Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-15 / 238. szám, csütörtök

12 Iskola utca ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 15. www.ujszo.com Hétszáz tanuló részesül magas szintű oktatásban Nyílt napok az ipariban DR. TÓTH KATALIN A Komáromi Ipari Szakközép- iskola október 22-től október 24-ig nyűt napokat rendez, me­lyek elsődleges célja a pályavá­lasztás előtt álló fiatalok tájékoz­tatása. Az október 24-én, szombaton is az érdeklődők rendelkezésre álló tanintézményt az ország legkü­lönbözőbb részéről jött diáksereg népesíti be. A nyílt napok rendelte­tése elsősorban az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akiknek még nincs elképzelésük a továbbtanu­lással kapcsolatban. Nemcsak az alapiskolák kilencedikeseit, ha­nem az alsóbb osztályos tanulókat is sok érdekes információ várja. A pályaválasztási tanácsadók is tájé­koztatást kapnak az egyes tanul­mányi szakokról. A 2010/11-es tanévben magyar nyelven a követ­kező szakokon folytathatják ta­nulmányaikat a mostani kilence- dikesek: gépészet, elektrotechni­ka, műszaki informatika és műszaki líceum. Szlovák tanítási nyelven a gépészet, az elektro­technika és a műszaki informatika között választhatnak a leendő iparisták. Az intézményben közel 700 ta­nuló részesül magas szintű okta­tásban. Az iskola számos lehetősé­get nyújt a tanulóknak a szabadidő hasznos eltöltésére is. Erre példa az immár két éve nagy sikerrel működő iskolai színjátszó kör. A nemzetközi kapcsolatok által re­mek lehetőség nyílik az idegen kultúrák megismerésére. Az iskola belga, holland, német, lengyel, tö­rök, francia, erdélyi és magyaror­szági oktatási intézményekkel ápol baráti kapcsolatokat. A láto­gatások, baráti találkozók sok esetben fontos szerepet játszanak az idegen nyelvek elsajátításában, tökéletesítésében. Különféle tá­mogatásoknak köszönhetően a múlt tanévben ismét bővült a szá­mítógéppel felszerelt szaktanter­mek száma. Az újonnan felszerelt tanteremben 25 számítógép áll a diákok rendelkezésére. A tanulók ily módon ugyanis egyre több, az iskolában tanított tantárgy tan­anyagát találhatják meg az oktatói szerveren. A 2008/2009-es tanévben az is­kola diákotthonát sem kerülte el a korszerűsítés. A kollégiumból sem hiányoznak ezután a modem sze­mélyi számítógépekkel felszerelt termek. Az elektronikus informá­ciócsere lehetőséget nyújt a diákok szüleinek, hogy tájékozódhassa­nak gyermekük tanulmányi elő­meneteléről, a kollégiumi élet eseményeiről stb. Az elmúlt tanév tantárgyi versenyeinek értékelése alapján a kerület szakközépiskolái között a Komáromi Ipari Szakkö­zépiskola a 4. helyet foglalja el. A tandíjmentesség feltétele, hogy a hallgató két szemeszterrel lépheti túl a minimális tanulmányi időt (Képarchívum) Megrohamozták a jelentkezők az egyetemeket Ingyenes felsőoktatás Ausztriában ÖSSZEÁLLÍTÁS Valósággal megrohamozták a jelentkezők az osztrák egyeteme­ket, a nagy többségnek ugyanis már nem kell tandíjat fizetnie. Az intézményvezetők nem örülnek a változásnak. A nagy érdeklődést mutatja, hogy a grazi egyetemre például 53 százalékkal többen jelentkez­tek, mint tavaly. A legnagyobb osztrák egyetemen, a bécsin hat­ezerrel többen iratkoztak be az októberben kezdődött téli sze­meszterre, így összesen nyolc­vanezer hallgató koptatja a pati­nás intézmény padjait. A tavalyi tavaszi félév óta gya­korlatilag ingyen tanulhatnak az osztrák és EU-országbeli hallga­tók az ország felsőoktatási intéz­ményeiben, s az ősszel beiratko- zóké az első évfolyam, amelyik kezdettől tandíjmentességet él­vez. A felmentést kérvényezni kell, de számos körülmény feljo­gosít rá - a Bécsi Egyetemen a hallgatók nyolcvan százalékának nem kell fizetnie. A tandíjmentes­ség egyik fontos feltétele, hogy legfeljebb két szemeszterrel lép­heti túl a hallgató a minimális ta­nulmányi időt. Fennmaradt vi­szont az úgynevezett kvótaszabá­lyozás, amely előírja, hogy a hall­gatók 75 százalékának az osztrák diákok közül kell kikerülnie. A diákokkal ellentétben a fel­sőoktatási intézmények vezetői nem örülnek a változásnak. Pénz­ügyi nehézségektől tartanak és úgy gondolják, a tandíjjal együtt megszűnt egy fontos tényező, amely helytállásra ösztönözte a diákokat. A rektorok aggodalmá­nak egyik oka, hogy a tandíjjal együtt a legtöbb helyen megszűnt a létszámkorlátozás és több he­lyen a felvételi vizsga is. (mti) A galántai Kodály Zoltán Gimnázium diákja a Közép-Európai Informatikai Olimpián járt Herencsár nemzetközi bronzérme A versenyzőknek szabadidejükben még fürdésre, kirándulásra és szórakozásra is jutott bőven idejük (Képarchívum) A legtöbb iskolának meg­adatik az a szerencse, hogy az átlagnál tehetségesebb tanulókkal is foglalkozhat. A galántai Kodály Zoltán Gimnáziumba is több, rendkívül tehetséges fiatal jár, akikkel öröm a munka, s a többletfáradozás min­dig meghozza a gyümöl­csét. Ezek közé a szeren­csés fiatalok közé tartozik Herencsár Albert is, aki matematikából, fizikából és informatikából különö­sen jó eredményeket ér el, a versenyeken pedig a leg­jobb helyezéseket. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Ebben az iskolai évben is át kel­lett küzdenie magát az informati­kai olimpia kerületi, országos és válogató fordulóján, hogy a Kö­zép-Európai Informatikai Olimpi­án (CEOI) iskolánkat képviselve részt vehessen. Kitűnő szereplése immár sokadszor biztosította he­lyét egy nemzetközi mezőnyben. Idén a versenyt a romániai Ma­rosvásárhelyen rendezték, s a kö­zép-európai országok mellett az Egyesült Államok csapata is kép­viseltette magát. A versenyfelada­tok megoldása két napon át folyt, s mindkét nap 5-5 óra alatt kellett 3-3 feladatot megoldani. A feladatok nem a grafikai meg­jelenésre összpontosítottak, ha­nem az adatok feldolgozásának hatékonyságára, tehát a minél ef- fektívebb algoritmus kigondolása és programozása volt fontos. Annak alapján pontozták a ver­senyzőket, hogy hány, egyre több adatot tartalmazó adathalmazt tudott a programjuk időhatáron belül feldolgozni. A kitartás a szoros versenyben meghozta az eredményt: Heren­csár Albert bronzéremmel térhe­tett haza, miután a versenyzők­nek a két feladat közti szabadide­jükben még fürdésre, kirándulás­ra és szórakozásra is jutott bőven idejük, (sm) A diákok örömmel fogadták a körutazást, hisz végre meglátogathatták a több éve tanult nyelv országát Angliában jártak a komáromi gimnazisták CSEPY ENIKŐ Szeptember végén nagyszabá­sú kirándulásra nyűt lehetősége iskolánk, a Selye János Gimnázi­um diákjainak. A még tavaly meghirdetett angliai körutazás lehetőségét sok diák kitörő örömmel fogadta, hisz végre mód­jukban állt meglátogatni a több éve tanult nyelv híres országát. Angliai utazásunk vasárnap hajnalban kezdődött, ám a hosszú autóbuszút közben sem unatkoz­tunk. Idegenvezetőnk érdeke­sebbnél érdekesebb történeteket mesélt Angliáról, történelmi váro­sairól, híres személyeiről. Ezek­hez videofilmek is társultak, sőt egy dokumentumfilmet is láthat­tunk a Csalagútról, amin másnap sikeresen át is keltünk. A sziget- országban első állomásunk Can­terbury volt, amelynek gyönyörű katedrálisát tekintettünk meg, majd szabadprogram keretében elbámészkodhattunk a város ka­nyargós utcáin, első alkalommal megtapasztalva, milyenek is az angol kisvárosi élet hétköznapjai. Ezután folytattuk utunkat immár a végállomáshoz, a szálláshoz. Harmadik napunk korán kezdő­dött. Ellátogattunk a Stonehenge- hez, megcsodálhattuk ezt a mega- litikus kőépítményt, melyet misz­tikus hangulat lebeg körül. A nap további részében két kisebb vá­rosban tettünk látogatást: Win­chesterben, Anglia egykori fővá­rosában, itt Arthur király híres ke­rékasztalát csodálhattuk meg, majd Salisbury-be utaztunk, amelynek katedrálisában őrzik a Magna Charta egyik eredeti pél­dányát. De ezután jött csak a java! Következett a rég várt főváros, London. Az eltelt egy hét alatt ez a na­punk volt a legeseménydúsabb. Már eleve a város látványa kábu­latba ejtett bennünket, egy igazi színes forgatag, tele emberekkel, ahol mindig zajlik az élet. Elkezdődött a városnézés: első helyszín a Trafalgar tér volt híres Nemzeti Galériájával, majd a ro­mantikus St. James park szelíd mókusaival. A híres Downing Street utcájába is beleshettünk, persze csak kívülről, hiszen a szi­gorúan őrzött utca közjogi méltó­ságok - például a miniszterelnök - házainak ad otthont. Ezután pa­rádés őrségváltás következett a Buckingham Palota előtt, majd a híres óriáskerékből, a London Eye-ból gyönyörködhettünk a vá­ros látképében. Ugyanitt egy kü­lönleges technikával készült négydimenziós rövidfilmet néz­tünk meg Londonról, ami hihetet­lenül élethűen adta vissza a város látnivalóit. És ha mindez még nem lett volna elég, sétahajókáz­hattunk a Temzén, majd két órát bolyongtunk a Tower régi várá­ban és átsétálhattunk a hírhedt Tower Bridge-en. A felejthetetlen élményekben bővelkedő nap vé­gén bizony ránk fért, hogy kipi­henjük a kellemes fáradalmakat. De a hétnek még korántsem volt vége. Másnap a Natural History Museumot látogattuk'meg. Dél­után ötórás szabadprogramunk volt. A csoport kisebb csapatokra oszlott, ki-ki érdeklődése szerint választott programot. Elérkezett az utolsó nap, mely az utazás jegyében telt, de még kaptunk egy csodaszép délutánt Európa fővárosában, Brüsszelben. Örömmel tölt el a tudat, hogy bejárhattam ezeket a helyeket. Mindannyiunk számára felejthe­tetlen élmény volt ez a tartalmas kirándulás, amelyből remélhető­leg hagyomány teremtődik isko­lánkban - Londont látni kell! Szlovákiában és Szlovéniában 98 százalékos volt a legalább két idegen nyelv oktatásának lefedettsége A diákok 60 százaléka két idegen nyelvet tanul ISMERTETÉS Az európai középiskolák felső osztályaiban-az érettségi előtti két utolsó tanévben - a diákok 60%-a legalább két idegen nyelvet tanult 2007-ben az EU statisztikai hivata­lának csütörtökön közzétett adatai szerint. Egy másik mérőszám alap­ján a 25 és 64 év közötti lakosságból Magyarországon tudtak a legkeve­sebben idegen nyelvet. A középiskolai felső osztályok­ban az EU-országok diákjainak 6%-a egyetlen idegen nyelvet sem tanult. Az egyes országokat nézve Csehországban, Finnországban, Hollandiában és Luxemburgban minden felső középiskolai osztály­ban tanítanak két vagy több idegen nyelvet. Szlovákiában és Szlovéni­ában 98, Észtországban 97%-os volt a legalább két idegen nyelv ok­tatásának lefedettsége. Ugyanak­kor Nagy-Britanniában az ilyen osztályok diákjainak 51%-a, Íror­szágban 19%-a egyetlen idegen nyelvet sem tanult. Magyarorszá­gon 57,2 % tanult egy, 41,8% két idegen nyelvet, egy százalék egyet sem. A legnépszerűbb tanult ide­gen nyelv Európában az angol volt, kivéve Nagy-Britanniát és Írorszá­got, ahol franciául tanultak a leg­többen. Luxemburgban nagyjából azonos számban tanultak angolt, franciát, németet. Saját értékelése szerint a 25 és 64 év közötti meg­kérdezett EU-lakosok 28%-a két vagy több, 36%-a egy idegen nyel­vet tudott, a fennmaradó 36% egyet sem. A két vagy több idegen nyelvet beszélő felnőttek aránya Szlovéniában volt a legnagyobb, 72%-os. Szlovákiában és Finnor­szágban ez a mutató 68%, a balti ál­lamokban 55 és 66% közötti. Ma­gyarországon a megkérdezettek 74,8%-a egyetlen idegen nyelvet sem tud. Portugáliában ez a muta­tó 51, Spanyolországban 47% volt. A legtöbb országban az angol volt a legtöbb ember által ismert idegen nyelv - kivétel Bulgária, a balti államok és Lengyelország, ahol az orosz, valamint Szlovákia, ahol a csehet jelölték meg a leg­többen. Csehországban az angol volt a legtöbbek által ismertnek mondott idegen nyelv, (mti) ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents