Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-26 / 222. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 26. www.ujszo.com ^ RÖVIDEN Majdnem sikerült terrorakciók Washington. Terrorakciókra készülő két férfit vettek őrizetbe az USA-ban. Egyikük az északi Illinois államban, Springfieldben akart felrobbantani egy szövetségi épületet, amely bíróságként is működik, a másik pedig a texasi Dallasban próbált pokolgépet elhelyezni egy felhőkarcolónál. Az illinois-i eset még szerdán történt, ám csak másnap hozták nyilvánosságra az ügyet. Dallasban csütörtökön vették őrizetbe az illetőt. Springfieldben egy amerikai, az iszlám hitre áttért, 29 éves Michael Finton akarta elkövetni a merényletet. Akkor vették őrizetbe, amikor mobiltelefonjával megpróbálta a távolból felrobbantani a kocsiját, amellyel a szövetségi épületnél parkolt. Dallasban egy jordá- niai állampolgárságú, 19 éves fiatal akart merényletet elkövetni, akkor fogták el, amikor kocsijával, s benne a pokolgéppel leparkolt egy 60 emeletes irodaháznál. Az FBI azonban már jó ideje figyelte őt is, s így az autóban lévő pokolgép működésképtelen volt. (MTI) Chávez: Obama nem ördög New York. Kénszag helyett immár a „remény illatát” érezte az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, az amerikai elnök felszólalásakor Hugo Chávez venezuelai államfő. Ezt maga Chávez mondta saját, maratoni beszédében, arra utalva, hogy a korábbi amerikai elnököt, George Busht ő többször is ördögnek minősítette. Chávez mással is meglepte hallgatóságát: így például felszólította Barack Obamát, hogy legyen koherens saját nézeteivel, „álljon át a szocialista oldalra, csatlakozzon a gonoszság tengelyéhez”. Ezzel ironikusan arra utalt, hogy a Bush-kormányzat kezdett el beszélni a gonosz tengelyéről, amelynek tagjai (Irán, Észak-Korea és Irak) támogatják a terrorizmust és megpróbálnak tömegpusztító fegyverekre szert tenni. Chávez szinte mindennel foglalkozott, bírálta a kapitalizmust, amelyet a globális klímaváltozás fő okának minősített. Követelte az imperializmus beszüntetését, s úgy vélte, hogy a szocializmus az a módszer, amely megmentheti a kapitalizmus világát. (MTI) Vezetnek az igenek Dublin. Továbbra is támogatja az írek többsége az EU Lisszaboni Szerződését egy közvélemény-kutatás tegnap megjelent eredményei szerint. A legutóbbi felmérés óta ugyanakkor a bizonytalanok számának csökkenésével párhuzamosan nőtt a nemmel szavazók aránya. A The Irish Times szerint 48 százalék szavazna igennel és 33 százalék nemmel az október 2-i népszavazáson. Továbbra is elég magas -19 százalék - a bizonytalanok aránya. (MTI) Meghalt a G8, éljen a G20 - a világgazdasági kérdések megvitatását és befolyásolását ezentúl sokkal szélesebb körben végzik Obama: Iránnak titkos atomlétesítménye van A tömegoszlatáshoz használt borsspray-t mossa ki egy tüntető a társa szeméből. Pittsburgh-ben már csütörtökön gumilövedékekkel és könnygázzal verték szä - a gazdasági csúcstalálkozókon immár hagyományosan megjelenő - tüntetőket, azzal az indokkal, hogy a megmozdulást nem engedélyezték. Több tucat embert őrizetbe vettek. (SITA/AP-felvétel) Pittsburgh. A G20 veszi át a G8 szerepét a gazdasági együttműködés koordinálásában. Irán minden eddiginél komolyabb figyelmeztetést kapott tegnap Barack Obamától, Angela Merkeltől, Gordon Brown- tól és Nicolas Sarkozytől. ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai elnök, a brit kormányfő, a francia államfő és a német kancellár követeli Irántól, hogy nyissa meg a nemzetközi ellenőrök előtt azt a titkos atomlétesítményt, amelyet évek óta rejteget a világ elől. Ők négyen tegnap, a legnagyobb fejlett és fejlődő államokat tömörítő G-20 országcsoport csúcstalálkozójának megnyitóján szólították fel erre az iráni rezsimet. „Irán megsérti azokat a szabályokat, amelyeket minden államnak tiszteletben kell tartania” - szögezte le Obama, s hozzátette: a második urándúsító üzem összeegyeztethetetlen az atomprogram Teherán által hangoztatott békés jellegével. Sarkozy azt mondta, Iránnak decemberig van ideje arra, hogy eleget tegyen a követelésnek, ellenkező esetben szankciókra számíthat. A francia elnök rámutatott: a második urándúsító üzem építésével és azzal, hogy ezt a világ elől éveken át rejtegette, Irán nyilvánvalóan megsérti az ENSZ BT határozatait. Brown kijelentette: a nemzetközi közösséget felháborította a második urándúsító üzem építése, Nagy-Britannia támogatja az újabb, szigorúbb szankciókat Irán ellen. Németország magyarázatot vár Irántól a titkos atomlétesítmény kapcsán - hangsúlyozta Merkel kancellár. Hozzátette: „Egyeztettünk az USA-val, Nagy- Britanniával és Franciaországgal, és meglátjuk, hogyan foglal állást ez ügyben Oroszország és Kína.” A Teherántól délnyugatra, 160 kilométerre fekvő létesítményt titokban tartották az ENSZ-ellen- őrök előtt, de az USA régóta tud a létezéséről - közölte egy nevének elhallgatását kérő fehér házi üle- tékes. A gyakorlatilag a csütörtök esti - közép-európai idő szerint tegnap hajnali - munkavacsorával megkezdődött G20-értekezleten két érdekes döntés született. Az egyik: 5 százalékkal nagyobb szavazatijogot kapnak a Nemzetközi Valutaalapban (IMF) a súlyukhoz képest kisebb befolyással bíró országok a többségi szavazati joggal rendelkező fejlett államoktól. A döntést megerősítették az EU illetékesei is. Korábbi hírek szerint az európai országok voltak azok, amelyek húzódoztak attól, hogy lemondjanak jelenlegi befolyásuk egy részéről az IMF-ben. És a másik: a G20-csoport látja el a jövőben a globális gazdasági együttműködés folyamatos koordinálásának feladatát. Ezt egy név nélkül nyilatkozó amerikai illetékes szivárogtatta ki a hivatalos bejelentés előtt. A legfejlettebb ipari országokat és Oroszországot tömörítő nyolcak csoportja (G8) továbbra is tanácskozásokat tart majd, hogy olyan, mindannyiunk számára fontos ügyekről tárgyaljon, mint például a nemzetbiztonság. Ám a G8 történelmi szerepét, azaz a vüággazdasági kérdések megvitatását és befolyásolását a jóval szélesebb kört magában foglaló G20 veszi át. Ezt a változást Barack Obama kezdeményezte. A G20-as csoportot az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Kanada, Japán, Németország, Oroszország, Dél-Af- rika, Brazília, Kína, India, Mexikó, Argentína, Ausztrália, Indonézia, Szaúd-Arábia, Dél-Korea és Törökország alkotja, s részt vesz a csoport működésében az EU is, mint szervezet. A csúcstalálkozóról kiszivárogtatott közleménytervezetben az áU, hogy még korai leállítani az államilag irányított gazdaságélénkítést, leszögezi: a G20, ha eljön az ideje, a rendkívüli intézkedések leállításában is együttműködik. A tervezet szerint a G20-ak megállapodtak abban is, hogy előírásokkal kívánják elejét venni a pénzügyi ágazat esetleges túlkapásainak, együttműködnek továbbá a bankok saját tőkéjére és a bónuszkifizetésekre vonatkozó előírások kidolgozásában. Egyetértettek abban, hogy 2012 végére kell bevezetni azokat az új szabályokat, amelyek a banktőke minőségére és összegére vonatkoznak. (MTI, ú) Ugyanott lenne az állandó bázis, ahová az elfogórakétákat akarták telepíteni Amerikai támaszpontok Lengyelországban? ÖSSZEFOGLALÓ Portugál választások: aligha lesz kormányváltás Szocialista győzelmet várnak MTl-HÍR Varsó. Az USA azt tervezi, hogy katonai támaszpontokat létesít Lengyelországban, miután lemondott arról, hogy a tervbe vett' rakétapajzs egyes elemeit a közép-európai országba telepíti. Ezt tegnap jelentette a Gazeta Wyborcza napüap meg nem nevezett lengyel diplomáciai forrásokra hivatkozva. Alapúgytudja, egy állandó bázist tervez Washington rövid és közepes hatótávolságú rakéták számára, valamint több mozgatható támaszpontot. Az állandó bázis az ország északi részén található Redzikowóban lenne, ugyanott, ahová eredetileg az elfogórakéták bázisát tervezték a rakétapajzs keretében. Mellette felépítenének egy amerikai karbantartó és logisztikai központot is. Az amerikai ajánlatot a napokban fogják konkretizálni, s Andrzej Kre- mer lengyel külügyminiszter-helyettes hétfőn Washingtonban tárgyal róla. A varsói külügy egyelőre nem reagált az újsághírre. Barack Obama amerikai elnök szeptember 17-én jelentette be, mivel kormánya nem látja olyan súlyosnak az iráni rakétafenyegetést, mint elődjéé, George Bushé, az USA nem telepít rakétapajzselemeket Lengyelországba és Csehországba, a rendszer kiépítésében más megközelítést alkalmaz. Robert Gates védelmi miniszter pedig kifejtette, hogy az új megközelítésben is szerepelnek európai elfogó rakéták, először hadihajókra telepítettek, 2015-től pedig ezek szárazföldi változatai. Hülary Clinton külügyminiszter asszony pedig másnap azt közölte, hogy Lengyelország és Csehország az első jelöltek között van azoknak az országoknak a sorában, ahol Washington új rakétavédelmi programja keretében elhelyezné a rakéták földi verzióit. (MTI,ú) Lisszabon. Két nappal a holnapi portugál parlamenti választások előtt több közvélemény-kutatás is jelentős, közel 8 százalékos előnyt jósolt a kormányzó szocialistáknak az ellenzéki jobbközép szociáldemokratákkal szemben. Ez az előny azonban nem elegendő az abszolút többség megszerzéséhez. Három tegnap közzétett felmérés is nagyjából ugyanolyan eredményt produkált: a Jósé Sócrates miniszterelnök vezette Szocialista Pártnak (PS) 38-38,8 százalékos a támogatottsága, míg az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD) a megkérdezettek 29,1-30 százaléka részesíti előnyben. A Baloldali Blokk nevű szélsőbaloldali párt lesz a harmadik befutó, támogatottságát 9,4-11 százalék közé teszik a felmérések. A 2005-ös választásokon a szocialisták 45 százalékot szereztek, 121 képviselővel szilárd támogatottságuk volt a 230 fős törvényhozásban. Elemzők szerint a parlamenti többséget nélkülöző kormány a gazdasági világválság közepette bizonytalanabbá teheti a portugál politikát, különös tekintettel a jövő évi költségvetés elfogadtatására. A terrorfenyegetés árnyékában tartják a holnapi választásokat Németországban - riadókészültségben a szövetségi rendőrség Csak az vehető szinte biztosra, hogy Angela Merkel marad ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Az al-Kaida sorozatos fenyegetései rányomják bélyegüket a holnapi német parlamenti választásokra. Szakértők ezért is aggódnak amiatt, hogy a részvétel minden korábbinál alacsonyabb lesz. A szövetségi rendőrséget riadókészültségbe helyezték, a repülőtereket, a pályaudvarokat és a nagyobb köztereket, de még a híres müncheni sörfesztivált, az Oktober- festet is megerősített biztonsági egységek őrzik, miután a nemzetközi terrorszervezet a választásokhoz időzítve támadást helyezett kilátásba, ha Németország nem vonja ki katonáit azonnal Afganisztánból. Aha- tóságok a lakosságot éberségre, ugyanakkor a pánik elkerülésére szólították fel. Holnap 62,2 millió szavazópolgárjárulhat az urnákhoz, hogy megválassza a 17. Bundestagot, az alsóház hivatalosan 598 képviselőjét. A mandátumok száma a választási rendszer sajátosságaiból fakadóan ennél több lehet, ha az ún. többlet-, vagy töredékszavazatok is elosztásra kerülnek. Ennek nagy a valószínűsége, mint ahogy annak is, hogy a többletszavazatok ezúttal sorsdön- tóek lehetnek. Összesen 27 párt, illetve 3556 egyénijelölt száll harcba. A felmérések szerint azonban ezúttal is csak azoknak a pártoknak van esélyük a bejutásra, amelyek eddig is ott voltak az alsóházban, az- azakonzervatívCDU/CSU-nakésaz elmúlt négy évben vele nagykoalícióban kormányzó szociáldemokrata pártnak (SPD), továbbá a három ellenzéki pártnak, a liberális szabad demokratáknak (FDP), a környezetvédő Zöldeknek és ez egykori keletnémet kommunista utódpártot, a PDS-t magában foglaló, az SPD-tól balra elhelyezkedő Baloldal pártjának. A szélsőjobboldali NPD-nek semmi esélye nincs arra, hogy elérje a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, támogatottsága országosan 1 százalékalattvan. A meglehetősen csendes kampány csak a hajrában vált izgalmasabbá, egyrészt az al-Kaida sorozatos fenyegetései, másrészt a gazdasági válságból való kiútkeresés kapcsán az elmúlt napokban kibontakozott vita miatt. Ez utóbbi arról szólt, van-e lehetőség a konzervatívok és a liberálisok által ígért adócsökkentésre vagy pedig - a szociáldemokraták és a Baloldal álláspontja szerint - inkább a magas jövedelműek adóterheinek növelésére lenne szükség. A külpolitikai kérdésekből csak Afganisztán játszott szerepet a kampányban. A felmérések alapján szinte egyforma esélye van annak, hogy - Helmuth Kohl 16 évig tartó kormányzásának mintájára-konzerva- tív—liberális koalíció alakul, illetve annak, hogy hivatalban marad a jelenlegi nagykoalíció. A harmadik lehetőséget - jóval kisebb valószínűséggel - egy hármas kormányzati szövetség jelenti, az egyik nagy párt, továbbá a liberálisok és a Zöldek részvételével.' Az szinte bizonyos, hogy Németország első női kancellárja, az 55 esztendős konzervatív Angela Merkel újabb né_gy évre kormányfő marad. Szakértők ugyanakkor arra is figyelmeztettek: a négy évvel ezelőtti választások előtt a közvélemény-kutató intézetek szinte kivétel nélkül csődöt mondtak. (MTI, ú)
