Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-17 / 240. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 17. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ NYUGATI JELEN A magyarok vezetik az ön­gyilkossági statisztikát Nyu- gat-Romániában - íija a Nyu­gati Jelen című aradi napilap. Stelian Crisan, az Arad Megyei Igazságügyi Orvosszakértői Szolgálat vezetője a lapnak elmondta, hogy a megyében az öngyilkosságok számát tekint­ve jelentős változások nem tör­téntek az utóbbi években, az azonban szembetűnik és évti­zedes tapasztalat, hogy a ma­gyarlakta településeken sokkal többen dobják el maguktól az életet. Évente átlagosan szá­zan követnek el öngyilkossá­got Arad megyében. A tragédi­ák leggyakrabban Pécska (Pe- cica), Nagylak (Nadlac), Tor­nya (Turnu), Vadász (Vanato- ri) környékén és általában a magyar falvakban következ­nek be. A szomorú események száma akár nőhet is a téli hó­napokban. A szakemberek sze­rint ugyanis ilyenkor - főként a hirtelen jövő hideg hatására - érzékenyebbé válnak az embe­rek. Romániában országos vi­szonylatban azokban a me­gyékben követik el a legtöbb öngyilkosságot, ahol a magyar lakosság van többségben. A 2008-as évvégén készített sta­tisztikákból kiderül, hogy a legtöbb öngyilkosságot Hargi­ta, Kovászna és Szatmár me­gyében követték el. Az orszá­gos átlag: 12,9 öngyilkos 100 ezer lakosonként. Ez a ráta Arad megyében tavaly 15,2 volt, Temesben 11,5, Hunyad megyében 14,4, Hargita me­gyében pedig a legmagasabb: 28,8. Crisan szerint az 1989-es forradalom után 1990-1991- ben tapasztalható volt egy kö: zel 40 százalékos visszaesés az öngyilkosságok számát tekint­ve, ami rekordnak számít. Az öngyilkosok 75 százaléka a kö­telet választja, a szándékos önmérgezés 9 százalékos, il­letve a magasból történő leug- rás 5,5 százalékos arányt tesz ki. Az elkövetők több mint fele férfi. A jelenség tanulmányo­zásánál általában megfeled­keznek azokról, akiknek nem sikerült véghezvinniük öngyil­kos tervüket. Pedig ők potenci­ális áldozatok, bármikor újra megkísérelhetik az öngyilkos­ságot. (mti) HÉTVÉG(R)E A szomszéd baromfija Oszt jól tojnak a tyúkok? Aha, hát akkor viszlát, Ma­riskám, viszlát! Hogy ott dögöljön meg az összes tyúkja, ahol van! - Nagy­részt ilyen szellemben véle­kedett a szlovák válogatott szerdai sikeréről a honi ma­gyar futballdrukkerek egy része. Talán nagy része? MÓZES SZABOLCS A reakció pedig részben érthe­tő. Talán. Mert hát nyelvtörvény. Meg Slota. Megvert drukkerek, megvert diáklány. Van néhány nemzeti kakas a honi szemét­dombon, aki nem örül annak, hogy mi, magyarok is ennek a kis tyúkudvarnak a zöld füvét csipe­getjük. Kakaskodnak. Nem sze­retnek minket. Ezért mi sem sze­retjük őket. A hazai focinézők egy része ilyen okok miatt is mondta azt szerdán: éljen a magyar-lengyel testvériség, jövő nyáron inkább a laibachi sörözők teljenek meg fe- hér-kék-piros színűre mázolt drukkerekkel, mint a pozsonyiak. A polyákok viszont nem tették meg ezt a szívességet a szlové­noknak, így mi jutottunk ki a vi­lágbajnokságra. Mi(nk). Mi(tsoda)? A drukke­rek egy másik része szerint igenis „mi”, ugyanis ez a válogatott a mi válogatottunk is. Vannak benne magyar anyanyelvű játékosok, a csapat azt az országot reprezen­tálja - még ha eufemisztikusan nemzeti tizenegynek titulálják is -, melynek mi is állampolgárai vagyunk. Most csak azért ne örül­jek a sikerüknek, mert van ebben az országban pár hülye szlovák? - teszi fel a másik oldal a jogosnak tűnő kérdést. S itt vannak azok is, akik a szomszéd tehene dögöljön meg elv alapján fogadták nemtetszés­sel a hazai focisikert. Ha már egy­szer a mi piros-fehér-zöld szür­kemarhánk idő előtt kimúlt - mint ahogy az elmúlt két évtizedben ménetrendszerűen mindig -, ne jusson ki akkor a világbajnokság­ra a szlovák csapat sem. Az így gondolkodó szurkolót a magyar válogatott esetleges sikeres selej­tezősorozata után egyáltalán nem zavarta volna, ha a szlovák csapat is Dél-Afrikába utazhat, sőt, gya­níthatóan észre sem vette volna ezt a tényt. így viszont könnybe lábadt szemmel vagy ökölbe szorított kézzel állhatott a hazai gyalog­magyar a tévékészülék előtt, mi­közben a boldogságában komoly­ságát végleg elvesztő - egyesek ál­tal egyenesen retardáltnak vélt - szlovák tévétudósító kezet csókolt a lengyeleket megzabolázó fut­ballkapusnak. Mi, szlovákiai magyarok specifi­kus helyzetben vagyunk. Választ­hatunk. Persze, néha úgy érezzük, két haza között a földre estünk, de ha örülni akarunk valaminek, ak­kor Szlovákia és Magyarország si­kerének is örülhetünk. Csak raj­tunk áll, melyiket fogadjuk el, és melyiket utasítjuk vissza. Még mielőtt viszont azon mérgelődnénk/örvendeznénk, miért jutott ki mégis a szlovák vá­logatott a vb-re, tudatosíthat­nánk, hogy a sok nemzeti hőzön­gés mellett ezt a csapatot is csak egyszerű hús-vér emberkék alkot­ják, akik ezzel életük legnagyobb sikerét érték el. Attól függetlenül, ki mit érez ezzel kapcsolatban. Ők ott lesznek, nem érdemtelenül. Örüljenek neki. Örüljünk neki? JEGYZET Utánam a tetanusz TALLÓSI BÉLA Az kezdett zavarni, hogy nem tartozom sehova. Hogy könnyen megtörténhet, nem marad utánam még csak egy szimpla beteglap sem, amely halandó létem kólikás kilengé­seiről üzen majd az utókornak. Elképzeltem, hogy a távoli jövő, mondjuk, a harmincegyedik év­század földlakója az én leleteim között találhatná meg múltban kutakodó tudományos kérdése­ire azt a fontos adalékot, hogy milyen biokémiai folyamatok eredményeképpen emésztette meg a huszadik század végi, hu­szonegyedik század eleji, még csipmentes biológiai ember a környezetei mérgeket. A jövő földlakójának megmentése ve­zértelt akkor, amikor újfent egészségügyi nyilvántartásba vétettem magam. Nem voltam orvosnál ugyanis a múlt évezred utolsó századá­nak 89-es jeles éve óta, amikor a szocialista egészségügyi in­tézményrendszer átalakulásá­nak következményeként ke­zembe adták a beteglapomat, s én egy leragasztott borítékban a fiók mélyére süllyesztettem egészségügyi evidenciában tar­tásomat. A jövő földlakójának betegség-, illetve egészségtörténeti tudo­mányos kutatásait szem előtt tartva hosszú kihagyás után vé­gül elmentem orvoshoz. Kevés­bé, de az is nyomott valamit a latban, hogy ha bármi történne az egészségemmel, akárcsak egy azonosíthatatlan mutáns influ­enzatörzs kikezdené, nem tud­nék kihez, hova orvosi ellátásért fordulni. Amikor a kedves fiatal doktor­nőnek átadtam archeológiai- muzeológiai jelentőségű kórdo­kumentumomat, annak kézírás­sal és mechanikus írógéppel be­jegyzett fejezeteit böngészgetve főként oltástörténeti dokumen­tációs anyagának hiányán ámult el. Azonnal felajánlott egy teta­nuszkúrát. Egy szérumot azon melegében, a következőt hat hétre rá, s egy továbbit - emlé­keztető szuriként - hat hónap­pal későbbre. Belökettem az el­ső szérumot, be a másik adagot, s kezes páciensként megjelen­tem a harmadik dózisért. Adminisztratív és talán szerve­zési manőverek folytán újabb doktornőhöz kerültem, aki el­mélyedve kórdokumentációm­ban, közölte, hogy a vonatkozó új előírás szerint nincs szüksé­gem következő szérum felvéte­lére, mivel - hajói értelmeztem a magyarázatát - a szerveze­tembe bejuttatott addigi oltó­anyagadag is kellő védelmet nyújt. Az első pillanatban még örültem, hogy elmarad a beígért szérumlöket, nincsen újabb szű­ri, ám a következő momentum­ban az örömöm már nem volt olyan egyértelmű. Mert mi van akkor, ha az a fránya kórokozó Clostridium tetani baktérium, amely esetleg megtalál engem, s a testfelületemen ejtett seben be akarna kéredzkedni a szerveze­tembe, nem lesz tisztában a jö­vő-menő előírások indokoltsá­gával, s nem tudja majd, melyik szerint támadjon. _______________ KOMMENTÁR mmmmmmmmmmmmígmmmmmmmmmMmmäämMmMmMmgmmmmmmmmmmimsmmmmm Arccal a kormányzás felé LAKNER ZOLTÁN A legnagyobb magyarországi ellenzéki párt nem tett közzé olyan dokumentumot, amelyben közölné kormányzati célkitű­zéseit és részletes intézkedési terveit. Ugyanakkor a különféle megszólalásokból egyre inkább körvonalazódnak a majdani kormányprogram pontjai, érdemes hát megpróbálkozni az üze­netek kibogozásával. A Fidesz élesen kritizálja a kormány költségvetési terveit, végső soron azt állítja, hogy az újabb megszorító csomag nem vezet se­hová: nem következik belőle a válság utáni felemelkedés. Ráadá­sul a Fidesz szerint a bevételek felül-, a kiadások pedig alulterve­zettek. Gazdasági elemzők szerint is problémákat okozhat a kiadá­si oldalon az egészségügy finanszírozása, a bevételi oldalon pedig a 2010-ben tetőző munkanélküliség, az emiatt elmaradó adókés járulékok hiánya. Ebből következik, hogy a Fidesz a költségvetés visszavonását ígéri kormányra kerülése esetére - a kérdés, mi len­ne a Fidesz által beterjesztett, újraírt büdzsében. Orbán Viktor ismert tétele, hogy tíz éven belül egymülió új mun­kahelyet kell létrehozni Magyarországon. Navracsics Tibor egy nyilatkozata szerint Magyarország versenyképességéhez „egymil­lióval több legális munkahelyre van szükség”, ám a megfogalma­zások inkább dicséretes szándékra utalnak, nem programra. A Fi­desz elnöke szerint a gyógyturizmus, a tranzitkereskedelem és a mezőgazdaság volna az a három terület, ahol a munkahelytöbblet létrejönne, utóbbi azért is lényeges, mert az agrárium vélhetően alkalmas a tartós tömeges munkanélküliség derékhadát alkotó képzetlen, alacsony iskolai végzettségű vidéki lakosság foglalkoz­tatására. Más kérdés, kiszámolta-e valaha valaki, hogy rejtenek-e ezek a területek egymilliós munkaerő-potenciált. Ami a rövidebb távot illeti, a Fidesz köztehercsökkentő intézkedé­sekkel kezdené kormányzását. Közben emelné a családoknak járó ellátásokat, iskolákat és kórházakat nyitna meg, azonnali hatállyal növelné a rendőrség létszámát. Mindez együtt azt jelentené, hogy az államháztartás hiánya rövidtávon bizonyosan nőne. A Fidesz egyértelműen jelezte, hogy újratárgyalná (nem felrúgná!) az IMF- hitel feltételeit, amire még Veres János volt MSZP-s pénzügymi­niszter szerint is mód nyílhat. Az újratárgyalás nyomán magasabb lehetne a költségvetési hiány, így a Fidesz életbe léptethetné rö­vidtávú „hangulatjavító” és növekedés-előkészítő intézkedéseit. A deficit emelkedése azonban az amúgy is magas államadósság újabb növelését jelentené. Párhuzamosan az előbb leírtakkal a Fidesz végrehajtaná a sokat emlegetett „elszámoltatást”. Az ezzel kapcsolatos Fidesz-nyilatko- zatok harciasak, mégis érzékelhető: a jogi eszközök használatán nem mennének túl. Nem azzal vádolnák a volt MSZP-s kormány­tagokat, hogy rossz politikai oldalon álltak, hanem azzal, hogy egyesek esetenként nem jártak el törvényesen. A dolog szépséghibája, hogy a Fidesz közben maga sem riad vissza a jogilag vitatható lépésektől. A francia Suez cég pécsi ' vízműből való kiebrudalásával kapcsolatban Páva Zsolt polgár- mester is elismerte: a szerződés lejárta előtti szakítás 2-5 milli­árd forintjába kerülhet Pécsnek - magyarán: a pécsi adófize­tőknek. A Fidesz-központ érzékeltette: a lépés nem elszigetelt, Páva a párt politikáját juttatja érvényre. Országos szintre emel­ve ez az irány diplomáciai konfliktusokhoz és milliárdos téteken folyó jogvitákhoz vezethet. FIGYELŐ Újraszervezi területi szervezeteit November elejéig újra akaija alakítani területi szervezeteit a Tőkés Lászlóvezette Erdélyi Ma­gyar Nemzeti Tanács (EMNT), hogy hatékonyabban képviseljea székelyföldi autonómia ügyét. „2003-ban a frissen megalakult EMNT és a Székely Nemzeti Ta­nács (SZNT) munkája révén az autonómia ügye felkerült a poli­tikai közbeszéd napirendjére, ehhez egy erős országos testület munkája akkor elegendőnek bizonyult” - idézi pénteki számá­ban Toró T. Tibort, az EMNT ügy­vezető alelnökét a Krónika című kolozsvári napilap. Toró szerint „az elmúlt időszakban azonban bebizonyosodott, hogy nem ele­gendő országos ügyként kezelni, emberközelibbé kell tenni az au­tonómia ügyét a regionális képvi­selet megerősítése révén”. Toró T. Tibor tájékoztatása szerint a te­rületi szervezetek megújítását célzó ülésekre mindazokat váija az EMNT, „akik pártállástól füg­getlenül fontosnak tartják az er­délyi magyarság megmaradását szavatoló belső önrendelkezési jog gyakorlását, hogy cselekvő résztvevői legyenek az EMNT te­lepülési és regionális szerveződé­seinek megerősítésében”. Az ügy­vezető alelnök ugyanakkor el­mondta, a területi szervezetek új­raalakítását az is indokolja, hogy az SZNT - miután az európai par­lamenti választásokon a Románi­ai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az EMNT közös lista­állításban egyezett meg - bejelen­tette, hogy kilép a magyar tanács­ból, és önálló szervezetként kíván működni. Az SZNT kiválásával az EMNT elveszítette küldöttei felét, ezért nyilván a regionális és terü­leti szervezetek újraszervezése is időszerűvé vált - magyarázta Toró. Az EMNT regionális és terü­leti szervezeteinek újraalakítását a szervezet elnöki kabinetjének novemberig kell lebonyolítania; november 7-én, Kolozsváron ple­náris ülést hívnak össze, amelyen elfogadják az EMNT új szervezeti felépítését és szabályzatát, és új vezetőségetválasztanak. (mti) Nem is volt ősz, máris itt a tél. Ennek is Budapest az oka.

Next

/
Thumbnails
Contents