Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)

2009-09-23 / 219. szám, szerda

22 Pénzvilág ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 23. www.ujszo.com Mire adnak pénzt a lakás-takarékpénztárak? Felújítható a lakhelyünk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Napjainkban Szlovákia három lakás-takarékpénztára (PSS, Wüs- tenrot, ČSOB) alaposan kiveszi a részét a hazai lakáspiac finanszíro­zásából. Az ágazatba irányuló pénzmennyiség 25 százalékát a la­kás-takarékpénztárak biztosítják, ez az arány a lakás-takarékpénztá­rak „őshazájában”, Németország­ban 14 százalék, Ausztriában pedig 30 százalék. Korábban nálunk még nagyobb volt a súlya ennek a meg­takarítási formának, azonban a jel- záloghitelek 10 évvel ezelőtti betö­rése némileg megváltoztatta a ké­pet. Fontos tudatosítani, hogy az amerikai piacról a világba szétsu­gárzó pénzügyi válság nem gyűrű­zött be a lakás-takarékpénztárak vi­lágába. „A lakáspolitikában ugyan­is érvényes egy régi, jó szabály, mégpedig a következő: a lakástá­mogatás finanszírozása mindig re­gionális jellegű, azaz az adott or­szág csak egy bizonyos, az államha­tárok által megszabott területen va­lósítja meg azt” - magyarázta a helyzetet az Első Lakás-takarék­pénztár (PSS) egyik csúcsvezetője. „A törvényből adódóan mi nem is vásárolhattunk a mára elértéktele­nedett amerikai értékpapírokból. A törvény értelmében a befektetésre váró pénzünket csupán biztonsá­gos állampapírokba, vagy határ­idős bankszámlákra helyezhetjük. Rendszerünk zárt egészet alkot, va­gyis kizárólag az ügyfeleink megta­karítását használhatjuk fel lakásfi­nanszírozásra, ezért a pénzügyi válság minket nem érint.” Mit fi­nanszíroz a lakás-takarékpénztár? Lássuk a tételeket, a teljesség igé­nye nélkül: ingatlanvásárlás, ka­zánház, fűtésrendszer, építési mun­kálatok, bádogosmunkák, az építés előkészítése, üvegezés, lakás-átala­kítás, csatornázás, víz- és gázveze­tékek, tetőfedés, beépített bútor, konyhai felszerelés, hőszigetelés, ablakcsere, csatornázás, lépcső, ke­rítés építése, (só) Az állami prémium alakulása Év Minimális betét Állami prémium 1999 18 000 6000 2001 18 000 4500 2002 16 000 4000 2003 15 000 3000 2004 16 700 2500 2005 17 300 2500 2006 20 000 2000 2007 21 000 2000 2008 16 000 2000 2009 531,05 euró (15 988 Sk) 66,39 euró (2000 Sk) 2010 531,05 euró 66,39 euró A minimális összeg azt jelenti, hogy évente ennyit kell megtakarítani a három hazai lakás-takarékpénztár valamelyikében, hogy megkapjuk az állami prémi­um maximális összegét. Az adatok koronában értendők, a 2009-től kezdődően pedig euróbán. Érdemes figyelnünk a jelzáloghitelek futamidejére Nézzük meg a kamatterheket ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bár napjainkban valóban alacso­nyak a jelzáloghitelek kamatai, azonban még így is tetemes kama­tokat fizetünk, hiszen a kölcsön fu­tamideje legalább 10 év. Induljunk ki egy elfogadható, évi 5,4 százalé­kos jelzálogkamatból. Ha valaki felvesz mondjuk, valamivel több mint 1 millió koronát (a kerekítés kedvéért 34 ezer eurót), ami az ilyen hitelfajta esetében egyáltalán nem számít komoly összegnek, és a pénzt 30 éven át havi 190,9 eurós (5751 korona) ütemben törleszti, akkor végeredményben a 34 ezer euró kétszeresét fizeti vissza. Konkrétan 68 731 eurót, ami a hi­tel 102 százalékának felel meg - abban az esetben, ha mindvégig marad az 5,4 százalékos kamat. Ráadásul kötélidegzet is kell hoz­zá, mivel maradva az ügyfelünk 34 ezer eurós hitel törlesztése Futamidő Havi törlesztőrészlet 5 év 647,87 euró 10 év 367,31 euró 15 év 276,01 euró 20 év 231,97 euró 25 év 206,76 euró 30 év 190,92 euró (Forrás: Pravda) történeténél és a 34 eurós kölcsön­nél, kiderül: 5 év elteltével még mindig 31 394 euróval tartozik, pedig ez idő alatt már 11455 eurót törlesztett. Ez miként lehetséges? Úgy, hogy a hitel szerkezete foko­zatosan változik, az első években gyakorlatilag csak a kamatterheket álljuk. Példáid maradva a havi 190,9 eurós törlesztőrészletnél, az első hónapokban ebből 153 euró esik a kamatra és csupán 37,90 euró a tényleges kölcsön lefaragá­sára. Mindössze a törlesztés 18. évétől kezdődően haladja meg a kölcsön lefaragására szánt összeg a kamattörlesztést. E hosszú elméle­ti felvezető után lássuk, mekkora a havi törlesztőrészlet nagysága egy 34 ezer eurós, 5,4 százalékos ka­mat mellett felvett jelzáloghitelnél. Távolról sem mindegy, hány évig törlesztjük a kölcsönt. Ha a képze­letbeli kliensünk rájön arra, hogy akár 20 év alatt is képes törleszteni a 34 ezer eurós jelzáloghiteit, akkor érdemes belehúznia, mivel így ös­szesen 5237,8 euróval (157,8 ezer korona) kevesebbet fizet a bank­nak. Nem árt tudatosítani, hogy a pénzintézetek már olyan produktu­mokat is kínálnak, amelyek lehető­vé teszik az előzetesen megállapí­tott futamidőnél korábbi hiteltör­lesztést. Ezt a megoldást azoknak ajánljuk, akik tudják, hogy néhány éven belül például örökséghez jut­nak, aminek révén felgyorsítható a törlesztés folyamata, (shz, P) Míg az egyszobás lakások ára az elmúlt időszakban az ötödével esett vissza, addig a bérleti díjak nőttek Lakást venni jobb, mint bérelni A piacon kevés a kiadható egyszobás lakás (SITA felvétel) Saját lakást venni Szlovákia több régiójában manapság már jobban megéri, mint fi­zetni a méregdrága bérleti díjakat. Mindez elsősorban a kisebb, egyszobás laká­sokra érvényes, amelyek az ötödével olcsóbbak, mint ta­valy, ugyanakkor, ha bérelni szeretnénk őket, ezt idén drágábban tehetjük meg. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt hónapokban a lakás­árak meredek lejtőre kerültek, té­vedünk azonban, ha azt gondol­juk, hogy ezt a trendet a bérleti dí­jak is követték. Pozsonyban példá­ul még soha nem kértek olyan nagy összeget az egyszobás laká­sok bérléséért, mint most szep­temberben. Míg az egyszobás la­kások ára az elmúlt időszakban az ötödével esett vissza, addig a bér­leti díjak az elmúlt évhez képest még nőttek is. Mindezt figyelem­be véve, manapság jobban megéri jelzáloghitelből megvenni a la­kást, és fizetni a törlesztőrészlete­ket, mint bérbe venni. A hitelek havi törlesztőrészletei ugyanis nem egy esetben alacsonyabbak, mint a bérleti díjak. Az Ingatlan- ügynökségek Nemzeti Szövetsé­gének elemzése szerint ez elsősor­ban az egyszobás lakásokra érvé­nyes, hiszen a bérleti díjak a na­gyobb lakásoknál csökkentek. Hol éri meg inkább megvenni az egyszobás lakást, műit bérbe venni? Az elemzők szerint Po­zsony városrészeinek a többsége, Kassa II. számú városkerülete, Besztercebánya és Eperjes azok a régiók, ahol az elmúlt egy évben drágult a bérleti díj. A legrosszabb a helyzet Pozsony Ružinov város­részében. Itt az egyszobás lakások havi bérleti díja megközelítette a 450 eurót. Ugyanakkor, ha 30 éves futamidejű jelzáloghiteit ve­szünk fel, a havi törlesztőrészletek alacsonyabbak lesznek. Ha két, átlagos keresetű fiatal ilyen fu­tamidőre 72 ezer eurós kölcsönt vesz fel, az Általános Hitelbanknál (VÚB) például a havi törlesztés alig 370 euró körül mozog. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, hiszen a gazdasági vál­ság miatt a pénzintézetek a koráb­biaknál sokkal jobban odafigyel­nek arra, hogy kinek is adnak köl­csönt, jelentős mértékben szigo­rítva a feltételeken. Épp a nehe­zebb hitelhez jutás volt az egyik oka annak, hogy az elmúlt hóna­pokban nőtt az igény a lakások bérlése iránt, ami természetesen az árakat is felhajtotta. Martin Lazík, az Ingatlanügynökségek Nemzeti Szövetségének főtitkára szerint a válság miatt sok olyan bérlő maradt a bérlakásban, akik korábban egyébként már a lakás- vásárláson gondolkodtak. A bér­lés ugyan szintén nagy anyagi ter­heket ró a háztartásokra, ám ezt könnyebb felmondani, mint a már felvett hitel törlesztését. Más a helyzet a nagyobb laká­sok esetében. Ezeknél nem csu­pán a vételár csökkent, hanem a bérleti díjak is. A múlt évhez ké­pest így nem egy esetben akár 100 euróval is kevesebbet fizethetünk értük havonta. Az ingatlanügynö­kök úgy magyarázzák, hogy ezek iránt nem olyan nagy a kereslet, mint az egyszobás lakások iránt. A fővárosban ugyanis az utóbbiak jelentik a legolcsóbb megoldást a fiataloknak a lakhatásra, így a kis területű lakásokért még műidig nagy harc folyik. A kisebb laká­sokból ráadásul egyébként sincs elég a lakáspiacon. A fővárosban csak az segíthetne, ha befejeznék a lakóparkok építését, amelyeket még a gazdasági válság kirobba­nása előtt kezdtek el építeni, és a válság miatt későbbre halasztot­ták az átadásukat. Ha a lakópar­kokat utóbbiakat átadják, az elkö­vetkező időszakban az ingatlanpi­aci elemzők szerint a bérleti díjak is csökkennek. Egyesek akár 20 százalékos esést sem tartanak ki­zártnak. (hn, t, mi) Szeptembertől nem adnak ki biztonsági plombával ellátott tulajdonleveleket, így olcsóbb a szolgáltatás Hosszabb az ügyintézés a kataszteri hivatalban ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha ingatlant vásárolunk, és er­re a banktól kérünk kölcsönt, e hónaptól a kataszteri hivatalban történt változások miatt, újabb problémákkal kell szembenéz­nünk. A hivatal ugyanis már nem ad ki biztonsági plombával ellá­tott tulajdonleveleket, miközben több bank csak az ilyen tulajdon­levelek benyújtását követően volt hajlandó folyósítani a jelzá­loghiteit. A módosítás miatt nagyjából egy héttel késik a hi­telmerítés beindítása, egyes ban­kok ugyanis csak akkor utalják át a pénzt, ha az ingatlan zálogjo­gát az interneten keresztül ellen­őrzik. Alena Walterová, az Álta­lános Hitelbank szóvivője szerint az ügyintézés gyorsasága attól függ, hogy a hivatal milyen gyakran aktualizálja majd az adatokat az internetes honlap­ján. A kataszteri hivatal szerint erre hetente csak egyszer kerül sor. A módosításoknak azonban megvan a pozitív oldala is. A jel- záloghitelre ugyan hosszabban kell majd várnunk, megtakarí­tunk azonban 8 eurót, amit ed­dig a plombával ellátott tulaj­donlevélért kellett fizetnünk. Ha nem vagyunk megelégedve a gyorsasággal, akkor igényelhet­jük a gyorsított ügyintézést, ami természetesen nincs ingyen. A gyorsított, 15 napos ügyintézés 265,50 euróba kerül. A szeptem­beri módosításoknak köszönhe­tően a hivatallal már elektroni­kus formában is kommunikálha­tunk, ehhez azonban szüksé­günk lesz az elektronikus alá­írásra. Nem adnak ki ugyanakkor már informatív jellegű tulajdon­levelet, amiért eddig 3 eurót fi­zettünk. Jelenleg már csak jogi ügyintézésben is felhasználható tulajdonlevelet adnak ki, amiért a hivatal 8 eurót kér. (p, mi) A standard ügyfelek 4,40-8,50%-ós éves kamatot fizetnek, a fiatalok 3 százalékponttal alacsonyabbat Napjainkban kedvező kamatozású a jelzáloghitel ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az ingatlanárak az elmúlt hó­napokban jelentős mértékben zu­hantak, a gazdasági válság ellené­re így egyre többen gondolkodnak a lakásvételen. A probléma csupán az, hogy a bankok viszont épp a válság miatt, rendkívül szűkén mé­rik a hiteleket, és kétszer is meg­gondolják, hogy kinek kölcsönöz­nek. A hazai pénzintézetek által fo­lyósított jelzáloghitelek öszszege az elmúlt időszakban emiatt drasz­tikusan csökkent. A jegybank ada­tai szerint idén júliusban 724 üyen hitelszerződést írtak alá az ügyfe­leikkel, ami csaknem az ötödével kevesebb az előző hónaphoz, és több mint a felével a múlt év azo­nos időszakához képest. Jelentős mértékben zuhant a folyósított ös­szeg is. Míg tavaly júliusban 75,68 millió eurónyi jelzáloghiteit nyúj­tottak, az idei év hetedik hónapjára ez 35,51 millió euróra esett vissza. Nem mindenkit érintett azonban a válság azonos mértékben. Példa­ként a fiataloknak nyújtott jelzá­loghitelek említhetők, amelyek az állami támogatásnak köszönhető­en egyre keresettebbek. Az állam tavalyelőtt vezette be újra a jelzáloghitelek támogatását. A fiataloknak így az egyébként is alacsony hitelkamatokat még lej­jebb vitték. Míg a standard ügyfe­lek manapság 4,40-8,50 százalé­kos éves kamatot fizetnek, a fiata­loknak ez 3 százalékponttal alacso­nyabb. A kedvezményes hitelt ter­mészetesen nem mindenki igé­nyelheti. A legfontosabb az életkor, vagyis a kérvényező nem lehet 35 évnél idősebb. Bevételei emellett nem haladhatják meg a havi nomi­nális ádagbér 1,3-szorosát. Jelen­leg ezt a feltételt azok teljesítik, akiknek a havi bruttó bérük nem magasabb 923,59 eurónál (27 824 Sk). Ez azonban csak azokra érvé­nyes, akik most szeptember 30-ig igénylik a hitelt. Ha októberben nyújtjuk be a kérvényünket, akkor már az idei harmadik negyedév­ben mért átlagbér alapján bírálnak el minket. Ha a kölcsönt házastár­sak igénylik, az említett feltétele­ket mindkettejüknek teljesíteniük kell, miközben a gyerekeik számát nem veszik figyelembe. Ha kedvezményes hitelt szeret­nénk felvenni, akkor azt is figye­lembe kell vennünk, hogy nem igényelhetünk akkora összeget, amekkorát csak szeretnénk. A jel- záloghitel felső határa ez esetben 49 790,88 euró (1,5 millió Sk). Ugyanakkor a kért összeg nem ha­ladhatja meg az ingatlanért fize­tett összeg 70 százalékát. A fu­tamidő legfeljebb 30 év, miközben az állam a támogatást csak az első öt évben nyújtja. Természetesen minél hosszabb a futamidő, annál kisebb a havi törlesztőrészlet, vég­eredményben azonban jóval töb­bet leszünk kénytelenek visszafi­zetni, mint ha rövidebb futamidő mellett döntünk. A bankok jelen­leg lehetővé teszik, hogy a hitelka­matokat 1, 5 vagy akár 10 évre is lekössük, ekkor azonban eleve magasabb kamatokat szabnak, műit ha lekötés nélküli kamatok mellett döntünk. Érdemes odafi­gyelnünk azonban arra is, hogy néhány pénzintézet az állami tá­mogatás nélküli részletfizetést kö­veteli meg az ügyfeleitől, és csak később téríti vissza számukra az állami támogatást, (s, mi) A mellékletet a reklámosztály szerkeszti. Reklámmenedzser: Ing. Martin Valach, tel.: 0903/241 317, felelős szerkesztő: Sidó H. Zoltán. Levélcím: Pénzvilág, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava, tel.: 02/592 33 425

Next

/
Thumbnails
Contents