Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-25 / 221. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 25. www.ujszo.com RÖVIDEK H1N1: újabb magyar haláleset Budapest. Megtörtént a második olyan haláleset Magyarországon, amely az új ti- * pusú influenza miatt következett be - közölte tegnap a tisztiorvosi szolgálat (ÁNTSZ). A fiatalembernél a boncolás mutatta ki a vírust. Az ÁNTSZ szerint a férfi a Dél-Dunántú- lon élt, egészséges volt, nem volt lázas, beteg, és nem tartozott a rizikócsoportba sem. Az új vírus első áldozata júliusban egy 42 éves magyar férfi volt. (MTI) Bajnai Gordon lemondana New York. A magyar miniszterelnök New Yorkban jelezte: lemond, ha a parlament nem fogadja el a költségvetést novemberben. Bajnai Gordon azt is közölte, bizonyos benne, hogy a tervezetet a törvényhozás jóváhagyja. „Ennek a kormánynak, ennek a válságkezelő kormánynak csak akkor és addig van értelme, amíg nagyon rövid idő alatt nagyon jelentős lépéseket tud tenni a krízis kezelésére” - mondta * Bajnai a Columbia Egyetemen a magyar gazdaság helyzetéről tartott előadása végén egy, a közönség soraiból feltett kérdés kapcsán. (MTI) Bízik Mladics elfogásában Belgrád. Lemond a Ratko Mladics elfogására alakult akciócsoport koordinátorának tisztéről Rasim Ljajics, ha az év végéig nem fogják el és nem adják át a hágai törvényszéknek a háborús bűnökkel vádolt volt boszniai szerb hadsereg-főparancsnokot. A politikus, aki egyben munkaügyi miniszter és a Hágával folytatott együttműködésért felelős kormányhivatalt is vezeti, a Blicnek nyilatokozott. A kérdésre, miből táplálkozik a tábornok elfogásával kapcsolatos optimizmusa, Ljajics azt válaszolta, hogy az ennek érdekében végzett munka ismeretéből, de részletekbe nem bocsátkozott. (MTI) Sarkozy: nem lesz fogolycsere Párizs. Nicolas Sarkozy francia elnök visszautasította és zsarolásnak minősítette Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnöknek a két ország közötti fogolycserére vonatkozó aj án- latát az Iránban kémkedéssel vádolt francia tanárnő, Clotil- de Reiss ügyében. „Azt gondolják, olyan ember vagyok, aki Sapur Baktiamak (az iráni sah utolsó miniszterelnökének) a gyilkosát elcserélem egy diáklányért, akinek az az egyetlen bűne, hogy beszéli Irán nyelvét, és szereti a perzsa civilizációt?“ - nyilatkozta New Yorkból Sarkozy. Hozzátette: „Clotilde Reiss egy 22 éves fiatal nő, aki ártatlan. Ezt mindenki tudja ... El kell őt engedni.” (MTI) Hírhedt diktátorok produkálták magukat az általános vitában - nem mindenkit háborított fel a zsidó összeesküvés elmélete Még kivonulni sem tud egységesen az unió New York. Az uniós tagállamoknak állítólag a többsége kivonult szerdán az iráni elnök beszéde alatt az ENSZ- közgyűlés 62. ülésszakának általános vitájáról, de nem mindegyik. Annak ellenére, hogy előzőleg az EU-tagok megállapodtak: látványosan elhagyják az üléstermet, ha a holokauszttagadó Mahmúd Ahmadinezsád megismétli felháborító téziseit. ÖSSZEFOGLALÓ Bródi Gábor magyar ENSZ-nagy- . követ erről elmondta: Ahmadine- zsád szerda esti beszédében ugyan nem kérdőjelezte meg a holokausz- tot vagy Izrael állam létét, de nemzetközi zsidó összeesküvésről és a palesztin néppel szembeni genocídiumról beszélt. Erre egyes EU-or- szágok delegációi egymás után hagyták el az üléstermet, tüntetőleg távozott néhány karibi ország küldöttsége, és üresen maradtak az USA, Kanada és Izrael képviselőinek helyei is. Miért nem volt egységes az Kadhafi többször is hátravágta a kék könyvecskét. Talán az is bosszanthatta, hogy a New York mellett, egy magánterületen nagy nehezen felállított beduin sátrát a helyi hatóságok döntése szerint le kellett bontatnia. (TASR/AP-felvétel) EU fellépése? Bródi elmondta, az iráni ebök csak áttételesen utalt azokra a gondolatokra, amelyekről az EU-tagállamok előzetesen, a kivonulás lehetséges okaiként megállapodtak, s ebben a helyzetben nyilván több állam úgy gondolta, ez még nem üti meg a távozás szintjét. Az AFP francia hírügynökség tucatnyinál több kivonuló országról beszélt, név szerint megemlítve Franciaországot, Németországot, Nagy-Britanniát, Olaszországot, az USA-t, Dániát, Magyarországot, Argentínát, CostaRicát, Uruguay-t, Új- Zélandot és Ausztráliát. Ahmadinezsád újból elővette a „zsidó összeesküvésről” szóló téziseket. „Immár elfogadhatatlan, hogy fejlett hálózatainak köszönhetően a világ nagy részén egy kisebbség uralja a politikát, a gazdaságot és a kultúrát. S hogy a rabszolgaság egy új formáját teremtse meg, kárt okozzon más nemzetek b'mevének csak azért, hogy elérje rasszista céljaid’- mondta az iráni elnök. Beszéde alatt több ezren tüntettek ellene az ENSZ- székház előtt. Egyébként a szerdai és tegnapi felszólalásokkal - mint amilyen Barack Obama, valamint az iráni elnök és Kadhafi líbiai vezető felszólalása volt -, továbbá az orosz-amerikai különcsúcshoz hasonló kétoldalú találkozókkal a közgyűlés „leglátványosabb” része lezárult, a még hátralevő, száznál több felszólalást már aligha kíséri akkora nemzetközi figyelem. Kadhafi mindenütt médiasztár. A szerdai vitában a megengedett 15 perc helyett másfél órás monológban letámadta a Biztonsági Tanácsot, azzal vádolvaavétójoggal rendelkező nagyhatalmakat, hogy hűtlenek lettek a világszervezet alapelveihez. Hozzátette: a nagyhatalmak 1945 óta számos konfliktust a saját érdekükben robbantottak ki, a kisebb országokat pedig másodrangúként kezelik. Szerinte ezért a Biztonsági Tanácsot Terrortanács- nakkellenehívni. . Még tapsot is kapott, amikor azt javasolta, hogy Barcak Obama életfogytiglan legyen az USA elnöke, „mert utána visszatérünk oda, ahol voltunk”. Az csak hab volt a tortán, amikor a líbiai elnök az ENSZ Alapokmányát tartalmazó könyvecskét a szónoki pulpitusról hátrafordulva látványosan hozzávágta a közgyűlés elnökéhez, a szintén lí- biaiAliTrekihez. (MTI, s, ú) Rendkívüli BT-csúcs a nukleáris leszerelésről Éles amerikai irányváltás Az Iran elleni esetleges szankciókról konzultáltak a nagyhatalmak Medvegyev hajlandó, Kína nem ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ New York/Peking. Fontos lépést tett az Iránnal kapcsolatos amerikai álláspont felé Dmitrij Medvegyev orosz államfő a szerdai New York-i orosz-amerikai csúcs- találkozón. Medvegyev elismerte, hogy elkerülhetetlenek lehetnek az Irán elleni szankciók, ha a teheráni vezetés továbbra is folytatja atomprogramját, kihívást intézve ezzel a nemzetközi közösséghez. Azonban Kína tegnap - egy nappal több nyugati vezetőnek az ENSZ-közgyűlésben elhangzott, az iráni atomprogramot ostorozó állásfoglalása után - ismét kijelentette, hogy ellenzi a Teherán elleni szankciókat. Medvegyev, miután megbeszélést folytatott Barack Obama amerikai elnökkel, szerdán kijelentette: „A szankciók ritkán hoznak pozitív eredményeket, de egyes esetekben elkerülhetetlenek. Segítenünk kell Iránt abban, hogy jó döntést hozzon.” Obama a találkozó után azt mondta újságíróknak,*ha az iráni atomprogrammal kapcsolatos problémát nem tudják megoldani, akkor az világméretekben veszélyezteti az atomfegyverek elterjedését gátló küzdelmet. Hozzátette: ezentúl is komolyan akar tárgyalni Iránnal, de a „komoly, pótlólagos szankciók” lehetősége továbbra is fennáll. Az orosz-amerikai találkozón Obama szempontjából megfigyelők szerint ez volt a legfőbb kérdéskör. Az iráni atomprogram ügyében a nemzetközi közösség nevében tárgyaló hat nagyhatalom október elsején Genfben újabb megbeszélésre ül össze a teheráni küldöttekkel, s ha a tárgyalásokon nem születik eredmény, akkor az amerikai vezetés szigorúbb szankciók meghozatalát akarja Irán ellen. Márpedig a múltban az oroszok ellenezték az erősebb fellépést. Most viszont - mint egy magas rangú amerikai tanácsadó közölte a megbeszélés után - a két ország Iránnal kapcsolatos álláspontja szinte egybevág. Csiang Jü kínai külügyi szóvivő tegnap hangsúlyozta: „Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a szankciók és a nyomásgyakorlás nem jelentenek kiutat. Jelen pillanatban ez nem segítené a diplomáciai erőfeszítéseket.” Irán vagy Észak-Korea említése nélkül Hu Csin-tao kínai elnök New Yorkban „hiteles intézkedéseket” szorgalmazott az atomfegyverek terjedésének megakadályozása és az atomfegyvermentesítés érdekében. Az iráni atomprogrammal foglalkozó hat nagyhatalom (USA, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) október 1-jén ül ismét tárgyalóasztalhoz Iránnal Genfben. Ä hatok külügyminiszterei New Yorkban egyeztettek, s közös nyilatkozatukban hangsúlyozzák: „Komoly választ várunk Irántól... a találkozó eredményének fényében döntünk majd következő lépésünkről.” (MTI, ú) New York. Nukleáris arzenáljuk leszerelésére szólította fel az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnapi, Barack Obanja elnökletével tartott rendkívüli ülésén elfogadott határozatában az atomfegyverekkel rendelkezőországokat. A BT-tagok állam- és kormányfői szinten ültek össze a világszervezet New York i székházában. Ez volt az ötödik ilyen ülés a biztonsági tanácsi csúcstalálkozók 1946-os létrehozása óta, s az első olyan, amelyen amerikai államfő elnökölt és amelyen kizárólag a nukleáris leszerelésre és az atomfegyverek elterjedése elleni lépésekre összpontosítottak. A BT mind az öt, vétójoggal rendelkező állandó tagja atomhatalom. Az USA által megszövegezett, 1887-es számú határozat felszólítja az atomfegyverek terjedésének megakadályozását célzó atomso- rompó-szerződés aláíróit, tartsák tiszteletben kötelezettségeiket. A többi országot pedig arra, hogy atomarzenállal nem rendelkező államként mielőbb csatlakozzanak a szerződéshez, annak egyetemessé tétele érdekében. A határozat egyúttal tárgyalásokra szólítja fel a világ országait egy „általános és átfogó, szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósítandó leszerelési megállapodás” kidolgozása érdekében. A dokumentum elfogadása után Obama arról beszélt, hogy a következő egy év teljes mértékben meghatározó lesz a BT-határozat sikere szempontjából. Obama tanácsadói az amerikai elnök egész nukleáris politikájának támogatásaként értékelik ezt aBT-határozatot. Diplomaták és elemzők pedig úgy vélekedtek, a BT-csúcstalálkozó megszervezésére vonatkozó amerikai döntés az Obama-kormányzat- nak a leszerelési politikában hozott éles irányváltását jelzi. Obama hivatali elődje, George Bush az atomso- rompó-szerződés számos részes államát felháborította azzal, hogy figyelmen kívül hagyta a korábbi amerikai elnökök által vállalt leszerelési korlátozásokat. (MTI,ú) Cameron brit toryvezér levele a cseh elnöknek G20-csúcs: Merkel a pénzügyi rendszer szabályozását szorgalmazza Klaus megmakacsolta magát Fenntartaná az ösztönzőket az IMF ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Václav Klaus cseh államfő tegnap ismét kifejtette: hiba lenne a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamatának befejezése, és megerősítette, hogy a szerződés aláírásával megvárja az alkotmánybíróság döntését. Mindez abból a válaszlevélből derül ki, amelyet egy szenátor asszonynak küldött. Alena Gajdoš- ková azt kérte tőle, indokolja meg, miért nem hajlandó a cseh parlament két háza által már elfogadott Lisszaboni Szerződést aláírni. Az ügy érdekesebb vonatkozása: londoni sajtóértesülés szerint David Cameron, a toryk vezére azt írta Kla- usnak, Nagy-Britannia népszavazást ír ki a Lisszaboni Szerződésről, ha a brit Konzervatív Párt jövő tavasszal hatalomra kerül, és az uniós reformokról szóló dokumentumot Csehország addignem ratifikálja. A Daily Mail egyik forrása szerint Cameron közölte Klausszal, ha a cseh államfő „ki tud tartani még néhány hónapig”, akkor vállvetve fog vele kampányolni a szerződés ellen. A The Times szerint Jan Fischer cseh kormányfő a múlt heti brüsszeli EU- csúcson „magánbeszélgetésen” azt mondta kollégáinak: hazájának kiszámíthatatlan elnöke, Václav Klaus rá akarja venni a prágai felsőház hozzá hű törvényhozóinak egy csoportját arra, hogy másodszor is utalják az alkotmánybíróság elé az EU- reformokra kidolgozott szerződést, akkor is, ha az októberi ír népszavazás jóváhagyja a dokumentumot. Fischer szerint ez három-hat hónappal késleltetheti a Prága általi ratifikációt. (TASR, MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Pittsburgh/Párizs. Miközben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az állami gazdasági ösztönzők fenntartása mellett érvel, addig a német kancellár a pénzügyi rendszerek reformjára hívta fel a figyelmet a tegnap kezdődött G20-csúcs- találkozó kapcsán. Angela Merkel - mielőtt elindult volna a csúcsra - elmondta: olyan pénzügyi szabályozásokra van szükség, amelyekkel az országok kevésbé lesznek kiszolgáltatottak egy a mostanihoz hasonló krízisben. Hozzátette: ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy esetleg elszalasztják a reform lehetőségét. Szerinte mindezek ellenére jó úton járnak a G20-államokvezetői. A19 legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaság, valamint az EU alkotta, a világgazdasági összkibocsátás 85 százalékát adó G20-csoport vezetőinek kétnapos értekezletét az USA északkeleti részén fekvő Pittsburgh városban tartják. A húszak vezetői a Lehman Brothers amerikai befektetési bank tavaly szeptemberi csődje után világméretűvé vált gazdasági válság során már harmadszor üléseznek. Az IMF szerint a munkaerőpiac stabilizációjáig nem szabad felhagyni a válság miatt bevezetett kormányzati ösztönzőprogramokkal. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója tegnap azt nyilatkozta: addig kell folytatni ezeket a programokat, amíg a munkanélküliek száma csökkenni nem kezd. A pittsburghi tanácskozástelőkészítő, szeptember elején tartott pénzügyminiszteri tárgyalásokon egyetértés mutatkozott abban, hogy még nem jött el az ideje a gazdaságélénkítő költségvetési és pénzügypolitikai intézkedések visszavonásának. Kimondták, csak akkor lehet szó az „exitstratégia” alkalmazásáról - vagyis a költségvetési forrásokból és jegybanki likviditásinjekciókból finanszírozott gazdaságösztönzés felszámolásáról -, ha a vüággaz- daság már egyértelműen növekedési pályára került. A mostani csúcson is a legnagyobb figyelmet kiváltó téma a banki prémiumok kérdése. A húszak többsége olyan szabályozást javasol, amely a fix javadalmazás bizonyos százalékában maximalizál- náaprémiumokat. (MTI,ú)
