Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-23 / 245. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Zentai húzhatja az időt Budapest/Perth. Kiadatási őrizetbe helyezték és a perthi Hakea börtönbe szállították tegnap Charles Zentait (Zentai Károly), akit a magyar hatósá­gok azzal vádolnak, hogy 1944-ben Budapesten megölt egy zsidó fiatalembert. Zentai ügyvédje elmondta, hogy ad­dig nem nyújtanak be újabb fel­lebbezést, amíg az ausztrál belügyminiszter nem dönt a kiadatásról. Ha az ausztrál kormány elrendeli a 88 éves férfi kiadatását Magyaror­szágnak, Zentai várhatóan újabb kérvényekkel próbálja majd késleltetni tényleges megjelenését a magyar igaz­ságszolgáltatás előtt. (MTI) Karadzsics bojkottot hirdet Brüsszel. Radovan Kara­dzsics háborús bűncselek­ményekkel vádolt volt bosz­niai szerb elnök tegnap beje­lentette, bojkottálni fogja pe­rének kezdetét a hágai tör­vényszéken. Arra hivatkozott, hogy még nem készült fel a bí­rósági eljárásra. A vádlott ko­rábban tízhónapos szünetet kért, hogy áttanulmányoz­hassa vaskos bírósági dosszié­ját, de a törvényszék elutasí­totta kérését. Karadzsics, aki­re valószínűleg életfogytigla­ni büntetés vár, mindent elkö­vetett annak érdekében, hogy húzza a pert. (MTI) Plavsics kiszabadul Brüsszel. A hágai törvény­szék a jövő kedden engedi sza­badon a háborús bűntettek mi­att börtönbüntetését Svédor­szágban letöltő egykori bosz­niai szerb elnököt, Biljana Plavsicsot. A törvényszék Plav­sics asszony szabadon engedé­sét Stockholm indítványára hagyta jóvá. Az elítélt a skan­dináv országban mostanra töl­tötte le a rá kiszabott 11 évi szabadságvesztés kétharma­dát, így a svéd törvények ér­telmében szabadlábra helyez­hető. A most 79 éves Plavsicsot 2003-ban ítélték el a boszniai háborúban 1992 és 1995 kö­zött elkövetett etnikai tiszto­gatás miatt. (MTI) Az USA nukleáris védemyőt kínál Szöul. A dél-koreai látoga­táson tartózkodó amerikai vé­delmi miniszter ígéretet tett tegnap arra, hogy az USA nuk­leáris védemyőt von ázsiai szövetségesei fölé az észak-ko­reai katonai fenyegetéssel szemben. Robert Gates kifej­tette, a hagyományos katonai fenyegetés mellett Észak-Ko- rea ballisztikus rakétáival és kibontakozó atomprogramjá­val destabilizáló hatást fejt Id a térségben, de tágabban is. Egy nappal korábban leszögezte: Észak-Korea továbbra is halá­los fenyegetést jelent a kelet­ázsiai térségre; a sztálinista ál­lam sok vonatkozásban veszé­lyesebb, mintkorábban. (MTI) Az unió Nobel-békedíjának is tekinthető elismerést az orosz Memorial kapta, munkáját a hatalom megpróbálja ellehetetleníteni A Szaharov-díj a megfelelő helyre került Ljudmila Alekszejeva, Oleg Orlov és Szergej Kovaljov (EP-S-fotómontázs) Strasbourg. AMemorial oroszországi jogvédő szer­vezet kapta idén a Szaharov- díjat, amelyet a demokrácia és az emberi jogok élharcosa­inak, a gondolatszabadság kiemelkedő szószólóinak ítél oda évente az Európai Par­lament. ÖSSZEFOGLALÓ AMemorial az indoklás szerint fo­lyamatosan küzd a szovjet utódál­lamokban tapasztalhatójogsértések ellen. Az 50 ezer euróval is járó díjat az EP decemberi plenáris ülésén ad­ják át. Jerzy Buzek, az EP elnöke Strasbourgban külön megemlítette három aktivista, Ljudmila Aleksze­jeva, Oleg Orlov és Szergej Kovaljov nevét, és a díj indoklásában az is sze­repel, hogy jelképesen az emberijo- gok minden oroszországi védelme- zőjénekszánták. A Memorial első vezetője maga Andrej Szaharov volt. Munkáját a megalapítása óta folyamatos ve­szélyfenyegeti. Ez évjúliusában arra kényszerítették, hogy függessze fel tevékenységét Csecsenföldön, mi­után Natalja Estemirova emberi jogi aktivistát elrabolták, majd holttes­tét Ingusföldön találták meg. Oleg Orlovot, a Memorial jelenle­gi elnökét október 6-án egy moszk­vai bíróság pénzbüntetésre és nyil­vános állításainak visszavonására ítélte a csecsen elnök, Ramzan Kadi- rov által ellene indított perben. Or­lov azzal vádolta Kadirovot, hogy ő áll Estemirova meggyilkolása mö­gött. Magát Orlovot és három újság­írót 2007. november 23-án elrabol­ták Ingusföldön, ahol megverték és kivégzéssel fenyegették őket. Szergej Kovaljov 1969-ben a Szovjetunióban megalapította az el­ső szovjet emberi jogi szövetséget, az Emberi Jogok Védelmezésének Kezdeményező Csoportját. Alapító tagja a Memóriáinak is. Nyíltan bí­rálta Borisz Jelcin és Vlagyimir Pu- tyin kormányainak tekintélyelvű tendenciáit. 2002-ben nyilvános bi­zottságot szervezett a moszkvai la­kónegyedek ellen 1999-ben elköve­tett bombamerényietek kivizsgálá­sára. A testület munkáját tagjainak zaklatásával, valamint az ellenük elkövetett merényletekkel megbé­nították. A média szerint a lakótele­pi merényleteket az orosz titkos- szolgálat hajtotta végre, hogy Pu- tyinnak legyen ürügye a csecsen há­ború megindítására. Ljudmila Alekszejeva Szaharov- val és másokkal együtt megalapí­totta a Moszkvai Helsinki Csopor­tot annak felügyeletére, hogy Moszkva betartja-e az 1976-os Hel­sinki Záróokmányt. Az 1960-as évek óta Alekszejeva kampányokat folytatott a letartóztatott másként gondolkodókat megillető tisztes­séges bírósági tárgyalások és a mé­diában való objektív bemutatásuk érdekében. Kizárták a kommunista pártból, megfosztották szerkesztői állásától. Garri Kaszparowal és Georgij Szatarowal együtt társel­nöke volt a Pánorosz Polgári Kong­resszusnak. Azzal vádolta a kor­mányt, hogy nacionalista politikái­val bátorítja a szélsőségeseket. El­ítélte a grúzok tömeges deportálá­sát 2006-ban, az utcai piacokon dolgozó külföldiek elleni rendőr­ségi razziákat, valamint az ingus- földi orosz fellépést. (MTI,EP-S-ú) Huszonegy éve alapították A díj névadója az 1975-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Andrej Sza­harov (1921-1989), a szovjet hidrogénbomba atyja, későbbi neves ellenzéki demokrata és embeijogvédő. Az EP-díjat 1988-ban alapí­tották, és azokat a személyiségeket vagy csoportokat tüntetik ki, akik az intolerancia, a fanatizmus és elnyomás ellen harcolnak. A díjazot­tat az EP képviselői választják ki, a jelöléshez mindegyiküket leg­alább egy teljes képviselőcsoportnak vagy 40 európai honatyának kell támogatnia. Az idei jelöltek között a háromra szűkített listán a Memorial mellett szerepelt még Izeiden Abuelas palesztin orvos, aki „fáradhatatlanul munkálkodik az izraeliek és a palesztinok közötti megbékélésen”, valamint Dawit Isaak eritreai származású svéd új­ságíró, író és drámaíró, aki2001 óta politikai rab. (ep-s) Teherán mindent tagad, mondván: elismerni sem hajlandó a zsidó államot Titkos izraeli-iráni atomtárgyalások A bolíviai vizsgálatok túl sok kételyt ébresztenek Az EU is tud a Rózsa-ügyről MT1-ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Teherán. Az izraeli atomenergia-ügyi bizottság egyik képviselője szeptemberben több­ször találkozott egy magas rangú iráni tisztségviselővel a közel-keleti nukleáris ügyekkel kapcsolatban - közölte tegnap a bizottság egyik tisztségviselője. Teheránban cáfol­ták ezt, a külügyi szóvivő szerint „ez a hazugság annak a propagandának a része, amelynek célja befolyásolni az iráni diplomácia sikerét a(z atomprogramjáról szóló) genfi és bécsi tárgyalásokon”. ,A találkozók zárt ajtók mögött zajlottak, és témájukat nem lett vol­na szabad nyilvánosságra hozni, az ausztrál szervező viszont úgy ítélte meg,hogy felkeli őket fedni. Denem közölhetünk róluk részleteket” - nyilatkozta Jáél Doron. Ilyen tár­gyalásokra a két ország között nem volt példa az 1979-es iráni iszlám forradalom óta. A két ország esküdt ellenségnek tekinti egymást, Irán ráadásul nem ismeri el Izrael álla­mot. A Háárec izraeli lap szerint a tárgyalások izraeli résztvevője Méi- rav Zafari-Odiz, a szóban forgó bi­zottság egyik igazgatója volt, aki a nukleáris fegyverkezés figyeléséért felelős, az iráni pedigAli AsgarSzol- taníje, Irán nagykövete a Nemzet­közi Atomenergia-ügynökségnél (NAÜ). A tárgyalások témája a Kö­zel-Kelet távlati atomfegyvermen­tessé tétele volt, ideje szeptember 29-e és 30-a, a helyszíne pedig egy kairói nagyszálló. A megbeszélések az atomfegyverek leszereléséért és elteijedése ellen létrehozott nem­zetközi bizottság (ICNND) égisze alatt zajlottak, s részt vettek rajta a NAÜ más tagországainak képviselői is. A Háárec szerint Jordánia, Egyip­tom, Tunézia, Marokkó, Szaúd- Arábia, az USA és az EU képviselői­ről van szó. Az ICNND-t az ausztrál és a japán kormány kezdeményezé- sérehoztáklétre. A Háárecnek elmondták, Szolta- níje megkérdezte Zafari-Odizt, hogy Izrael rendelkezik-e atomfegyver­rel, mire ő csak mosolygott. Azt hangsúlyozta: ahhoz, hogy Izrael úgy érezhesse, szabadon beiemehet ilyen tárgyalásokba, előbb békeme­gállapodásokat kell kötni. (MTI, ú) Budapest/La Paz. A Rózsa Flores Eduardo vezette csoport ügyének tisztázást sürgette La Pazban az EU képviselője. Felszólította a bolíviai igazságszolgáltatást, vegye figye­lembe a Magyarországon és Íror­szágban készült vizsgálatokat Ma­gyarosi Árpád, illetve Michael Dwyer halálávalkapcsolatban. A terrorizmussal gyanúsított cso­portot április 16-án kommandósak­cióval számolták fel. A Santa Cruz-i Las Americas szállodában agyonlőt­ték a vezetőjüknek tartott, bolívi­ai—magyar—horvát állampolgár Ró­zsa Flores Eduardót, az erdélyi Szo- vátáról származó Magyarosi Árpá­dot és az ír Michael Martin Dwyert. A magyar és román állampolgárságú Tóásó Elődöt és abolíviai-horvátál- lampolgár Mario Tadicot őrizetbe vették. Nigel Baker La Paz-i brit nagykö­vet, aki egyben az EU képviselője Bo­líviában, a kormánypalotában kérte a vizsgálatok felgyorsítását. Hang­súlyozta, figyelembe kell venni azo­kat a magyar és ír dokumentumokat, amelyek kétségbe vonják az áprilisi kommandósakció hivatalos verzió­ját, s azt állítják, hogy valóságos ki­végzés történt. Baker hangsúlyozta, nem kíván beavatkozni a bolíviai igazságszolgáltatásba, de a közvé­leménynek, az érintett kormányok­nak és családoknak meg kell ismer­niük az igazságot. A magyar vizsgá­lat szerint Magyarosit kivégezték, hét lövést kapott, amikor már feltar- tottakezétmegadásajeléül. Megvesztegetéssel vádolják a volt kormányfőt Vádemelés Nastase ellen MTl-HÍR Bukarest. Vádat emelt Adrian Nastase volt román miniszterel­nök (2000-2004) ellen az ügyész­ség, korrupcióval vádolva a politi­kust. Nastase 2000-ben, minisz­terelnökké történt megválasztása után olyan személyt nevezett ki a pénzmosás elleni hivatal élére, akinek a lekötelezettje volt. Az ille­tő korábban megakadályozta an­nak az ügynek a kivizsgálását, amelyben Nastase felesége érin­tett volt. Dana Nastase egy bank­számlára 400 ezer dollárt helye­zett el, jövedelme azonban nem igazolta ilyen nagy összeg birtok­lását. Az ügyészek most megvesz­tegetéssel vádolják Nastasét. Bíróság elé kell állnia Ristea Pri- boinak, a volt kormányfő tanács­adójának is, akit bűnrészességgel vádolnak. Hasonló sorsra jutott Ni- colae Melinescu, a pénzmosás elle­ni hivatal volt vezetője, akit hivata­los iratok megsemmisítésével, bi­zalmas információk kiszivárogta­tásával és kenőpénz elfogadásával vádolnak. Melinescu még a 2000-es választások előtt kereste meg Nastasét, és felajánlotta neki, hogy eltünteti a felesége elleni vizsgálatról szóló aktát. Az ügyé­szek szerint Nastase ezzel egyetér­tett. Egyúttal visszahívta a hivatal­nak azt a tagját, aki a Dana Nastase ügyében folytatott vizsgálatokat irányította. Az ügyészek a Nastase-akta sze­replői ellen már 2007-ben is vádat emeltek, de újra kellett kezdeniük a bűnvádi eljárást, mivel az alkot­mánybíróság megállapította: nem­csak a hivatalban lévő miniszterek, hanem a képviselői vagy szenátort mandátummal rendelkező volt kormánytagok esetében is enge­délyt kell kérniük a parlamenttől a bűnvádi eljárás megindításához. POLITIKAI BOTRÁNY Csúszik a bor a vodkára? (Reuters-felvétel) Putyinnal mutyiznak Moszkva. Az olasz ellenzék rosszallásának ellenére munkaér­tekezlettel egybekötött magánlá­togatásra Oroszországba érkezett Silvio Berlusconi olasz kormányfő szerdán este. A kiruccanás szemé­lyes vetülete: meg akarják ünne­pelni Putyin születésnapját: októ­ber 7-én volt 5 7 éves. A La Repubb- Iica azt írta, hogy Berlusconi minő­ségi borokkal lepi meg barátját, akit korábban már vendégül látott szardíniái magánrezidenciáján. Az orosz kormányszóvivő cáfolta azokat a lapértesüléseket, ame­lyek szerint Jacques Chirac volt francia államfő és Gerhard Schrö­dervolt német kancellár, az Északi Áramlat megépítésével megbízott konzorcium felügyelőbizottságá­nak elnöke - Berlusconihoz hason­lóan Putyin régi jó barátja - is jelen lesz az energetikai kérdésekről szóló megbeszéléseken. Egyéb­ként Rómában be sem jelentették hivatalosan a szentpétervári láto­gatást, amely állítólag ma fejező­dik be. Az olasz ellenzék dühösen fogadta a titkos látogatás hírét. Massimo D'Alema volt kormányfő és külügyminiszter ironikusan megjegyezte: Berlusconi különle­ges kapcsolatokat ápol Putyinnal is, meg Moammer el-Kadhafi líbiai vezetővel is. „Nincs ellenvetésem, de egy olyan államnak, mint Olaszország más országokkal is kü­lönleges kapcsolatokban kellene állnia”-tettehozzá. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents