak keve­sen akarnak majd vadonatúj Win­dowst futtami. Az első szembetűnő újdonság a megújult Tálca, amelyen csoporto­sítva jelennek meg a megnyitott szoftverek ikonjai, alapesetben pe­dig száműzték mellőlük a neveiket, hogy így is értékes képemyőfelüle- tet takarítsanak meg - az egyes szoftverablakok kiválasztását a Tálca mellett megnyíló mini bete­kintőablakok segítik, amelyek mindig annak a programnak az ab­lakát mutatják kicsiben, amelyiken épp áll a kurzor. Mint az a fenti ké­pen is látszik, ez a megoldás csak akkor működik jól, ha a Tálca a képernyő alján van, amint oldalra helyezzük - amit a szélesvásznú monitorok korában sokan meg­tesznek -, értelmedenné válik: az XP-től ellentétben nem tudja egy­más mellé rakosgatni a Win7 a gombokat, hanem egymás mellé pakolja ezeket jól széthúzva. A függőleges módhoz ragasz­kodva ki is kapcsoltuk az új módot, vigaszként legalább szabadon lehet rakosgatni a gombokat, akár oda is lehet szegezni őket, valamint végre az értesítési felületen megjelenő ikonok megjelenítése vagy elrejté­se felett is teljes a felhasználói kont­roll. Azt az ikont keresi, amivel el lehet tüntetni a megnyitott ablako­kat? Az a Tálca végén, az óra mel­lett (vagy alatt) található, és átala­kult egy apró téglalappá. A Windows 7-be egy másik hasz­nos kényelmi funkciót is beépítet­tek: ha egy szoftver ablakát a cím­soránál fogva a képernyő teteje és közepe felé húzunk, automatiku­san teljes képernyős nézetre vált, és egyik monitorról a másikra is könnyebb átpakolni az ablakokat. Ha egyszerre sok ablak van meg­nyitva, és az aktívat megrázzuk az egérrel a címsoránál fogva, a többi eltűnik a képernyőről. Szintén praktikus újítás, hogy a Sajátgép­ből elérhető Videók, Zenék vagy Képek mappákhoz más könyvtárak tartalmát is hozzá lehet adni, így ezekre kattintva, mondjuk, a külső merevlemezen lévő kollekciót is el lehet érni kényelmesen. Egyetlen kattitással előhívható az elérhető wifi-hálózatok listája, ahol rögtön ki lehet választani a kí­vánt elérési pontot, kattintásokat takarítva meg. Ugyanez igaz laptop esetén az energiatakarékossági be­állításokra, egyetlen kattintással át lehet váltani például energiataka­rékos módba: ilyenkor a fényerő visszavétele mellett az ablakokon alkalmazott effektusokat is kikap­csolja ideiglenesen, így csökkentve a terhelést, de igény szerint akár a wifi teljesítményének csökkentését is képes bekapcsolni, így csökkent­ve a fogyasztást. Elvileg a fejlett energiagazdálkodásnak köszönhe­tően egy Win7-es gép tovább bírja akkumulátoros üzemidővel egy XP-t futtatónál, ezt egyelőre ne­künk nem sikerült reprodukál­nunk, legalábbis nagymértékű ja­vulást tesztjeink során nem érzé­keltünk ezen a téren. Bár a Windows Search nevű be­épített kereső akárXP-hez is letölt­hető, a Win7 esetén jobban beépül a rendszerbe, így kényelmesebb használni az állományok tartalmá­ban is kutakodni képes modult: elég megnyomni a Windows billentyűt, és a megnyíló Start me­nüben lévő felületen rögtön be is lehet pötyögni a keresést, legyen az egy lejátszandó film vagy egy elin­dítandó alkalmazás. Ésszerűbbé vált a Vezérlőpult használata is, a korábban nem túl beszédes vagy félrevezető nevű pontjait egy átlagember számára jobban emészthető formába öntöt­ték, és a beállítási funkciókat tar­talmazó funkciók nevei is sokkal konkrétabbak lettek: a laikusok minden bizonnyal könnyebben boldogulnak majd vele, ám a régi rendszerhez szokottak először so­kat fognak keresgélni a megfelelő menü megtalálásáig. Egy öngyó­gyító funkcióval is felvértezték a Windows 7-et, ez a Hibák keresése és javítása pont alatt érhető el, és például hálózati problémákat, vagy mondjuk a hang beállítását, nyomtatási gondok elhárítását le­het elvégezni - ez ugyancsak az át­lagfelhasználók számára lesz hasznos. Érdemes szót ejteni a Windows 7 grafikus felületének gusztusos ki­nézetéről is: az új rendszerhez a Microsoft honlapjáról témacsoma­gokat is le lehet tölteni. A Windows 7 ráadásul automatikusan válto­gatja a háttereket, hogy azok ne le­gyenek unalmasak. Komoly újdonságokat kínál a Windows 7-ben megtalálható Win­dows Media Player 12, a Microsoft médialejátszó alkalmazása ugyanis végre alapból le tud játszani egy sor interneten használatos videofájlt, például a DivX-et, az mp4-et, a h.264-et és az Xvidet és PC-k közti megosztási funkciókkal is rendelke­zik. Alapbólle tudjajátszani az újabb digitális kamerák, kamkorderek ál­tal használt AVCHD formátumú vi­deókat is, az ingyenes Live Movie Maker Vistára és Win7-re elérhető új verziójával már meg is lehet vágni ezeket - bár a korábban kimondot­tan egyszerű kezelhetőségéről is­mert népszerű videoszerkesztő al- kalmazáslegújabbkiadásánakkeze- lését sajnos eléggé bonyolították. Míg a Vista esetében a legolcsóbb változatból kimaradt, a Windows 7-nél a Home Premium verzióban megtalálható a Media Center nevű alkalmazás, amely hasonló a Media Playerhez, ám kimondottan távirá­nyítóról való használatra optimali­zálták. A programból filmeket, ké­peket és zenéket lehet megnyitni, emellett ha van tévétuner a gépben, azt is kezeli. Mindent egybevetve elégedettek voltunk a Windows 7-tel, bár a tesz­teléshez a premier előtt még lapto­punk bizonyos hardvereihez nem is voltak letölthetők végleges illesz­tőprogramok, ezek helyett a vistás verziót használtuk, egyedül a dok­koló egységen lévő digitális hang­kimenetet nem tudtuk működésre bírni ennek híján, minden más gond nélkül működött. Szerdán már elérhetővé vált az a honlap is, ahol le lehet ellenőrizni, hogy egy adott hardver működni fog-e Win7 alatt, az oldalt itt lehet felkeresni. Miben jó a Windows 7? Renge­teg kisebb-nagyobb dolgot tettek benne praktikusabbá, amelyekkel összességében sok fölösleges kat­tintgatást meg lehet spórolni. Sok­kal ésszerűbbek beállító menüjei is, aminek leginkább a laikus fel­használók örülnek majd. Azzal, hogy a Microsoft kiadta ingyenes vírusirtóját, versenyképesebbé is tette operációs rendszerét, kár, hogy ez még nem tud magyarul, bár így sem nehéz használni. Mi az, ami nem tetszett? Az új Start menü képességei bőven lehetné­nek intuitívabbak, álló pozícióban elég bénán teljesített, pedig szé­lesvásznú monitoron sokan már így használják a Tálcát. Noha tud­juk, hogy a biztonságot szolgálja, idegesítŐnek találjuk az elsőként a Vistában debütált Felhasználói fi­ókok felügyeletét, amely állandó­an elsötétíti a képernyőt, és egy extra kattintást jelentő hozzájáru­lást kér egy beállítás elvégzéséhez, szoftver futtatásához a felhaszná­lótól - szerencsére ki lehet kap­csolni. Az új Windows támogatja a multitouch, vagyis több ujjal tapo­gatható képernyőket is, erre kí­váncsiak leszünk, a cég azt ígéri, hamarosan egy rakás ilyennel sze­relt PC kerül a boltokba, (o) A terrorista hálózatok egyre többet használják az internetet, ugyanis könnyen lehet segítségével névtelenül és országhatárokat átlépve kommunikálni Kémek kutatják internetes szokásainkat MTl-HÍR Amerikai kémszervezetek olyan technológiákba ruháznak be, amelyekkel az internetet pásztázva biogokat, a Twittert, vagy a YouTube-ot ellenőrzik, sőt, még az Amazonon megren­delt könyvek alapján az olvasási szokásokat is megfigyelik. Sokan azt állítják, hogy a kö­zösségi hálózatok óriási lehető­séget biztosítanak a „nyílt forráskódú” hírszerzésre, azaz a publikus információk megszer­zésére, amelyekből nagyszerűen lehet adatokat gyűjteni. Ugyan­akkor nem könnyű a tengernyi adatot átfésülni, ezért fektetett be az amerikai Központi Hír­szerző Ügynökség (CIA) az In-Q- Tel nonprofit tőkebefektető cé­gen keresztül a Visible Techno- logies-ba, egy olyan szoftvercég­be, amely a közösségi hálózatok megfigyelésére szakosodott - ol­vasható a The Daily Telegraph brit napilap honlapján. A terrorista hálózatok egyre többet használják az internetet, ugyanis könnyen lehet segítsé­gével névtelenül és országhatá­rokat átlépve kommunikálni. Ál­lítólag sok terrorista akciót ter­veztek már meg internetes cse­vegőszobákban, miközben ver­buválták a csoportok tagjait, vagy titkos üzeneteket közvetí­tettek egymásnak. A Visible Technologies több mint félmil­lió weblapot ellenőriz naponta, beleértve a biogokat, online fó­rumokat és olyan populáris kö­zösségi honlapokat is, mint a Twitter, a YouTube, a Flickr és az Amazon, egymillió kommen­tárnál és interakciónál is többet átfésülve. A Visible Technologi­es kliensei, köztük olyan cégek is mint a Microsoft, a Hormel Foods és a Xerox, valós időben kapják rendszeresen a „fülest” arról, hogy a felhasználók miről kommunikálnak legtöbbet az említett honlapokon, az előre meghatározott kulcsszavak alap­ján. Minden elemzéshez egy számérték tartozik, amely pozi­tívnak, negatívnak, vegyesnek, vagy semlegesnek minősíti az eredményeket. Például a Micro­soft is ezáltal ellenőrizheti le, mennyire népszerű a Windows 7 indulása óta, vagy a konzerv­gyártó Hormel Foods azt vizs­gálhatja: vajon az állatvédő egyesületek mennyire foglal­koznak vele. Steven Aftergood, az Ameri­kai Tudósok Szövetségének elemzője szerint minden olyan információ, amely nyilvános a felhasználókról, szabad préda bárki számára. Ugyanakkor azt már igencsak „problematikus­nak” tartja, ha az adatokkal jog­talanul él vissza egy állami szer­vezet. „A hírszerző ügynökségek, vagy az ott dolgozó alkalmazot­tak megkísérelhetik arra is fel­használni a rájuk bízott eszkö­zöket, hogy információt gyűjtse­nek politikusokról, kritikusokról, újságírókról, vagy másokról, hogy aztán ebből esetlegesen po­litikai tőkét kovácsoljanak. Ez pedig még akkor sem megenge­dett, ha a szóban forgó informá­ció nyílt forráskódú” - hangsú­lyozta Aftergood. DIGITALIA A mellékletet a UNKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava

Next

/
Thumbnails
Contents