Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-10 / 234. szám, szombat
16 Szalon ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 10. www.ujszo.com A szlovákiai magyarság helyzetével kapcsolatos kérdések iránt még nagyobb az érdeklődés: csupán 1,6%-ot hagynak teljesen hidegen... A szlovákiai magyarok politikai orientációja és értékrendje Hosszú évek után a szlovákiai magyar közvéleménykutatás új dimenziókkal bővülhet. A közéletben olyan változások álltak elő, amelyek új lehetőségeket teremtettek, illetve új problémákat vetettek fel, s ezeket érdemes megvizsgálni. MRVA MARIANNA-SZILVÁSSY TÍMEA 1998 óta Szlovákiában újra több magyar párt létezik. 2009. július 11-én több hónapos előkészület után megalakult a Most - Híd (a továbbiakban Híd). Ez jelentős elmozdulást jelent a szlovákiai magyar közéletben. Az utóbbi hetekben közölt közvélemény-kutatások már az új párt választóival is számoltak, így országos szintű felmérések adatai adhattak választ néhány kérdésre. Ezek a főleg párt- preferenciákról szóló adatok viszont nem adnak lehetőséget mélyebb összefüggések meglátására. A Fórum Kisebbségkutató Intézet feladatának tekinti kutatni a szlovákiai magyarok politikai orientációját ebben az új helyzetben is, amely nem csak arról szól, hogy ki kire adja majd a voksát a választásokon. A felmérés körülményei A felmérést 2009 augusztusában a Fórum Kisebbségkutató Intézet megbízásából Mészáros Magdolna (kutatásvezető), Mrva Marianna, Szüvássy Tímea és Kelemen Zsófia szociológushallgatók Szlovákia magyarlakta vidékein, Pozsonytól Királyhelmecig végezték. A minta reprezentatív, tehát tükrözi Szlovákia magyar nemzetiségű lakosságának összetételét. 771 kitöltött kérdőív állt rendelkezésünkre, szociológiai szempontból az ilyen mennyiségű adat már megbízható képet nyújt a szlovákiai magyarok politikai orientációjáról, értékrendjéről. Mennyire érdekli önt a politika? A bevezetőben először általánosságban arról érdeklődtünk, hogy kit és milyen mértékben érdekel a politika. Saját bevallása szerint a szlovákiai magyarok 72%-a fontosabb politikai eseményekkor figyel a történésekre, és ugyancsak magas, 60%-hoz közelítő azok aránya, akik habár nem naprakészek, de az aktuálpolitikai eseményekkel tisztában vannak. A válaszadók harmada ugyan azt vallja magáról, hogy egyáltalán nem érdekli a téma, ám a további válaszaikból mégis az derül ki, hogy 60%-uk az aktuális történésekkel azért tisztában van. A szlovákiai magyarság helyzetével kapcsolatos kérdések iránt még nagyobb az érdeklődés: csupán 1,6%-ot hagynak teljesen hidegen, a többséget, a válaszadók több mint felét nagyon vagy elég nagy mértékben foglalkoztatják. Magyarnak lenni... Azzal kapcsolatban, hogy hogyan élik meg a magyarságukat, hogy mit jelent számukra magyarnak lenni Szlovákiában, a válaszadók körében viszonylag nagy volt az egyetértés. 80,7%-uk büszke arra, hogy magyar, háromnegyedük pedig felelősséget is érez a kultúrája megőrzése iránt, és tudatosítja, hogy ezen múlik a fennmaradása. 15%-nyi- an vannak azok, akiket nem foglalkoztatja a nemzetiségük, és ugyanennyien, akik szerint veszélyes dolog ilyen kérdésekkel foglalkozni. Az ideális párt Arról, hogy milyennek kell lennie egy szlovákiai magyarokat képviselni akaró pártnak, határozott és egybehangzó vélemények születtek. A válaszadók közel 90%-a tartja fontosnak, hogy részletes, a választók számára is átlátható programja legyen. Nem sokkal volt kisebb az egyetértés akkor sem, mikor konkrétumokra kérdezünk rá. Több mint 80%-nyian értettek egyet azzal, hogy az őket képviselni akaró pártnak törekednie kell a gazdaságüag fejletlen szlovákiai magyar régiók felzárkóztatására (88,9%), a magyar iskolarendszer fenntartására és bővítésére (88,2%), a magyar nyelvhasználat széles körű biztosítására (82,7%), a szlovákiai magyar kulturális intézmények működésére és fejlesztésére (86,2%), valamint a szlovákokkal való jobb viszony kialakítására (86%). Leginkább megosztóak az autonómiával és a Beneš-dekrétu- mokkal kapcsolatos kérdések voltak. A megkérdezettek harmada szerint egy szlovákiai magyarokat képviselni akaró pártnak törekednie kellene a szlovákiai magyarság autonómiájának mielőbbi megteremtésére. Ugyanakkor a válaszadók egyharmada teljes mértékben elutasítja az effajta törekvéseket. Azzal, hogy a választott pártnak foglalkoznia kell a Beneš-dekrétumok kérdésével a közéletben, 39,6% ért egyet, 27% pedig az egyet nem értők aránya. A nemzetiségi kérdés gyakori téma, szerettük volna megtudni, fontos-e a szlovákiai magyar választópolgárok számára, hogy az, aki képviseli jogaikat, magyar nemzetiségű legyen. A megkérdezettek fele ért egyet azzal, hogy az őáltaluk preferált párt összes képviselője legyen magyar nemzetiségű, 20%-uk pedig nem nagyon vagy egyáltalán nem ragaszkodik ehhez. Említésre méltó, hogy a megkérdezettek több mint háromnegyede szerint fontos, hogy a választott pártnak legyen egy karizmatikus vezetője, ám a fontossági listán az első mégiscsak a szakértelem. A válaszokból kiderül, hogy amikor eldöntjük, melyik politikust támogatjuk, további fontos szempont ajelölt kommunikációs képessége, a megfontoltsága és bölcsessége, az erkölcsössége, valamit szlováktudása. Sokat nyom a latban a politikai tapasztalat és az ígéretek is, de a válaszadók több mint felének az is fontos, hogy akire szavaz, szimpatikus legyen. Kedvenc politikusaink A kedvenc politikusok listáját Bugár Béla vezeti, aki a válaszadók 32,8%-ának kedvence. Ót követi Csáky Pál 10,8%-kal, harmadik pedig Bauer Edit 5,7%-kal, a válaszadók harmadának viszont nincs kedvenc politikusa. A válaszokból kitűnik, hogy mind Bugár, mind Csáky népszerűsége megalapozott, hiszen a Bugár Bélát kedvencüknek jelölők 66%-a nyilatkozott úgy, hogy az egységes MKP megalakulása, tehát 1998 óta ő a kedvenc politikusa, Csáky Pálnál ugyanez az arány 56%. Hasonló eredmények születtek akkor is, mikor a felmérés résztvevőinek 4 olyan politikust kellett választaniuk, akiket szívesen látnának a parlamentben. A legtöbben, a válaszadók csaknem fele, 48,9%-a látná szívesen Bugár Bélát, 32,6%-a Csáky Pált. A harmadik helyen szerepel Bauer Edit, aki csak 4%-kal maradt el az MKP elnökétől. Ót követi Szigeti László 17,8%-kal. 10% fölötti értéket ért el még sorrendben Bárdos Gyula (16,9%), Duray Miklós (12,6%) és Simon Zsolt (10,3%) is. Több magyar párt? Vessünk egy pillantást először arra, hogy mi a véleményük a szlovákiai magyaroknak az MKP kettészakadásáról és annak okairól. A válaszadók döntő többsége, közel 60%-a véli úgy, hogy nincs szükség több magyar pártra Szlovákiában. A fennmaradó negyven százalék fele-fele arányban oszlik meg a több magyar pártot helyeslők és a választ adni nem tudók között. Ezt az eredményt erősíti meg az a tény is, hogy hasonló válaszokat kaptunk akkor is, mikor azt a kérdést tettük föl, hogy a megkérdezettek jó döntésnek tartják-e, hogy az MKP-ból egyes politikusok kiváltak. Az előző kérdéshez képest ugyan 10%-al kevesebben vannak azok, akik szerint ez rossz döntés volt, ám ez az arány nem a helyeslők, hanem a választ adni nem tudók javára tolódik el. A szétválás okai Az egyes politikusok kilépését az MKP-ból tárgyalások és viták előzték meg, de amint az ismeretes, az eredmény végső soron mégiscsak egy új párt, a Híd megalakulása lett. Az okokat és az eseményeket mindkét fél a maga nézőpontjából kommentálta, s így a szétválásnak számos, egymásnak gyakran ellentmondó interpretációja született. Az MKP-n belüli vitákkal elkezdődött folyamatot, ami egyes politikusok kiválásán át egy új párt megalakulásáig vezetett, a média segítségével nyomon követhettük. Kutatásunkban kíváncsiak voltunk, hogyan látják a külső szemlélők, mik voltak a fő indokok, amik miatt egyes politikusok kiváltak a Magyar Koalíció Pártjából. A válaszokból kitűnik, hogy a megkérdezettek határozott és viszonylag egybehangzó véleményen vannak. 42%-uk elsősorban személyes konfliktusokat lát az ügy hátterében, 27%-uk a pártvezetés módszereit teszi felelőssé, és ugyanennyien vannak, akik szerint hatalomszerzés céljából távoztak. 8% körüli azok aránya, akik szerint a pártot elhagyók hitelesebb politizálásra törekednek, és ugyanennyien vélik, hogy a saját céljaikat akaiják megvalósítani. A megkérdezettek negyede vagy nem tudott állást foglalni, vagy egyáltalán nem is érdekli a téma. Mennyire elégedett az MKP szétválás előtti politikájával? Kutatásunk egyik célja többek között az volt, hogy felmérjük, mit gondolnak a szlovákiai magyarok az MKP munkájáról, valamint arról, hogy befolyásolja-e az újonnan létrejött párt az MKP népszerűségét helyi, megyei, kerületi, ill. országos szinten. A szlovákiai magyarok közepes mértékben elégedettek az MKP szétválás előtti teljesítményével. A többség közepesnek ítélte a kormányzati teljesítményt (40,3%), a megyei (36,4%) és helyi vezetők munkáját (33,7%), valamint a Magyar Koalíció Pártja önkormányzati (36,7%) és a parlamenti képviselőinek munkáját is (40,2%). Megkérdeztük azt is, vajon befolyásolja-e a Híd az MKP népszerűségét. Ebben az esetben is vizsgáltuk mind a négy fő politikai teret, a már említett helyi, megyei, kerületi, ül. országos szintet. Érthető módon minden esetben alacsony volt azoknak az aránya, akik úgy vélték, javít a Híd az MKP népszerűségén. Ezzel szemben sokan gondolták úgy, hogy az új párt megjelenésének nincs különösebb hatása az MKP-ra. A többség véleménye szerint a Híd riválisa népszerűségén a legtöbbet országos szinten, a legkevesebbet pedig helyi szinten ront. Felvetődik a kérdés, hogy milyen esélyeket jósolnak a külső szemlélők a Hídnak, mennyire érzik erősnek. A szlovákiai magyarok harmada véli úgy, hogy van esély arra, hogy a Híd politikai sikereket érjen el mind helyi, mind megyei, kerületi és országos szinten. 10% körül mozog azok aránya, akik szerint semmilyen szinten nem lesz sikeres, ugyanakkor a 10%-ot sem éri el azok száma, akik nagy sikert jósolnak az új szlovákiai magyar pártnak. Az orvosi ló ismert esete: épp mire meggyógyult volna, kimúlt. Maurizio Cattelan alkotása a londoni Taté Modemben szeptember 29-e óta látható (REUTERS/Luke MacGregor)
