Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-02 / 227. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 2. www.ujszo.com RÖVIDEN Pesszimista főparancsnok London. Egyre nagyobb méreteket ölt Afganisztánban a kormányellenes lázadás, és a tálib felkelők elleni fellépés sikere nem vehető biztosra - állapította meg az ázsiai országban szolgáló amerikai és NATO-erők főparancsnoka. Stanley McChrystal tábornok tegnap Londonban tartott előadásában komolynak minősítette az afganisztáni helyzetet. Arra figyelmeztetett, hogy egyre fogy a nemzetközi erők számára a siker eléréséhez rendelkezésre álló idő. (MTI) Szuperlézer Szegeden Budapest. Magyarország Csehországgal és Romániával közösen elnyerte az Extreme Light Infrastructure nevű lézerkutató központ létrehozására kiírt európai uniós pályázatot. A projekt magyarországi helyszíne a Szegedi Tudományegyetemen lesz. A 100 milliárd forintos beruházást igénylő központban a jelenleg Franciaországban, illetve az USA-ban épülő rendszereknél mintegy ezerszer nagyobb teljesítménysűrűség lesz elérhető. (MTI) Cseh hacker fenyegetett Prága. A feltételezések szerint egy cseh hacker küldhette egy pennsylvaniai középiskolának a vérontással fenyegető névtelen üzenetet. Cseh lap- értesülés szerint a Pittsburg közeli iskola vezetőjéhez kedden érkezett az a névtelen email, amelynek írója az iskola fegyveres megtámadását reggel kilenc órára ígérte. Az iskola vezetői azonnal a rendőrséghez fordultak, amely felfigyelt az elektronikus üzenetben található .ez tartománynévre. (MTI) Sigmar Gabriel az elnökjelölt Berlin. Négy nappal a párt számára súlyos kudarccal végződött parlamenti választások után új elnököt jelöltek Sigmar Gabriel személyében a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) élére. Az 50 éves Gabriel eddig a nagykoalíciós kormány környezetvédelmi minisztere volt. (MTI) Új brit bírói testület London. Megalakult tegnap a brit legfelsőbb bíróság, amelynek létrejöttével az angol, illetve brit igazságszolgáltatás történetében először válik szét a törvényalkotói és a legfőbb törvényalkalmazói funkció. A legmagasabb fel- lebbviteli fórum szerepét eddig a parlament nem választott főrendi kamarája, a Lordok Háza látta el. Az új, 11 tagú testület a felsőház eddigi lordbíráiból áll. (MTI) A Lisszaboni Szerződés alapvető célja gördülékenyebbé, érthetőbbé és átláthatóbbá tenni az uniós döntéshozatalt Tűkön ülnek Európa vezető politikusai Inischfree szigetecske lakói már csütörtökön népszavazhattak. A szavazóhelyiségben szaxofonozó Barry Edgar Pilchert csak az egy szál számlálóbiztos hallgatta némi unalommal. (TASR/AP-felvétel) Dublin. Akampánycsend előtti utolsó felmérés szerint a Lisszaboni Szerződést az írek 55 százaléka támogatja, 27%-a ellenzi, a mégbizony- talanok aránya pedig 18%. Mindenesetre egész Európa rendkívüli várakozással tekint a mai, megismételt népszavazás elé, amelyről Brian Cowen kormányfő azt mondta, ez az utolsó ilyen voksolás az íreknél. ÖSSZEFOGLALÓ Az ír kormányfő az utolsó pillanatig kampányok az unió reformszerződése mellett, hangsúlyozva: ha a lakosok ismét leszavazzák a dokumentumot, annak hátrányos következményei lesznek az európai integrációra nézve. Azzal próbált hatni honfitársaira - akik tavalyjúniusban egyszer már nemet mondtak -hogy „leszavazás esetén kialakulhat a kétsebességű Európa”, mert a jelenleg érvényes nizzai szerződés megengedi, hogy a tagállamok egy szűkebb csoportja bizonyos területeken szorosabb integrációt valósítson meg. A tavalyi ír nem után az EU-tól Cowenneksikerült garanciákat kapnia, amelyek kiterjednek azokra a kérdésekre, amelyekaz íreketvélhe- tően a szerződés elutasítására mozgósították. így Dublin biztos lehet abban, hogy az EB-nek a jövőben is lesz ír tagja, az EU tiszteletben tartja az ország szigorú abortuszellenes rendelkezéseit, nem sérül az ír semlegesség és az adópolitikában is megőrizhetik vétójogukat. A „nem” tábor hívei viszont úgy vélik, a Lisszaboni Szerződés ismételt leszavazásával javul Írország pozíciója. Megfigyelők szerint az újabb sikertelen referendum egyúttal Cowen kormányának elutasítását is jelentené, vagyis: a kormányfő va- lószínűleglemondana. Egyébként a mai referendum előtt két nappal már meg is kezdődött a szavazás, éspedig az ország északnyugati partjainál található öt kis szigeten, hogy kedvezőtlen időjárás esetén is biztonságosan a szárazföldre - ahol a szavazatszámlálást végzik - szállíthassák az urnákat. A végeredményt csak szombat délelőttre váiják, mert a szavazatok kézzel történő összeszámlálása szombaton helyi idő szerint reggel 8-korkezdődik. Brüsszelben és a tagországokban mindenesetre már tűkön ülnek az érintettek a referendum eredményét várva. Akárhogyan is alakul, az uniónak néhány évre el kell felejtenie az intézményes ügyeket - leszámítva azt a néhány praktikus változtatást, amelyet elutasítás esetén a ma érvényes Nizzai Szerződésen kell végrehajtania, hogy a rendszer továbbra is gördülékenyen működjék. Az EU svéd elnöksége arra készül, hogy pozitív eredményű szavazás esetén a tagországok állam- és kormányfői már a következő találkozójukon, október végén meghozzák a reformszerződés életbe léptetésével járó döntéseket, mindenekelőtt a személyi természetűeket. Ebben valószínűleg csak az akadályozhatja meg őket, ha az ír igen után a lengyel vagy a cseh elnök kivár a szerződés nemzeti megerősítésének aláírásával. Az új, lisszaboni szabályok bevezetése egyértelműen növelné az unió belső összeforrottságát, egységét is. Ez nem elhanyagolható szempont egy gyorsan bővülő, immár 27 tagú nemzetközi szervezet esetében. Feltétele egyébként a reformok életbe léptetése annak is, hogy folytatódjon az unió bővítése. Uniós hivatalnokok asztalán állítólag tucatjával hevernek azok a javaslatok, amelyek az elmúlt egykét évben azért nem kerültek a nyilvánosság elé, hogy még véletlenül se zavarják meg a népszavazás sikerét. Ám amint a reformok hatályba lépése biztosítottá válik, és hivatalba lép az Európai Bizottság új testületé is, a brüsszeli gépezet ismét teljes gőzre kapcsol. (MTI, ú) Lemondtak a szociáldemokrata miniszterek Szétesett a román kormány Párbeszéd kezdődött Irán atomprogramjáról - lesz újabb tárgyalási forduló Váratlan gesztusok Genf előtt ÖSSZEFOGLALÓ Genf. Hat nagyhatalom és Irán küldöttei tárgyalásokat kezdtek tegnap Genfben az iszlám köztársaság vitatott atomprogramjáról. Sza- id Dzsalili, a teheráni küldöttség vezetője rögtön azzal nyitott, hogy Irán sosem mond le „elidegeníthetetlen jogairól”, ami alatt az atomenergia felhasználását kell érteni. Ide tartozik az a meglepetést keltő hír is, amely szerint ritkaság- számba menő látogatást tett az iráni külügyminiszter szerdán Washingtonban, az amerikai kormány tisztviselőivel azonban nem találkozott. Az amerikai külügy szinte az utolsó pillanatban döntött úgy, hogy megadja a beutazási vízumot Manusehr Mottakinak. P. J. Crowley amerikai külügyi szóvivő igyekezett kisebbíteni a vízum megadásának jelentőségét, jóllehet évek óta nem járt vezető iráni kormánytag Washingtonban. A két ország között 1980 óta nincsen hivatalos diplomáciai kapcsolat. Mottaki állítólag azért kért beutazási engedélyt, hogy a pakisztáni nagykövetségre látogasson, amely ellátja Irán képviseletét Washingtonban. A tegnapi, a Genfi-tó partján fekvő, XVIII. századi villában zajlott megbeszéléseken az USA, Nagy-Bri- tannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína képviselői tárgyaltak Dzsalilivel. A délelőtti ülést 13 órakor közös ebéd zárta le, a további menetrend nyitott maradt. A tegnapi tárgyalások előtt Moszkvában közölték: Oroszország attól teszi függővé Iránnal szembeni magatartását, hogy Teherán menynyire kész együttműködni az atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), s milyen döntések születnek a genfi fórumon. Natalja Tyimakova, az orosz elnök sajtótitkára azt mondta, a legutóbbi iráni rakétakísérletek aggodalmat keltenek, és kellemetlen meglepetés volt, hogy Iránban újabb urándúsító épül. Moszkva elvárja, hogy Teherán teljesítse minden nemzetközi kötelezettségét. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök szintén Genf előtt közölte: Irán javasolni kívánja, hogy harmadik fél dúsítsa az uránt a teheráni kutatóreaktor fűtőanyag-ellátásához szükséges szintre, ahelyett hogy saját maga végezné el ezt a műveletet. Az iráni tévé szerint Teherán és a hatok megegyeztek abban, hogy még ebben a hónapban újabb tárgyalási fordulót tartanak. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. A román szociáldemokrata miniszterek tegnap bejelentették, kivonulnak a kormányból, miután Traian Basescu államfő aláírta a Dán Nica belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes menesztéséről szóló rendeletet. Nica leváltását Emil Boc miniszterelnök, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) elnöke javasolta az államfőnek, miután a koalíciós partnerek nem voltak hajlandók más személyt delegálni a szociáldemokrata miniszter helyére. A szoedemek abba sem mentek bele, hogy független vagy ellenzéki politikus töltse be azt a posztot. A MirceaGeoana vezette PSD ragaszkodott Nicához. A párt 9 tárcát tartott eddigkézben: az oktatásit, az egészségügyit, a külügyit, a munkaügyit, a mezőgazdaságit, a belügyit, a környezetvédelmit, a parlamenti kapcsolatokért felelőst, valamint a kis- és középvállalkozók ügyeivel foglalkozót. A kormányválság a levegőben lógott: Boc még hétfőn bejelentette azt a szándékát, hogy eltávolítja Nicát. Az ok: Nica egy korábbi nyilatkozatában közvetetten választási csalások előkészületeit próbálta sejt- tetni, ezt pedig a demokrata-liberálisok magukra vették. Romániában november 22-én és december 6-án kétfordulós elnökválasztás lesz. A két párt között ennek jegyében folyik immár több hónapja a még nem hivatalos kampányharc, hiszen a PD-L által támogatott, második mandátumáért versenybe szállni készülő Traian Basescu legfőbb kihívója maga a szoedem pártvezér, Mircea Geoana. (MTI, ú) A kínai néphadsereg 52 különböző típusú, száz százalékban kínai gyártmányú fegyvert, katonai felszerelést mutatott be Csak a kiválasztottak ünnepelhették a népköztársaságot ÖSSZEFOGLALÓ Peking. Hu Csin-tao kínai elnök - aki a megszokott öltönyt szürke Mao-kabátra cserélte - felmagasztalta a szocialista rendszer vívmányait a népköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóján rendezett tegnapi ünnepségeket megnyitó beszédében. A pekingi Tienanmen téren - ahová a nép- köztársaság vezetői a népet nem engedték be, csak a meghívottakat - összegyűlt, megbízható tömeg előtt kijelentette, hogy „a szocialista Kína szilárdan állva néz szembe Keleten a modernizációval, a világgal és a jövővel. Az új Kína fejlődése cáfolhatatlanul bebizonyította, hogy csak a szocializmus mentheti meg az országot, s csak a reform és a nyitottság biztosíthatja Kína, a szocializmus és a marxizmus fejlődését.” Eközben Hongkongban több százan tüntettek a pekingi kommunista hatalom emberijogsértései miatt. A brit gyarmati uralom alól tíz évvel ezelőtt Kínához visszakerült területen engedélyt adtak arra a hatóságok, hogy lakosai - akik nyugatiasabb polgári jogokat élveznek - eltérjenek az országos megemlékezés módjától. A tüntetők azt kiabálták, nem akarnak sterilizált nemzeti ünnepet. Többen az 1989-es pekingi tüntetések véres elfojtására emlékeztető transzparenseket tartottak a magasba. Később összetűztek a rendőrökkel, akik megakadályozták őket abban, hogy megközelítsék a kormány helyi irodáját. E tüntetéstől függetlenül a Fa- lunkung mozgalom félezer híve vonult fel némán egy másik útvonalon. Transzparenseiken a Kínai Kommunista Párt feloszlatását követelték. Az Új Kína hírügynökség szerint a pekingi katonai díszszemlén nyolcezer katona és százezer civil, harckocsik és rakéták, valamint hatvan feldíszített teherautó vett részt. Ezt is a meghívottak láthatták, az ország vezetése felszólította a lakosságot, hogy a televízióban nézze az ünnepséget, amelynek pompájával a tavalyi olimpiai megnyitót is túl akarták szárnyalni. Az ünnepségeket elképesztően szigorú biztonsági intézkedések mellett rendezték. Peking központját lezárták, s még a nemzetközi repülőtér sem fogadott járatokat. (MTI, ú) A kínai nemzeti ünnepet sokan arra használták ki, hogy szabadságot követeljenek a törvénytelenül megszállt Tibetnek. Nepálban a rendőrség keményen szétverte a tüntetőket. (SITA/AP-felvétel)
