Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-03 / 228. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 3. www.ujszo.com RÖVIDEN Horvátország előrelépett Brüsszel. Mindkét oldalon áttörésként értékelték azt a tényt, hogy Horvátország az EU-val közel egyéves szünet után felújított csadakozási tárgyalások tegnapi fordulóján hat fejezetet megnyitott, ötöt pedig lezárt. A hirtelen haladás elsősorban annak köszönhető, hogy Zágráb a határvitában megegyezett Szlovéniával, amely eddig blokkolta a tárgyalásokat. Horvátország így jövőre lezátja a csadakozási tárgyalásokat. (MTI) Elutasították a fellebbezést Rangun. Az illetékes mi- anmari bíróság tegnap elutasította Aung Szán Szú Kji No- bel-békedíjas ellenzéki vezető fellebbezését házi őrizetben tartásának 18 hónappal való meghosszabbítása ellen. Szú Kji asszonynak az utóbbi 20 évből 14-et bezárva kellett leélnie. Legutóbb augusztusban hosszabbították meg házi őrizetben tartását. Az ítélettel gyakorlatilag eltávolították a politikai életből a 64 éves pol- gáijogi harcost arra az időszakra, amikor 2010-ben az ázsiai országban választásokat tartanak. (MTI) Indiai-kínai nézeteltérés Újdelhi. India tegnap határozottan tiltakozott, mert Kína újdelhi nagykövetsége másfajta beutazóvízumot állít ki a vitatott hovatartozású Kasmír lakosainak, mint a többi indiai állampolgárnak. Az ügy a két ázsiai nagyhatalom határvitáinak legújabb fejleménye, s annak a következménye, hogy a dalai láma a jövő hónapban az indiai Arunácsal Prades szövetségi államba látogat. India a himalájai Kasmír egész területét magának követeli, s dühösen reagál műiden olyan megnyilvánulásra, amely azt sugallja, hogy Kasmír nem India része. Újdelhi a himalájai területen valójában Kínával és Pakisztánnal osztozik, s mindkettővel háborúzott már a terület hovatartozása miatt. (MTI) Forrongó Észak-Kaukázus Moszkva. Tizenegy fegyveres lázadóval végeztek a rend- fenntartók az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi területeken tegnap, közülük nyolccal egy különleges akció keretében Csecsenföldön. Ramzan Kadirov csecsen elnök közölte, a holttesteket Benőj település környékére vitték, s ott nyomozók dolgoznak azonosításukon, míg a katonai művelet résztvevői tegnap a „banda” további tagjait keresték. Ljud- mila Alekszejeva, a Moszkvai Helsinki Csoport elnöke nemrég figyelmeztetett: Észak-Ka- ukázusban „polgárháború dúl a rendvédelmi szervek és az egyre aktívabb szélsőségesek, továbbá a rendvédelmi szervek és a lakosság között”. (MTI) Nyugodtabb volt a légkör, mint tavaly - mindenki új munkahelyeket ígérgetett a szkeptikus ír választópolgároknak Zöld utat kap Lisszabon a zöld szigeten? Dublin. Írországban tegnap másodszor voksoltak az Európai Uniót megreformáló Lisszaboni Szerződésről. A legfrissebb felmérések szerint az igenek aránya 48 és 68, míg a nemeké 17 és 33 százalék között lehet. Az európai vezetők remélik, hogy az igenek többségével kimozdulhat a holtpontról a uniós intézmények reformja. ÖSSZEFOGLALÓ A referendum eredményét kora este teszik közzé. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint 7 (középeurópai idő szerint 8) órától 22 (23) óráig tartottak nyitva. Érdekességként említsük meg: az írek a 2000-ben elfogadott Nizzai Szerződésről - e szerint működik jelenleg az unió - is kétszer szavaztak, s csak 2001-ben ratifikálták. A 27 tagállam közül Írország az egyetlen, ahol az alkotmány értelmében népszavazásra van szükség a szerződés ratifikálásához. Az írek tavaly elutasították a Lisszaboni Szerződést. Ellentételezés fejében azonban végül vállalták, hogy megismétlik a referendumot. ,A garanciák megcáfolhatatlanok, és lényegesen megváltoztatták a népszavazás dinamikáját” mondta Brian Cowen ír kormányfő, utalva azokra a biztosítékokra, amelyeket Dublin az uniótól kapott az abortusz tilalmára, a katonai semlegességre és az alacsony adókulcsokra vonatkozóan. Csütörtöki, kampányzáró sajtóértekezletén Cowen újfent figyelmeztette polgártársait: „Minden szavazatszámít!” Megfigyelők szerint a mostani helyzet semmiben sem hasonlít az első népszavazást megelőző napok pánikhangulatához, amikor a nemek többségét előrejelző közvé(TAS R/AP-felvétel) lemény-kutatások az európai alkotmány Franciaország és Hollandia által 2005-ben történt elutasítását idézték fel. A 4,3 millió ír - az európaiak kevesebb mint 1 százaléka - végül 53,4 százalékos arányban utasította el a szerződést 2008. június 12-én, megbénítva az unió intézményi reformjait. A másodszor is az urnákhoz szólított lakosság apátiájának ismeretében az „igenek” tábora a gazdaság és főleg a foglalkoztatás révén próbálta megszólítani a választókat. Dublin utcáin szinte csak munkahelyeket ígérő plakátok láthatók, amikor az előrejelzések szerint a munkanélküliség az év végéig várhatóan meghaladja a 15 százalékot. Az uniós reformszerződést ellenzők szerint a garanciák egy vesszőnyit sem változtatnak a dokumentumon. Declan Ganley multimilliomos üzletember büntető szavazást vár a kormány ellen, amelynek történelmi népszerűtlenségét tovább mélyítette az 54 milliárd eurós ír bankmentó csomag. A Daily Mirror mindazonáltal azt írta: „Ez most nem az a perc, amikor le kellene számolni a kormánnyal. A nem szavazat luxus, amelyet nem engedhetünk meg magunknak.” Tegnap délelőtt - borongós, esős időben - alacsony volt a részvétel, s a tudósítók azt fejtegették, hogy az időjárás nagyban befolyásolhatja, hányán mennek el szavazni. A rossz idő - szerintük - a „nem” szavazatok táborának kedvez, mert ők a vehemensebbek, s biztosan nem maradnak távol az urnáktól. (MTI, ČTK, ú) A miniszterelnök is a novemberi újraválasztására készülő államfőnek dolgozik Nem akarják húzni az időt a cseh talárosok Basescu korlátlanul basáskodhat siet az alkotmánybíróság ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Gazdasági szakemberek szerint a most kirobbant politikai válság Romániának máris másfél milliárd eurós kárt okozott: a tőzsdeindex öt százalékkal esett, a lej pedig másfél százalékot vesztett az euróval szemben. Felmentések lavinaszerű sorozata indult el Bukarestben, miután csütörtökön felbomlott a nagykoalíció. A Szociáldemokrata Párt (PSD) miniszterei benyújtották lemondásukat, a magára maradt Demokrata-Liberális Párt (PD-L) pedig egyedül, kisebbségi kabinettel kívánja az országot kormányozni. Az alkotmány lehetővé teszi, hogy ideiglenes miniszterek vezessenek egyes tárcákat legfeljebb 45 napon keresztül, anélkül, hogy erre a parlamentnek rá kellene bólintania. Ezt használta ki rendkívüli gyorsasággal Emil Boc kormányfő, aki már a csütörtök estére sebtében összehívott kormányülésen kiosztotta meglévő minisztereinek a megüresedett tárcákat. A tegnapi román kommentárok szerzői egyetértenek abban, hogy túl sokáig húzódott a két egymással ellenségeskedő kormánypárt természetellenes házassága. A lapok szinte mindegyike úgy látja: a PSD és a PD-L által alkotott nagy- koalíció már a tavaly decemberi megalakulása pillanatában időzített bomba volt, hiszen két ősellenség lépett frigyre. E koalíció legfőbb patronálója akkor maga Traian Basescu államfő volt, aki egyébként a PD-L igazi irányítója, Boc miniszterelnök is az ő keze alá dolgozik. Basescu akkor ezt az összefogást tekintette ésszerű kompromisszumnak, mert így látta biztosítottnak a gazdasági válság kezelését, a bérezési rendszer átalakítását, a szociális béke megteremtését, a korrupció elleni harc sikerét. A lapok a PSD-nek róják fel, hogy a fenti célokat a kormánynem tudta megvalósítani. Az erdélyi Krónika szerint „az, hogy a PD-L egyedül maradt, azt jelenti, hogy - amíg egy bizalmatlansági indítvány meg nem buktatja - Basescu államfő kezébe korlátlan hatalom kerül”. (MTI, ú) ÚJ SZÓ-HÍR Prága. Egyhónaponbelülmegvi- tatja a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos beadványt a cseh alkotmánybíróság. Ezt tegnap jelentette be Pavel Rychetský, a testület elnöke. Az ODS 17 szenátora kedden fordult a testülethez, azt kérve: vizsgálja meg, nem ellentétes-e a cseh alkotmánnyal a Lisszaboni Szerződés. „A beadványt elsőbbségi ügyként kezeljük, s mihamarabb megvizsgáljuk”-ígérte Rychetský rádió- inteijújában. Apanasz szövegét elküldtékaz államfőnek, a kormánynak és a két parlamenti kamara elnökeinek, akiknek 14 napon belül kell válaszolniuk és véleményt nyilvánítaniuk a kérdésben. „Két héten belül az összes érintett álláspontja a kezünkben lesz, ezután már a mi feladatunk, hogy az összes véleményés a törvények ismeretében kialakítsuk álláspontunkat” - tette hozzá. Václav Klaus államfő tegnap délelőttjelezte: betartja a törvényt, s a megszabott időn belül válaszol az alkotmánybíróság levelére, de amíg a testület nem dönt, nem tudja aláír- niaszerződést.(-kes) Obama: Teheránnak konkrét lépéseket kell tennie Másutt dúsítana Irán uránt Izrael elengedett húsz palesztin nőt - jó úton halad Gilád Sálit tizedes ügye Húsz fogoly egy rövidke felvételért ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Netánja. Izraelben szabadon bocsátották tegnap azokat a palesztin női foglyokat, akikért cserébe Izrael egy videofelvételt kapott a Hamász palesztin iszlamista szervezet fogságában lévő izraeli katonáról. A Tel-Avivtól északra lévő Ha- darim börtönből rabszállító kocsikkal vitték el a 19 palesztin nőt. Közülük 18-at Ciszjordániába, a Rámalláh melletti oferi gyűjtőfogházba szállítottak, ahol a vöröskereszt fogadta őket. Közölték velük: ott abban az esetben kapják vissza szabadságukat, ha az izraeli illetékesek engedélyt adnak rá, miután megnézték a mindössze 2 perces videofelvételt. A szakértők által megvizsgált felvétel kb. két hónapja készülhetett. A tizenkilencedik foglyot a délizraeli Askelón börtönébe szállítotGilád sálit a rövid videofelvétel tanúsága szerint jól van (TASR/AP) ták, ahonnan vasárnap viszik a Gázai övezet határára, és szabadon engedik. Az Izrael és a Hamász közötti megállapodás értelmében 20 palesztin női foglyot kell szabadon engedni. Egy 15 éves lányt - akit azért ítéltek el, mert meg akart ölni egy izraeli rendőrt - már szerdán elengedtek, és visszatérhetett szüleihez egy Rámalláh melletti menekülttáborba. Izrael szerdán egyezett bele abba, hogy szabadon enged 20 palesztin nőt az izraeli katonáról szóló információkért. A zsidó állam és a Hamász egyiptomi és német közvetítéssel tárgyal arról, hogy a radikális szervezet elengedné Güád Salitot több száz olyan palesztinért cserébe, akit izraeli börtönben tartanak fogva. A most 23 éves, izraeli-francia kettős állampolgárságú katonát több mint három éve, 2006. június 25-én hurcolták el palesztin fegyveresek a Gázai övezet határán egy izraeli őrposztról. Izrael több mint tízezer palesztint tart fogva börtöneiben. (MTI,ú) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Építő jellegű kezdetnek nevezte Barack Obama az iráni atomprogramról folytatott csütörtöki genfi tárgyalásokat. Hangsúlyozta ugyanakkor: Iránnak konkrét lépéseket kell tennie annak bizonyítására, hogy atomprogramja békés célokatszolgál. Elvárásait az amerikai elnök néhány pontban foglalta össze: Iránnak először is bizonyítania kell, hogy elkötelezte magát az átláthatóság mellett. Két héten belül be kell engednie a Nemzetközi Atomenergiaügynökség (NAÜ) ellenőreit Kúm- ba, ahol titokban nukleáris létesítményt építenek. Konkrét lépéseket kell tennie az azzal kapcsolatos bizalom kialakítása érdekében, hogy atomprogramja békés célokat fog szolgálni. Ilyen bizalomépítő lépés volna az - amiről a NAÜ javaslata alapján már elvi megállapodás született -, hogy Teherán harmadik országba szállítaná az alacsonyan dúsított uránt atomerőművi fűtőanyag előállítása céljából. Az USA támogatja Irán jogát a békés célú atomenergia-termeléshez, de nem fog a végtelenségig tárgyalgatni. Válságértekezletet tartanak Boszniáról Stockholm. Összehívja az EU és az USA Bosznia és Hercegovina vezetőit Szarajevóba, hogy megkíséreljenek kiutat találni az egykori jugoszláv tagállamban kialakult belpolitikai patthelyzetből. Ezt tegnap jelentette be az EU soros elnöksége. A közlemény szerint Brüsszel és Washington szeretné támogatni Bosznia és Hercegovina euroatlanti integrációs törekvéseit, de komolyan aggasztja őket a boszniai politikai patthelyzet, amely miatt félő, hogy a balkáni ország lemarad szomszédai mögött. A boszniai vezetőket október 9-re hívták össze Szarajevóba. (MTI) Csak találgatni lehet, hogyan karikázott
