Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-20 / 242. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 20. Vélemény És háttér 5 TALLÓZÓ KRÓNIKA Tizenhárom ételféleségre akar európai uniós védelmet kérni a román Hagyományos és Környezetbarát Termékek Országos Irodája (ONPTE). A termékek között van a székelyföldön sütött pityókás, azaz krumplis kenyér is - írja a kolozsvári Krónika. Lucia Roma- nescu, az ONPTE ügyvezetője hangsúlyozta, hogy az intézmény csak segítséget tud nyújtani a termékek levédéséhez, ám ehhez szükség van a termelők szervezetbe tömörülésére is, különben nem nyújthatják be eredetvédelmi igényüket az EU-hoz. A dokumentáció beadása után 12 hónapja van az EU-nak, hogy elfogadja vagy elutasítsa az igénylést, (mti)- Szerkesztő úr, kitakaríthatok végre, vagy tovább mocskolja a magyar politikusokat? (Peter Gossónyi rajza Obama beiktatása óta olyan éles a belpolitikai megosztottság, amilyenre a polgárháború óta nem volt példa Mindennapi „sárdobálás” az amerikai belpolitikában Mindennapossá vált a „sárdobálás” az amerikai belpolitikában, a republikánusok és demokrata pártiak közti ellenséges viszonyt szakértők szerint a média is szítja. MT1-ELEMZÉS Számos internetes oldalon, blog- ban tartják magukat azok a hamis nézetek, amelyek szerint az első afroamerikai elnök valójában nem is amerikai állampolgár, titokban muszlim hívő, szocialista elveket vall, és „halálbizottságokat” akar létrehozni, hogy megtagadja az orvosi ellátást az idős amerikaiaktól. Barack Obamát még amiatt is támadások érték, hogy az idei tanévnyitóra egy honlapot akart létrehozni, amelyen szorgalmas tanulásra biztatta volna a diákokat. Ellenfelei szerint az elnöknek az lett volna a célja az egyébként teljesen politikamentes honlappal, hogy „szocialista eszméket ültessen el” a gyere- kekfejében. A legutóbbi pártos felzúdulást Barack Obama Nobel-békedíja váltotta ki. Michael Steele, a Republikánus Párt országos bizottságának elnöke például kijelentette, hogy az amerikai elnök kitüntetése azt mutatja, mennyire jelentéktelenné vált egy egykor rangosnak és megtisztelőnek számító díj. A felfokozott politikai megosztottság jegyében már az alapvető illemszabályok döbbenetes megsértésére is volt példa. Joe Wilson dél-karolinai republikánus képviselő szeptember elején a Capitoli- umban Obama egészségügyi reformról tartott beszéde közben azt kiáltotta oda az elnöknek, hogy hazudik. Wilson végül bocsánatkérésre kényszerült, amiért elragadtatta magát, ám a vakmerő lépésével szimpatizáló hívei bőkezű adományokkal kezdték támogatni a képviselőt az incidens után. Nem sokkal a bekiabálós eset után Alan Grayson, a Demokrata Párt floridai képviselője úgy fogalmazott az egészségügyi reformról zajló vitában, hogy „a republikánusok azt akaiják, hogy az emberek mielőbb meghaljanak, ha megbetegszenek”. A két párt politikai kommentátorai persze azonnal ráharaptak mindkét esetre: a republikánusok Wilson bátorságát méltatták, miközben a liberálisokat sokkolta a képviselő tiszteletlensége. Ugyanígy Grayson szavait is dicséret fogadta az egyik oldalon, felháborodás a másikon. Természetesen a republikánus George W. Busht, sőt az előtte elnöklő demokrata párti Bili Clintont sem kímélte az éppen aktuális ellenzéki párt. Obama beiktatása óta azonban olyan élessé vált a belpolitikai megosztottság az Egyesült Államokban, amilyenre szinte a polgárháború óta nem volt példa az országban. Politológusok véleménye szerint a helyzet már most is undorító, és várhatóan még undorítóbb lesz. Clyde Frazier, a Meredith College elemzője úgy véli, a mostani megosztott légkör részben a média hatására alakult ki. „A mocskolódást jól el lehet adni. Ha az embereknek azt mondják, közel a világ vége, akkor megnő a nézettség” - világít rá. Míg korábban az amerikaiak az objektív hírforrásokat helyezték előtérbe, manapság egyre többen választanak olyan médiumokat, amelyek a hírek tálalásakor megerősítik politikai nézeteiket. A republikánus szimpatizánsok ezért leginkább a konzervatív Fox News hírtelevíziót nézik, a demokrata pártiak pedig a liberális MSNBC csatornára kapcsolnak, ha tájékozódni akarnak. A fehér házi sajtó- tájékoztatókon Robert Gibbs szóvivő rendszeresen szóvá teszi, hogy a Fox News kifejezetten negatív képet mutat az elnökről. A politikai ellenségeskedés már szinte hivatásszerűvé vált - vélekedett Frazier az ultrakonzervatív Rush Limbaugh rádiós beszélgetős műsorára utalva, amelyben a megszólalók teljesen nyíltan az Obama- kormánybukásárólvizionálnak. Az éles pártoskodás azután jelent meg és kezdett gyorsan elmélyülni, hogy a nemzet egységesen felsorakozott Bush mögött a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után. Hamar kiderült azonban, hogy az iraki háború megindítása hazugságokon alapult, és a nemzet átmeneti egysége gyorsan megbomlott. Nehéz ezt a folyamatot megállítani, és a jelek szerint a szakadék a két szembenálló politikai oldal között csak tovább mélyül minden alkalommal, amikor a republikánusok és a demokraták átadják egymásnak a hatalmat Washingtonban - vélekedett Jack Holmes, a Hope College politológusa. A szakértő szerint mindazonáltal arra lehet számítani, hogy egy bizonyos pont után a közvéleménynek elege lesz a megosztottságból, és követelni fogja az ellenséges megnyilvánulások mellőzését. A szegény országokban a halandósági mutató többszöröse a gazdag országokban mértnek A lányokkal a szegénység, a fiúkkal az erőszak végez MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A lányokkal a szegénység, a fiúkkal az erőszak végez a legnagyobb arányban a fejlődő világ országaiban - derült tó abból a kutatásból, amely a gazdag és a szegéA korlátozott forrásokkal rendelkező szegény országokban a halandósági mutató többszöröse a gazdag országokban mértnekny országok közötti egyenlőtlenségek hatásait elemezte a 10 és 24 év közötti korosztály halandósági mutatóit vizsgálva. A Föld lakosságának 30%-a 10-24 éves, a korosztály 1,8 milliárd képviselője él a világ országaiban. A halálozási statisztikák hatalmas eltérést mutatnak ki az ipari és a fejlődő országok között, a 10 és 24 év között elhunytak 97%-a a szegényebb országok állampolgára - idézte a tanulmányt az El Mundo spanyol napilap. Az egyenlőtlenség különösen a lányokat, fiatal nőket érinti, rájuk a szegénység jelenti a legnagyobb fenyegetést. A fiúk halálának leggyakoribb oka az erőszak. 2004-ben 2,6 millió haláleset fordult elő ebben a korcsoportban, az esetek harmadát Afrikának a Szaharától délre eső részeiben, illetve Délkelet-Ázsiában regisztrálták - derült ki a kutatásból. A fiatal felnőttkort az élet legegészségesebb időszakaként szokták emlegetni, amikor a test és a lélek a legjobb állapotban van. Ez időszak alatt„új egészségi kockázatok jelennek meg, amelyek következményei később komoly fenyegetést jelenthetnek” - olvasható a tanulmányban. A serdülőkort kísérő szexuális és fizikai érettség számtalan betegség - köztük az AIDS - fertőzési kockázatának növekedését rejti magában. A fiatalok emellett nagyobb mértékben vannak kitéve erőszaknak, közlekedési baleseteknek és a háborúk veszélye is fenyegeti őket. Ebben az életszakaszban jelenhetnek meg a mentális zavarok első tünetei is. A fejlődő országokban regisztrált 10és24évközöttihalálesetekhátte- rében a fenyegető politikai viszonyok vagy a rossz egészségügyi ellátás áll; legtöbbször mindkét tényező - magyarázta Robert W. Blum, az amerikai Johns Hopkins Egyetem munkatársa. A korlátozott forrásokkal rendelkező szegény országokban a halandósági mutató többszöröse a gazdag országokban mértnek. A különbség elsősorban a nőkre vonatkozik, akiknél a halál oka gyakran összefügg az anyasággal. Ä fiatalon léte- •sített szexuális kapcsolat, a védekezés, azabortuszokésaszülészeti kezelések magyarázzák ezeket a különbségeket-állítjákakutatók. A vizsgált korosztályból a 20 és 24 év közötti fiatal felnőttek a legveszélyeztetettebbek. Az ő halálozási kockázatuk 2,4-szer magasabb, mint a 10-14 éveseké. Az iparilag fejlettebb országokban a fiatal férfiak halálozási kockázata 2-4-szer magasabb, mint a nőké. A férfiaknál a halál oka - a gazdag és szegény országokban egyaránt - a gyilkosság, az öngyilkosság és a végzetes sérülések. KOMMENTÁR Hríb lámpájának fényében GÁL ZSOLT Sokan úgy gondolják, Robert Fico miniszterelnök és Štefan Hríb műsorvezető csatájából az előbbi került ki győztesen, valósággal lemosta vendéglátóját az egyik kereskedelmi tévén csütörtökön sugárzott Lámpa című műsorban. Szerintem ez nincs így, Hríb lámpája igenis jól megvilágította Fico politikusi egyéniségét annak minden torz vonásával. A baj nem a műsorvezetővel van, hanem a nézőkkel, vagy inkább a választókkal: az üyen programokat többnyire meg se nézik, ha véletlenül igen, akkor néznek, de nem látnak a dolgok mögé. Pedig a hosszú beszélgetés felszínre hozott nagyon sok dolgot, amitől egy politikusnak ellenszenvesnek kellene lennie. Megmutatta, hogy Fico folyton kibújik a kérdések alól, nem azokra válaszol, hanem hosszú monológokat tart, miközben fölényesen és arrogánsán nyüatkozik más szereplőkről: elvégre ő tudja a legjobban, ki alkalmas és ki nem bizonyos funkciókra, ki tud jól csinálni valamit és ki nem, miről kellene beszélgetni és miről nem, kinek a véleménye érdemel figyelmet és kié nem, kinek van erkölcsi joga valamire és kinek nincs. Rávilágított arra, hogy képmutató, sorozatosan csúsztat, sőt nyíltan hazudik, a szava semmit sem számít, ha ezzel szembesítik, pofátlanul nem válaszol, mellébeszél, átvált vádaskodásba, majd kijelenti, hogy tökéletes, megfelelő válaszokat adott. Példaként szolgálhat hírhedt mondata, hogy Mečiar és Gašparovič tartósan diszkvalifikálták magukat az állami funkciók betöltését illetően, amely ma már nem érvényes, az egyik a koalíciós partnere, a másik államfővé való újraválasztását teljes mellszélességgel támogatta. Büszke arra, hogy „elvből” nem olvassa a szlovákiai újságokat. Mégis szellemi hajléktalanoknak, idiótáknak, hiénáknak, prostituáltaknak nevezte az újságírókat... Ez az ember mégis a messze legnépszerűbb párt feje, az emberek valósággal habzsolják retorikáját és egyelőre fittyet hánynak tettei többségére. Éppen ezért még nyugtalanítóbb az a tágabb világnézet, amit képvisel. Az állam szerepének istenítése, és a piac utálata: az állam a jó tulajdonos a magánvállalat a rossz, az állam képes megállapítani az árakat, sőt, jobban tudja, mint a piac, meg persze igazságosabban, mert a nép érdekében csinálja. Ebből következik, hogy az árakat az államnak kellene megállapítania. Fico lényegében a szocialista gazdasági rendszert élteti. Es nemcsak a gazdaságit. Ha valami a szlovákiai hatóságok szerint szabályos, akkor az igazságos és helyes, az államhatalom és a polgárok konfliktusában az előbbi oldalára áll. A baj az, hogy ezekben a nézetekben társra talál a lakosság többségében, lényegében azt szajkózza, amit választói szívesen hallgatnak. Ők pedig nem látnak át a szép szlogenek ködén, nem veszik észre a félrevezetést, ellenkezőleg, hagyják magukat félrevezetni. Ezért Fico nyugodtan hivatkozhat a népre, mondván: lám, a többség is ugyanezt akarja, gondolja! Baj csak akkor van, ha a többség téved, és sajnos Szlovákiában sorozatosan ezt teszi, ebben meg Fico nagy ideológiai ellenfeleinek, Hríbnek és Miklósnak van igaza. TALLÓZÓ AMERIKAI SAJTÓ Az egykori keleti tömb országai közül legalább kettőben, Magyarországon és Romániában több százezer kommunizmus korabeli, olyan, egykori kulcsszereplőkkel kapcsolatos titkosszolgálati iratot tartanak vissza, akik közül néhányan még mindig hatalommal bírnak az üzleti életben, a sajtóban és a politikában - olvasható a The New York Times és a The Washington Post honlapján közölt összeállításban. Húsz évvel a kommunizmus összeomlása után a térségben még ma is kísért annak sötét öröksége; nem zárult le a titkosszolgálati iratok ügye. Megválaszolatlan az a kérdés, hogy az akták nyilvánosságra hozatala vajon begyógyítja a régi sebeket, vagy újakat teremt. A régió legtöbb országában törvényt alkottak arról, hogy a több millió oldalnyi aktáknak legalább egy részét nyilvánosságra hozzák, feltárva, miként vesztegették meg vagy kényszerítették a besúgók tömegeit, hogy barátaik, kollégáik és szomszédaik után szaglásszanak - állapította meg az AP összeállítása, amelyet a két vezető amerikai újság átvett. Magyarországon - ahol még mindig nincs törvényi rendelkezés az akták teljes feltárásáról - a nemzetbiztonsági szolgálatok a dossziék 27 százalékát elzártan tartják, mivel azok továbbra is szigorúan titkosnak minősülnek - mondta Kenedi János kutató. „Nincs még egy olyan állam az egykori szovjet tömbben, ahol annyira hiányos volna az iratokra vonatkozó szabályozás, mint Magyarországon”-mutatottrá. Az összeállítás szerint Németországban volt olyan kezdeményezés, hogy összerakjanak több millió iratot, amelyet a berlini fal 1989 novemberi leomlásakor ledaráltak; Csehországban és Lengyelországban pedig elkeseredett vita folyik arról, hogy az akták közül mennyit tegyenek hozzáférhetővé. A cikk szerzői kiemelték, hogy Romániában továbbra is több tízezer akta titkos. Cornel Nistorescu neves politikai elemző szerint a kulcsfigurákkal kapcsolatos iratok soha nem lesznek hozzáférhetők, „ezt nem lehet végrehajtani, mivel még mindig ők irányítják az államot, ott vannak a politikai pártokban, a nem kormányzati szervezetekben, a sajtóban, az üzleti életben”. Szerinte a román társadalom fertőzött, „a legutóbbi tíz kormányban nem lehetett találni három olyan embert, aki ne lett volna sáros”. (mti)
