Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-10 / 234. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 10. Szalon 17 Melyik pártra szavazna? De vajon hogy mutatkoznának meg ezek a vélemények, ha már a következő hétvégén parlamenti választásokra kerülne sor? Először azt kérdeztük, hogy egyáltalán elmennének-e szavazni. Az eredmények pozitív választási hajlandóságot mutatnak: 45,9 biztosan, 29,3% pedig valószínűleg elmenne. A válaszadók elenyésző hányada adná a voksát szlovák pártra, és úgy tűnik, a döntő többség az MKP-hoz is hű maradna, hiszen 49% szavazna rájuk. A Hídra 23% voksolna. 20%-on fölüli azok aránya is, akik nem tudják, kire szavaznának. Azok közül tehát, akik elmennének szavazni, és valamely magyar pártra adnák voksukat, 68% választaná a Magyar Koalíció Pártját, 32% pedig a Hidat. A választásukat a legtöbben azzal indokolták, hogy ők védik legjobban a szlovákiai magyarok érdekeit (23,5%), valamint hogy megbíznak bennük (18,9%). Az MKP-t választók 60,3%-a biztos abban, hogy elmenne szavazni, a Híd szimpatizánsai között ez az arány 52,6%. Miben látjuk a különbséget? Az esélyek latolgatásán kívül természetesen szerettük volna megtudni, hogy mi a legfontosabb eltérés a két párt között. Mivel nyitott kérdésről volt szó, a válaszadókra bíztuk, milyen módon válaszolnak, mit tartanak fontosnak közölni. Ez a lehetőség egyrészt változatos válaszokat szült, másrészt azonban a megkérdezettek egy része egyszerűen nem tudott válaszolni. A „nem tudom” és a „nem érdekel” az összes válasz több mint egyhar- mad részét teszi ki. Ezek mellett összeállt egy rövid lista a leggyakrabban elhangzott véleményekből. A válaszadók egynegyed része képviseli azt a véleményt, hogy az új párt semmiben sem különbözik az MKP-tól: „csak a nevük lesz más”, „egyik kutya, másik eb”. Gyakori válasz volt a „majd elválik”, ill. a „majd az idő megmutatja” frázis is, amelyeken nem lepődhetünk meg, hisz még viszonylag rövid idő telt csak el a Híd megalakulása óta. Ennek ellenére kifejezésre kerültek konkrétabb válaszok, vélemények is. Voltak, akik pozitívan vélekedtek a Hídról, és ez a válaszaikban is érződik: „hitelesebb, korrektebb, jobb” lesz az új párt, „toleránsabb, nyitottabb, liberálisabb” stb. A szlovákiai magyarok úgy vélik, a Híd a „szlovákokhoz fűződő viszonyában” fog leginkább különbözni politikai partnerétől. Természetesen nem csak pozitív visszhang érkezett. Egyesek úgy jellemezték az új pártot, hogy „rosszabb lesz, kétszínű”, „kevésbé fogja képviselni a magyarokat”, ill. hogy „megalkuvó lesz a hatalommal szemben”. Néhány választ teljes lehangoltság jellemzett: „Mit tudom, mit akarnak, biztos nem nekünk akarnak jót, hanem maguknak.” Együttműködés Az a többségi vélemény, hogy nincs szükség két szlovákiai magyar pártra, visszaköszönt akkor is, mikor azt kérdeztük, milyen mértékben tartják fontosnak kutatásunk résztvevői a Híd és a Magyar Koalíció Pártja közti együttműködést. A válaszokból kiderül, hogy 55,9% tarja nagyon vagy inkább fontosnak, 11,7% szerint pedig nem igazán, vagy egyáltalán nem fontos. Azok közül, akik a Hídra szavaznának, 67% mondta, hogy együtt kéne működnie a két szlovákiai magyar pártnak, az MKP-ra szavazók közül ezt a véleményt 58,1% osztja. Ha a szlovák pártokkal való együttműködésről van szó, a legtöbben úgy gondolják, hogy az általuk preferált pártnak az SDKÚ- DS-szel (40,7%), illetve a KDH- val (18,2%) kellene együttműködnie. A harmadik helyen a Smer áll 9,7%-kal. Ez azt mutatja, hogy bár megoszlik a szlovákiai magyarok szavazótábora a két magyar párt közt, a szlovák pártokkal való együttműködést ez a megosztottság nem befolyásolja. A magyarországi pártok közül a válaszadók 33,5%-a a Fideszt javasolná partnernek. Megemlítendő, hogy a Fideszt jelölők több mint a fele az MKP-ra szavazna, míg 18,7%-uk a Híd támogatója. 21,5% véli úgy, hogy az egyik magyarországi párttal sem kéne együttműködnie az általa preferált szlovákiai magyar pártnak. 28% a kérdésben nem tudott állást foglalni. Azt, hogy Magyarország bele- szóljon-e a szlovákiai magyarokat érintő kérdésekbe 30,7% nem helyesli, 24% szerint viszont aktívan beavatkozhat a bennünket érintő kérdésekbe. A többség, 45,3% szerint a megfelelő mérték az, ha Magyarország csak kommentálja az eseményeket. A szlovákiai magyarok elleni támadásokat érintő kérdésekben újra megjelenik az a vélemény, hogy fontos az együttműködés a Híd és az MKP között. A válaszadók 42,3%-a szerint ugyanis a magyarok ellen irányuló támadásokkal szemben egységesen kell fellépni a belpolitikai életben. Sokan válaszolták, hogy a szlovákiai magyarság képviselőinek nemzetközi fórumokon kell védelmet keresniük (34%). Ha már magyarellenességről beszélünk, kíváncsiak voltunk arra is, érzékelnek-e egyáltalán ilyesmit a szlováldai magyarok, és ha igen, milyen reakciókat vált ki belőlük. 67% nyilatkozott úgy, hogy ugyan aggasztja a helyzet, de a szlováksággal való viszonyát nem befolyásolja. A megkérdezettek közel negyede pedig egyáltalán nem is foglalkozik ilyesmivel, ugyanúgy biztonságban érzi magát, mint eddig. Megkérdeztük azt is, hogy válaszadóink mennyire vannak kapcsolatban szlovák nemzetiségűekkel. Szinte mindenkinek, a válaszadók 95%-ának van szlovák ismerőse, szlovák barátja 82%-nak, szlovák munkatársa 70%-nak, közeli szlovák családtagja pedig 54%-nak. A válaszadók 81%-a az ismeretségi körében nagyon jónak vagy jónak találta a szlovák -magyar viszonyt, a lakhelyén 72%-a, a munkahelyén pedig a megkérdezettek 60%-a. A legkevésbé jónak országos szinten értékelték, ahol a válaszadók harmada egyenesen rossznak vagy nagyon rossznak találta a két nemzet kapcsolatát. A többség, 40% szerint is csak közepes. Véleményformáló média A politikai eseményekről a legfrissebb információkkal a média szolgál. Arra voltunk kíváncsiak, melyek a legnépszerűbbek, hogy melyek azok a hírforrások, amelyekből válaszadóink értesülnek az őket, szlovákiai magyarokat érintő politikai eseményekről. A megkérdezettek 60%-a olvassa a szlovákiai magyar nyomtatott sajtót, körükben a legnépszerűbb az Új Szó (90,3%). Az internetes hírportálok a válaszadók 18%-a körében népszerűek, ennyien nyilatkozták, hogy a politikai eseményekről innen (is) szereznek tudomást. Köztük a legnépszerűbb a Bumm (39,1%), a Felvidék Ma (30,4%), a Paraméter (14,4%), a szlovák hírportálok közül pedig a Zoznam (9,4%). A legnépszerűbbek a tévécsatornák. A válaszadók 70%-ának szolgálnak információforrásként többek között a politikai helyzetről is. A legtöbben, a tévénézők fele a Markízából tájékozódik, 40%-a a szlovák állami televíziók valamelyikéből, harmaduk pedig a magyar televízió csatornáit nézi. Népszerűek továbbá a magyar kereskedelmi televíziók. A rádióállomások kevésbé népszerűek, mint a tévé vagy a nyomtatott sajtó. A megkérdezettek 36%-a válaszolta, hogy rádiócsatornákból értesül a politikai eseményekről. Ók leggyakrabban a Pátriát (68%), a Kossuth Rádiót (22%) és a szlovák kereskedelmi rádiók (15%) valamelyikét kapcsolják be. Demográfiai mutatók Az eredmények feldolgozása magába foglalta a demográfiai mutatók elemzését is. A nemek, az életkor, az iskolai végzettség vagy a vallás nem differenciáló tényező. Egyedül a településtípus mint demográfiai mutató jelentett számottevőbb különbséget, ez sem jellemző minden kérdésnél, de megfigyelhető például a párt- preferenciáknál. Leginkább a két szlovákiai magyar politikai párt esetében: a Hídra szavazók közel 60%-a városi, 40%-a pedig falun lakik, az MKP esetében viszont fordított a helyzet, azok közül, akik rájuk szavaznának, 53% falusi, 47% pedig városi. Összegzés A felmérés megpróbált objektív összképet nyújtani a szlovákiai magyarok politikai orientációjáról és értékrendjéről. Kiderült, hogy az itteni magyarok fontosnak tartják a magyarsággal kapcsolatos kérdéseket, büszkék nemzetiségükre és felelősséget éreznek a kultúrájuk megőrzése iránt. Érdeklődést mutatnak a politika iránt is, és választókként konzervatív értékeket vallva, visszafogottan viszonyulnak az új helyzethez. A felmérésből kiderül, hogy a változás optimista és pesszimista véleményeket is eredményez. Ez valószínűleg a jövőben még erőteljesebben oszlik majd meg, többen formálnak majd határozottabb véleményt. Kilenc hónap múlva parlamenti választások lesznek. A politikai pártok már megkezdték a közvetett választás előtti kampányukat. Mindenki sajátos módon próbálja megszólítani a választókat, és várhatóan régen látott verseny lesz a szlovákiai magyar politikai színtéren is. Ez a felmérés nemcsak a szlovákiai magyar lakosság politikához és politikusokhoz való viszonyáról mutat képet, hanem értékrendjükről, magatartásukról, szempontjaikról is, melyek semmiképp sem elhanyagolhatóak akkor, ha egy párt valóban az általa megcélzott réteg érdekeit szeretné képviselni. 0 MELYIK PÁRTRA SZAVAZNA? A Fórum Kisebbségkutató Intézet által 2009 augusztusában végeztetett reprezentatív felmérésben 771 szlovákiai magyar megkérdezett válaszolta meg a kérdést. A válaszadók elenyésző hányada (5%) adná a voksát szlovák pártra, 22%-uk nem tudja, melyik pártra szavazna. A döntő többség (49%) az MKP-t választaná, a Híd-Most pártra 23%-uk voksolna. • Forrás: Fórum Kisebbségkutató Intézet 5% MKP Híd-Most Nem tudja Egyéb pártra Szívesen látott politikusaink A Fórum Kisebbségkutató Intézet által végzett felmérés résztvevőinek négy olyan szlovákiai magyar politikust kellett választaniuk, akiket szívesen látnának a parlamentben. Kik ők? (Csak a 10% fölötti eredményt elérőket közöljük.) BugárBéla 48,9% CsákyPál 32,6% Bauer Edit 28,6% Szigeti László 17,8% Bárdos Gyula 16,9% Duray Miklós 12,6% Simon Zsolt 10,3% Forrás: Fórum Kisebbségkutató Intézet. Képek: Somogyi Tibor SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
