Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-20 / 242. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 20. www.ujszo.com RÖVIDEN Megnyílt a Biennále kulturális fesztivál Budapest. Ahogy arról korábban lapunkban is beszámoltunk, az Égtájak Iroda a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával idén is megrendezte a Biennále - A külhoni magyarok kulturális fesztivál­ját Budapesten. Október 14-én nagy érdeklődés mellett nyílt meg a Fészek Művészklubban a Biennále Fesztiválközpontja. A feszti­válközpont, valamint Bolygó Bálint képzőművész és Kaiser Ottó fotóművész Határtalan művészet című kiállításának megnyitóján Vámos Miklós író, a fesztivál védnöke köszöntőjében arról szólt, hogy a „határ” szó nem vesztette el a jelentését. „Sok honfitársunk él a határon túl - akár Zentán, akár Berlinben akik azt hiszik, hogy lemondtunk róluk.” Vámos a Biennále jelentőségét abban lát­ja, hogy megismerhetjük egymást, mert „minden előítélet eredője a tudáshiány”, (éi) Roman Polanskit nem műtik meg Rövid időn belül visszaviszik a börtönbe Roman Polanskit; a rosszullét miatt kórházba szállított rendezőt nem kell megműteni - derült ki hétfőn. A 76 éves Polanski egészségi problémái nincsenek befolyással előzetes fogva tartására - számolt be az orvosok dönté­séről Georges Kiejman, a művész ügyvédje. Kiejman azonban arról nem közölt részleteket, hogy pontosan mi is a rendező baja. (mti) Magyar kiállítás Kairóban Magyar ásatások a thébai nekropoliszban / Az egyiptomi te­repmunka 102 évének megünneplése címmel nyílik magyar egyiptológusok leleteiből kiállítás a kairói Egyiptomi Múzeum­ban november 6-án. A kairói múzeum 2002-ben ünnepelte cen­tenáriumát, s az évforduló kapcsán vetődött fel, hogy az intéz­mény egyik termében időszaki kiállításokon mutassák be az Egyiptomban dolgozó külföldi missziók leleteit. A 82 műtárgyat felvonultató tárlat két kivételtől eltekintve elsősorban az óegyip­tomi halottkultuszt mutatja be. November 5-én a thébai régé­szetnek szentelt nemzetközi konferenciát is rendeznek, amelyet Záhi Hawász (Zahi Hawass), az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője nyit meg. (mti) Október 21-én a Deja vu klubban lép közönség elé Az Are you FREE? napjaink egyik legjelentősebb kezdeményezése, amely a kortárs művészetre fókuszál Kérlek, ne lépj a lábujjaimra (Soós László felvétele) Vendégvárás: INTERJÚ A kilencvenes évek elején rob­bant be a köztudatba. Leginkább népdalénekesnek tartják, de ka­pott díjat dzsessz kategóriában is. Gyermekeknek készült dalai azoknak nyújtanak lelki gyönyö­rűséget, akik erre még fogéko­nyak, befogadók. Hangja több mint harminc lemezen hallható. A népzenétől eljutott a dzsesszig. Olyan zenészekkel muzsikált együtt, mint Szakcsi Lakatos Béla, Tony Lakatos és Oláh Kálmán. Ed­dig három albuma jelent meg, eb­ből kettőt Az év lemeze díjjal ju­talmaztak Magyarországon. Szalóki Ági a Deja vu klub és a Magyar Köztársaság pozsonyi Kul­turális Intézete meghívására októ­ber 21-én Pozsonyba látogat. Néhány éve saját zenekarral dolgozol. Miért e váltás, hiszen úgy tűnt, az előző együttesekkel jól elvoltál? 2004 tavaszán lehetőséget kap­tam a Hagyományok Házától egy szólólemezre. Gyerekeknek szóló lemezt készítettem. Ez lett a Téli­nyári laboda. Létrehoztunk egy zenekart Lamm Dáviddal, Kovács Zotyával és Dés Andrissal. Azóta is együtt vagyunk, túl több száz gye­rekkoncerten. Játszottunk feszti­válokon, művelődési házakban, iskolákban, óvodákban. Magyar- országon és a határon túl is. Ami­óta gyerekeknek énekelek, meg­változott az életem. Újjászülettem. Figyelek rájuk, tanulok és kapok tőlük. Nyitottságot, őszinteséget, a világ jóságába vetett hitet, elfoga­dást, kreativitást. Negyedik albumotokon dol­goztok éppen. Mit mondanál er­ről az új szüleményről? A zenekarban egyre inkább úgy éreztük, hogy új dalokat, új lemezt kell alkotnunk. A közönség felől is Szalóki Ági (Képarchívum) éreztük ezt az igényt. A lemezké­szítés olyan számomra, mint egy mozaik összerakása. Nemrég egy anyuka kérdezte tőlem, hogyan ta­lálok rá a versekre, amelyekből a dalaim lesznek? Folyton álmodo­zom és versesköteteket böngé­szek. Elmerülök a szebbnél szebb képekben, szavakban, utcán vagy a metró felé menet a mozgólép­csőn - ahol épp eszembe jut - dal­lamokat dúdolok a mobiltelefo­nomba. Ennek a lemeznek az anyaga is így gyűlt; szépen, las­sacskán. A címe Gingalló. S persze ez is gyerekeknek készül... Igen, de nem csak... Szeretném, ha a Gingalló eljuthatna olyanok­hoz, akik békességre, reményre, közösségre, szeretette vágynak. Azokhoz, akik szeretnek énekelni, táncolni, nevetni, ölelkezni, ját­szani, a másik szemébe nézni, segí­teni a rászorulóknak. Azokhoz, akik szomorúak és vigasztalódná­nak. Szeretném, ha ezek a dalok előcsalnák a boldog és bölcs gyermeket a felnőttekből, (str) A Dunaszerdahelyen az elmúlt hétvégén megren­dezett Are you FREE? fesz­tivál napjainkban az egyik legjelentősebb kezdemé­nyezés, amely a kortárs művészetre fókuszál - ta­lán egész Szlovákiát te­kintve is. A tavalyi első év­folyam után egy karaktere­sebb vonalat képviselve a szervezők a kortárs jazz legjobbjait hozták el, s a kí­sérő programok is jelentő­sen bővültek. SZABADOS FERENC Miközben a hazai jazzfesztivá- lok, köztük a legnagyobb, a Pozso­nyi Jazznapok is egyre inkább a kommerszebb stílusok felé fordul­nak, szinte a populáris zene felé hí­gítva programjukat, üdítőleg hat, amit az Are you FREE? képvisel. Minden bizonnyal nehezebb így megszólítani a közönséget, de az érdeklődők növekvő számát látva úgy tűnik, a kompromisszummen­tes irányvonal meghozza gyümöl­cseit. A minőségen kívül ez most ta­lán annak is betudható volt, hogy a várost a fesztivál során kultúr- kommandósok lepték el, fiatal szín­játszók, képzőművészek, akik kü­lönböző módon igyekeztek becsa­logatni az embereket. A szlovák jazzszcéna sajnos nem bővelkedik a kísérletező haj­lamú zenészekben, így aztán kü­lönösképp nagyra értékelhető, hogy Milo Suchomel kvartettje megpróbált eleget tenni a kihí­vásnak, s az avantgárd felé hajol­va is egy kifejezetten jó koncertet adott, melyben a zenekar egyéb­ként szaxofonon játszó vezetője eredeti hangszerét, a fagottot is megszólaltatta pénteken. Az Are you FREE? második zenei előadá­NAGY ERIKA Dunaszerdahely. Csütörtök es­te a Szlovákiai Magyar írók Társa­sága (SZMÍT) szervezésében pá­lyatársak, barátok köszöntötték az Egyszemű éjszaka című versan­tológiának és nemzedékének jeles alakját, Kulcsár Ferencet, kinek közel negyvenéves munkásságára a pontosság, a szikárság, a nyelvi gazdagság a jellemző. Kulcsár hangsúlyozta, hogy az est az ünneplése helyett a Vers, a Beszélő Vers estje legyen, hiszen a költőt a művei képviselik a világ- ban. Ezért helyette beszéltek a felolvasott írások. Az elhangzott versek lírai hőse R. C., azaz R. C., akinek 20. századi, egyszeri, cso­dás és hihetetlen élete bele van szőve az évszázadokba és az ál­mokba, a mítoszok, mesék, bibliai történetek öröklétébe, a kultúrá­ba, amely beszél, szemben a civi­lizáció dadogásával. Bodnár Gyula, az ünnepelt föl­dije méltatásában elmondta, nem azért lett Kulcsár a kedvenc költő­je, mert közös a szülőföldjük, s végképp nem azért, mert mind­ketten a Csallóközben telepedtek le, hanem az ünnepelt hangjának, versei hangszerelésének köszön­hetően, s azért, mert pályája ele­The Eastern Boundary Quartet sa Tóth Viktor szaxofonos nevé­hez fűződik, aki ezt megelőzően, késő délután egy tanulságos workshop keretén belül beszélt az érdeklődőknek a művészi gon­dolkodás, a színpadi jelenlét alap­jairól. A Tóth Viktor Tercett kon­certje igazi egyéniségek, a zene­kar vezetőjén kívül Szandai Má­tyás bőgős és Jeszenszky György dobos összeszokott, minden igényt kielégítő produkciója volt. A szinte folyamatos improvizáció­ra építő, a dinamikát, a hangerő­vel való játékot maximálisan ki­használó zene a fesztivál egyik csúcspontját jelentette. A szombati koncertek lcét kulcs­figura, a bőgős Joe Fonda és a zon­gorista Michael Jefrey Stevens kö­ré szerveződtek. Először az avant­gárd stílusban a legjobbak közé tartozó The Fonda/Stevens Group jén a legszélesebb regiszteren volt képes megszólalni. „...Tóth Lász­lóval és Varga Imrével hármasban mintegy triumvirátust alkottak a »kilencek«, vagy ha úgy tetszik, az »egyszemű éjszakások« indulásá­nak éveiben: »Nemcsak az izmu­sok és az avantgárd poétikák szele érinti meg őt, hanem magukba rántják a legkülönfélébb filozófi­ák és mitológiák, feltárulnak előt­te a magyar nyelv és műveltség legmélyebb rétegei, misztikusok és misztikák bűvkörébe kerül, s már akkor felsejlenek, bár még lépett pódiumra. Fonda és Stevens lenyűgöző szólóit a zene irányá­nak megfelelően olykor teljesen visszafogott, de zseniális „masza- tolások” követték, kiegészülve a trombitás Herb Robertson és a do­bos Harvey Sorgen meghatározó jelenlétével. S akár a szabad gon­dolkodásra hivatkozó fesztivál mottója is lehetne az a szöveg, ami egyik szerzeményükben hangzott el: „Vékony a vonal, mely elvá­lasztja életedet az enyémtől, ezért kérlek, ne lépj a lábujjaimra”. A fesztivál záró koncertjén az utóbb említett két zenész helyére Bor­bély Mihály szaxofonos és Bágyi Balázs dobos lépett, s ez a formáció - The Eastern Boundary Quartet - már inkább az avantgárd népzené­re is építő ágához vezette el a hall­gatóságot. Ahogy a szórólapon is olvasható volt, tényleg a New nem látszanak teljes egyértelmű­ségükben istenhitének, vallásos­ságának legelső jelei.« Melyek ké­sőbb felerősödnek, egyre gyak­rabbanjelennek meg, s a lét és lé­tezés problematikáját, a spirituá­lis világot különböző szempon­tokból megközelítő-faggató Imádságok című esszékötetében is központi szerepet játszó Isten alakjában mind erősebben for­málják Kulcsár Ferenc költésze­tét” - hangzott el Bodnár köszön­tőjében. Majd szólt a Gyöngyök és göröngyök című apró, aforiszti­York-i avantgárd közép-kelet-eu- rópai lüktetéssel való találkozásá­nak lehettünk tanúi. A fesztivál kísérő programjai is igazi csemegét jelentettek. A ze­nében és filmben egyaránt Közép- Európa egyik legjelentősebb fesz­tiváljának számító Mediawave zenei témájú filmjeit láthatták az érdeklődők, illetve egy izgalmas Woyzeck-feldolgozást Tóth Mik­lós rendezésében és a Gurigongo Symposium előadásában. A pén­teki nap koncertek közötti szüne­teit pedig Csornáról érkezett, ere­deti roma zenét játszó muzsiku­sok tették színesebbé. Aki nem sajnálta a fáradságot, s a rossz időt leküzdve ellátogatott október 15. és 17. között a duna- szerdahelyi kultúrházba - s ilye­nek jó páran voltak -, minden bi­zonnyal elégedetten távoztak. • • • kus rövidségű verseket tartalma­zó Kulcsár-kötetről. És beszélt ar­ról az időről, amikor Szalatnay Rezső a következőképpen minősí­tette a triumvirátus költészetét: „Ifjú költőink és költő önjelöltje­ink tudatosan lemondanak arról, hogy folytassák a magyar lírát, s szervesen illeszkedjenek bele köl­tőink szerepkörébe. Nem óhajta­nak érthető szépségeket közölni, életünkről szólni, nem érdekli őket a magyar táj, még kevésbé a magyar múlt.” ,Akkor, Ferenc, Nyílt levél Sza­latnay Rezsőhöz című híres ver­sedben válaszoltál a kedves öreg­nek; így szólítottad, elmondván, hogy tükörtelen üres szobában dolgozol, s érteden gesztusokkal véded, őrződ az Édent, „majdnem meztelen majdnem meztelen”, még tollad sem nőhetett, téveteg, téveteg pehely, ha voltál, s a jó öreg idő előtt pusztuló halálnak vélt, s ha a sorsodtól is elfordultál, mint a szélkakas, „ez volt a válasz életünkre”, de ember vagy, írtad, és nincsen semmi múltad, mégis őrződ az Édent, „majdnem mezte­len majdnem meztelen”. Az SZMÍT nevében Hodossy Gyula elnök köszöntötte Kulcsár Ferencet, kiemelve több évtizedes munkásságát. Az ünnepelt (Somogyi Tibor felvétele) A hatvanéves R. C, azaz Kulcsár Ferenc költő köszöntése a Budapest kávéházban „Eljutni az élet pereméről az élet szívébe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents