Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)

2009-09-24 / 220. szám, csütörtök

www.ujszo.com UJSZO 2009. SZEPTEMBER 24. Külföld 9 Bokova kinevezését október 15-én még a közgyűlésnek is jóvá kell hagynia, ahol mind a 193 tagország szavazni fog UNESCO: vesztett az antiszemitizmus Párizs/Kairó. Hatalmas fiaskó­tól menekült meg az ENSZ egyik fontos szervezete az­zal, hogy nem a legesélye­sebbnek tartott, zsidógyűlö­lő egyiptomi jelöltet válasz­tották meg vezetőjének, ha­nem - váratlanul - a bolgár jelölt győzött. ÖSSZEFOGLAL Irina Bokovát, Bulgária párizsi nagykövetét választották meg kedden este az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szerve­zete (UNESCO) főigazgatójának. Ez már az 5. szavazási forduló volt, a háttérben heves lobbicsaták foly­tak. A posztról tíz év után távozó ja­pán Macuura Koicsiro utódát titkos szavazással választotta meg a 193 tagországból álló szervezet 58 tagú végrehajtó tanácsa. Bokova az anti­Bokova megválasztása két szempontból is újdonságot jelent: először ke­rül nő, illetve kelet-európai az UNESCO élére (TAS R/A P-fe Ivéte I) szemita kijelentései miatt vitatott egyiptomi kulturális minisztert, Faruk Hosznit győzte le. Bokova kinevezését október 15-én még az UNESCO közgyűlésének is jóvá kell hagynia, ahol mind a 193 tagország szavazni fog. Ez korábban minden esetben csak formális aktus volt. A 71 éves Hosznit azért is bírál­ták, mert 2008 májusában a kairói parlamentben kijelentette: ha egyetlen héber nyelvű könyvet is talál egyiptomi könyvtárakban, azt elégeti. Izrael-ellenes kijelen­tései miatt zsidó szervezetek Hoszni pályázatának törlésére szó­lítottak fel. Azt is a 22 éve kulturá­lis miniszterként tevékenykedő festőművész szemére vetették, hogy semmit nem tett az Egyip­tomban bebörtönzött értelmiségi­ekért, és szigorú cenzúrát működ­tetett. Hoszni utóbb sajnálatát fe­jezte ki amiatt, hogy az izraeli könyvekről elhangzott mondatát „kiragadták a kontextusából”. Az­zal is érvelt, hogy kulturális mi­niszterként ő indította el az egyip­tomi zsinagógák felújítási prog­ramját. Hoszni veresége miatt az egyip­tomi sajtó mellett tegnap értelmisé­giek is kirohanást intéztek a zsidó lobbi és a civilizációk ütközése ellen. Az al-Ahram kormánylap „a francia- országi zsidó értelmiségiek méltat­lan támadásainak”, valamint „az amerikai UNESCO-nagykövet, az európai és amerikai cionista média” aknamunkájának tulajdonította a kudarcot. Az 57 éves új főigazgató Moszk­vában végzett karrierdiplomata, ko­rábban hazája ENSZ-képviseletén is dolgozott, az ellenzéki Bolgár Szo­cialista Párt egyik legnépszerűbb po­litikusaként 2005 óta Bulgária pári­zsi nagykövetségét és UNESCO kép­viseletét vezeti. Moszkva után az USA-ban folytatta tanulmányait, majd külügyminiszter-helyettes­ként hazája uniós csatlakozásának egyik legfőbb előkészítője volt 1995 és 1997 között. A külügyminiszteri posztot 1996 novembere és 1997 februárja között töltötte be. Négy idegen nyelven beszél, két gyermek anyja. (MTI, ú) Obama az ENSZ-ben is új korszakot sürgetett Amerikai mea culpázás ÖSSZEFOGLALÓ New York. Az világszervezet megerősítését szorgalmazó felhí­vással nyitotta meg tegnap Ban Ki Mun főtitkár az ENSZ-közgyűlés 64. ülésszakának általános vitá­ját. Arra szólította fel az államo­kat, hogy erejüket egyesítve adja­nak választ az éghajlati változá­sokkal, a nukleáris fegyverek ter­jedésével és a szegénységgel kap­csolatos gondokra. Az általános vitában a nyitóna­pon a 192 tagállam közül több mint 120 állam- vagy kormányfői szinten vett részt. A maratoni, többnapos vitában elsőként az ál­lamfők, majd a miniszterelnökök, végül a miniszterek mondhatnak beszédet, legfeljebb 15 perceset. Az ENSZ-főtitkár után hagyomá­nyosan Brazília, majd az USA el­nöke szólalt fel. Előbbi azért, mert az ENSZ megalapítása után a Közgyűlés első ülésszakának álta­lános vitáját Brazília nyitotta meg, az USA-t pedig a vendéglátó országként illeti meg a következő felszólalásjoga. Barack Obama elnök a kölcsö­nös érdekeken és kölcsönös tiszte­leten alapuló sokoldalú együtt­működés új korszakának megte­remtését szorgalmazta felszólalá­sában. Elmondta, hogy megérti az elmúlt években a világban tapasz­talt „szinte reflexszerű Amerika­ellenes” hangulatot, de ez szerin­te nem szolgálhat zsinórmértékül az Egyesült Államok és a világ vi­szonyában. Egyben elismerte azt is, hogy van alapja az utóbbi évek amerikai politikájával szembeni elégedetlenségnek, de hangsú­lyozta: a világ vezetői nem en­gedhetik meg maguknak, hogy az ellentétek legyenek közöttük a meghatározóak. Hosszas egyeztetések folytak tegnap arról, miként viselkedje­nek az EU-tagállamok Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök felszó­lalása alatt. Végül Bródi Gábor magyar ENSZ-nagykövet elmond­ta, közös álláspont született: az EU-országok küldöttségei elhagy­ják az üléstermet, ha Ahmadine­zsád bizonyos kulcsszavakat em­lít. Vagyis ha „bármely állam megsemmisítésére, Izrael állam létének a megkérdőjelezésére vagy a holokauszt tagadására vo­natkozó durva kirohanást tesz”. Izrael és az USA már előre úgy döntött, hogy képviselőik nem lesznek a teremben Ahmadine­zsád beszéde alatt. Az iráni elnök a múlt héten ismét nagy felhábo­rodást keltett azzal, hogy megint tagadta a holokausztot. Ahmadinezsád tegnapi felszó­lalását helyi idő szerint késő dél­utánra - vagyis az időeltolódás miatt lapzárta utánra - harangoz­ták be. (MTI, ú) Izrael győztesnek érzi magát - az amerikai elnök nem beszélt befagyasztásról Kudarcra ítélt Obama rendezési terve ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/New York. Izrael győzelmének nevezte tegnap Avig- dor Liberman izraeli külügyminisz­ter azt, hogy kedden New Yorkban háromoldalú találkozót tartottak az amerikai elnök, az izraeli kormány­fő és a palesztin elnök részvételével. Ezzel arra utalt, a találkozó létrejött, pedig Izrael elutasította azt a köve­telést, hogy fagyassza be a ciszjor- dániai zsidó telepek bővítését. Az iz­raeli kormány megtartotta a válasz­tóknak tett ígéretét, és bebizonyítot­ta, hogy „nem kell feltétlenül meg­adni magunkat vagy meghátrál­nunk” - fogalmazott Liberman az izraeliközszolgálatirádióban. Nagy meglepetésre Barack Oba­ma amerikai elnök a hármas csúcson nem ismételte meg a telepbővítés befagyasztására vonatkozó követe­lést. A palesztinok nagyon fájlalják, hogy ez nem történt meg, álláspont­juk szerint nem folytatódhatnak a béketárgyalások, amíg Izrael nem állítja le az építkezéseket a ciszjor- dániai zsidó telepeken. Benjámin Netanjahu elégedett, mert felülkerekedett az a vélemé­nye, hogy előfeltételek nélkül kezd­jék újra a párbeszédet - közölte Nir Hefec szóvivő. Hozzátette: azt is si­kerként könyveli el, hogy a megbe­szélésen az amerikai elnök nem a te­lepbővítések „befagyasztásáról” be­szélt, hanem csak a „korlátozá­sukról”. Márpedig befagyasztani vagy korlátozni, nem ugyanaz” - mondta Netanjahu a Jediót Ahro- nótnakadottinteijújában. Tegnap hajnali hírügynökségi be­számolók szerint Obama a találko­zón arra kérte az izraeli és a palesztin felet, hogy tegyenek nagyobb erőfe­szítéseket a béketárgyalások gyors újrafelvétele érdekében. Azt mond­ta, a palesztinoknak többet kell ten­niük a biztonságot illetően, az izrae­lieknek pedig további lépéseket kell tenniük az emberek és áruk szabad áramlásának biztosítása, valamint a zsidó telepeken folyó építkezések fékezése érdekében. George Mit­chell, Obama közel-keleti külön- megbízottja a csúcs után azt mond­ta, az izraeliek és palesztinok egyet­értenek a béketárgyalások mielőbbi újrakezdésének szükségességében, „de továbbra is fennállnak a nézetel­térések abban, hogy hogyan járja­nak el”. Mitchell a jövő héten ismét találkozik az izraeli és a palesztin fő­tárgyalókkal. Mahmúd Abbász palesztin elnök kijelentette, Izraelnek, ha ismét tár­gyalni akar a palesztinokkal, tiszte­letben kell tartania azokat a kötele­zettségeket, amelyeket az előző, Ehud Óimért vezette kormány vál­lalt 2008-ban a határokat és Jeru­zsálemet illetően. (MTI,ú) Obama felügyeli Netanjahu (balra) és Abbász kézfogását (Reuters-felvétel) Szlovákia korábban visszalépett a pertől - Brüsszel csalódott az uniós bírósági ítélet miatt - precedens értékű döntés Pert nyert két kelet-európai ország az EB-vel szemben ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Mélységes csalódott­ságát fejezte ki az Európai Bizott­ság amiatt, hogy az EU Elsőfokú Bírósága tegnapi ítéletében meg­semmisítette azon határozatait, amelyekben a Lengyelország és Észtország szén-dioxid-kibocsátá- si elosztási terveiben szereplő összmennyiség csökkentését írta elő. Sztavrosz Dimasz környezet­védelmi biztos szóvivője elmond­ta: még tanulmányozzák az ítéle­tet, s elképzelhető, hogy az EB fel­lebbezést nyújt be a döntés ellen. Az uniós bíróság Luxembourg­ban kimondott határozata szerint a brüsszeli bizottság túllépte a rá­ruházott hatásköröket azzal, hogy a terv vizsgálata címén meghatá­rozta a kiosztható nemzeti kibo­csátási egységek felső határát. A szóvivő bejelentette: az EB min­dent megtesz annak érdekében, hogy minimálisra csökkentse a következményeit annak a jogi bi­zonytalanságnak, amelyet az íté­let teremtett. Precedens értékű döntésről van szó, mert a bíróság a közeljövőben még további hat tagállam hasonló tárgyú beadványáról is ítélkezni fog. A mostani ügyben érintett Len­gyelország és Észtország mellett korábban Magyarország, Bulgária, Csehország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia is pert indí­tott a kizárólag uniós ügyekben ítélkező bíróság előtt. Szlovákia ké­sőbb visszavonta keresetét, mert Brüsszel felfelé módosított saját korábbi határozatán. Az üvegházhatású gázok kibo­csátásának költséghatékony és gazdaságilag eredményes csök­kentésének ösztönzése érdekében kidolgozott uniós irányelv előírja, hogy valamennyi ötéves időszakra vonatkozóan minden tagállam nemzeti kiosztási tervet dolgoz ki. Ebben meghatározza, hogy az adott időszakra összesen hány egységet és miként kíván kioszta­ni. A tervet közzé kell tenni, és azt közölni kell a bizottsággal, vala­mint a többi tagállammal. Ha a terv nem áll összhangban az irány­elvben meghatározott követelmé­nyekkel, a bizottság elutasíthatja a tervet vagy annak egy részét, és a tagállam csak akkor dönthet az adott időszakra kiosztandó kibo­csátási egységek összmennyiségé- ről, ha a bizottság elfogadta a java­solt módosításokat. Lengyelország és Észtország 2006-ban jelentette be a 2008- 2012 közötti időszakra vonatkozó tervét a bizottságnak. A követke­ző évben azonban az uniós kor­mány úgy határozott, hogy a ki­bocsátási egységek éves össz- mennyiségének e két tagállam ál­tal javasolt értékét 26,7 százalék­kal, illetve 47,8 százalékkal csök­kenti. Ez ellen nyújtottak ők be keresetet. ítéletében a bíróság most megállapította, hogy kizáró­lag a tagállam rendelkezik hatás­körrel annak végleges eldöntésé­re, hogy mekkora lesz a kibocsá­tási egységek teljes mennyisége, és hogyan osztja el az egységeket a gazdasági szereplők között. A brüsszeli bizottság csupán ellen­őrzési hatáskörrel bír, de még ez is erősen korlátozott. A tegnapi ítélet azt is leszögezte: a brüsszeli bizottság nem dönthet úgy, hogy eltér a nemzeti tervek­ben foglalt adatoktól, és azokat a saját értékelési módszerének al­kalmazásával szerzett adatokkal helyettesíti. (MTI, ú) RÖVIDEN Köhler már holnap aláírja Berlin. Aláírta Horst Köhler német államfő az EU reform­szerződésének ratifikációjá­hoz szükséges kiegészítő tör­vényeket. Ezzel elhárult az akadály a Lisszaboni Szerző­dés németországi ratifikáció­jának áljából. A kiegészítő jog­szabályokat ma teszik közzé a hivatalos közlönyben, és Köh­ler holnap már alá is írja a Lisszaboni Szerződés ratifiká­ciós okmányát. (MTI) Mindenről tudott a Vatikán Stockholm. Vatikáni tiszt­ségviselők tudtak Richard Wil­liamson tradicionalista püspök holokauszttagadó nézeteiről, amikor a pápa az év elején fel­oldotta a püspököt a kiközösí­tés alól. Ezt állítja az SVT svéd tévécsatorna, amelynek teg­napi műsora újabb tápot adhat a Williamsonnal kapcsolatos vitáknak. Zsidókat és katoliku­sokat egyaránt felháborította az, hogy a pápa januárban fel­oldott a kiközösítés alól négy tradicionalista püspököt, köz­tük Wilhamsont. A Vatikán állí­tása szerint a pápa nem tudott Williamson holokauszttagadó nyilatkozatáról. (MTI) Obama vesztéről az al-Kaida Kairó. Az al-Kaida nyilvá­nosságra hozott egy új, közel kétórás videofelvételt, amely­ben azt jövendöli, hogy a musz­lint világ Barack Obama ameri­kai elnök vesztét fogja okozni. E felvételen, akárcsak a koráb­biakon, az al-Kaida ismét meg­próbálja egybemosni Barack Obamát elődjével, George Bushsal, aki Irak és Afganisz­tán lerohanásával kiváltotta a muzulmánok ellenszenvét. Elemzők szerint az al-Kaidát riasztja Obama népszerűsége a Közel-Keleten, kiváltképpen azután, hogy júniusban az amerikai elnök Kairóban el­mondta az iszlám világhoz szó­ló korszakalkotó beszédét. A felvétel egyúttal megerősítette a választások előtt álló Német­országnak címzett korábbi fe­nyegetést is. (MTI) Nukleáris leszerelés London. Nagy-Britannia kész csökkenteni atom-ten­geralattjáróinak számát, ha globális lépések történnek a nukleáris leszerelés érdeké­ben. Ezt tegnap közölte a brit miniszterelnöki hivatal. A lé­pést hivatalosan Gordon Brown brit miniszterelnök je­lenti be ma New Yorkban, az ENSZ BT különleges, a nuíde- áris leszerelésnek szentelt ülésén, amelyet Barack Oba­ma amerikai elnök fog vezet­ni. London a tervezett négy helyett csak három új atom­tengeralattjárót építtet meg a jelenlegi, Vanguard típusú atom-tengeralattjáróinak le­cserélésére. Atomhatalmi stá­tusát Nagy-Britannia nem kí­vánja feladni. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents