Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-15 / 238. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 15. Tudomány- hirdetés 13 Ötven évvel ezelőtt halt meg Fejér Lipót, a híres magyar matematikus, aki szellemi partnere és jó barátja volt Ady Endrének Lényével, tudásával nem csak a tanítványait nyűgözte le Általános a nézet, hogy a művészetek és a matematika meglehetősen távol állnak egymástól, így aztán az egyszerű halandó el sem tudja képzelni, hogy e két terület művelői egyáltalán szót tudnak érteni egymással. OZOGÁNYERNŐ Ez a tévhit abból ered, hogy a matematikát a természettudományok közé sorolják, bár már az első fizikai egyenlet megalkotója, Galileo Galilei- négyszáz évvel ezelőtt - azt vallotta, hogy a természet a matematika nyelvén beszél hozzánk. Ha pedig abba is belegondolunk, hogy az alkalmazott matematika legfontosabb ágát a számítógépes programozási nyelvek alkotják, érthetővé válik, hogy nagyon sok zenész, író, festő gyermekkorában kitűnt az „isteni tudomány” iránti fogékonyságával. Ennek fényében már nem is olyan meglepő, hogy egymásra tud hangolódni a művész az egzakt tudományág művelőjével. A magyar irodalom jó ismerőit minden bizonnyal mégis meglepi, hogy épp a legszertelenebb, leginkább önpusztító életet élő Ady Endre keveredett életre szóló barátságba egy szemlélődő, visszahúzódó természetű matematikussal. Az érintett haláláig az íróasztalán őrizte a költőfejedelem arcképét az alábbi dedikáció kíséretében: „Fejér Lipótnak, testvéremnek a nagy szenvedésben, a hiábavalóban, mellyel meg akarjuk, meg akamók mutatni magunkat a világnak, s megimádtatni a világgal, melyet néha csaknem úgy lenézünk, mint önmagunkat - igaz barátja: Ady Endre”. Találkozásuk, egymásra hango- lódásuk sorsszerűnek is mondható: a huszadik század legnagyobb hatású magyar költője lett szellemi partnere annak a zseninek, akit csak amiatt nevezhetünk a második legnagyobb magyar matematikusnak, mert saját maga nevelte ki az elsőt Neumann János személyében. Már e két adat miatt is érdemes közelebbről megismerkedni a személyével, holott ennél sokkal többet tett: saját kutatásokat végzett, önálló felfedezéseket tett, matematikai tételeket neveztek el róla, kialakította a világhírű magyar matematikai iskolát, fél évszázadnyi pedagógiai munkássága alatt matematikatanárok ezreit képezte ki. Szellemi kisugárzása napjainkig érezhető. Lényével, borotvaéles eszével nemcsak tanítványait nyűgözte le, hanem még az író Ottlik Géza is ájult tisztelettel írt róla: „Kívülállónak nem lehet elmondani, hogy milyen volt Fejér Lipót. Óriás volt. Földöntúli vigasztalás a puszta lénye. Aki nem ismerte, az valamit nem tud a világról, és sohasem fogja megtudni. Polgári családban Pécsett született 1880. február 9-én. Édesapja mindkét fiának a lehető legjobb nevelést biztosította, bár a kis Lipót esetében úgy tűnt, hiábavaló a fáradozása: házitanítót kellett fogadni mellé, nehogy elhasaljon az iskolai feleleteknél. Mint a később kivételes képességeiket felmutató nagy szellemek esetében, minden valószínűség szerint csak azt tanulta, ami érdekelte. Iskolai előmenetele alapján megállapítható, hogy az osztálytermekben folyó munkát halálosan unta. Az áttörésre negyedikes gimnazista korában került sor, amikor tizennégy évesen elkezdte olvasni a Középiskolai Matematikai Lapokat. Ettől a pillanattól kezdve tudása kozmikus sebességgel gyarapodott: hamarosan a lap eredményes feladatmegoldója lett. Matematikatanára, Maksay Zsigmond ekkor komolyan kezdett Csak amiatt nevezhetünk a második legnagyobb magyar matematikusnak, mert saját maga nevelte ki az elsőt, Neumann Jánost (Képarchívum) foglalkozni vele, aminek eredményeként tizenhét évesen második lett a Mathematikai és Physikai Társulat országos döntőjén. A díjat az elnök, a legendás magyar fizikus, Eötvös Loránd kezéből vehette át. Ezzel megnyílt előtte a Műegyetem kapuja, még csak felvételiznie sem kellett. A gépészmérnöki karon kezdte tanulmányait, viszont hamarosan tudatosította, hogy hiányzik belőle a műszaki érzék, ellenben matematikatanárainak - König Gyulának, Rados Gusztávnak és Kürschák Józsefnek - a kedvencévé vált, így átpártolt a „szomszédvárhoz”: a Tudomány- egyetemen folytatta tanulmányait. Itt Beke Manó vette szárnyai alá. Töretlen fejlődése hamarosan kikényszerítette, hogy Berlinben folytassa tanulmányait, ahol a kor legjobb matematikusai: Georg Frobenius, Immanuel Fuchs és Hermann Amadeus Schwarz tanítottak. Különösen ez utóbbi foglalkozott-sokat Fejér fejlesztésével. Ó hívta fel a figyelmét a Fourier-sorok összegezhetőségének korlátáira. Ennek a kérdésnek különösen a rezgések területén, az elektronikában és a hangtechnikában lett a későbbiek folyamán óriási jelentősége. Az általa kidolgozott összegzési eljárás annyira újszerűre sikeredett, hogy hamarosan csak Fejértételnek kezdték nevezni. Megoldásának jelentőségét az is aláhúzta, hogy a kor vezető tudományos kiadványa, a Francia Tudományos Akadémia lapja, a Comptes Rendus 1900-ban közölte a mindössze húszéves tudósjelölt tanulmányát. Ennek az elméletnek a továbbfejlesztésével szerezte meg doktorátusát a budapesti tudományegyetemen huszonkét éves korában. Nem maradt sokáig idehaza: 1902őszéna matematika másik fellegvárába, Göttingenbe utazott, viszont a következő év tavaszán már Párizsban volt. Hazatérve, anyaintézményénél helyezkedett el, mígnem két év múltán kinevezték a kolozsvári Ferenc József Tudomány- egyetem tanárának. Ekkor kezdett behatóan foglalkozni a függvényelmélet több ágával. Tevékenységének jelentőségét szinte publikációi megjelenésével egy időben elismerték: mindössze huszonnyolc évesen megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának., egy év múltán pedig a Circolo Matematico di Palermo igazgatótanácsának a tagja lett, sőt rábízták a társaság által kiadott folyóirat szerkesztését is. 1911-ben lett a budapesti Tudományegyetem nyilvános rendes tanára. Ekkor kapta élete legizgalmasabb magántanári feladatát: Rátz László, a világhírű fasori evangélikus gimnázium tanára, a magyar matematikaoktatás megreformálója úgy érezte, hogy már nem sokat tud adni a kis Neumann Jancsinak, így beprotezsálta őt Fejér Lipóthoz. A harminckét éves tudós ekkor csillogtatta meg először kivételes pedagógiai képességeit: a kis Jancsiból a huszadik század legnagyobb hatású matematikusát faragta. Nemcsak magyar, hanem világviszonylatban is. O nevezte el a pöttömnyi gyereket „hazánk legnagyobb Jancsijának”. Ez a kedves becenév azóta is közszájon forog. Külföldön is gyorsan emelkedett a csillaga: 1912-ben felkérték, legyen a Cambridge-i Nemzetközi matematikai kongresszus alelnö- ke, a következő évben megválasztották a Göttingeni Tudományos Akadémia, hamarosan a Bajor és a Lengyel Tudományos Akadémia tagjának, valamint a calcuttai matematikai társaság tagj ává vált. Az első világháború idején a matematika és a fizika egy nagyon fontos kérdésével, az interpolációelmélettel foglalkozik. A gyakorlatban arról van szó, hogy egy adott számsor közé olyan számokat lehet ékelni, amelyek a sor logikáját nem bontják meg. Vannak égitestek, amelyek időnként egy másik test árnyékába kerülnek. Ez vonatkozik a naprendszer valamennyi bolygójára. Az interpoláció arra szolgál, hogy pontosan előre meghatározhassuk, a megfigyelt test épp hol helyezkedik el egy adott pillanatban. Az erről szóló tanulmányával 1918-ban elnyerte az MTA nagydíját. Ezt követően a francia matematika egyik nagy csillaga, Achim Maria Legendre elméleteit fejlesztette tovább. Újabb publikációinak elismeréseként 1930-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta, három évvel később egyike volt a chicagói világkiállításra díszvendégként meghívott négy matematikusnak, ebből az alkalomból a Brown Egyetem díszdoktorává avatták. 1946-ban az MTA tiszteletbeli örökös tagjává választották, majd két évvel később megkapta a legnagyobb országos kitüntetést, a Kossuth-díjat. Kutatásai mellett dicső elődeiről sem feledkezett meg. Talán ő tette a legtöbbet Bolyai János munkásságának külföldi elismeréséért. De utódokról is gondoskodott: egyrészt több ezer matematikatanár volt a diákja, de barátjával, az ugyancsak világhírű Riesz Frigyessel megalapította azt a matematikusiskolát, amelyet napjainkig tisztelettel emlegetnek a világ négy táján. A szó szoros értelmében nem volt jó előadó. Az óráira soha nem készült fel, csak bejött az előadóterembe, felvázolt egy problémát, és hangosan gondolkodva megoldotta. A szemináriumokat ugyanígy vezette, ami igazi szellemi kalandot jelentett diákjai számára. Rossznyelvek szerint nem ezért, hanem vizsgáztatási módszere miatt volt tanítványai kedvence. Alig tette fel a kérdést, a diák még el sem kezdett rajta gondolkodni, amikor saját maga kezdett válaszolni. A diáknak csak az volt a dolga, hogy értelmes képet vágva bólogasson. Hetvenkilenc éves korában, 1959. október 15-én huny el. Élete utolsó pillanatáig az Eötvös Loránd Tudományegyetem megbecsült tanára volt. Gazdag tevékenységét pontosan jelzi százkilenc tudományos tanulmánya. Munkamódszerét bizonyosan sokan irigylik: fekve tudott a legjobban alkotni. Ezt bejárónője jellemezte a legjobban, amikor egy alkalommal felháborodottan kérdőre vonta: „Az egyetemen leadja azt a pár órát, ha hazajön, akkor meg lefekszik, és a plafont bámulja, hát mikor dolgozik a méltóságos úr?”. Amerikai kutatók vizsgálatuk eredményét magyarázzák A csokoládé ugyanúgy tompítja a fájdalmat, mint a víz MTl-HÍR Washington. A csokoládé olyan agyi területet aktivál, amely tompítja a fájdalmat, és megnehezíti az evés abbahagyását - közölték amerikai kutatók a Journal of Neuroscience című szaklap tegnapi számában. A vízivásnak azonban ugyanilyen hatása van, ráadásul a víz nem hizlal - állítja Peggy Mason és Hayley Foo, a Chicago Egyetem munkatársa. A kutatók csokoládét vagy vizet adtak a kísérleti patkányoknak, amikor azok felkapcsolták a ketrecükben lévő izzólámpát. A forró lámpa hatására a rágcsálók evés és ivás előtti állapotukban azonnal elkapták lábukat, ám csokievés vagy vízivás után tompult a fájdalomreakci- ójuk. Azt is megfigyelték a kutatók, hogy ilyenkor tovább ettek az állatok. A vizsgálat eredményét azzal magyarázzák, hogy az evés az agynak egy olyan területét in- gerli, amely a fájdalom tompításában is szerepet játszik. Mason szerint ez a mechanizmus előnnyel járt az állatok és az ember számára akkor, amikor szűkében volt az élelem, hiszen amikor eledelhez jutottak, raktároztak is belőle. A mostani bőségben azonban - nagy kalóriatartalmú ételekkel körülvéve — túlevéshez, elhízáshoz vezet a tudattalan válaszreakció. A fájdalom tompítása ugyanakkor az energiamentes víz hatására is bekövetkezik, ezért Mason ezt javasolja nassolás helyett. „Az evés-ivás fájdalom- csillapító, de nincs szükség ehhez cukorra, a víz is tompítja a fájdalmad’ - mondta. Tanuljunk az üfl^l-val! Program a tudás közvetítésére - szórakoztató formában* Az Új Szó munkatársai a Groupama Biztosító támosatásával a 2009/2010-es tanévben (október-november) 309 diák számára biztosítottak lehetőséset a közlekedési alapismeretek elsajátítására szórakoztató módon. Tanuljunk az HUSS]-vall Munkafüzet felső tagozatos diákok számára SzalagavatósoK bulizzatok az Új Szóval! ftz Új Szó fejlécéneír gyűjtésével benne lehettek az újságban, és még a szalagavató szervezési Költségeihez is hozzájárulunt. A főttíjat: 700 euró+ színes Képriport a szalagavatóról az a végzős osztály nyeri el, amely a legtöbb fejlécet gyűjti össze. A jateK oírtofjer 19-en indul es október 23-ig tart.
