Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)

2009-09-23 / 219. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 23. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Párizsba is fog repülni a Ryanair Pozsony. A Ryanair novem­ber 25-én indítja be a Pozsonyból Párizsba közlekedő járatát. Az ír diszkont légitársaság gépei a Párizs-Beauvais reptéren száll­nak majd le, amely a francia fővá­rostól autóbusszal 45 percnyire található. Henrike Schmidt, a társaság marketingmenedzsere szerint hetente négyszer repül­nek majd Párizsba. Új járatukat az előzetes becslések szerint évente nagyjából 60 ezren veszik majd igénybe. A téli szezonban a Ryanair Bolognába, Rómába és Liverpoolba indít járatokat. A válság azonban az ír társaságot sem kerülte el. Idén az év első hét hónapjában411,9ezerutastszál- lítottak Pozsonyból, 6%-kal keve­sebbet, mintegy éve. (SITA) Még több lesz az állástalan Pozsony. A regisztrált mun­kanélküliek aránya az idei év végére meghaladhatja a 13%-ot, jövőre pedig elérheti akár a 14-15%-ot is - vallja a ha­zai elemzők többsége. Eduard Hagara, az ING Bank elemzője szerint az állástalanok száma az év végéig nőni fog. Jövőre ugyan már enyhén gyarapodhat gazdaságunk, ez azonban nem lesz elég ahhoz, hogy számotte­vő munkahelyet hozzon létre - vallja Hagara. Hasonló vélemé­nyen van Martin Lenko, az Álta­lános Hitelbank elemzője is, aki szerint az állástalanok aránya jövőre 14-15%-osra nőhet. Ja­na Mrvová, a Postabank elemző­je szerint először a fogyasztói keresletnek kell nőnie, ami hoz­zájárulhat a termelés növekedé­séhez, és csak azt követően számíthatunk az állástalanok számának csökkenésére. Au­gusztus végén 319 367 állásta­lant regisztráltak, ami 12,05 százalékos munkanélküliség­nek felel meg. Szlovákiában 2005. márciusa óta nem volt ilyen sok állástalan. (SITA) Lejtőre került az elektronika is Pozsony. A gazdasági válsá­got a hazai elektronikai cégek már tavaly ősszel megérezték, amikor drasztikusan csökkentek a megrendeléseik, emiatt az ágazat bevételei már nem nőttek olyan látványosan, mint az előző években - derül ki a gazdasági tárca elemzéséből. Míg korábban évente két számjegyű bevétel­növekedést könyvelhettek el, ta­valy már csak 6 százalékosat; a forgalmuk így is elérte a 9,8 mil­liárd eurót. Ennek ellenére érez­hető mértékben zuhant az ága­zatban vállalkozó cégek nyere­sége. Ez tavaly 99,6 millió eurót tett ki, ami a felével kevesebb az egyéwelkorábbinál. (SITA) Prescott: már nem tart sokáig a krízis Pozsony. A globális gazdasá­gi válság már nem tart sokáig, sok minden függ azonban attól, milyen lépeseket tesznek a kormányok a gazdaság élénkí­tésének az érdekében - mondta el tegnapi pozsonyi előadásán az amerikai Nobel-díjas köz­gazdász, Edward C. Prescott, aki ezúttal sem felejtette el megdicsérni a szlovák adórend­szert. Szerinte az előző kor­mány által elfogadott adóre­form az elmúlt években hozzá­járult az ország gyors gazdasági növekedéséhez. (SITA) A ČSA keletnek veszi útját Prága. A súlyosan eladóso­dott Cseh Légitársaság (ČSA) a téli szezonban 5 százalékkal csökkenti a kapacitásait. A cseh fővárosból így már nem repül­nek majd New Yorkba és Man­chesterbe. Növelik a járatok számát ezzel szemben Moszk­vába, Taskentbe és Tbiliszibe. A légitársaság az első félévben 2 milliárd cseh koronás vesztesé­get halmozott fel. (TASR) Az olcsóbb tejet vásároljuk Pozsony. Szlovákiában a gazdasági válság miatt ugyan egyelőre nem vásárolunk keve­sebb tejet, mint korábban, egy­re jobban odafigyelünk azon­ban az árakra - derül ki a GfK Slovakia felméréséből. Eszerint az idén vásárolt tej felét az üzle­tek által meghirdetett reklám­akciók során vettük meg, ezért az első félévben átlagosan 9%-kal kevesebbet fizettünk ér­te, mint a múlt év azonos idő­szakában. A tartós tej literjéhez már 50 centért (15,06 Sk) is hozzájuthattunk. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,9047 Lengyel zloty 4,1613 Cseh korona 25,131 Magvar forint 271,42 Florvát kuna 7,2943 Román lei 4,2475 Japán ien 135,09 Svájci frank 1,5149 Kanadai dollár 1,5787 USA-dollár 1,4780 VETEL-ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,51-1,42 25,88-24,37 284,34-259,86 OTP Bank 1,52-1,44 25,88-24,40 279,01-262,95 Postabank 1,53-1,43 26,04-24,27­Szí. Takarékpénztár 1,53-1,43 25,80-24,37 283,49-259,08 Tatra banka 1,52-1,44 25,79-24,48 281,89-260,47 Dexia banka 1,52-1,44 25,78-24,48 278,48-264,36 Általános Hitelbank 1,52-1,44 25,85-24,42 284,34-259,86 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A Cushman & Wakefield piackutató cég által vizsgált 274 utca több mint felénél csökkentek a bérleti díjak Árséta a világ legdrágább utcáin London/Pozsony. A világ legdrágább bevásárlóutcái is megszenvedik a válsá­got. Az érintett utcák több mint a fele esetében csök­kentek a bérleti díjak - de­rül ki a Cushman & Wakefi­eld ingatlan-tanácsadó elemzéséből. A pozsonyi belváros idén a 42. legdrá­gább a világon. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A globális gazdasági válság erősen érintette a világ legna­gyobb presztízzsel rendelkező be­vásárlóutcáinak több mint a felét. Az elmúlt év során a kiskereske­delmi szempontból a világ legfon­tosabb 274 utcája közül 145 ese­tében (54 százalék) csökkentek a bérleti díjak. A bérleti díjakban bekövetkezett változás ráadásul az elmúlt 24 év legnagyobb buká­sának számít. Csupán a helyszí­nek 18 százalékánál tapasztaltak bérleti díjemelkedést. Továbbra is a már nyolc éve vezető New York-i Fifth Avenue számít a vüág leg­drágább utcájának, ahol ugyan­akkor 8,1 százalékkal csökkentek a bérleti díjak 2008 óta. De meg­tartotta helyét a Hongkongban ta­lálható Causeway Bay és a párizsi Champs-Élysées is a második és a harmadik helyen. A legnagyobb előrelépés a német Kaufinger- strasse nevéhez köthető, mely a korábbi 12. helyét cserélte le a 9-re a 7,1 százalékos bérleti díj- emelkedésnek köszönhetően. Szlovákiában nem egy külön ut­cát, hanem Pozsony belvárosát mérték fel. A 274 vizsgált bevásár­lóutca közül a pozsonyi ezúttal a 42. helyre szorult, a tavalyi 39-ről. A szlovák főváros központjában át­lagosan 900 euró bérleti díjat fi­zetnek a kiskereskedők négyzet- méterenként. Összehasonlítás­képpen elmondható, hogy a prágai Vencel téren az említett díj 1980 euró, amivel a cseh főváros bevá­sárlóutcája a múlt évhez képest két helyet esve vissza, a 22 legdrágább a világon. A budapesti Váci utca a tavalyi 30-ról idén a 34. helyre esett vissza. Magyarország promi­nens bevásárlóutcájában évi 1200 euró bérleti díjat fizetnek a kiske­reskedők négyzetméterenként. A legnagyobb visszaesés az ír­országi Dublinban található Graf­ton Streeten volt tapasztalható, amely a bérleti díjak 22,5 százalé­kos csökkenése miatt az ötödikről a nyolcadik helyre esett vissza az előző évben tapasztalt kiugró eredménye után, melynek során először került be a tíz legdrágább utca közé. Globálisan a legna­gyobb bérletidíj-növekedés Sao Pauloban, Brazíliában volt ta­pasztalható, ahol az Alameda Lo- rena bérleti díjai 111%-kal és az Iguatemi Shopping bérleti díjai 79.3 százalékkal növekedtek. Ázsiában a vietnámi Ho Shi Minh City központja mutatta a legna­gyobb, 50 százalékos növekedést, míg Európában a franciaországi Bordeauxban lévő Rue St. Cathe­rine bérleti díj növekedése volt a legmagasabb, 17,6%. Globálisan a legnagyobb bérletidíj-csökkenés Mumbayban (India) a Colaba Ca­useway bevásárlóutcában történt, ahol 63,5 százalékos visszaesést mértek. Dél-Amerikában a Rio de Janeiróban található Sao Conrado Fashion Mail bérleti díjai estek 53.4 százalékkal, míg Európában a bukaresti Calea Victoriei bérlet- idíj-mutatói zuhantak vissza 48,1%-kal. (mi, m) A Fifth Avenue részlete. Minden négyzetmäere vagyont ér. (Képarch.) A legdrágább bevásárlóutcák Utca/Város EUR/m*/év 1. 5th Avenue, New York 13 027 2. Causeway Bay, Honskong íí 687 3. Champs Elysées, Párizs 7732 4. Via Montenapoleone, Milánó 6800 5. Ginza, Tokió 5950 6. New Bond Street, London 5885 7. Bahnhofstrasse, Zürich 5246 8. Grafton Street, Dublin 4356 9. Kaufingerstrasse, München 3600 ■' 10. Pítt Street Malí, Sydney 3436 22. Vencel tér, Prága 1980 34. Váci utca, Budapest 1200 42. Óváros, Pozsony 900 (Forrás: Cushman & Wakefield) A nemzeti bank tegnapi előrejelzése szerint a munkanélküliség terén csak 2011 -tői várható kedvező fordulat Idén még visszaesés, jövőre már némi fellendülés ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Szlovákia idei gazda­sági teljesítménye nem 4,2 száza­lékkal, hanem 5,6%-kal esik vissza - jelentette be tegnap a Szlovák Nemzeti Bank (NBS). A jegybank legfrissebb előrejelzése viszont 2010-ben és 2011-ben a korábbi­nál gyorsabb növekménnyel szá­mol. Peter Ševčovic, a nemzeti bank monetáris tanácsának tagja közölte: a három hónappal ezelőtti prognózis jövőre a hazai összter­mék (GDP) 2,4%-os növekedését vetítette előre, most viszont már 2,9%-kal számolnak. Ami pedig 2011-et illeti, a várt 4,1% helyett 4,2%-ot valószínűsítenek. A GDP- hez viszonyított államháztartási hiányt 2009-ben 5,8%-ra valószínűsíti a jegybank, ami opti­mistább a pénzügyminisztérium 6,3%-os előrejelzéséhez képest. Az NBS szerint pedig a deficit 2011-ben leszorítható a maast- richti kívánalmaknak megfelelő­en, azaz nem éri el a 3%-ot. Rosszabb a helyzet a munkanélkü­liség terén. Az augusztusban mért 12%-os munkanélküliség az év vé­géig még tovább nő, sőt a jegybank azt várja, a foglalkoztatottság 2010-ben is 0,2%-kal csökken, s csupán 2011-ben fordul meg a ne­gatív trend. Ahogyan Ivan Šramko jegybankelnök fogalmazott: „Ha a cégek megrendelés-állománya viszsza is tér a 2007-es szintre, az alkalmazottak száma már nem, mivel a válság hatására számos tár­saság rájött arra, hogyan lehet nö­velni a termelékenységet, hogyan lehet kivédeni a túlfoglalkoz­tatottságot.” Ivan Šramko hozzá­tette, a külföldről hazatérő munka- vállalók érdemben nem növelték az állástalanok számát, mivel sokan máris kiváltották a kisvállalkozói engedélyt. A hazai kereskedelmi bankok prognózisát összesítve úgy tűnik: a harmadik negyedévben 5%-kal esik vissza az ország GDP- je, ami lassuló ütemet tükröz az el­ső negyedévi -5,6% és második ne­gyedévi-5,3% után. (shz, Hn) Veszélyes helyzetben a borászok és szőlőtermesztők Görögország nyúlt a legmélyebben az EU kasszájába Kevesebb bort fogyasztunk Befizetők és pénzkivevők ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Felemészti a szeptem­bertől hatályos borászatról szóló jogszabály a hazai bortermelőket és szőlőtermesztőket - vélekedik Farkas Iván, az MKP alelnöke. A jogszabály szerinte lehetővé teszi, hogy még több és még rosszabb minőségű bort hozzanak be az or­szágba, ami a szőlőtermelőket arra kényszeríti, hogyjóval áron alul ér­tékesítsék szőlőjüket. „A piac is megváltozott, jelentősen csökkent az érdeklődés a középosztályú bo­rok iránt, a legrosszabb és legjobb minőségű borok eladása viszont megugrott” - magyarázta Farkas. Emlékeztetett, hogy a szőlővidékek az elmúlt 10-15évben25ezerrőll2 ezer hektárra csökkentek, s Farkas szerint a jelenlegi helyzet követ­keztében további csökkenésre le­het számítani. Példaként említette Muzslát, ahol egyes termesztők már csak 13 centért árulnak egy ki­lószőlőt, ami alig3,90 korona. Tavaly Szlovákiában a fejenkén­ti borfogyasztás 12,5 liter volt. A vásárlók inkább az olcsóbb boro­kat részesítik előnyben, az év első felében a borok forgalmazása 2008 hasonló időszakához képest 12%-kal esett vissza - legalábbis a Metro nagykereskedelmi üzletlánc adatai szerint. Ezen belül a hazai bo­rok visszaesése kisebb, a vörösbor pedig még tartja magát, (dp, só) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Több mint 1,1 milli­árd euróval több támogatást ka­pott Magyarország tavaly az Euró­pai Uniótól, mint amennyivel hoz­zájárult annak kiadásaihoz - derül ki a 2008-as uniós költségvetésről kiadott beszámolóból. A legna­gyobb haszonélvezők általában véve az új tagországok voltak (be­leértve Szlovákiát is, bár az uniós alapok lassú merítése miatt egyen­legünk kevés többletet mutat), ám a legmagasabb tiszta nyereség, 6,3 milliárd euró ezúttal Görögország markát ütötte, a második helyen pedig Lengyelország áll 4,4 milli- árddal. Az agrártámogatások ese­tében a legnagyobb összegek Franciaországnak, Spanyolor­szágnak, Németországnak és Olaszországnak jutottak. Dánia, Németország. Franciaország, Cip­rus, Olaszország, Hollandia, Ausztria, Finnország, Svédország, Nagy-Britannia tavaly is nettó be­fizetők voltak, azaz hozzájárulá­suk meghaladta azt az összeget, amelyet „kivettek” az uniós költ­ségvetésből. A fő befizető Németország, ta­valy 8,8 milliárd eurót hagyott a kasszában. Az uniós költségvetés a tagországok összjövedelmének 1%-a alatt, 0,94%-on maradt - nyi­latkozta Algirdas Semeta költség­vetésibiztos . (mti,ú)

Next

/
Thumbnails
Contents