Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-04 / 204. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Helyt adtak a keresetnek Moszkva. Anna Polit- kovszkaja újságíró meggyilko- lásának-2006. október 7-én- ügyét új tárgyalásra visszautalta tegnap az ügyészségnek az orosz legfelső bíróság. Ezzel eleget tett az áldozat családja által benyújtott keresetnek. Döntését a testület azzal indokolta, hogy együtt kell tárgyalni a korábbi eljárásban bíróság elé állított, bűnrészességgel gyanúsított személy, valamint a feltételezett gyilkos ügyét. Az utóbbi, Rusztam Mahmudov külföldön tartózkodik, nemzetközi körözést adtak ki ellene. Karina Moszkalenko, Politkovsz- kaja családjának ügyvédje a tegnapi döntéssel kapcsolatban kijelentette: hiába jelentették be, hogy az ügyet már teljesen feltárták, ez nem így van, ezért hatékony nyomozásra van szükség. (MTI) Obama lesz a karmester New York. Az amerikai elnök részt vesz az ENSZ BT szeptember 24-i értekezletén, amelynek témája a nukleáris leszerelés lesz. A világszervezet történetében ez lesz az első alkalom, hogy amerikai elnök vezeti a BT egyik ülését - mondta Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet. „Minden jel arra utal, hogy az eseményen nagy számban megjelennek a tagállamok állam- vagy kormányfői, elképzelhető, hogy mind a 15 ország a legfelsőbb szinten képviselteti magát” - tette hozzá. Washington már megkezdte az egyeztetést a BT- tagokkal egy esetleges határozatról, amelyet a „nukleáris csúcstalálkozó” végén fogad- nánakel. (MTI) Szergej Lavrov derűlátó Moszkva. Haladás történt az új orosz-amerikai nukleáris fegyverzetcsökkentési egyezmény tető alá hozását célzó tárgyalásokon. Ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte tegnap. Derűlátóan nyilatkozott arról, hogy decemberig megszülethet az új, átfogó, kötelező érvényű hadászati fegyverzetcsökkentési egyezmény, amelyről Moszkva és Washington áprilisban kezdett tárgyalásokat. Az eddigi START-1 szerződés decem- berbenjárle. (MTI) Előrehozott választások Athén. Október 4-én előrehozott parlamenti választásokat tartanak Görögországban - jelentette be tegnap Kosztasz Karamanlisz, a jobbközép kormány miniszterelnöke. Legutóbb 2007 szeptemberében voltak parlamenti választások, vagyis a jelenlegi ciklus csak 2011-ben járt volna le. Karamanlisz szerint a vüággazdasági válság miatt van szükség az előrehozott választásokra. (MTI) Az ujgurok állítólag fecskendőkkel szurkálták a hanokat - a demonstrálok a vaskalapos kommunista távozását követelték Már kínaiak is tüntettek a hatalom ellen Rendőrkordonok védték az állami intézményeket (Reuters-felvétel) Peking. Újabb utcai tiltakozás tört ki tegnap az északnyugat-kínai Hszincsiang- Ujgur autonóm terület székhelyén, Urumcsiban, ahol a július eleji zavargásokban 192 ember halt meg. Ezúttal nem az ujgurok tüntettek. ÖSSZEFOGLALÓ Az eseményekről először nyugati hírügynökségek számoltak be szemtanúkra hivatkozva, később az Új Kína hírügynökség is megerősítette egy neve elhallgatását kérő rendőrtisztre hivatkozva. Ez utóbbi forrás szerint Urumcsi Hsziaoh- szimen nevű városnegyedében több mint ezren tüntettek. A város- központ lakói előzőleg úgy tájékoztattak, hogy han - azaz kínai - nemzetiségűekszázai, esetleg ezrei gyűltek össze, azt vetve a regionális kormány szemére, hogy romlott a közbiztonság a városban. Han nemzetiségűeket orvosi fecskendőkkel sebesítettek meg a többségében muzulmán ujgurok lakta régió fővárosában, ami ismét felszította az etnikai ellentéteket. A helyiek szerint feszült a helyzet. A rohamrendőrség megakadályozta, hogy a tiltakozók a város főterére vonuljanak; a tüntetők és a rendfenntartók dulakodtak, ez utóbbiak egyes tiltakozókat ütlegeltek. A tüntetők a regionális kormány székháza előtt a Kínai Kommunista Párt hszincsiangi vezetőjének, a vaskalapos kommunista hírében álló Vang Le-csüannak a távozását követelték. Egy fénykép tanúsága szerint Vang Le-csüan a székház erkélyéről mikrofonnal a kezében szólt a tömeghez, bár nem tudni, mit mondott. A demonstráció mindenesetre azon ritka alkalmak egyike volt, amikor han nemzetiségűek nyílt kihívást intéztek a kommunista hatalom ellen a tartományban. A rendőrség felszólította a lakosságot, hogy maradjon otthon. Egy szemtanú szerint kínaiak megvertek egy ujgurt, akiről azt gyanították, hogy ő követett el fecskendős támadásokat. A rendőrség kimentette a férfit, akit kórházba szállítottak. A németországi székhelyű Ujgur Világkongresszus szóvivője azt állította, hogy 700-800 ember tüntet, s legalább tíz ujgurt bántalmaztak. A kínai állami média szerint a rendőrség 15 embert vett őrizetbe a fecskendős támadások miatt, közülük négyet le is tartóztattak. A támadások áldozatainak számáról a média nem közölt adatokat. Egy urumcsi orvos úgy vélte, akár ezer embert is megszúrhattak, de ezt nem tudta tényekkel alátámasztani. A China Daily a honlapján közölte, hogy a tűkkel senkit nem fertőztek vagy mérgeztek meg. A kínai külügyi szóvivő tegnap azt hangoztatta, hogy a pekingi kormány képes szavatolni a társadalmi békét és a nemzet egységét. (MTI,ú) Harc a szúnyogok és legyek ellen Peking. Még a legyeket és a szúnyogokat is ki akaiják irtani Pe- kingben a Tienanmen térről, hogy ne zavarhassák meg csípéseikkel a nagyszabású ünnepséget október 1-jén. A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóját fogják ünnepelni, evégett széleskörű biztonsági intézkedéseket terveznek, ám nemcsak az ellenzékiek, hanem állatok ellen is. Az egyik fő ellenség az előtisz- togatási hadjáratbem a patkány, mert elrághatja a vülamosvezeté- keket, ami kihangosítási kellemetlenségekkel járhat. Ellenségnek számít továbbá minden légy, moszkitó és szúnyog. A csótányok szintén felkerültek a halállistára. (MTI) Megfigyelők szerint aligha járhat sikerrel Szán Szú Kji fellebbezett Az iráni parlament tizennyolc miniszter személyét hagyta jóvá a huszonegyből Körözött terrorista a kormányban MT1-HÍR Rangun. Fellebbezett a házi őrizete meghosszabbítását elrendelő múlt hónapi bírósági ítélet ellen Aung Szán Szú Kji mianmari (bur- mai) ellenzéki vezető. A beadványban többek között arra hivatkoznak a 64 éves, Nobel-békedíjas polgárjogi harcos védői, hogy az augusztus 11-i ítélet Mianmar 1974-es alkotmányán alapul, miközben az az alaptörvény már régen hatályát vesztette. A most megtámadott ítéMTI-HÍR Zürich. A líbiai forradalom vezetője indítványt nyújtott be az ENSZ Közgyűléséhez, kérve, hogy számolják fel Svájcot. Moammer Kadhafi már a júliusban Olaszországban rendezett G8-csúcson is beszélt erről. Az alpesi ország területét feldarabolnák, és a vele szomszédos államok között osztanák fel - idézte tegnap Christa Markwalder, a svájci parlament külügyi bizottságának let szerint Aung Szán Szú Kji, aki az elmúlt 20 évből csaknem 14-et őrizetben töltött politikai tevékenysége miatt, 2011 elejéig házi őrizetben marad. A bíróság ma dönt arról, foglalkozik-e érdemben a fellebbezéssel, vagy mérlegelés nélkül elutasítja. Megfigyelők kétlik, hogy a fellebbezés sikerrel jár, figyelembe véve az ügy belpolitikai és nemzetközi jelentőségét. Azért tartják őt őrizetben, hogy ne vehessen részt a jövőre esedékes választásokon. alelnöke a tripoli terveket. Az ENSZ- közgyűlésben egy éven át Líbia fog elnökölni. Bem és Tripoli megromlott viszonyának hátterében két svájci üzletember sorsa áll, akiket több mint egy éve nem engednek kiutazni Líbiából. Tavaly viszont Kadhafi egyik fia és annak a felesége került kényelmetlen helyzetbe Svájcban. A hatóságok napokon át nem engedélyezték számukra az ország elhagyását, mert szállodájukban bántalmaztaktöbb alkalmazottat. ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Az iráni parlament tegnapjóváhagyta 18 miniszter személyét abból a 21-ből, akit Mahmúd Ahmadinezsád elnök jelölt új kormányába. Az államfőnek három hónapja van arra, hogy új embereket javasoljon az elutasított három helyett, de kabinetje addig is megkezdheti munkáját. A három elutasított között két nő van-Szuszán Kesavarz, akit az oktatási, illetve Fatime Azsorlu, akit a népjóléti tárca élére jelöltek-, a jóváhagyónak között pedig egy, Mar- zije Vahid Dasztzserdi, az egészségügy irányítója. Ó így az Iszlám Köztársaság első női minisztere lesz. Dasztzserdi 175 szavazatot kapott a leadott286-ból. A parlament nagy többséggel fogadta el a védelmi miniszterjelölt személyét, Ahmad Vahidit, akit köröz az Interpol is. A nemzetközi szervezet gyanúja szerint köze volt a Buenos Aires-i zsidó kulturális és segélyező intézet ellen 1994-ben elkövetett robbantásos merénylethez, amelyben 85 ember halt meg. Vahidi volt akkor a Forradalmi Gárda elitalakulat egyik különleges egységéAhmad Vahidit az Interpol körözi (Reuters) nekparancsnoka. Irán tagadja, hogy az országnak bármi köze lett volna a merénylethez. Minden olyan jelöltet nagy többséggel fogadott el a törvényhozás, akit kényes posztra jelölt Ahmadinezsád. Ezek a olajipari, avédelmi, a hírszerzési, a belügyi, a gazdasági és a külügyi tárcák. A jóváhagyott miniszteijelöltekközül csak egy kapott 150-nél kevesebb igen szavazatot, mégpedig Maszúd Mir Kazemi olajügyi miniszter, aki újoncnak számít az államapparátusban. E szavazatarányokból arra lehet következtetni, hogy a júniusban újraválasztott Ahmadinezsád erős támogatást kapott a törvényhozástól, annak ellenére, hogy az ellenzék továbbra is hevesen vitatja, csalárdnak tartja az elnökválasztás eredményét, és bizonyos konzervatív vezetőknek nem tetszik a kormány összetételesem. Ahmadinézsád tegnap visszautasított minden esetleges újabb szankciót Irán ellen a teheráni atomdosszié ügyében, mondván: „többé senki nem róhat ki büntető- intézkedést Iránra”. A nagyhatalmakkal tárgyaló küldöttség vezetője, Szaid Dzsalili bejelentette, hogy Irán javaslatait a jövő héten adják át, annak tartalmát pedig „nagy vonalakban” nyilvánosságra is hozzák. Hangoztatta: Teherán többször közölte már, hogy a szankcióknak nincs semniüyen hatásuk, Iránnak nincs semmi oka arra, hogy meghátráljon atomprogramja kérdésében. (MTI, ú) Kadhafi javaslatot tett a világszervezetben Számolják fel Svájcot! Lemondott Dieter Althaus, Türingia kormányfője, akivel a szlovák nő ütközött Távozik Merkel egyik fő bizalmasa ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Négy nappal a helyi parlamenti választások után, tegnap lemondott tartományi miniszterelnöki tisztségérőlDieter Althaus. Türingia konzervatív vezetője az év első napján Ausztriában egy síbalesetben egy vele ütköző négygyermekes szlovák nő halálát okozta. A múlt hétvégi szavazáson a CDU jelentősen visszaesett, és saját pártjában sokan Althaust tették felelőssé a kudarcért. Az 51 éves politikus közölte, azonnali hatállyal távozik a CDU helyi szervezetének éléről is. Althaus 2003 óta állt a keleti tartomány élén, s eddigaCDUTüringi- át az abszolút többség birtokában, Dieter Althaus (ČTK/AP) egyedül kormányozta. Maga Althaus az elmúlt években Angela Merkel kancellár egyik fő bizalmasának számított, a mostani választási kampányban azonban több súlyos hibátkövetettel. Az egyik legsúlyosabb hibaként azt rótták fel neki, hogy az ominózus a síbalesetet a kampányban eszközként használta fel önmaga áldozatként való feltüntetésére. A CDU ugyan Türingia legerősebb pártja maradt, de korábbi szavazatainak 12 százalékát vesztette el. Ezt követően a konzervatív párt koalíciós tárgyalásokat ajánlott a szociáldemokratáknak, az SPD azonban közölte, hogy Althhausszal nem hajlandó szövetségre lépni. (MTI,ú) P0LTIKAI BOTRÁNY Betiltanák azexitpollt Berlin. Tovább borzolja a kedélyeket Németországban a legutóbbi Twitter-botrány. Magas rangú politikusok ennek nyomán - a közelgő országos parlamenti választások kapcsán - tegnap már az exit pollok betiltását is felvetették. A botrány az elmúlt hétvégi voksolások után robbant ki. A Twitter internetes portál ugyanis már másfél órával az umazárás előtt előrejelzéseket közölt a tartományi parlamenti választások eredményét illetően. Mindez a választási törvény alapján - a még határozatlan választók lehetséges befolyásolása miatt - tilos. A törvény megszegése akár 50 ezer euró pénzbüntetéssel sújtható. A törvényt sértő kiszivárogtatok után Szászországban, ületve a Saar- vidéken már meg is indult a nyomozás. A történtek miatt már korábban is háborgott Norbert Lammert, a Bundestag elnöke, tegnap pedig az igazságügyi miniszter is csatlakozott hozzá. Brigitte Zypries felvetette: tiltsák be az exit poll érvényben lévő rendszerét, amely a szavazatukat leadó és a szavazóhelyiségeket elhagyó választók megkérdezésén alapul. (MTI)
