Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-19 / 241. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 19. www.ujszo.com RÖVIDEN A bevándorlók védelmében Róma. Csaknem kétszázezren tüntettek szombaton Rómában, tiltakozva a kormány bevándorlási politikája ellen. Egész Olaszországból érkeztek a római megmozdulásra, amelynek jelszava szerint nemet mondanak a Berlusconi- kormány biztonsági csomagjára, a fajüldözésre, arra, hogy bűncselekménynek nyilvánítják az illegális bevándorlást. A főként ellenzéki pártokhoz húzó tüntetők mellett sok bevándorló is felvonult, egyebek között olyan transzparenssel, hogy Jobb kutyának lenni, mintbevándorlónak! (MTI) Megosztottak a spanyolok Madrid. Madridban szombaton tömegdemonstrációt tartottak a katolikus szervezetek felhívására a művi terhességmegszakítás tervezett liberalizálása ellen. A szervezők szerint közel másfél milliónyian tiltakoztak a szocialista kormány által napirendre tűzött reform ellen. A törvény- tervezet lehetővé tenné az abortuszt a terhesség 14. hetéig, a 16 és 17 éves lányoknak nem kellene kikérniük szüleik beleegyezését. A törvényről még ebben az évben szavaz a parlament. A szocialista kormány azt hangoztatja, az új törvény a nők kezébe adja annak jogát, hogy szabadon dönthessenek a terhesség vállalásáról. (MTI) Rendezték a határvitát Szkopje/Pristina. A macedón parlament elfogadta a Ko- szovóval kötött határszerződés ratifikációját, és a határvita lezárásával lehetővé vált a két balkáni ország között a diplomáciai kapcsolatok felvétele. A120 fős törvényhozásban szombaton a késő estig tartó ülésezés után 72 képviselő szavazott a szerződésre. A nap folyamán a koszovói parlament is jóváhagyta a szerződést, mindössze egy szavazaton múlott a dokumentum elfogadása. Macedónia elismerte a 2008 februárjában Szerbiáról levált Koszovói független államként, de a közös határ több kilométeres szakaszát érintő vita miatt eddig elutasította a diplomáciai kapcsolatok felvételét. (MTI) Kitelepítési program Peking. Megkezdődött 330 ezer ember áttelepítése a kínai Honan és Hopej tartományokban egy óriásberuházás miatt. , A Jangce és három másikfolyó vizének egy részét a vízhiányban szenvedő északi területekre irányítják” -közölték tegnap a helyi hatóságok. A csaknem 60 milliárd dolláros beruházás során 1,3 ezer km hosszú csatornahálózat épül. A Kína történelmének eddigi második legnagyobb kitelepítési programja két évigtart. (MTI) Súlyos összecsapások a kormányhadsereg és a jól felszerelt tálibok között - aligha kerülhető el az afganisztáni csapaterősítés Menekültek - a háború fő kárvallottjai Családok tízezrei menekülnek el Pakisztán törzsi területeiről a harcok miatt (Reuters-felvétel) Kabul/lszlámábád/Brüsszel. Az afganisztáni és a pakisztáni helyzet állt a nemzetközi politika figyelmének központjában a hét végén. A NATO vezérkari főnökei afganisztáni csapaterősítést sürgettek, Pakisztánban súlyos harcok dúlnak, és százezrek kényszerülnek menekülésre. ÖSSZEFOGLALÓ Apakisztáni hadsereg szombaton indított offenzívájában az észak- nyugati törzsi területen, Dél-Vazi- risztánban 60 iszlamista harcos halt meg eddig - közölte tegnap a hadsereg. A hadműveletben 5 katona meghalt és 11 megsebesült. A hadsereg tegnap nehéztüzérséggel lőtte a tálibok állásait. A rakétákkal és nehézfegyverekkel szintén rendelkező iszlamisták kemény ellenállást tanúsítottak Sarvangi körzetében, amely a Pakisztáni Tálibok Mozgalmának (TTP) nagy részét alkotó Mehszúd törzsek fő területe. A kormány légiereje a törzsi övezet északi részén támadott több települést. A nagyszabású offenzíva azért indult, mert a kormány a tálibokat vádolja az egész országra kiterjedő merénylethullámért, amely közel 2300 ember halálát okozta valamivel több mint két év alatt. Nagyjából 28 ezer kormánykatona vesz részt a szárazföldi műveletben, az ellenség 10 ezer pakisztáni és 1500 külföldi iszlamistafegyverestszámlálhat. Százezernél többen menekültek már el a törzsi területről - közölték tegnap hivatalos források. Vazim Sahid ezredes szerint a menekülők a szomszédos Tank és Dera Iszmail Hán körzetekben húzódnak meg. „Körülbelül 80 ezren már a hadművelet kezdete előtt elmentek, azóta pedig mintegy 1500 család, vagyis 22 ezer ember távozott az övezetből.” Az adatokat a Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) szóvivője, Ariane Rummery is megerősítette. A pakisztáni hatóságok becslése szerint az otthonukat elhagyók száma elérheti majd a 200 ezret is, dacára a Dél-Vazirisztán egyes körzeteiben bevezetett teljes kijárási tilalomnak. A NATO katonai vezetői szombaton felszólították Afganisztánt, erősítse meg és megfelelően szerelje fel az ország különleges alakulatait. Ezt a vezérkari főnököket tömörítő Katonai Bizottság szóvivője, Massimo Panizzijelentette be. ANATO-tagál- lamok és az Afganisztánban katonákkal jelen lévő, 42 más szövetséges ország katonai vezetői konzultációikon arra jutottak, hogy többet kell tenni a civil lakosság védelmében. A NATO-országok ma a mintegy 100 ezres nemzetközi haderőnek a kétharmadát adják. A Katonai Bizottságban nem hoztak konkrét döntéseket az esetleges felajánlásokról, a kérdés a védelmi miniszterek e heti pozsonyi találkozóján kerül ismét napirendre. Barack Obama elnök rövidesen bejelenti döntését az amerikai kontingens létszámának emeléséről. Stanley McChrystal főparancsnok legalább 40 ezres létszámnövelést tart szükségesnek. A Pentagon közleményben tudatta, törölte egy 3500 fős alakulat iraki bevetését. A dandár egy másik egységet váltott volna fel az arab országban. Ezzel alighanem megkönnyítik az afgán csapaterősítést. London a héten jelentette be, bizonyos feltételek teljesülése esetén 500 fővel növeli afganisztáni csapatainak létszámáz. Az afgán kormány szombaton 40 ezer dollárnyi vérdíjat tűzött ki minden olyan információért, amely a Kabulba beszivárgott tálibok őrizetbe vételéhez vezet. Az elmúlt hetekben több öngyilkos merényletet hajtottak végre az afgán fővárosban, amelyek sok halálos áldozatot követeltek. A Kabulban tevékenykedő tálibok egyre nagyobb problémát jelentenek az augusztusi, vitatott tisztaságú velnökálasztás nyomán politikai válsággal küzdő kormányzat számára. (MTI,ú) Karzai lassan engedni kényszerül Kabul. Hamid Karzai hivatalban lévő afgán elnök és kihívója, Abul- lah Abdullah kész az együttműködésre az elnökválasztás nyomán kialakult válságrendezése érdekében. Ezt tegnap jelentette be Bemard Kouchner francia külügyminiszter, miután Kabulban tárgyalt mind- kettejükkel. „Őszintén szólva, ez a legkevesebb, amit megtehetnek” - tette hozzá Kouchner. A panaszbizottságnak elvileg szombaton kellett volna közzétennie a választási csalásokkal kapcsolatos vizsgálatának eredményét. Diplomaták és megfigyelők szerint Karzai támogatói nem hajlandóak elfogadni az újraszámlálás eredményét, ezért késik az eredmények ismertetése. Karzaira eközben nyomás nehezedik, hogy vágjon bele a 2. fordulóba, vagy közösen alakítson kormányt riválisával, Abdullah Abdullahhal. (MTI) Párizs és London felhívása a zsidó államhoz Végezzen saját vizsgálatot Bár a Dzsundallah vállalta, Teheránban Washingtont és Londont is gyanúsítják Félig lefejezték a nagyhatalmú iráni Forradalmi Gárdát ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. ADzsundallah szunnita lázadó csoport vállalta magára a délkelet-iráni Szisztán-Beludzsisz- tán tartományban elkövetett merényletet, amelyet vasárnap hajtottak végre a Forradalmi Gárda több parancsnoka és tagja ellen. Ezt egy igazságügyi illetékes közölte, akit az ISNAhírügynökségidézett. A legújabb adatok szerint már legkevesebb 31 halottja van a robbantásnak, köztük a nagy befolyású szervezet öt - más források szerint hat - parancsnoka. Ők autóval tartottak egy helyi törzsi vezetőkkel folytatandó megbeszélés színhelyére, amikor az öngyilkos támadó felrobbantotta magát mellettük. Az angol nyelvű hivatalos Press TV úgy tudja, hogy két detonáció történt egy időben: az egyik az autókonvoj mellett, a másik a tervezett találkozó színhelyén. „Még egy gyanúsítottat sem tartóztattunk íe, (de) Abdolmalek Rigi kis csoportja már magára vállalta a terrorakciót” - mondta Mohammad Marzieh, a tartományi székhely, Zá- hedán főügyésze. Az ő tájékoztatása szerint mintegy „harminc-harmincöt ember, köztük a Forradalmi Gárda parancsnokai és törzsi vezetők” vesztették életüket a Pakisztánnal határos Pisin városában végrehajtott merényletben. A Dzsundallah már több támadást hajtott végre a délkeleti országrészben síita cél- pontokellen. A Forradalmi Gárda az iráni rendszer ideológiai hadseregének számít. A félhivatalos Fars hír- ügynökség tudósítása szerint a halottak között van Núr-Ali Susta- ri tábornok, a gárda szárazföldi erőinek parancsnokhelyettese, Radzsab Ali Mohammadzadeh tábornok, a gárdisták szisztán-be- ludzsisztáni parancsnoka, a dé- lekeleti Iránsahr város gárdaparancsnoka és az Amír al-Momenin egység parancsnoka. Ali Laridzsáni parlamenti elnök a teheráni törvényhozásban mondott és a rádió által közvetített beszédében megerősítette a parancsnokok halálát, és részvétét nyilvánította ki. Ez volt az utóbbi évek legjelentősebb merénylete a nagyhatalmú Forra- dalmiGárdaellen. Maga a gárda tegnapi nyilatkozatában „külföldi elemeket” vádolt a támadásban való részvétellel, „különösen olyanokat, akik kötődnek a globális arroganciához”. Ez utóbbi kifejezést gyakran használják Iránban az ősellenségre, az Egyesült Államokra. Az állami televízió valamivel később, jól tájékozott forrásokra hivatkozva, azt jelentette, hogy Nagy-Britanniának közvetlen szerepevolta merényletben. Külön érdekesség, hogy Ali Ha- menei ajatolláh, Irán legfőbb vezetője két héttel ezelőtt lecserélte a gárda parancsnokait, de a döntés okát nem közölték. Az alkotmány értelmében a legfőbb politikai és vallási vezető a fegyveres erők főparancsnoka is egyben. Lecserélték a gárdához köthető, önkéntesek alkotta ultrakonzervatív félkatonai alakulatnak, a rettegett Baszidzs milíciának a parancsnokát is. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/London. Franciaország és Nagy-Britannia arra kérte Izraelt, a gázai övezeti offenzívát vizsgáló Goldstone-jelentésnek az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában történt elfogadása után maga vizsgálja meg „átlátható módon” a hadművelet idején történteket. Az Emberi Jogi Tanács pénteken fogadta el a palesztinok által kezdeményezett határozatot, amely jóváhagyja a tényfeltáró bizottság jelentését. A Richard Goldstone dél-afrikai bíró vezetésével készített jelentést az izraeli belügyminiszter diplomáciai bohózatnak minősítette, azt állítva, hogy az izMT1-HÍR Rabat. Moammer Kadhafi líbiai vezető fiát nevezték ki egy törzsi, politikai és üzleti vezetőkből álló csoportosulás koordinátorává. A líbiai sajtó szerint ez az ország második legfontosabb posztja. Az ugyan nem világos, hogy mi is pontosan Szaif al-Iszlám hatalmijogköre, ám a „Népi Vezetés”, a parlamentet és a kormányt is magában foglaló vezető népi gyűlések élére történt kinevezése annak a jele, hogy apja őt szemelte ki politikai hatalma örököséül. A Reuters tripoli forrásokat idézve azt írta, hogy a várakozások szerint a reformista hírében álló Szaif új alkotmányt fog javasolni, amelyet a parlamentként működő Általános Népi Kongresszusnak kell jóváhagynia. Líbiának 1977 óta nincs alkotmánya és minden politikai pártot betilraeli hadsereg „bársonykesztyűs kézzel” bánt a gázai civilekkel. Nicolas Sarkozy francia elnök és Gordon Brown brit kormányfő ezért Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőnek küldött üzenetben kérte, hogy a zsidó állam maga folytasson le független és objektív vizsgálatot, az eredményt pedig ossza meg velük. Az Emberi Jogi Tanács a jelentést 26 ország támogató és 6 ország ellenszavazatával, 11 tartózkodás mellett fogadta el. Francia- ország és Nagy-Britannia nem vett részt a szavazáson. Az egyoldalú, főleg Izraelt elítélő határozat ellen főleg európai országok szavaztak, köztük Szlovákia is. (MTI, ú) tottak, a hatalmat az ún. népi gyűlések gyakorolják. Kadhafi nemrégiben kijelentette, hogy fia, Szaif meg fogja tisztítani országát a széles körű korrupciótól, amire az államszerkezet képtelen. Szaif az elmúlt három esztendőben lefektette a Líbia jövője elnevezésű programot, amelyben 70 milliárd dollárt fordítanának az elhanyagolt infrastruktúra fejlesztésére, és amellyel ösztönöznék a lakosságot egy olyan civil társadalom felépítésére, amelyben független lesz az igazságszolgáltatás és a média. Különösen népszerűvé vált, amikor az ország egyes vezető tisztségviselőit támadta, akiket csak kövér macskákként emlegetett. Szaif már több kényes nemzetközi ügyben képviselte Líbiát, hol apja nevében lépett fel, hol pedi - úgymond-közvetítőként. Ezek közé tartozott a Lockerbie-botrány is. Az iráni igazságügyi hatóságok bejelentették, hogy feltételesen szabadlábra helyezték Mažiar Bahari iráni-kanadai újságírót, aki az amerikai Newsweeket tudósította a közép-keleti országból. Baharit júniusban tartóztatták le, azt követően, hogy az elnökválasztás tisztaságát megkérdőjelező tömegtüntetések és zavargások voltak Iránban. A félhivatalos ILNA szerint Baharit hárommilliárd rial (300 ezer dollár) óvadék fejében engedték el az Evin börtönből szombaton éjjel. (TASR/AP-felvétel) Szaif al-lszlám nem szereti a kövér macskákat Kadhafi kijelölte utódját
