Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-25 / 221. szám, péntek
KERTÉSZKEDŐ 2009. szeptember 25., péntek 6. évfolyam, 37. szám Az öreg fák közé csemetéket ültetni nem ajánlatos A fűszerpaprika érését meghatározza az időjárás, a csapadék, a hőmérséklet, a napsütéses órák száma Már most tervezzük meg a leendő gyümölcsöst ÖSSZEFOGLALÓ Hozzávetőleg egy hónap múlva nyitják meg kapuikat a faiskolák és csemetefa áruldák. Ajánlatos ezért már most végiggondolni, hogy szükséges-e új csemetefákat telepíteni kertünkbe, ha igen, milyet, mennyit. Megtörténhet, hogy láttunk a szomszéd kertjében vagy a gyümölcskiállításon egy új almafajtát, amely megtetszett, van a kertünkben egy-két öreg fa, amit kivágunk, és helyére újat telepíKét-három áras hétvégi kertben aligha férne el a többi gyümölcsfa mellett kajszíbarac és diófa. tünk. Előfordulhat azonban az is, hogy valaki a régi, magas művelésű fákat alacsony művelésűekre szeretné váltani. Ebben az esetben ajánlatos a telepítést alaposan átgondolni, és a gyümölcsöst ott létrehozni, ahol eddig nem voltak fák vagy az öreg fákat kell kiszedni, és azok helyére kell az új csemetéket telepíteni. Az öreg, 20-30 éves fák közé újakat beültetni nem ajánlatos. Az új típusú fákat új sorokba, kisebb sor- és tőtávolságra kell ültetni. Előfordulhat az is, hogy a faiskolák a fajták egy részét csak a két leggyakoribb alany (M9, MM 106) valamelyikére, a többit pedig mindkét alanyra oltják. Ezt a körülményt is figyelembe kell venni a helytervezésnél: külön sort kell kialakítani az M9-re oltott fajtáknak (itt a sortávolság 2,5-3 m lehet) valamint az MM106 alanyon lévőknek (3-4 m-es sortávolsággal). A tőtávolság az M9-nél 1,2 m, az MM106- nál l,8-2m. Két-három áras hétvégi kertben aligha férne el a többi gyümölcsfa mellett kajszíbarac- és diófa. Ritkaság ilyen méretű kertbem borszőlőt termelni. Viszont mindenképpen ajánlatos ribiz- két, köszmétét, málnát, szamócát és a tövismentes szedret telepíteni. Egy négytagú családra méretezve ajánlható: egy-egy nyári és őszi alma, a téliből 10-15 eltérő fajta (fajtánként 2 darab) almafa, körtéből egy nyári, egy őszi és két téli fajta, meggyből 2 középkorai fajta, cseresznyéből 1 korai (májusi) és egy kései típusú, őszibarackból 1-1 korai és középkorai fajta és 2-3 fa a később érő fajtákból, amelyek termését befőzhetjük. Szilvából is ajánlható 1 korai, 1 kései és 1 ringló fa. Szamócából ültessünk egy ágyást, málnából 20 folyóméternyit, tüskementes szederből 10 folyóméternyit, ribiszkéből 5-6 bokrot, köszmétéből 2 bokrot, jostából 1-2 bokor. Mandulából legfeljebb 2 fa legyen kertünkben, mogyoróból 2 bokor, csemegeszőlőből elegendő 5-10 tőke. (belucz) MAI VALUTAARF0LYAM0K AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,9106 Lengyel zloty 4,1686 Cseh korona 25,159 Magyar forint 270,15 Horvát kuna 7,2740 Román lei 4,2090 Japán ien 133,85 Sváici frank 1,5117 Kanadai dollár 1,5843 USA-dollár 1,4768 VETEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,52-1,43 25,93-24,42 282,76-258,40 OTP Bank 1,52-1,43 25,92-24,44 278,09-262,06 Postabank 1,52-1,42 26,06-24,30Szí. Takarékpénztár 1,53-1,42 25,86-24,42 2-2,33-258,02 Tatra banka 1,51-1,44 25,83-24,52 280,96-259,60 Dexia banka 1,52-1,44 25,81-24,51 277,17-263,13 Általános Hitelbank 1,51-1,44 25,90-24,46 282,76-258,40 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az utóérlelés fontossága Az idei időjárás kedvez a fűszerpaprika termelőknek. Annál is inkább, mert az erős, hosszan tartó napsütéses időszak nagymértékben befolyásolja a festékanyagok kialakulását a bogyókban. A fűszerpaprika végleges festéktartalma azonban az utóérleléstől függ. ÖSSZEFOGLALÓ A fűszerpaprika szedése biológiai érettségben történik, tehát akkor kezdődhet, amikor a bogyók teljesen bepirosodtak, érettek. A beérett termésben már kialakultak a fajtára jellemző tulajdonságok, így a festéktartalom, az íz- és zamatanyagok, az illat- és a szárazanyag tartalom. A termés érése térségünkben fajtától függően szeptember elején kezdődik. Nemesítők szerint a rövidebb tenyészidejű, kedvezőbb termés- és lombarányú determinált és féldeterminált fajták előbb érnek. A termésérés függ a termesztési módtól is: a palántázott ültetéssel termesztett növényállomány előbb érik, mint a helyrevetett fűszerpaprika. Egyes források szerint akár 2-3 hetes koraiság is elérhető velük, így még a folyton- növő fajták is biztonságosan beérhetnek. Az érés idejét nagymértékben meghatározza az időjárás, a csapadék, a hőmérséklet, a napsütéses órák száma. A termésérés idején az erős, hosszan tartó napsütéses időszak különösen segíti a festéktartalom mennyiségének kialakulását. A napfényes meleg idő növeli a folytonos érésű fajtáknál az első és második szedés mennyiségét. Ugyanakkor a túlzott tápanyagellátás, az öntözés és a növénysűrűség késlelteti a termésé(Fotó: Hocsi rést. Általánosságban elmondható: a korábban szedett termések minősége a nagyobb festéktartalom miatt általában jobb a későbbi szedésekénél. Áz érés gyorsítását a korai fagyok megjelenése is indokolja. A fűszerpaprika festéktartalma két fázisban jön létre. Az első fázisban a szántóföldön a szedésig, a második fázisban a szedés után a termés utóérlelésének időszakában. A fűszerpaprika termésfalában a következő festékek alakulnak ki: kapszanthin, kapszorubin, zeaxantin, lutein, kriptoxanthin, béta- és alfa karotín. Áz érés kezdetén a sárga és narancssárga festékek aránya a nagyobb, ám ez az érés előre haladtával csökken és a vörös színű festékek kerülnek túlsúlyba. Az érés idejére a bogyók cukortartalma eléri maximumát, a szedést követően az utóérlelés ideje alatt a cukor lebomlik, a festékek stabilizálódnak. A fűszerpaprika termesztés legmunkaigényesebb fázisa a szedés. A determinált és féldeterminált fajtáknál a szedések száma egy- kettő, míg a folytonos növekedésű fajtáknál kettő-három. A szedés módja régen kizárólag kézzel történt. Ma nagyüzemileg a kézi szedés mellett gépi betakarítást is folytatnak. Gépi betakarítás esetén 10-20%-os veszteséggel lehet számolni, ez esetben a minőség is rosszabb, mint a kézi, többmenetes szedés esetén. A betakarított termés 10-30%-a pedig megsérül. Kézi szedésnél a folyton növő, lefelé csüngő bogyók könnyebben válnak el a szártól, ezért a szedése könnyebb, mint a determinált felálló bogyóké. A kézi szedésnél a termőterületen már válogatás is történik; az éretlen, beteg, sérült bogyókat nem szedik le. A sérült, sok cukrot tartalmazó bogyókon a baktériumok könnyen megtelepednek, és romlást okozhatnak. (Internetes források nyomán) % Tanácsok biokertészkedőknek; káposztaféléket is termeszthetünk vegyszerek nélkül Finomabb, értékesebb és jobban tárolható ISMERTETŐ Sokan azért nem termesztenek a kertben káposztaféléket, mert nehéz védekezni a kártevőik és a kórokozóik ellen. Mindegyik ellen vannak vegyszerek, de mi van akkor, ha valaki azok nélkül szeretné megoldani a növényvédelmet? A termesztés biztonsága a terület kiválasztásánál kezdődik. Az előző év növényei lehetnek kalászosok, hüvelyesek, kabakosak, viszont kerüljük a kukoricát, a lucernát, a zellert és a káposztaféléket. A vetésforgó betartása mellett a talaj tápanyagellátását is igényelik a káposztafélék. A növényi szervezet a szénen kívül minden alkotóelemét a talajból veszi fel, és ennek hiányától vagy bőségétől függ a növények fejlődése. A kémiai szerek, a műtrágya használata kétélű fegyver, ezeket csak pontos adagolással lehet használni. Erre jó példa, hogy iparszerű technológiával termelhetünk hektáronként 60 tonna fejes káposztát, míg biomódszerekkel csupán 40 tonnát, viszont mindegyikből ugyanúgy 3,6 tonna savanyított káposzta készíthető. Ez utóbbi kevesebb vizet tartalmaz, alacsonyabb a nitráttartalma, több C-vitamin van benne és jobb a tárolhatósága. A káposztafélék egészségi állapotát még a mikroelemek is befolyásolják, például súlyosan szenvednek a borhiánytól. Fontos számukra a víz, amelynek hiánya és bősége is betegséget idézhet elő. A palántanevelésnél már a palántanevelő föld előkészítésével is hozzájárulunk az egészség megőrzéséhez. Az előkészített földkeveréket a nyári napsütést kihasználva, nedvesítve, fekete fóliával letakarva átgőzöltetjük, és ezt használjuk palántaneveléshez. A kórokozók közül a fekete erű szárrothadást a vetőmag hőkezelésével (15-30 percig 50 fokos vízbe mártva) megelőzhetjük. Minden betegséget, kártételt mutató növényi részt gondosan gyűjtsünk össze és égessünk el. Gyökérgolyva ellen ültetés előtt 10-14 nappal a talajt algamésszel kell kezeim (100 négyzetméterre 20 kilogramm vízben oldott algamész szükséges), a palántákat pedig mártsuk zsurlóleves lébe, agyagpépbe. A zsurlólével a kiültetés után a talajt is permetezhetjük. A kártevők közül a káposzta-gubacsbarkó ellen az erős szagú növények riasztóan hatnak, ezért gilisztaűző varádics- teával és csalánlével permetezhetjük a fiatal növényeket. A káposztalégy természetes ellenségei a futóbogarak és a gubacsdarazsak. (A Szabadföld nyomán) Már a jövő héten Egészség EXTRA Vegye meg lapunkat! A tartalomból: Hogyan készüljünk fel az őszre? Előzzük meg a náthát természetes módszerekkel! Hogy szebb legyen a bőrünk, hajunk és körmünk... 16 oldalas melléklet szeptember 28-án
