Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-16 / 239. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 16. Kertészkedő - hirdetés 17 Almástermésűek helyébe csonthéjast, csonthéjas gyümölcsfák után almástermésű fácskát kell ültetni Ha öreg fa helyére új kerül Új gyümölcsöst nem lehet minden évben telepítem. Egyrészt nincs annyi hely a kertben, másrészt a vállal­kozás költséges. Ezért szok­tak a kertészek pótlásos te­lepítést végezni, tehát öreg, beteg, elavult fajtájú gyümölcsfa helyébe újat ültetnek. BELUCZ JÁNOS Pótlás vagy foltozás esetén ajánlatos betartani a következő aranyszabályt: almástermésűek helyébe csonthéjast ültetünk, csonthéjas gyümölcsfa után pedig almástermésűt. A fenti megállapí­tás két problémára világít rá. A gyümölcsfa az eddigi élete során nagyon egyoldalúan és szinte tel­jesen kihasználta a rendelkezésé­re álló, és a fajra jellemző táp­anyagokat. így, ha az öreg fa he­lyére ugyanazt a fajt ültetnénk, akkor az új fácskának nem lenne elegendő tápanyaga. A másik probléma az, hogy az eddigi (öreg) fa élete, pontosabban a tápanyag feltárása során annyi gyökérsavat bocsátott a talajba, hogy ez az új csemetét mérgezné, így az nem fejlődne, nem tudna termőre fordulni. Kísérletek iga­zolták, hogy a felhalmozott savak fajspecifikusak. Ezért nem ültet­hetünk almafa után almát. Ugyan­akkor nem hatnak negatívan más fajra, ez esetben a csonthéjasra (pl. őszibarackra). A pótlásos ültetésnél, mivel itt nem végzünk talajforgatást, nagy gödröt ásunk, amelynek mélysége eléri a 70-80 cm-t, körmérete pe­dig a 60 x 60, vagy 70 x 70 cm-t. Gödörásás közben a termőtalajt az egyik oldalra, az ún. vadföldet a másik oldalra rakjuk. A gödröt akkor is kiáshatjuk már ősszel, tél elején, ha csak tavasszal ültetünk. A fácskát felülről számítva 30- 40 cm mélyre ültetjük, alá rakjuk az istállótrágyával és műtrágyával vegyített vadföldet. Ha nincs érett trágyánk, akkor használjunk komposztot - minden fácska kap­jon két vödör komposztot és 0,5 küogramm NPK-t. Az ültetést úgy végezzük, hogy a trágya és a műtrágya ne érintkezzen a fácska gyökérzetével, a gyökerekhez csak a termőföld kerüljön. Hamarosan az árudákban átve­hetjük a megrendelt csemetefá­kat. Átvételkor ügyeljünk arra, hogy a fácskának legyen minőségi besorolása. Fontos, hogy a törzse - ha van koronája is - ép legyen, gyökérzete ne legyen megtört, egyoldalas. A föld feletti rész könnyen kinevelhető, akár az egész szárrész újranevelhető, de a gyökérzet legyen teljes és dús. A csemetefa gyökérzetét szállí­tás előtt becsomagoljuk, nehogy a szél kiszárítsa. Októberben már akár napközben is fagyhat. A gyö­kérzetnek nem szabad megfagy­nia. Amikor a szállítmánnyal meg­érkeztünk a rendeltetési helyre, állítsuk a csemetét gödörbe, sok fa esetén rakjuk a fákat árokba. Ha a föld száraz, öntözzük meg. Eltérően vélekednek a szakem­berek az ültetés időpontjáról. A többség véleménye szerint az őszibarackot és a kajszit tavasszal kell elültetni, viszont a fácskát ajánlatos még ősszel megvenni, mert tavasszal, főleg őszibarack­ból, már rendszerint nincs fajtavá­laszték. Az ősszel megvásárolt fácskákat tavaszig egy 60 cm mély gödörben, árokban vermeljük. Hogy a pockok télen ne tegyék tönkre gyökérzetét, rakjunk csa­létket a gyökerek közé, például fó­liába csomagolt mérgezett búzát. Könnyű talaj esetében továbbá, ha nem várunk korai nagy telet, megkockáztathatjuk az őszi ülte­tést mindkét gyümölcsfajnál. A gond a kajszinál állhat elő, főleg Fotó: Hocsi nehéz kötött talajon és korai tél esetén. Ugyanis a fa gyökerei a lehűlt, levegőtlen talajban nem tudnak kalluszosodni, emiatt be­állhat az asfixia nevű gyökérfulla- dásos betegség, melynek követ­keztében a gyökerek vége kisebb- nagyobb darabon megbámult. Ezeket a fácskákat tavasszal ki kell venni, a bebarnult gyökérré­szeket le kell vágni, majd újra ül­tetni. Kísérletek igazoltják, hogy az ősszel kiültetett őszibarackok, mivel az ültetést követően a föld befagyott, nem jutottak hozzá a szükséges vízhez, ezért víztartal­muk töredéke volt az ősszel lesán- colt fákhoz viszonyítva. Jól tesszük, ha a csemetéket az ültetés előtt egy-két napra vízbe vagy ültetőpépbe állítjuk. Az őszi ültetésű csemetéket csak tavasszal metsszük meg. A szerző kertészmérnök AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL Befolyásolható-e az utódok neme? Spánielünknek már volt 3 fiú kutyusa. Lehet-e valamikép­pen befolyásolni, hogy kedven­cünknek lány utódja legyen? DR. NAGY KORNÉL Az utódok nemé­nek előzetes befo­lyásolása régi kí­vánság volt az em­beri társadalom­ban is. Ennek oka elsősorban a va­gyon, illetve a birodalom utódlá­sának biztosítása volt. A felhasz­nált praktikák azonban kisebb mértékben népi megfigyelése­ken, nagyobb részt néphiten ala­pultak. Az elmúlt években a bio­technológiai módszerek révén lehetővé vált a születendő utód nemének előzetes meghatározá­sa, ami etikai, társadalmi kérdé­seket vet fel. Az elmúlt 15 évben a kutya- és macskatenyésztés is jelentősen fejlő-dött. A minden­napi gyakorlatban olyan mód­szerek jelentek meg, amelyek elősegítik a szaporodóképes kor maximális kihasználhatóságát. Ennek nyomán joggal merülhet fel a kérdés, lehetséges-e a szüle­tendő utódok nemének befolyá­solása kutya fajban is. Összeha­sonlítva azonban a biotechnoló­giai módszerek lehetőségeit és eredményeit más fajoknál, mint például kérődzők-nél vagy akár a macskánál, melyekben már az első klónozott egyedek is meg­születtek, kutyában a lehetősé­gek jelenleg jóval korlátozottab­bak. A „lombik kiskutya” (ún. IVF) előállítása jelenleg még megoldásra váró kérdés. Az emlősök embrió-genezise során a női nemi utak kialakulása a hí­mekkel összehasonlítva ké-sőbb következik be. A párzás során Y kromoszómájú hím és X kromo- szómájú női ivarú spermiumok jutnak a női nemi utakba. Ezek közül egy megtermékenyíti az érett, petefészektüszőből kisza­badult petesejtet. Attól füg­gően, hogy a spermiumok közül Y vagy X spermium termékenyíti meg a petesejtet, az utód kromo­szóma-állománya hímekben XY, nőkben XX lesz. Az összes megtermékenyítési módszer lényege, hogy valami­lyen módszerrel igyekeznek az X és Y kromoszóma tartalmú sper­miumokat elválasztani egymás­tól. Jelenleg a fluorescens in situ hibridizáció és a polimeráz-lánc- reakció módszerekkel lehet a kü­lönnemű spermiumokat elvá­lasztani egymástól. Gazdasági je­lentősége az élelmiszer-termelő fajoknál lehet kiemelkedő. A hét­köznapi praktikák azt a tényt használják, használhatják ki, hogy az X és Y kromoszóma tö­mege eltér egymástól, ennek kö­vetkeztében a sebességük is kü­lönbözik. Mivel az Y kromoszó­ma könnyebb, ezek a spermiu­mok gyorsabban mozognak, ám az élettartamuk rövidebb. Ha a spermiumok az ovulációval egy időben vagy röviddel ezt me­gelőzően kerülnek a női nemi utakba, a gyorsabban haladó Y kromoszómájú hímivarsejtek túl korán érik el a petesejtet, amely ekkor még felkészületien a meg- termékenyülésre és így a rövi­debb élettartamú spermiumok idő előtt elpusztulnak. Ebben az esetben nagyobb a valószínűsége a nőivarú utódok születésének. Ha a párzás az ovuláció után kö­vetkezik be, a petesejt érése már lezajlik és ekkor a gyorsabb hími­varsejtek egyike termékenyíti meg a petesejtet, ami hím nemű utód születését eredményezi. A fenti módszer egyet szülő fajok esetében nagyobb valószínűség­gel befolyásolhatja a születendő utód nemét. Piaci árséta Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa október 14-én október 14-én október 14-én október 14-én október 10-én október 14-én október 14-én sárgarépa 0,60 euró/kg 0,40-0,50 euró/kg 0,40 euró/kg 0,40 euró/kg 0,40-0,50 euró/kg, 0,60-0,70 e/cs 0,53 euró/kg 0,45 euró/kg petrezselyem 1-1,30 euró/kg 0,80-1 euró/kg 1,66 euró/kg 0,50 euró/cs 1,40-1,50 euró/kg, 0,60-0,70 e/cs 1,76 euró/kg 0,90 euró/kg burgonya 0,40 euró/kg 0,30-0,35 euró/kg 0,30 euró/kg 0,30 euró/kg 0,24-0,30 euró/kg 0,33 euró/kg 0,20-0,30 euró/kg tojás 0,15 euró/db 0,13 euró/db 0,10 euró/db 0,12 euró/db 0,09-0,11 e/db 0,08 euró/db 0,10 euró/kg zeller 0,40 euró/db 0,25 euró/db 1,20 euró/kg 0,30 euró/db 0,70 euró/db 0,69 euró/kg 0,85 euró/kg paprika 0,80-1,20 euró/kg 0,60-0,80 euró/kg 1,20 euró/kg 0,50-1 euró/kg 0,40-1,20 euró/kg 1,39 euró/kg 0,60-1 euró/kg paradicsom 0,80-1,20 euró/kg 0,80-1 euró/kg 0,90-1 euró/kg 0,50-1 euró/kg 1-1,20 euró/kg 0,49 euró/kg 0,60-1,20 euró/kg retek 0,50 euró/cs 0,35 euró/cs X X 0,40-0,50 e/cs 0,33 euró/cs 0,49 euró/cs kel/saláta 0,40/0,30 euró/db 0,40/x euró/db 0,85/x euró/db X 0,50 e/kg/0,40 e/db 0,50 e/kg/x 0,60 e/kg/0,40 e/db alma/körte 0,35-0,80/1 euró/kg 0,30-0,50/0,80 euró/kg 0,60-0,70/1-1,20 euró/kg 0,30-0,40/x euró/kg 0,30-0,70/0,80-1,20 e/kg 0,69/1,19 euró/kg 0,59-0,70/0,39-1,10 e/kg szőlő 1 euró/kg 0,80éuró/kg 1-1,45 euró/kg 0,70-1 euró/kg 1,40-1,70 euró/kg X 0,80-1,35 euró/kg karflol/karalábé 0,80-1,20/0,40 euró/db 0,50-0,70/0,20-0,40 euró/db 1,20-1,50/0,30 euró/db 0,50-10/0,40 euró/db 0,80-1/0,40-0,50 euró/db 0,70/0,40 euró/db 0,30-0,50/0,30 euró/db káposzta 0,40 euró/kg 0,30 euró/kg 0,40 euró/kg 0,30-0,50 euró/kg 0,20-0,30 e/kg 0,40 euró/kg 0,25-0,35 e/kg/x uborka/tök 0,80-1/0,70 euró/kg 0,70/0,50 euró/kg x/0,66 euró/kg X 0,60-0,90/0,30 e/kg 0,80/0,50 euró/kg 0,79/0,40 euró/kg Szalagavatósoíf íjulizzatoír az Új Szóval! Az Új Szó fejlécének gyűjtésével benne lehettek az újságban, és még a szalagavató szervezési költségeihez is hozzájárulunk. A fődíjat: 700 euró + színes képriport a szalagavatóról az a végzős osztály nyeri el, amely a legtöfjf) fejlécet gyűjti össze. A jatéír oírtófjer 19~én indul és ofrtolier 23-ig tart.

Next

/
Thumbnails
Contents