Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-21 / 243. szám, szerda

8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 21. www.ujszo.com Éleződő viták Obama elnök és a Pentagon között - ismét urnákhoz szólítják az afgánokat Lesz második választási forduló Ismét kezdődhet a cirkusz és a sárdobálás. Hamid Karzai a bizonyítvá­nyát magyarázza. Abdullah Abdullah plakátjai még nem tűntek el tel­jesen a kabuli utcákról. (TASR/AP-felvételek) Vershbow korrigálta önmagát: az USA rakétapajzselemet csak NATO-tagországba telepítene Engesztelő Biden-turné Kelet-Európábán nisztáni amerikai stratégiára vo­natkozó döntéssel, és a csapatok létszámának növelése talán még azelőtt szükséges lesz, hogy isme­retessé válik az afganisztáni elnök- választás végeredménye. „Folya­matban lévő hadműveleteink van­nak, amelyeket folytatnunk kell” - fogalmazott. Stanley McChrystal tábornok, a nemzetközi erők ame­rikai főparancsnoka 40 ezres csa­paterősítést kért Obamától. Az el­nök korábban érzékeltette, túl­zottnak tartja az ekkora mértékű csapatlétszám-növelést. Gates azután fejtette ki vélemé­nyét, hogy Rahm Emanuel, a Fehér Ház kabinetfőnöke vasárnap közöl­te: Obama addig nem dönt a csapat­erősítés ügyében, amíg nem bizo­nyosodik meg arról, hogy Kabulban hatékony, az USA-val együttmű­ködőkormányirányítja az országot. A gyors csapatküldést ellenzi Joe Biden alelnök is, aki tegnap kezdett közép-európai körutat. Biden azzal érvel, hogy Amerika az idén 65 mil­liárd dollárt költ az afganisztáni műveletekre, míg a pakisztáni helyzet javítására csak 2,25 milli- árdot, ez harmincszoros arány, mi­közben az al-Kaida szinte teljes egészében az atomhatalom Pakisz­tánban van. (MTI, ú) lengyel védelmi rendszerbe. A len­gyel személyzet kiképzése után, 2012-től már állandó jelleggel működhet Lengyelországban egy Patriot-üteg. Megfigyelők szerint a NATO-tag- állam Lengyelország számára kez­dettől fogva nem annyira az volt a fontos, hogy miféle légvédelmi rendszert telepít az USA a területé­re, hanem az, hogy Washington egyáltalán elkötelezze magát Len­gyelország védelme mellett ameri­kai katonai eszközök ottani állomá- soztatásával. Prágában - ahová holnap este érkezik Biden - az amerikai alel­nök a médiahírek szerint két konk­rét együttműködési tervet is elő­terjeszt. Felkínálja a cseheknek, hogy vásároljanak korszerűsített F-15-ös vagy F-16-os amerikai va­dászgépeket. Csehország jelenleg svéd Gripeneket bérel, de öt év múlva el kell döntenie, hogy meg is vásárolja-e őket. A másik tervezet állítólag a temelíni atomerőmű bővítésével kapcsolatos, amelyben egy amerikai cég is részt szeretne venni. (TASR, SITA, MTI) Epre kevesebben bíznak az oltóanyagokban Éleződő német vakcinavita RÖVIDEN Udvariasan a semmiről Bukarest. Nem jutott dűlőre Lucian Croitoru megbí­zott román miniszterelnök tegnap a személyét ellenző pártokkal folytatott tárgyalá­sán. Az ellenzéki pártok felszó­lították őt, hogy lépjen vissza a Traian Basescu államfőtől ka­pott kormányalakítási megbí­zatásától. Az RMDSZ-t is ma­gában foglaló ellenzék ragasz­kodik ahhoz, hogy Basescu Klaus Johannisnak, Nagysze­ben német ajkú polgármeste­rének adjon kormányalakítási megbízást. Johannes mögött 65 százalékos parlamenti többség sorakozott fel. Mint az ellenzéki vezetők tegnap hangsúlyozták, merő udvari­asságból voltak csak hajlandók eszmecserét folytatni Basescu jelöltjével. (MTI) Igazságosztás iráni módra Teherán. Tizenkét évnél hosszabb börtönbüntetésre ítélték Iránban Kian Tajbakhsh iráni-amerikai állampolgár­ságú szociológust, akit a júniu­si elnökválasztást követő za­vargások idején vettek őrizet­be. Tajbakhsh ügyvédje, Hu­sáng Azari nem ismeri ponto­san a tudósra kiszabott bünte­tést, de bejelentette, hogy fel­lebbeznek az ítélet ellen. Köz­ben az iráni parlament száz képviselője panaszt emelt a fő­ügyésznél Mir Hoszein Musza- vi ellenzéki elnökjelölt ellen arra hivatkozva, hogy megsér­tette az iszlám köztársaság jó hírnevét, továbbá köz- és ma- gánvagyonban okozott káro­kat. A száz honatya eljárást sürgetMuszavi ellen. (MTI) Izraeli-amerikai hadgyakorlat Jeruzsálem. Minden eddi­ginél jelentősebb légvédelmi gyakorlatot kezd ma az USA és Izrael összesen kétezer katona részvételével. Juniper Cobra fedőnéven kétévente tart ilyen közös manővert a két ország. A mostani, immár ötödik had­gyakorlaton ismét Izrael ellen indított rakétatámadásokat szimulálnak, s a cél annak be­gyakorlása, hogy az Irán, Szíria vagy Libanon felől érkező nagy hatótávolságú rakétákat még a levegőben megsemmisítsék. Az izraeli hadsereg tegnapi közleményében ugyanakkor - nyilvánvaló utalással az iráni válságra - jelezte, hogy a no­vember 5-én befejeződő had­gyakorlat tervezése másfél év­vel ezelőtt kezdődött, és nincs összefüggésben aktuális világ­politikaieseményekkel. (MTI) Pokolgépes merénylet Iszlámábád. Kettős po­kolgépes merényletet követ­tek el tegnap a pakisztáni fő­város egyik egyetemén. Hét ember - köztük a két támadó - életét vesztette, egyes hírek szerint húszán, más jelenté­sek szerint tucatnyian meg­sebesültek. (MTI) Washington/Kabul. Az ameri­kai elnök és csapata egyelőre nem kíván dönteni az afga­nisztáni csapaterősítés ügyében, mert még azt sem tudni, ki lesz Kabulban az ál­lamfő. Robert Gates, a Pen­tagon főnöke és a NATO-csa- patok vezetői szerint Oba- mának mielőbb döntenie kel­lene. Kabulban tegnap beje­lentették, lesz 2. elnökvá­lasztási forduló. ÖSSZEFOGLALÓ Második fordulót tartanak no­vember 7-én az afganisztáni elnök- választáson, miután csalások miatt érvénytelenítették a szavazatok egy részét, és egyik jelölt sem szerezte meg a voksok több mint 50 százalé­kát. Ezt tegnap jelentette be az afgán választási bizottság. Közlése szerint Hamid Karzai elnök a szavazatok 49,67 százalékát szerezte meg az el­nökválasztás augusztus 20-i első fordulójában. Az elnök bejelentette, hogy elfogadja a választási vissza­élések kivizsgálásával megbízott, ENSZ-felügyelet alatt álló panaszbi­zottság megállapításait, és bele­ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Tbiliszi/Prága/ Varsó. A lengyel fővárosban kezdte meg tegnap európai körútját Joe Bi­den amerikai alelnök, aki még Cseh­országba és Romániába is ellátogat. A fő téma természetesen az, mit kí­nál Amerika Varsónak és Prágának azután, hogy az Obama-kormány lemondott a rakétapajzs elemeinek közép-európai telepítéséről. Eköz­ben egy másik amerikai illetékes azt hangsúlyozta, hogy az USA rakéta­pajzselemet csak NATO-tagország­ba telepítene. Ez utóbbit Alexander Vershbow, az amerikai védelmi tárca államtit­kár-helyettese hangsúlyozta grúziai látogatása alkalmából. A politikus ezzel önmagát korrigálta, ugyanis az orosz-amerikai viszonyban nem­rég újabb feszültséget keltett, hogy Vershbow azt mondta: Ukrajnában helyezhetnek el radarokat. Később a Pentagon szóvivője azt állította, az államtitkár-helyettes kijelentését eltorzították, mert csak annyit mondott, hogy a térség országaiban lehetnek radarok, amelyek bevon­Brüsszel. A vízumkötelezettség részleges visszaállításával fenye­gette meg Kanadát tegnap az Eu­rópai Bizottság arra az esetre, ha Ottawa nem tesz lépéseket a cseh vízummentesség visszaállítására. Brüsszeli jelentésében az uniós kormány jelezte: ha az év végéig nem történik előrelépés ez ügy­ben, azt fogja javasolni a tagor­szágoknak, hogy állítsák vissza a vízumkötelezettséget „a kanadai állampolgárok bizonyos kategóri­ái, például a diplomáciai vagy szolgálati údevéllel rendelkezők” egyezik, hogy második fordulót tartsanak. November 7-én az első fordulóban legtöbb szavazatot ka­pott két jelölt, Hamid Karzai és kihí­vója, Abdullah Abdullah volt kül­ügyminiszterméri össze erejét. A vá­lasztási bizottság elnöke közölte: mindenkészen áll amásodikforduló lebonyolítására. hatók a rakétafelbocsátások kollek­tív közös előrejelző rendszerébe. Szergej Lavrov orosz külügyminisz­ter azonban magyarázatot várt az ügyben, noha hozzáfűzte: Versh­bow - a volt moszkvai nagykövet - hajlamos túlzásokba esni. Ami Biden látogatását illeti: a kőrúthoz időzítették azt a minapi be­jelentést, hogy az USA nem állandó jelleggel Patriot típusú légvédelmi rendszert telepít jövőre Lengyelor­szágba, és folytatja a tárgyalásokat Varsóval egy új rakétavédelmi rend­szerről. Ezt is Vershbow közölte, amikor Bident megelőzve Varsóban tárgyalt. Az új amerikai rakétavé­delmi elképzelések szerint először számára. Jacques Barrot igazság­ügyi biztos sajnálatosnak nevezte Kanada eljárását, és leszögezte: garantálni akarja, hogy a vízum­mentesség terén a felek a kölcsö­nösség elvét teljes körűen tiszte­letben tartsák. Kanada nyáron állította vissza a vízumkötelezettséget a cseh ál­lampolgárokkal szemben a nö­vekvő számú cseh menedékkére­lem miatt. (Elsősorban a romák menekülnek Kanadába, mert ha­zájukban nem érzik magukat biz­tonságban.) Az EU kormánya most leszögezte: ez az első eset, hogy unión kívüli ország visszaál­Robert Gates amerikai védelmi miniszter szerint az afganisztáni amerikai csapaterősítés nem lehet a függvénye annak, hogy az ázsiai országban mikor tisztázódik a hata­lom kérdése. Gates az őt Japánba szállító repülőgépen újságíróknak nyilatkozva kifejtette: Barack Obama nem várakozhat az afga­hajókra telepítenek rakétákat, majd a második szakaszban következik a föld-levegő rakéták, köztük a rövid és közepes hatótávolságú rakétákel- len hatásos SM-3 elfogórakéták te­lepítése. Vershbow kijelentette, két támaszponton helyeznének el SM-3-asokat, s a varsói kormány be­leegyezésével Lengyelország fo­gadhatná be az egyikbázist. A Patriot-rendszer telepítéséről tavaly augusztusban kötött lengyel­amerikai megállapodás alapján 2010-től rövidebb-hosszabb időre egy-egy üteg érkezik Lengyelor­szágba. A mintegy száz rakétával felszerelt üteget olyan eszközökkel látják el, hogy az betagozódhasson a lítja a vízumváltási kötelezettsé­get egy EU-tagállamban. Igaz, Brüsszel azt is elismerte, Kanada számos könnyítéssel igyekezett enyhíteni a visszaállított vízum­kötelezettség miatti adminisztra­tív nehézségeket. Az EB mind­azonáltal azt szeretné, ha Ottawa világos forgatókönyvet vázolna fel arról, milyen intézkedéseket kíván tenni már a közeljövőben a vízumkötelezettség újbóli meg­szüntetése érdekében. E hónap elején Kanada Magyarországot is felkérte, hogy tegyen lépéseket a menedékkérők beáramlásának megállítására. (MTI, ú) MT1-HÍR Berlin. Élesen bírálta az új típu­sú influenza elleni oltóanyaggal kapcsolatos kormányzati magatar­tást a német orvosi kamara. Egyidejűleg arra szólította fel a kormányt: a maga számára bizto­sított, ártalmatlanabbnak vélt Cel- vapan oltóanyagot bocsássa a ter­hes nők és a gyermekek rendelke­zésére, és helyette a lakosságnak szánt Pandemrixet használja. Ulrich Montgomery, a kamara elnökhelyettese tegnap a kormány tájékoztatáspolitikáját ostorozta, kommunikációs csődöt emleget­ve. „Teljes mértékben aláássa az Ellenzi a lakosság Az USA-nak kell az okinavai támaszpont Tokió. Washington ragaszkodik a japáni Okinava szigeten működő amerikai tengerészgyalogos-tá­maszpont fenntartásához. Ezt Ro­bert Gates amerikai védelmi mi­niszter hangsúlyozta tegnap, mi­előtt tárgyalni kezdett volna a ja­pán kormány tagjaival. Gates teg­nap érkezett kétnapos látogatásra Japánba, s ma találkozik Hatoj ama Jukio kormányfővel. „Nincs más alternatíva, meg kell állapodnunk arról, hogy megmarad az amerikai katonai jelenlét a szigeten” - fo­galmazott Gates. A helyi lakosság évek óta tartó tiltakozása eredmé­nyeként az USA és Japán 2006-ban megállapodott arról, hogy 8 ezer katonát áthelyeznek Okinaváról a csendes-óceáni Guam szigetére. A Hatojama vezette, alig több mint egy hónapja hivatalba lépett japán kormány bejelentette: felülvizs­gálná az amerikai katonák japáni jelenlétét szabályozó kétoldalú megállapodást. Nagyjából 50 ezer amerikai katona állomásozik je­lenleg a távol-keleti szigetország­ban. A Pentagon reméli, hogy sike­rül rendezni a vitát Barack Obama elnök november elején esedékes tokiói látogatásáig. (MTI) Koszovó örök tüske Nagy orosz hitel Szerbiának Belgrád. Oroszország egymil- liárd dolláros hitelt ad Szerbiá­nak, és támogatja a balkáni ország EU-integrációját - jelentették be Dmitrij Medvegyev elnök tegnapi Belgrádi látogatása alkalmából. Az orosz államfő a szerb főváros német megszállás alóli felszaba­dulásának 65. évfordulóján láto­gatott Belgrádba - az első orosz elnökként azóta, hogy Szerbia - Jugoszlávia felbomlását követően - újból önálló ország lett. Med­vegyev és Borisz Tadics szerb el­nök megbeszéléseinek legfonto­sabb konkrét eredménye az emlí­tett hitelmegállapodás. Érne Szerbiának nagy szüksége van ahhoz, hogy teljesíteni tudja a Nemzetközi Valutaalappal szem­ben, a tőle várt segély érdekében vállalt kötelezettségeit. Medve­gyev szerint tévednek azok, akik azt hiszik, hogy Koszovó függet­lenségének kérdése lezárult. Moszkva továbbra is együttmű­ködik Belgráddal Szerbia területi épségének és szuverenitásának védelmében. (MTI) oltóanyaggal szembeni bizalmat, ha a kormány saját magának más vakcinát rendel, mint amilyent a lakosságnak ajánl” - hangsúlyoz­ta. Szerinte ezek után még keve­sebben oltatják be magukat. Németországban a lakosság számára a kockázatosabbnak vélt Pandemrix vakcinát rendelték meg, s az egészségügyi tárca teg­nap sajátos módon azzal utasítot­ta el az orvosi kamara javaslatát, hogy a Celvapannak is vannak mellékhatásai. A botrány nyomán Angela Merkel kancellár példáját követve több magas rangú politi­kus is bejelentette, hogy lemond a Celvapanról. Vershbow hű maradt önmagához Tbiliszi. Alexander Vershbow tegnap kijelentette, Moszkva megsér­ti a rövid ideig tartó orosz-grúz háború tűzszüneti megállapodását, ezért Washington nemzetközi megfigyelőket állomásoztatna a tér­ségben. Az amerikai diplomata elmondta, hogy országa segítséget nyújt Grúziának hadserege reformjához és korszerűsítéséhez, an­nak érdekében, hogy javuljon a NATO-tagságra aspiráló kaukázusi ország felvételi esélye, (m) Az EU szerint a vízummentesség terén a kölcsönösségnek kell érvényesülnie Brüsszel megfenyegette Kanadát ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Thumbnails
Contents