Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-13 / 236. szám, kedd

SZINFOLK 2009. október 13., kedd 2. évfolyam 3. szám 16. eldől III. Kinevelődött a magyarországiakkal egyenérté­kű hazai oktatógárda 17. oldal Fesztivált kapott a Sallai verbunk Zselízen rendezték az I. Garam Menti Nemzetközi Verbunktalálkozót 18. oldal Mindaz, amit a magyar folklórról tudunk, már egy többszázados „modern folklór" jelensége Az első asszisztens pedig „csak" annyit mondott, boldogság a szívesekkel dolgozni. Kell ennél több első filmes táncosoknak? Néptáncosok tizenkét napja a film világában A színészek többsége azt vallja, igazán a színpadon érzi elemében magát, nem a film jelenti számukra a nagy kihívást. Többször egymás után meghalni, mi­előtt a függöny legördül, vagy felkészülni a halálra, mielőtt a függöny felemel­kedik, sokkal nagyobb él­mény, mint kockánként ösz- szerakni egy filmet. KÉPRIPORT Természetesen nem valószínű, hogy akad olyan színész, aki ne­met mondana egy-egy nagy rende­ző felkérésének, és hátat fordítana mondjuk Jancsó Miklósnak, ha fel­kérné, vegyen részt filmje forgatá­sán. S ha ezt a felkérést táncosok kapják, annál izgalmasabb a fel­adat. Az Ifjú Szivek magyar tánc- együttes augusztusban az alsó­ausztriai Rappottenstein várában forgatott Jancsó Miklóssal a ren­dező Oda az igazság című filmjé­ben. „Tulajdonképpen nem is tán­cosként szerepeltünk, hanem han­gulatelemként - mesélt első fümes élményéből Hanusz Zsuzsa és Bitter Péter. - Óriási élmény volt belülről látni, tapasztalni, hogyan készül egy film. Volt, hogy órákig semmit sem kellett csinálnunk, csak az utasításra vártunk, akkor viszont pillanatok alatt haptákban kellett állnunk, másodpercnyi pontossággal az adott helyen kel­lett lennünk, és szintén másod- percnyi pontossággal egy másik helyszínen, mondjuk, amikorra valaki befejezte a mondatot. A leg­apróbb jelenetek is abszolút pon­tosan meg voltak komponálva. A táncosok ahhoz hozzá vannak szokva, hogy a rendező-koreográ­fus utasítását hajtják végre, de az új volt, hogy fél szemmel a rende­zőt, illetve az asszisztenst lessék mozgás közben, mert amikor már élesbe megy, nem lehet ötvenszer leállni, újra kezdeni. Jancsó a ka­merán nézte a színészeket - és persze minket is -, walkie-talkie-n keresztül osztotta az utasításokat. A forgatások jó hangulatban tel­tek, ha kellett, Jancsó odaszólt, inspirált, ha keményebb hangot ütött meg, elnézést kért. A nyolc­vannyolc éves művész reggel ki­lenctől délután ötig keményen dolgozott, és a színészektől is meg a táncosoktól is elvárta, hogy ma­ximálisan koncentráljanak, fegyel­mezettek legyenek. A koreográfiá­kat Novák Ferenc készítette, de előfordult, hogy művészeti veze­tőnkre, Hégli Dusánra bízta a fel­adat megoldását.” Azt, hogy müyen jó kapcsolat alakult ki a táncosok és a rendező közt az is igazolja, hogy amikor két statiszta nem tudott elmenni a forgatásra, Jancsó kijelentette, a táncosok is meg tudják oldani, így esett, hogy a Szivek két tánco­sa, Bitter Péter és Reicher Richard azt már nem mondhatja el magá­ról, hogy minden voltam, csak akasztott ember nem, mert mind­kettőt fölakasztották. Az első asz- szisztens pedig „csak” annyit mondott, boldogság a szívesekkel dolgozni. Kell ennél több első fil­mes táncosoknak? (end) Novák Ferenc (Bitter Péter, Hégli Dusán és Fecske Renáta felvételei) Jancsó Miklós és Hégli Dusán

Next

/
Thumbnails
Contents