Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-02 / 227. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 2. Vélemény És háttér 7 FIGYELŐ Kisebb lett a forgalom Csökkent a forgalom a magyarországi autópályákon az év eddig eltelt részében, ami a díjbevételek visszaesésében is megmutatkozott - írta a Népszava a Közlekedési Koordinációs Központ adataira hivatkozva. Az utazási kedv romlását a gazdasági válság rovására íiják a szakemberek. Az első nyolc hónapban - a tavalyi év azonos időszakához képest - a forgalom átlagosan 5% százalékkal csökkent. A legnagyobb visszaesés a tranzitforgalom és Magyarország export-import forgalmának lebonyolításában kiemelkedő szerepet játszó Ml-es autópályán figyelhető meg. Itt 7-10%-kal közlekedett kevesebb jármű, mint az előző esztendő hasonló időszakában. (mti)- A dinoszauruszok és a mamutok már régen kihaltak, most ki akarják irtani a bírókat, akik nem rejtik véka alá a véleményüket! (Peter Gossányi rajza) A 2007. december 13-án aláírt szerződés módosítja az uniós alapszerződéseket, ám nem lép a helyükbe A Lisszaboni Szerződés Az Európai Unió demokra- tikusabbá és átláthatóbbá válik, intézményeinek működése pedig alkalmazkodik tagjai megnövekedett létszámához a Lisszaboni Szerződés néven is ismert reformszerződés révén, amelynek elfogadásáról Írország lakosai ma döntenek népszavazáson. MT1-HÁTTÉR A 2007. december 13-án aláírt szerződés módosítja a hatályos uniós alapszerződéseket, ám nem lép azok helyébe. A dokumentum értelmében az Európai Parlament és a nemzeti parlamentekszerepe megerősödik, a lakosság nagyobb lehetőséget kap arra, hogy kifejezésre és érvényre juttassa elképzeléseit, emellett világosabbá válik, ki mit csinál európai és nemzeti szinten. A szerződés szűkíti a vétójogot, és rendelkezik arról, hogy 2014-től a kormányok közti szavazáson érvényes minősített többség kiszámítása a tagállamok és lakosok száma alapján meghatározott kettős többség elve szerint történik. A kettős többséghez az szükséges, hogy a határozatokat a tagállamok 55 százaléka elfogadja, az igennel szavazó tagországok lakosainak száma pedig együttesen elérje az unió teljes lakosságának 65 százalékát. A reformszerződés létrehozza az Európai Tanács (EU-csúcs, vagyis állam- és kormányfői találkozó) elnökének posztját, amelyet két és fél évente választás útján töltenek be. Emellett közvetlen kapcsolatot hoz létre az Európai Bizottság elnökének megválasztása és az európai parlamenti választások eredménye között. Ha a dokumentum életbe lép, megváltozik az Európai Parlament összetétele: a képviselők száma nem haladhatja meg a 751 főt (750 képviselő és az elnök). A szerződés azt is előítja, hogy az egyes tagországok európai parlamenti képviseletét minimum 6, maximum 96 fő látja el. Az új szerződés lehetővé teszi, hogy minden egyes tagállam saját biztost delegálhasson az Európai Bizottságba, míg a jelenleg érvényes szerződések értelmében a biztosok számát csökkenteni kellene. A Lisszaboni Szerződés hivatalosan létrehozza az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének posztját, hogy ezzel erősítse az EU külső tevékenységének összehangoltságát. A főképviselő kettős szerepet tölt be: egyrészt közös kül- és biztonságpolitikai mandátumot kap a tagországok kormányait képviselő tanácsban, másrészt az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős alelnökének tisztét látja el. A többi intézmény működésén a szerződés nem változtat, kivéve az Európai Bíróságot, amelynek hatáskörét - főként a büntetőügyekben folytatott rendőrségi együttműködés terén-kiteijeszti. A Lisszaboni Szerződés nem hoz létre európai szuperállamot, de a tagországok megállapodtak abban, hogy szuverenitásuk egy részét nemzetek feletti együttműködés formájában megosztják. Az Európai Unió alapjogi chartáját átvéve a szerződés rögzíti azokat a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat, amelyek kötelező erővel bírnak az EU és az uniós intézmények, valamint a tagállamok számára is. Adokumentum további jogokat is kinyilvánít, mint az adatok védelmének joga, a megfelelő ügyintézéshez való jog, illetve a bioetikával kapcsolatos bizonyos jogok is. A charta megerősíti a nemi és faji hovatartozáson, illetve bőrszínen alapuló diszkrimináció felszámolás ának fontosságát. Ha több tagország állampolgárai közül legalább egymillióan szükségesnek ítélik, a kezdeményezési jognak köszönhetően felkérhetik az Európai Bizottságot, terjesszen elő új szakpolitikai javaslatokat. Ha megfelelő számú tagállami parlament úgy véli, hogy egy adott jogszabálytervezetben foglaltakat helyi, regionális vagy nemzeti szinten hatékonyabban lehetne megvalósítani, az Európai Bizottságnak vissza kell vonnia az "új jogszabály megalkotására irányuló kezdeményezését. Fokozott együttműködést tesz lehetővé a szerződés a biztonságos energiaellátás, a fenntartható fejlődés és a gazdasági versenyképesség biztosítása terén, illetve a káros éghajlatváltozás és a terrorizmus elleni küzdelemben. JEGYZET Havi fix meg a járókeret NAGY ERIKA Nehéz helyzetben van az egészségügy. Mindig ezt hallom, olvasom, meg van szemem, látom is. De kinek könnyű ma a helyzete? Senkinek sem, legyen az illető idős, fiatal, egészséges, beteg. Van egy megoldás, szerintem gyümölcsöző, melyet, ha minden orvosi rendelőben bevezetnek, dőlni fog a lé. Hogy mennyi és kinek, nem tudom, azt sem állítom, hogy ezáltal a kórház helyzete javul. De akkor kié? Van egy sejtésem. Mert: egy szép napon szakorvosi vizsgálatra kellett vinnem az édesanyámat a kórházba. Nem úgy van ám az, hogy az ember fia útra kel, a rendelő ajtaján bekopog, a nővér elveszi a dokumentációt, kérve a beteget, foglaljon helyet, majd hívja. Valaha így volt, de mára nagyot fejlődött az egészségügy is. Most a beteg, ha fájdalmai vannak, elmegy a körzeti orvoshoz, aki legjobb esetben kiírja a beutalót, majd hazamegy és felhívja a szakorvost. Az asszisztenstől lehet időpontot kérni, sőt nemcsak lehet, hanem kell is, ellenkező esetben dolga- végezetlenül megy haza a beteg. Nem jut az orvos színe elé. Ha azt mondja valaki, hogy sürgős, mert görcsöktől fetrengve nehéz az idő múlása, akkor olyan szerencse érheti, hogy már másnapra bebocsátást nyerhet. Mondjuk reggel fél kilencre. S ezért csak egy ötöst kell fizetni. Bagatell. Megéri, nem kell várakozni, hiszen az idő is pénz. A naiv páciens abban a tudatban él, hogy a megadott időpontban bemegy, öt-tíz perc vizsgálat után fizet és irány haza. Amikor fél óra elteltével még mindig az ajtóban toporog, s a fájdalomtól egyre ingerlékenyebb, és dühöng, mert ez mégsem jáija, s milyen alapon kémek tőle pénzt a szolgáltatásért. Ha olyan bátor, hogy felemeli a hangját, van választása. Nem is egy. A nővér felvilágosítja, vagy elhallgat, és kivátja a sorát, vagy megfogadja a másik tanácsot, és elviszi az irháját és a nyavalyáit egy másik szakorvoshoz. Hogy ki melyiket fogadja meg, embere válogatja... Számoljunk. Reggel nyolctól tízperces intervallumokban osztják az időpontot. Ha csak déli tizenkettőig számolunk, az négy óra. Egy óra alatt hat beteget vizsgálnak meg, tehát, négyszer hat az huszonnégy. Huszonnégyszer öt euró az kerek százhúsz. Általában húsz munkanapot számítva az összesen két darab ezres és mellé négy százas. Irtózatosan nagy összeg. Miért is? S mi van akkor, ha én ráérek, nem sietek, s nem zavar a várakozás sem. Megvárom, míg az utolsó beteg is elmegy, s akkor színre lépek. Á, ez kizárt, előzetes időpont nélkül lehetetlen! Akkor most mi van? Nem sántít ez egy kicsit? Szerintem két mankó is kevés lenne, hogy megtámassza. Pedig még nem is beszéltem arról, hogy minden alkalommal jár egy ultrahangos fotó a betegnek. Fekete-fehér, de sebaj. Hat euróért mit akar az ember? Ha most újra átgondolom, talán a járókeret, az a megfelelő... KOMMENTÁR Balra el MOLNÁR IVÁN E héten szinte egyszerre látott napvilágot a Fico-kormány jövő évi költségvetés-tervezete és a Magyar Szocialista Párt választási programjának „értékvázlata”. Míg az egyik a hatalma csúcsán álló baloldal hőskölteménye akar lenni, a másik egy bukott baloldal hattyúdala, de alapfilozófiájukban nem sokban különböznek. Robert Fico szerint Szlovákia jövő évi állami költségvetésének összeállításánál végig a kisemberek érdekei lebegtek a szemük előtt. Az MSZP elnöke, Lendvai Ildikó által ismertetett program szerint a párt a munkájukból és nyugdíjukból élők, a kis- és közepes jövedelműek érdekeit képviseli. Hogyan valósulnak meg a kisemberek érdekképviseletéről szőtt baloldali álmok a gyakorlatban? A Fico-kormány felelőtlen pénzszórása, a barátoknak átpasszolt milliárdos megrendelések, az állami szabadrablás miatt a hazai össztermékre vetített államadósság a tavalyi 27 százalék helyett jövőre már meghaladja a 40 százalékot. Csak idén és jövőre 430 millió euróval, vagyis mintegy 13 milliárd koronával nőnek a tartozásaink. A kormány ezt ugyan azzal magyarázza, hogy a gazdasági válság idején sem szeretnék elvenni a nyugdíjasoktól a 13. nyugdíjat, a szülőktől a különféle támogatásokat, az állástalanoktól pedig a reményt, hogy újra munkát találjanak, mindez azonban csak a választók áltatása. Több hátrányos helyzetű csoport szociális juttatásai például jövőre abszolút értékben még csökkennek is. Amiben biztosak lehetünk, hogy a kormány gazdasági holdudvarához tartozó vállalkozók jövőre sem jutnak kevesebb állami megrendeléshez, mint idén, ezért az adófizetők pénzének nagy része jövőre is kétes pályázatokon, titkos állami megrendeléseken keresztül kerül a kormányhoz közeli vállalkozók zsebébe. Hová vezet mindez? Elég egy pillantást vetnünk a Duna túloldalára, hogy meglássuk a szomorú jövőnket. A baloldaliságát büszkén vállaló Lendvai Ildikó pártja a korábban ígéretesen fejlődő Magyarországot a totális gazdasági és erkölcsi csőd szélére hajszolta. Az ide vezető út pedig ugyanaz, amin Fico is elindult. A recept egyszerű: minél többet hazudunk a választóknak, annál többet lophatunk, utánunk a vízözön. A magyar szocialisták végigvezették Magyarországot ezen az úton, mi valahol a félúton tartunk. Régiónk baloldali pártjainak legnagyobb hibája - amire Fico még büszke is -, hogy nem vették észre a rendszerváltást. A párt és az állam még mindig egyet jelent számukra. A magyar szocialisták az értékvázlatukban például hosszan sorolják kormányzásuk „eredményeit”, leszögezve, hogy aki mindezt megtagadja, nem a kormány, nem a párt, hanem az ország teljesítményét tagadja meg. Ha pedig az állam és a párt lényegében egy, akkor az állam pénze a párt, pontosabban a párt kiszolgálóinak a pénze, vagyis semmi sem áll az ország kifosztásának az útjában. Az MSZP dokumentuma megjegyzi, hogy Magyarország nem kezdhet mindig mindent elölről, „nem lehet a rombolás, a gödrök országa”. A gondolattal, ami Szlovákiára is érvényes, minden józan gondolkodású ember egyetérthet. Épp ezért kellene Szlovákiában és Magyarországon egyaránt búcsút intenünk a lehető leghamarabb a választóknak folyamatosan hazudozó, az országuk gazdaságát teljesen kisemmiző baloldali pártoknak. A történelmi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy minél tovább hagyjuk őket dorbézolni, annál nehezebb tőlük megszabadulnunk. TALLÓZÓ KOMMERSZANT Oroszországnak és Grúziának „meg kell ütköznie” az Európai Uniónak a grúz-orosz háborúról szóló jelentése felett - írta a Kommerszant című orosz gazdasági napilap. A lap megállapította: Moszkvának kedvez, hogy a jelentés úgy ítéli meg, a fegyveres agressziót Grúzia kezdte, annak grúz indoklását elveti, és Dél-Oszétia eljárását, valamint az orosz fél orosz békefenntartók védelmére tett lépéseit jogos önvédelemnek minősíti, továbbá elismeri: a háború előkészítésében az Amerikai Egyesült Államok, valamint Ukrajna, Csehország és Izrael segítette Grúziát. Ezzel azonban a pozitívumok véget is érnek. A jelentés ugyanis a béke- fenntartók védelmére tett lépéseken túli orosz eljárást a nemzetközi jog megsértésének tekinti, elutasítja azokat az érveket, amelyeket Moszkva felhozott a „Grúzia békére kényszerítése” akció indoklására, így azt is, amely szerint Oroszország saját állampolgárait védelmezte Dél-Oszétiában. Ugyanis úgy látja, hogy az orosz eljárás túlment a lakosság védelmén, és teljes körű katonai műveletté bővült, továbbá az orosz útlevéllel ellátott helybeliek nem tekinthetők orosz állampolgároknak, hanem továbbra is Grúzia polgárai. Végül a jelentés megállapította: Dél- Oszétiának és Abháziénak nem volt joga kiválni Grúziából, ezért függetlenségük elismerése sérti a nemzetközi jogot. „A jelentés várhatóan mindkét félre nézve kedvezőtlen következményekkel jár, mivel Brüsszel politikájának alapját alkotja. Egyfelől alighanem kizárja, hogy Grúzia óhajának megfelelően belátható időben a NATO tagjává váljon. Másrészt jelzi, hogy az EU soha nem fogadja el a konfliktusban tanúsított orosz magatartást, és még kevésbé hajlandó megbékélni Szuhumi és Chinvali elismerésével, továbbá hogy erre az álláspontra kell helyezkednie bármely államnak, amely Európa jóindulatára számít” - írta a lap. (mti)
