Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)

2009-09-25 / 221. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 25. Vélemény És háttér 7- A repülőtársaságunk egy csomó pénzzel tartozik a repülőtérnek, ezért a toronyból azt az utasítást kaptam, hogy szálljunk a pokolra. (Peter Gošsónyi rajza) Tavaly 75,5 százalékkal csökkent az egyedül munkába autózók száma A recesszió felborította az amerikaiak életét TALLÓZÓ NÉPÚJSÁG Elkészítették a szlovén parlament szlovén és magyar képviselői a nemzetiségi tör­vény munkaanyagát, ame­lyet a szlovén országgyűlés nemzetiségi bizottsága jó alapnak minősített - írja a Népújság című szlovéniai he­tilap legújabb számában. A készülő általános nem­zetiségi törvény elsősorban a nemzetiségi jogok gyakor­latban való érvényesítésén próbál javítani, és a legfonto­sabb törvényi rendelkezése­ket egy törvénybe gyűjti össze. Az általános nemzeti­ségi törvény tervezetében hangsúlyos a szlovéniai nemzetiségek identitásának megőrzése, illetve az etnikai­lag vegyesen lakott területek jelentősége. Az elkészült munkaanyag javaslatokat tesz olyan kérdésekre, ame­lyeket rendezni kellene az ál­talános törvényben, mint például a kisebbségi nyelvek köz- és hivatalos használata, az anyanyelvi oktatás és tá­jékoztatás, a kisebbségek kulturális fejlődése, és gaz­dasági alapjaik, szimbóluma­ik, továbbá a kisebbségek ha­táron átnyúló együttmű­ködései. A lap idézi Göncz Lászlót, a szlovéniai parlament ma­gyar nemzetiségű képviselő­jét, aki a nemzetiségi bizott­ság legutóbbi ülésén arról beszélt, hogy a bizottság tá­mogatása után a munka­anyag minél előbb a kor­mány nemzetiségi bizottsága elé kerüljön, hogy a parla­ment akár a jövő év végéig el­fogadhassa. Göncz László 2008 végén az MTI-nek még azt nyilatkozta, hogy reáli­san három év múlva, 2001-ben dönthet a szlovén törvényhozás a nemzetiségi törvényről. Az általános nemzetiségi törvény mellett Szlovéniában készül az olasz és a magyar nemzetiségek jogainak érvényesítéséről szóló törvény, illetve az olasz és a magyar nyelv köz- és hi­vatalos használatát szabá­lyozó törvény. A szlovén parlament 90 fős alsóházába a magyar és az olasz kisebbség egy-egy képviselőt választhat, (mti) Házasságés költözés elha­lasztva, autóhasználatmeg- osztva, vagy irány atömegköz- lekedés. Az amerikaiak a re­cesszió és a munkanélküliség miatt alaposanösszehúztáka nadrágszíjat-derült ki az éves népszámlálási adatokból. MTl-HÁTTÉR Az Amerikai Közösségek Felmé­rése során hárommillió háztartást kérdeztek meg. Az előzetes ada­tokból kiderült, hogy az amerikaiak nem költöznek, a hitelhiány miatt inkább a nagyvárosokban marad­nak, mintsem dél felé vándorolná­nak. A mobilitás 60 éve nem került ilyen mélypontra, mint most. „A recesszió valamüyen módon mindenkit elért, a családok külön­böző stratégiákat vetnek be a gaz­dasági realitásokhoz való alkal­mazkodásban. A munkahely el­vesztése - vagy annak lehetősége - szintén növeli a gazdasági bizony­talanságot és társadalmi feszültsé­get teremt” - értékelte a helyzetet Mark Mather, a non-profit módon működő Népesség Nyilvántartási Hivatal (Population Reference Bu­reau) elnökhelyettese. A növekvő munkanélküliségre célozva hozzá­tette: „ez csak ajéghegy csúcsa”. A felmérés szerint tavaly - a ben­zinár emelkedésének hatására ­75,5 százalékkal csökkent az egye­dül munkába autózók száma. Az emberek ráfanyalodtak a közös au­tóhasználatra, illetve a tömegköz­lekedésre. A közlekedéssel eltöltött idő több évi csökkenés után az utol­jára 2000-ben mért napi átlag 25,5 percre szökött fel. A munkába járók közül 17,5 millió - minden nyolca­dik dolgozó - reggel hat előtt indul, hogy még felvehesse ismerőseit, il­letve eléije a buszt vagy a metrót. A házasságokra is rájár a rúd. Az elmúlt évtized legrosszabb ered­ménye született: közel minden harmadik 15 éven felüli amerikai állította, hogy sohasem volt házas. Ez a válaszadók 31,2 százalékát je­lenti. Korábban rendszerint 27 szá­zalék körüli értéket mértek. A sohasem házasodottak között szerepelt a húszas éveikben járó férfiak háromnegyede, s az azonos korú nők kétharmada. A szocioló­gusok azt mondják, manapság to­vább tart a fiataloknál az anyagi függetlenség megteremtése: nem házasodnak, mert munkát kell ta­lálniuk vagy tanulmányaikkal van­nak elfoglalva. A bevándorlók lélekszáma, amely 2007-ben döntött csúcsot, a tavalyihoz képest enyhe csökke­nést mutat, 38 millió alá került. Ez elsősorban a Mexikóból Arizonába, Floridába és Kaliforniába igyekvő szakképzetlen munkaerő kiszoru­lását jelzi. A legnagyobb elővárosi hálózat­tal rendelkező Miamiban, San Jó­séban, Kaliforniában és Los Ange­lesben a lakosság több mint egy- harmadát a bevándorlók alkotják, de egyes területeken - például Los Angelesben - szintén apadt a nem amerikaiak száma. Durván az államok felében lett kevesebb a bevándorlók száma 2007 és 2008 között. A népszámlá­lási adatok szerint minden ötödik Amerikában élő ember nem ango­lul beszél odahaza. A kormányzó szerint a torony nem a műemlékvédelem alatt álló részen épül, az UNESCO nem kifogásolhatja Szentpétervárt kizárhatják a Világörökségből MT1-ÖSSZEFOGIALÓ A szentpétervári önkormány­zat engedélyt adott a Gaz- promnak az úgynevezett Ohta központ felépítésére: annak 400 méter magas központi fel­hőkarcolója a műemléki belvá­ros szinte minden pontjáról lát­ható lesz, és nem kizárt, hogy emiatt a város jelentős része le­kerül az UNESCO Világörökség- listájáról. Valentyina Matvijenko szent­pétervári kormányzó szerint a toronyépület a műemlékvéde­lem alatt álló részen kívül épül, ezért az UNESCO nem emelhet kifogást ellene. Ezzel szemben az eredetileg 300 méteresre tervezett, „kuko­ricának” csúfolt tornyot olyan területen húznák fel, ahol a be­építési magasságot szigorúan 100 méterben korlátozták, de az engedély az eredeti tervhez képest még közel 100 méterrel, majdnem 400-ra toldotta meg magasságát. Az illetékes bizottság tizen­egy tagja szavazott a „kukorica” engedélyezése mellett, három ellene: az utóbbiak között volt a műemlékvédelmi bizottság képviselője is. Az indoklás szerint az enge­délyezésnél figyelembe vették, hogy a telek kicsi és alakja „kényelmetlen”, vagyis ha ki­sebb lenne az épület, nem fér­nének el rajta a szükséges ki­szolgáló intézmények, és nem lehetne betartani azt, hogy a Gazprom épületét százméteres biztonsági sávval kell elválasz­tani a legközelebbi folyóvizek­től és utaktól, s végső soron az adott ingatlanon nem lenne ki­fizetődő mást építeni. A tegnapi orosz lapok megál­lapították, hogy a felsorolt érvek igen meggyőzőek - a beruházók számára, akik azonban meg sem említették a történelmi város­részt. Elhangzott ugyan, hogy az Ermitázs előtti Palota-térről az üvegszömy nem látszik majd (mivel a teret épületek ölelik kö­rül), de a város szinte minden, turisták által látogatott pontjáról nagyon is jól látszik majd, a Szmolnijban működő önkor­mányzat hivatalnokai pedig úgyszólván mást sem láthatnak. A szentpétervári hivatalno­kok azzal indokolták a törvény­sértést, hogy az Ohta-központ nem afféle szokványos beruhá­zás, mert a befektetők munka­helyeket, útépítéseket, bevásár­lóközpontot és sportcsarnoko­kat ígértek a város lakóinak. A Moszkovszkij Komszomolec című lap emlékeztetett rá, hogy néhány éve a Bajkál-tó mellé tervezett gázvezetéket az építés utolsó szakaszában sikerült egyetlen szóra más nyomvonalra terelni: a szót Vlagyimir Putyin akkori államfő mondta ki. S ha az önkormányzat nem fogja fel, hogy az ígért beruházások nem érik meg, hogy miattuk elcsúfít­sák Szentpétervár évszázadok alatt kialakult látványát, akkor most is legfeljebb az államfő szava bírhatja őket jobb belátás­ra - vélte a lap. KOMMENTÁR Megjön végre az eszünk? MOLNÁR IVÁN A Smer élcsapata a nemzeti érzelmek felkorbácsolásával, a ma­gyarellenes hangulatkeltéssel és a mézesmázos szociális ígéretek­kel sem volt képes elterelni a választók figyelmét a kormány bot­rányairól, az adófizetők pénzének elherdálásáról, a gazdasági vál­sággal szembeni tehetetlenségéről. A legnagyobb kormánypárt népszerűsége a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az év elejétől több mint tíz százalékkal esett vissza. Ez persze nem azt je­lenti, hogy egyre több szlovák választó táplál pozitív érzéseket a magyarokkal szemben, csak annyit, hogy egyre többen jönnek rá: a hungarofóbiával nem lehet jóllakni. Az Eurobarometer e héten közzétett felmérése alapján a lakosság döntő többsége katasztro­fálisnak ítéli meg a szlovák gazdaság helyzetét, leginkább az állása elvesztésétől és családja anyagi helyzetének radikális romlásáról retteg. Nem alaptalanul. A gazdasági elemzők szerint az előttünk álló hónapokban további 40 ezer ember kerülhet utcára, tovább növelve a munkanélküliek már ma is mintegy 320 ezres táborát. Mit tesz közben a kormány? A pénzügyminiszter számmágiával múlatja az idejét. Nemrég még azt állította, hogy idén 6,2 százalé­kos gazdasági visszaesés vár az országra, ma pedig már azt vallja, hogy „csak” 5,7 százalékos. Robert Fico kormányfő szerint ez rendkívül jó hír az országnak, aminek mindannyiunknak örülnünk kellene, elismerve a kormány fantasztikus gazdaságpolitikáját. Hogy a pénzügy korábban csak azért terjesztette a 6,2 százalékos visszaesésről szóló rémhírt, hogy most legalább egy jó hírről szá­molhassanak be? Hogy a kormány elpuskázott gazdaságpolitikája és a mérhetelen pénzszórás miatt a legfrissebb elemzések szerint másodpercenként 147,3 euróval nő az ország adóssága? Hogy Ján Poéiatek pénzügyminiszternek még halvány fogalma sincs arról, müyen lesz a jövő évi állami költségvetés? Csak pár kérdés ások közül, amit egyre többen tesznek fel, rájőve, hogy amit a jelenlegi, magát a szlovák nemzeti érdekek legfőbb védelmezőjének valló kormány tesz, az kimeríti a gazdasági hazaárulás fogalmát. Az ellenzéki pártoknak épp ezért soha nem volt akkora esélyük, mint most, hogy felülkerekedjenek a szlovák közéletet balkanizáló Smer, SNS és HZDS hármasfogatán, megnyerve a jövő évi válasz­tásokat, visszaterelve Szlovákiát oda, ahová tartozik, Európába. Ficót azonban csak az összes mérvadó ellenzéki párt összefogásá­val lehetne úgy-ahogy legyőzni, és ez az a pont, ahol a legtöbb, reá­lisan gondolkodó választó reményei elszállnak. Ha az SDKÚ a Hi­dat a Smer ötödik hadoszlopának nevezi, ha a KDH fanyalog az MKP hallatán, ha az MKP dührohamot kap a Híd említésére, máris egy lépéssel közelebb vagyunk ahhoz, hogy Fico további négy évig mérgezze a közéletet. Ráadásul egyelőre egyetlen ellenzéki párttal kapcsolatban sem lehetünk biztosak abban, hogy a jövőben - a zsí­ros állami funkciók reményében - nem paktál le a Smerrel. Szlo­vákia jövője így most az ellenzéki pártok kezében van. Összefog­hatnak, és józan ellenzéki politizálással visszavezethetik az orszá­got a helyes útra, lepaktálhatnak azonban Ficóval is, elárulva a vá­lasztóikat, és végleg megfosztva bennünket a reménytől, hogy Szlovákia egyszer újra teljesen normális ország lesz. TALLÓZÓ HANDELSBLATT A magyar belpolitikai helyzet­tel foglalkozott a Handelsblatt, a német üzleti és politikai napilap. Stefan Menzel a címben kiemel­te, hogy a jobboldali pártok a vá­lasztásokon győzelem előtt áll­nak, majd megállapította, hogy a gazdaság nehéz helyzete a jövő­beni kormány számára csekély mozgásteret biztosít. Menzel ismertette a Szonda Ipsos közvé­lemény-kutató intézet legutóbbi felmérését: ha Magyarországon most vasárnap választanának, a Fidesz a szavazatok 60%-ához jutna, az MSZP a voksok mind­össze 23%-ára számíthatna. Megállapította: manapság rit­kán sikerül egy pártnak, hogy egy parlamenti választáson a szavazatok 60%-át szerezhesse meg. Orbán Viktor már ma teljes lelki nyugalommal állíthatja össze kormánylistáját. A szocia­listákkal való elégededenség olyan mély gyökeret eresztett, hogy a közvélemény-kutatási adatokban a választások idő­pontjáig nem sok változás lesz. Az ország olyan „hatalmas jobb- ratolódás” előtt áll, melyhez ha­sonlóra Európában régóta nem került sor - vélekedett a Han­delsblatt. A Fidesztól jobbra ott van még az új párt, a Jobbik, amely szélsőséges és nacionalis­ta szólamaival a parlamentbe va­ló bejutással számolhat. Bukás előtt állnak a liberális polgári pártok, amelyek jövő tavasszal valószínűleg nem érik el a parla­menti bejutáshoz szükséges 5%-os küszöböt. A tudósító sze­rint a lakosság rendkívüli elége- deüensége az ország súlyos gaz­dasági helyzetével függ össze. A lap utalt arra, hogy tavaly ősszel csak a Nemzetközi Valutaalap és az EU 20 milliárd eurós segély- csomagja mentette meg az or­szágot az összeomlástól. „És a legtöbb állampolgár saját bőrén érzi, hogy a gazdaság ebben az évben mintegy 6%-kal zsugoro­dik” - tette hozzá. Menzel emlé­keztetett, hogy a Bajnai-kor- mány drasztikus takarékossági programmal igyekszik úrrá lenni a válságon. Bajnai közel áll a szo­cialistákhoz, szakértői kormá­nyát a parlamentben az MSZP és a liberálisok támogatják. Ennek magyarázata az, hogy ő az „utol­só dzsóker” mindkét pártnak. Ezért legalább még jövő tavaszig befolyásuk van a kormány politi­kájára, a választások után azon­ban fenyegeti őket, hogy „politi­kailag jelentéktelenné válnak” - írta a Handelsblatt, (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents