Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-07 / 231. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 7. Vélemény és háttér 7 _____TALLÓZÓ______ NÉPSZABADSÁG Nemcsak a 2010-es év költségvetésének 40 milliárd forintos megkurtítása miatt aggódhat a MÁV, hanem amiatt is, hogy a kormány meg akarja fosztani a 19 milliárd forintnyi áfától is, amelyet a társaság 2004-ben és 2005-ben fizétett be, ám kiderült, fölöslegesen - írta a Népszabadság. Az akkori adószabályozás ellentétes volt az uniós elvekkel, s ezt egy európai bírósági ítélet is alátámasztja. A MÁV-nak október 20-ig vissza kellene igényelnie a 14,3 milliárd forintos áfát 4,5 milliárdos kamataival együtt. Ez nem lesz egyszerű. A MÁV felügyeletét ellátó Hónig Péter miniszter levélben kérte a vasúttársaság vezetését, „tekintsen el” a visszaigényléstől, mertnincsráfedezet. (mti)- Kemény tél lesz. A magyar-szlovák kapcsolatok már most fagyponton vannak. (Peter Gossónyi rajza' A szabadság egyik alapvető eleme az, hogy szabadon mozoghatunk, és jobb lehetőségeket kereshetünk Vándorlás a hosszú úton A munkaerőpiac és a köz- szolgálat korlátozott befogadóképessége a bevándorlók célországaiban a gazdasági válság idején sokkal jobban rezonál, mint a recesszió előtt. JENI KLUGAAAN A nyilvános viták a migráció következményeiről azt jelzik, hogy explicit teher, amit a bevándorlók jelentenek az amúgy is nehéz helyzetben levő gazdaságnak. A figyelem középpontjába az illegális bevándorlók kérdése kerül. A vitában megfeledkeznek a bevándorlás pozitívumairól, a bevándorlóktól való félelem és xenofóbia egyre fokozódik. Ennek nem kellene így lennie. Nem kellene, mert az emberi szabadság egyik alapvető eleme az, hogy szabadon mozoghatunk, és jobb lehetőségeket kereshetünk más országokban. És nem kellene így lennie, mert a bevándorlási politika a hazai szükségleteket és minden társadalom fejlődését szolgálhatja. ,A migráció olyan folyamat, amelyet irányítani kell, nem pedig gond, amelyet le kell küzdeni” - állítja Az emberiség fejlődéséről szóló 2009-es független jelentés, amelyet az ENSZ Fejlesztési Programja hozott nyilvánosságra. A gátak leküzdése: A mobilitás és az emberiség fejlődése (Overcoming barriers: Human mobility and development) című tanulmány alaposan vizsgálja a tényeket a migrációról azoknakaszempontjából, akiket ez a téma közvetlenül érint, tehát a bevándorlók, azok családja szemszögéből, valamint azon közösségek szempontjából, ahonnan származnak, valamint amelyekben élnek vagy dolgoznak. A tanulmány felsorolja a migráció lehetséges előnyeit, de ír veszélyeiről is, azokról a kiadásokról, amelyek a migrációval járhatnak és negatívan befolyásolhatják a bevándorlás folyamatát - legyen szó az abszolút tiltásról, a magas adminisztrációs költségekről, a diszkriminációról vagy azokról a hátrányokról, amelyeknek ki vannak téve abevándorlók. A tanulmány lerombol néhány mítoszt is, amelyek megnehezítik a migrációról szóló vitát. Az úton levő, egymilliárd ember nagy része a saját hazájában vándorol. Sok bevándorló a fejlődő országokból a fejlett országokba megy, és a migráció következményei az egyes régiókban alapvetően eltérhetnek. A jelentés kétségbe vonja a sztereotípiákat, amelyek a bevándorlókat olyan színben tüntetik fel, mintha „ellopnák a hazaiak munkáját” vagy „az adófizetők nyakán élősködnének”. Ugyanakkor kétségbe vonja azt is, hogy „áldozatok”. A migráció ritkán egyszerű folyamat. A konfliktusok, a természeti katasztrófák és a gazdaságüag elviselhetetlen körülmények túl sok embert kényszerítenek az elvándorlásra. Sokan kerülnek emberkereskedők kezébe, ami szörnyű következményekkel járhat. Az elvándorlásra kényszerült emberek többségének a migrációval kapcsolatos kiadások, nehézségek és a stressz szorosabban kapcsolódik a vándorlás fogalmához, mint a kiegyensúlyozott, jobb minőségű élet. Nemcsak a jövedelem szempontjából, hanem például az egészségügy, az oktatás és a közéletben való részvétel terén is. A tapasztalatok, a gondolatok, a diverzió, amelyeket a bevándorlók hoznak ugyancsak érték, hozadéka célországnak. A tanulmányban nem szerepel, hogy a bevándorlók miatt a hazai lakosság tömegesen elvesztené a munkahelyét. A bevándorlók nagymértékben hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez, a közszolgálatokra gyakorolt rossz hatásuk csekély, sót esetenként pozitív is lehet, még akkor is, ha vannak közösségek, amelyeket a bevándorlók jelenléte megzavar. A jelentés bizonyítékokkal szolgál arra, hogy sok országban a közvélemény elfogadja a bevándorlókat - ha az adott községben vannak betöltetlen munkahelyek. A munkahelyek központi kérdés a célországokban. A jelentés intézkedéscsomagot javasol, amely alapj án a bevándorlók könnyebben juthatnak legális munkához. A tanulmány készítői megjegyzik, megérett az idő arra, hogy más szemmel nézzük a migrációt: támogatni kell azokat, akik úton vannak, azokat, akik a célországban vannak, s az otthon maradiakat is. Az intézkedéseket a gyakorlati élet is igazolja, politikailag is reálisak, főként akkor lesznek időszerűek, amikor bekövetkezik a gazdaság frissítése. A növekedés által új munkahelyek jönnek létre, és a jól irányított migrációs politika mind a bevándorlókat, mind a célországokat támogatja. Az öregedő, gazdaságüag fejlett társadalmakban - főleg Európában - a munkaerő-vándorlás elkerülhetetlen a tartós gazdasági növekedéshez. A migrációt a növekvő egyenlőtlenség élteti. Általa a szegények nyerhetik a legtöbbet, ezzel együtt fontos, hogy a bevándorlókkal igazságosan bánjanak. Jogaikat is védeni kell, akkor is, ha ülegális bevándorlók. A migráció kiegyensúlyozott politikája adott. Akormányokelőtt álló kihívás nem egyszerű. Sok közülük helyes irányba tart, noha a gazdasági válság alatt tapasztalható némi elhajlás. Hosszú távon azonban megoldható a bevándorlók kérdése a munkaadók, a szakszervezetek és a polgári társadalom összefogásával. A szerző az ENSZ Fejlesztési Program Regionális Központjának igazgatója Az első női republikánus alelnökjelölt visszaemlékezése az első körben másfél millió példányban jelenik meg Máris megírta memoárját Sarah Palin AATl-ÖSSZEFOGLALÓ Sarah Palm volt amerikai alelnökjelölt a tervezettnél korábban, négy hónap alatt megírta memoárját, amely novemberben kerül a könyvesboltokba. Az első női republikánus alelnökjelölt visszaemlékezése két hónappal azután lát napvilágot, hogy a 45 éves alaszkai kormányzó lemondott posztjáról. Palin másfél évvel mandátumának lejárta előtt lépett vissza. Azonnal megindult a találgatás, hogy esetleg a 2012-es el- nökválasztásrakészül. A Republikánus Pártot támogató amerikaiak körében máig rendkívül népszerű politikus a nyáron azzal indokolta távozását, hogy az ellene indított etikai vizsgálatok ellehetetlenítették; a demokraták által kezdeményezett ügyekre, amelyek mindegyikében tisztázta magát, rengeteg időt és pénzt kellett fordítani. A 2 mülió dollárt ehelyett az állam közügyeire, például alaszkai tanárok és rendőrök támogatására lehetett volna fordítani, s ő bár szokatlan, de nem üyen politikát ígért-mondta. Lemondása nem tükröződött népszerűségi mutatóin, máig az egyik legnépszerűbb republikánus politikus, holott az ismeretlenségből robbant be a nagypolitikába, amikor John McCain elnökjelölt maga mellé emelte. Egy friss felmérés szerint Mike Huckabee volt alaszkai kormányzó és elnökjelöltaspiráns mögött ő a második a népszerűségi rangsorban Mitt Romney egykori massachusettsi kormányzóval, aki szintén elnökjelöltségre pályázott tavaly. Sarah Palin 400 oldalas könyvét - Külön úton: egy amerikai élete - első körben másfél millió példányban jelenteti meg a Harper, ugyanannyit ad ki belőle, mint a nemrég elhunyt tekintélyes demokrata politikus, Edward Kennedy Igazi iránytű című memoárjából a Twelve kiadó. (Palin könyvének címe arra utal, hogy elemzők tavaly arról cikkeztek: az alaszkai politikus visszavethette McCain győzelmi esélyeit azáltal, hogy külön úton járt, vagyis nem mindig tartotta be, McCainkampányelőírásait.) Palin naplóját eredetileg 2010 tavaszán adták volna ki, de már november 17-én piacra kerül. „Ezek az ő szavai, az ő élete, mindez teljes, magával ragadó részletességében olvasható” - fogalmazott Jonathan Burnham, a Harper kiadó alelnöke. ______ __________KOMMENTÁR Kerek évforduló LOVÁSZ ATTILA Az államok azokon az ideálokon buknak meg, amelyeken alakultak. Szabadon valahogy így hangzik T. G. Masaryk, az első Csehszlovák Köztársaság elnökének elhíresült mondása. Ez az a mondás, amelyet Robert Fico regnáló kormányfő nem ismer, mert vajon honnan is ismerné. 2000-ben azt nyilatkozta, nem vette észre, hogy történt volna valami 1989 novemberében. Hát, ez is hozzáállás. Fico más ünnepeket szeret. Nem azokat, amelyek az embereknek szabadságot hoztak, nem azokat, amelyek jelentős eseményekre emlékeztetnek, rádöbbentve minket néha arra is, rendszeresen át kellene értékelnünk, hol tartunk, mi érvényes még a sorsfordulós dátumok üzenetéből. Ezt az értékelést mindannyian megtehetjük, a politikai elitnek viszont kötelessége. Kötelessége például megnézni, miért érzik sokan - valós vagy vélt sérelmek alapján -, hogy a rendszerváltás vesztesei. Miért érzik sokan kellemesebbnek a biztos semmit szabadságuk rovására is, mint a mindennapiért való küzdés idején a szabadságot. A szabadság érték, írtuk le százszor, s nem is mi találtuk ki, hogy az. Még világvallásaink alaptételeibe ütközőt sem mond a liberális demokrácia, amikor az ember szabadságát, az egyén méltóságát alapvető értéknek (horribile dictu: alapvető jognak) tartja. Robert Fico regnáló kormányfőnek fontosabb az elégedetlenség hullámain szörfözgetve gyűjteni be sikeresen azt a társadalmi támogatottságot, amelynek köszönhetően 89 novemberének legfontosabb vívmányai kerülhetnek - ha nem vigyázunk - komoly veszélybe. Sajnos, Szlovákia esetében hatványozottan érvényessé kezd válni a masaryki mondás, hiszen nézzük csak meg, hogy bár az ország megalakulása, önállósodása 89 novemberének következménye ugyan, de nem a szabadság elnyerésének jegyében, hanem a hatalom gyakorlásának szüksége révén jött létre. Nem a hivatalosan zengedezett „évszázados felszabadítási harc” eredményezte 1993-at, hanem olyan hatalmi tényezők, amelyek máshová, mint a váláshoz, nem is vezethettek volna. Azóta Szlovákiának voltak jobb évei. Voltak helyzetek, amikor azt érezhettük, a térség felnőhet a szabad, gazdag országok színvonalára, s itt korántsem csak az anyagi értékekről, jövedelemről, gazdagságról beszélünk. Ajelenlegi szlovák kormány kormányfőstül tudatta, nem ünnepli meg a múlt század egyik legfontosabb eseményének egyébként kerek évfordulóját. Fontosabb volt nagy nemzeti szólamokat pufogtatni, Jánošíkot in memoriam tisztté avanzsálni, ószlovák zagyvaságokat kormányzati politika szintjére emelni. Ezek a mai szlovák kormány ünnepei, évfordulói - és értékei. Nem mintha Fico személye november 17-én bárkinek is hiányozna. De hozzáállása jelzésértékű, s a szabadságot még mindig megbecsülő polgároknakjobb lesz résen lenniük. FIGYELŐ Védik a volt ellenzékit Alekszandr Podrabinek ismert volt ellenzékit, akit hetek óta tüntetésekkel és feljelentésekkel üldöz az Egységes Oroszország Párt ifjúsági szervezete, védelmébe vette az orosz államfő emberi jogi kérdésekkel és a civil társadalom intézményeinek fejlesztésével foglalkozó tanácsa. Podrabinek üldöztetése azzal kezdődött, hogy az interneten megjelent cikkben adott hangot elégedetlenségének, amiért a városi hatóságok a veteránok városi tanácsának követelésére köteleztek egy éttermet neve megváltoztatására. Az étterem neve az volt: Antiszovjetszkaja (Szoyjetelle- nes). A fura elnevezésnek nem volt politikai tartalma, azért adták, mert a Szovjetszkaja szállóval szemben van. Az 1953-ban született Podrabinek a hetvenes évektől másként gondolkodó volt a Szovjetunióban, a szovjet pszichiátriai gyakorlatról írt Büntető orvostudomány címmel Nyugaton is megjelent könyvet, s ezért öt évet Szibériában, hármat munkatáborban töltött. A Mint szovjetellenes a szovjetellene- seknek című, vitatott cikkében felhívta az étterem nevének megváltoztatását kikövetelő veterá- nokfigyelmét, hogy léteznekmás veteránok is, akikről ők hallani sem akarnak, a szovjet hatalom elleni harc veteránjai. Az állami dumában több mint kétharmados többséggel rendelkező Egységes Oroszország Pártja - Vlagyimir Putyinminiszterelnökpártjának- Nasi (Mieink) elnevezésű, a sajtóban „nasisztákként” emlegetett ifjúsági mozgalma úgy látta, hogy Podrabinek ezzel megsértette a veteránokat. Tüntetni kezdtek lakásánál (a moszkvai hatóságok szükséges engedélyével), és követelték Oroszországból való távozását. Már hat veteránt rábírtak arra, hogy pert indítson Podrabinek ellen, és odacsődítettek a házhoz vagy száz idős embert tüntetni. Podrabinekblogjában azt írta: a Nasi tüntetése csak afféle propagandatrükk, de mögötte komoly emberek állnak komoly szándékokkal, és úgy értesült, hogy magas szinten eldöntötték, vele bármi áron le kell számolni. Az orosz elnök tanácsa a honapján közzétett állásfoglalásában rámutatott: törvénysértőnek és erkölcstelennek tartja Podrabinek felelőtlen kalandorok által szervezett üldözését, hiszen minden más állampolgárhoz hasonlóan neki is joga van saját véleményhez. A testület felszólítja az illetékes hatóságokat Podrabinek és családja alkotmányos jogainak védelmére s üldözői akcióinak leállítására. „A Podrabinek elleni kampány túlmegy a törvény szabta határokon, a szélsőség jegyeit viseli magán, és felidézia másként gondolkodók elleni szégyenletes szovjet kampányokat” - mutat rá az állásfoglalás, (mti)