Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)

2009-09-30 / 225. szám, szerda

8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 30. www.ujszo.com RÖVIDEN Teheráni kardcsörtetés Teherán. Irán Szadzsil típu­sú rakétáinak újabb, korsze­rűbb generációját szeretné ki­fejleszteni - közölte Hoszein Szalámi, a Forradalmi Gárda légierejének parancsnoka. Szerinte a perzsa állam „bal­lisztikai erejének semmi sem szab határt: a rakéták iráni gyártmányúak, és számuk napról napra nő”. Vasárnap és hétfőn Irán Szadzsil-2 és Sahab-3 rakétákkal hajtott végre sikeres kísérleteket. A Szadzsil-2 föld-föld osztályú, kétfokozatú rakéta, hatótávol­sága 2000 km, vagyis elég ah­hoz, hogy csapást lehessen vele mérni Izraelre. Ali Akbar Sza- lehi, az iráni atomenergia-ügyi szervezet vezetője közölte, hamarosan tájékoztatják a Nemzetközi Atomenergia­ügynökséget (NAÜ), hogy el­lenőrei mikor tarthatnak hely­színi szemlét az új urándúsító üzemben. A múlt pénteken ke­rült nyilvánosságra, hogy Irán a létező natanzi urándúsító üzeme után már egy második ilyen létesítményt is épít. Ba­rack Obama amerikai elnök követelte, hogyTeherán nyissa meg ezt a létesítményt a nem­zetközi ellenőrökelőtt. (MTI) Hetvenötén szabadulhatnak Washington. A guantá- namói táborban őrzött 223 terroristagyanús fogoly kö­zül eddig 75-ről állapította meg az Obama-kormány vizsgáló csoportja, hogy sza­badon engedhető. Ezt az amerikai hadsereg szóvivője jelentette be. A vizsgálat ré­sze a Guantánamo bezárását célzó folyamatnak. A 75 el­engedhető fogoly között van 13 kínai ujgur is. (MTI) Mobilon kért segítséget New York. Mobiltelefo­non kért segítséget az ENSZ- közgyűléstől Manuel Zelaya, a hatalomból kiszorított hondurasi elnök. Patricia Rodas, az előző hondurasi kormány külügyminisztere helyi idő szerint hétfő este szólalt föl az ENSZ-köz- gyűlés általános vitáján. Be­széde közben odatartotta mobiltelefonját a pulpituson a mikrofonhoz, hogy Zelaya azon keresztül szólhasson a nemzetközi közösség képvi­selőihez. (MTI) Ismét civilek az áldozatok Kandahár. Az afgán bel- ügy összesítése szerint leg­kevesebb 30 civil, köztük 7 nő és 10 gyermek vesztette életét Afganisztán déli ré­szén, amikor egy út szélén elhelyezett, házi készítésű pokolgép robbanása a leve­gőbe röpítette az őket szállí­tó autóbuszt. A merénylet­ben 39-en megsebesültek, a súlyos eseteket egy közeli NATO-támaszpontra szállí­tották. (MTI) Merkel megrostálja sz FDP követeléseit - a szocdemeknél megkezdődött a bűnbakkeresés, Müntefering lehet a vezéráldozat „Új teuton öntudat” a német külpolitikában Guido Westerwelle (TASR/AP-felvéteI) Berlin/London. Máris sok el­lenséget szerzett magának Guido Westerwelle, az FDP elnöke. A CDU-val szembe­helyezkedve az amerikai atomfegyverek kivonását sürgette, a BBC-nek pedig nem volt hajlandó angolul válaszolni a leendő német külügyminiszter. ÖSSZEFOGLALÓ A vasárnapi parlamenti választá­sok tényleges nyertesének számító liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 47 éves elnöke a végered­mény közlése utáni első sajtóérte­kezletén utalt arra: tárgyalásokat szorgalmaz az USA-val az amerikai atomfegyverekkivonásáról. Becslések szerint az USA 20 nuk­leáris robbanófejet tárol egy német- országi amerikai bázison. Ezek le­hetséges kivonása az elmúlt idő­szakban már többször napirendre került a Bundestagban, a konzerva­tív pártok azonban mindeddig el­utasították. A korábban ellenzékben lévő FDP viszont az atomfegyverek eltávolításának egyik fő szószólója volt. Akérdés feszültséget okozhat a két kormányzati szövetséges, a CDU/CSU, illetve az FDP kapcsola­taiban, pedig a hivatalos koalíciós tárgyalások még el sem kezdődtek. Az FDP külpolitikai szóvivője közvetve utalt arra, hogy a konzer­vatív pártok és az FDP között a kül­politika területén más vitás kérdé­sek is lehetnek. Wemer Hoyer utalt arra, az FDP nem osztja a CDU/CSU- nak azt az álláspontját, amely sze­rint az EU-ba törekvő Törökország­nak a tagság helyett csak egyfajta kü­lönleges partneri viszonyt kellene adni. Szerinte Ankarának meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a csat­lakozási feltételek teljesítése esetén teljes jogú tagállam lehessen. Az el­következő időszak egyik legforróbb német külpolitikai témájának ígér­kező Afganisztán kapcsán hangoz­tatta: az FDP felelőtlennek tartja, hogy a német katonák kivonásával kapcsolatban konkrét időpontot je­löljenek meg. Ebben közeli a CDU/CSU és az FDP álláspontja. Egyébként Angela Merkel kancel­lár, a CDU elnöke már hétfőn este egyeztetett Westerwellével az októ­berben kezdődő koalíciós tárgyalá­sok menetrendjéről. Merkel tévé- nyilatkozatban hangoztatta: nem enged a liberálisok valamennyi kö­vetelésének. Ezek közül a radikális adócsökkentés és az egészségügyi támogatási rendszer átalakítása szerepel az első helyen. Az adócsök­kentéseket a kancellár sem utasítja el, de az FDP-nél mérsékeltebb csök­kentést akar. A londoni The Independent teg­nap méltatlankodva számolt be ar­ról, hogy Westerwelle egy hétfői saj­tóértekezletén nem volt hajlandó angolul válaszolni az őt angolul kér­dező BBC-tudósítónak. „Nagy-Bri- tanniában elvárják, hogy az embe­rek angolul beszéljenek, és ugyanez a helyzet Németországban is: az emberektől elvárják, hogy németül beszéljenek” - idézte a lap a német külügyi tárca várományosát. Wes­terwelle megnyilatkozásából a The Independent máris leszűrte a követ­keztetést: a sajtóértekezleten tör­téntek „kóstolót nyújtottak a nem­zetközi ügyekben várható új teuton öntudatból”. A vasárnap katasztrofálisan le­szerepelt szociáldemokratáknál (SPD) máris megkezdődött a bűnbakkeresés. A párt berlini tar­tományi szervezete - több más tar­tományi csoport támogatásával - olyan dokumentumot tett közzé, amelyben követeli a pártelnök, Franz Müntefering, továbbá két al- elnök, a korábbi kancellárjelölt, Frank-Walter Steinmeier és a nagy­koalíciós kormányban a pénzügy- miniszter tisztségét betöltő Peer Steinbrück távozását. A dokumen­tum szerint az új kezdet csakis akkor lehet hiteles, ha az SPD új vezetőkkel vág neki az ellenzéki szerepnek. Az aláírók tartalmi megújulást is sür­gettek, és közvetve a párt balra toló­dása, a hagyományos szociálde­mokrata értékek, a szociális igazsá­gosság következetesebb képviselete mellett foglaltak állást. A hírek szerint e dokumentum el­lenére a pártban többségben vannak azok az erők, amelyek kiállnak Steinmeier mellett. Sokan azt vall­ják, a szociáldemokrata ellenzék ve­zetésében egyfajta teljhatalommal kellene felruházni őt, azaz nemcsak a párt parlamenti frakciójának ve­zetője, hanem novembertől az SPD új elnöke is lenne. E forgatókönyv szerint a vezéráldozat szerepét Müntefering pártelnök töltené be, aki a novemberi kongresszuson le­köszönne hivataláról. (MTI,ú) Brünnben azt kellene eldönteni, mi az El). Nemzetközi szervezet? Szuperállam? Cseh panasz az uniós szerződés ellen KOKES JÁNOS Prága. Újabb panaszt emelt teg­nap a Lisszaboni Szerződés ellen az alkotmánybíróságon cseh szenáto­rok egy csoportja. A jobboldali honatyák elsősorban annak meg­ítélését kérik a testülettől, hogy a dokumentum nem teremti-e meg a jogi alapjait egy jövőbeni uniós ál­lamnak. Erről Jirí Oberfalzer, az ODS szenátora tájékoztatott, aki a beadványt átadta a brünni alkot­mánybíróságon. Hangsúlyozta: ,A bíróságnak egyértelműen állást kell foglalnia abban, hogy mi az Eu­rópai Unió: egy nemzetközi szerve­zet vagy egy szuperállam. ” Oberfalzer rámutatott: ha a bíró­ság arra a véleményre jutna, hogy a Lisszaboni Szerződéssel az EU va­lamiféle államforma felé mozdul el, az ellentétes lenne a cseh alkot­mánnyal. Ez ugyanis nem teszi lehe­tővé az állam jogköreinek átruházá­sát. A másik legvitatottabb kérdés az Európai Bíróság (ESD) jogköre. A szenátorok azt szeretnék megtudni, e bíróságon keresztül nem kerülhe­tő-e meg a cseh alkotmánybíróság. Az El) az államcsíny miatt már korábban felfüggesztette Conakry segélyezését Guineában a tömegbe lőttek a katonák MT1-ÖSSZEF0GLALÓ Nairobi/Conakry/Brü sszel/ Addisz-Abeba. Legkevesebb 157 embert lőttek le a gárdisták a nyu­gat-afrikai Guinea fővárosában a hétfői ellenzéki tüntetés vérbe fojtá­sa során. Ezt tegnap közöltékkórhá- zi és rendőrségi források. Több mint 50 ezer tüntető tiltako­zott Conakry legnagyobb futball- stadionjában az ellen, hogy az or­szágot irányító katonai junta vezető­je, Moussa Dadis Camara indulni akar a januári elnökválasztáson. A katonák először gumibotokkal és könnygázzal léptek fel a tüntetők el­len, később az elnöki gárda vörös sapkásai a tömegbe lőttek. Sidya Toure egykori miniszterelnök, aki a demonstráción maga is megsebesült egy lövedéktől, a BBC-nek kijelen­tette: „Közvetlenül az emberekre lőttek. Meg akartak ölni minket.” A megmozdulás után a hatóságok őri­zetbe vettek két ellenzéki vezetőt, köztük Cellou Diallo korábbi kor­mányfőt. Camara tavaly decemberben ke­rült államcsínnyel hatalomra, órák­kal azután, hogy meghalt az orszá­got hosszú ideig irányító Lansana Conte diktátor. Akkor azt ígérte, hogy nem indul az elnökválasztá­son, de nemrégiben azt állította, jo­ga vanjelöltetnimagát. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, továb­bá az EU és az Afrikai Unió is szigo­rúan elítélte tegnap az erő alkalma­zását a fegyvertelen guineai tünte­tőkkel szemben, s követelte a de­monstrálok haláláért felelős ható­ságiak felelősségre vonását, az őri­zetbe vett ellenzékiek azonnali sza- badonbocsátását. 200 km GUINEA LIBERIA Botanical Garden j Ambrose Pare Hospital Conakry ® / \ s SIERRA r ' « • aoNE y I r §y v r / Donka r Hospital / 0/ CONAKRY ATLANTIC OCEAN ,/L Palace of the People Presidential ^ Palace Downtown \ © Conakry ■ y Ignace Deen Hospital REUTERS Camara államcsínnyel került hatalomra (TASR/AP) POLITIKAI BOTRÁNY Meg kell ölni Obamát? San Francisco. Vizsgálatot indított a titkosszolgálat a Face- book internetes portálra szom­baton feltett körkérdés miatt. A válaszadók erre felelhettek: Meg kell-e ölni Obamát? A válaszle­hetőségek pedig ezek voltak: „nem”, „talán”, „igen”, illetve „igen, ha megkurtítja a biztosítá­somat”. A Facebook már hétfőn leállította a felmérést, amelynek negyedik lehetséges válasza az egészségügy reformja körül zaj­ló heves vitákra utalt. De mire az oldalt üzemeltetők letiltották a szavazást, már 750-en vokoltak. Malcolm Wiley, a titkosszolgálat szóvivője kijelentette: „Termé­szetesen nyomozunk az ügyben, ahogy azt más fenyegetés eseté­ben is tennénk.” Az egyik fel­használóvéleménye: „Ez beteges és elszomorító!” Barry Schnitt, a Facebook szóvivője hangsúlyoz­ta, a felmérést egy magányos fel­használó töltötte fel az oldalra. A Facebook egy időre leállította szavazóprogramját, hogy meg­szabaduljon a kínos közvéle­mény-kutatástól. (MTI) Norvég főtitkára van az Európa Tanácsnak Elmarasztalták Moszkvát MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Thorbjom Jaglan- dot, a norvég parlament elnökét vá­lasztotta meg tegnap az Európa Ta­nácsúj főtitkárává az intézmény par­lamenti közgyűlése. Jagland, aki ko­rábban miniszterelnöki tisztséget is betöltött, Wlodzimierz Cimosze- wicz baloldali lengyel szenátorral versengettaposztért. Grúzia sok mindent, Oroszország szinte semmit nem teljesített azon kötelezettségei közül, amelyeket tavaly augusztusi háborújuk lezárá­sa után az ET rájuk nézve megállapí­tott. Ezt tartalmazza az a tegnap megvitatott jelentés, amelyet Eörsi Mátyás magyar liberális és Luc Van der Brande belga kereszténydemok­rata képviselő közösen nyújtotta be. Ez utóbbi elmondta, a genfi tárgya­lásokon van ugyan némi előrelépés, de ettől eltekintve Oroszország el­utasítja legtöbb lényegi kötelezett- ségénekteljesítését. Goldstone: nem voltak politikai motivációk Vitatják a gázai jelentést MTl-HÍR Genf. Richard Goldstone ENSZ- jogász védelmébe vette tegnap az általa vezetett bizottság jelentését a decemberi-januári gázai háborúról, azt állítva, nem politikai okok moti­válták a vizsgálat megállapításait. A tényfeltáró bizottság több mint 500 oldalas jelentése szerint az izraeli hadsereg és a palesztin fegyveresek is követtek el háborús bűnöket a konfliktus során. A dokumentumot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában vi­tatják meg. A bizottság 36 incidenst vizsgált ki az Izrael által tavaly de­cember 27-én indított háromhetes offenzívával kapcsolatban. Izrael korábban részrehajlónak, a Gázai övezetet ellenőrző Hamász iszlamista szervezet pedig politikai indíttatásúnak, kiegyensúlyozat­lannak és tisztességtelennek minő­sítette a dokumentumot.

Next

/
Thumbnails
Contents