Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-23 / 219. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 23. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG A haditurizmus fellegvára lehet Órtilos és Belezna: idegenforgalmi látványossággá tennék a két község között 2006-ban részben feltárt Zrínyi-várat, egyúttal helyreállítanák a XVII. századi erődítmény közelében vezető hideg- háborús bunkerrendszer egy részét - írta a Népszabadság. A lap feleleveníti: évtizedeken át komoly vita folyt arról, hol állhatott Zrínyi Miklós egyetlen magyarországi erődítménye. A hetvenes években Vándor László várkutató ért el áttörést. 2006-ban a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a hadtörténeti múzeum szakértői megtalálták a vár maradványait és az 1664-es ostrom nyomait. Azóta nagyszabású terveket szőttek arról, miként lehetne egyedülálló történelmi emlékhellyé, turisztikai látványossággá fejleszte- niakülönlegesvárat. (mti) Az állami cég dolga nyereséget termelni, ha közérdekű munkát végez, a közpénzekből fizeti ki a munka árát Üvegzsebek E sorokírójának-úgylátszik- szerencséje van. Eddigihárom állami tulajdonú munkáltatójának mindegyikében olyan menedzserekkel áldotta mega sors, akiknemloptak. LOVÁSZ ATTILA Igaz, jövedelmük néha a hazai munkavállalók bérének tükrében felfoghatatlan volt-ez esetben külföldi vezetőről szólunk-, de a hazai viszonyok közt is érthető és felfogható bérezésű főnökök sem tartották helyénvalónak a közbeszerzést lenyúlásnak, haveri segítségnek tekinteni. Az egyikük az éves prémium kiosztásakor a következőket mondta: „Lehet, hogy soknak tűnik a másfél millió korona (annak tűnik - a szerk. megj.), de nekem ez benne az üzlet. Szerződtem valamire, megállapodtunk a sikerdíjban, és én ennek fejében konszolidált céget, nyereséget hagyok magam után, és nem sírok, és nem lopok.” Az idézett vezetőről szólunk még. Magyarországon a betarthatatlan üvegzsebtörvény után újabb botrányszagú történet kering. Az állami cégek vezető munkatársainak bére nyilvánosságra került, mert Bajnai Gordon kormánya így döntött. S mint afféle köztéma és közcsámcsogás során lenni szokott, mindenki a milliós menedzseri bérekkel és juttatásokkal van elfoglalva, nem véve észre, hogy elsikkad a lényeg. A jó cégvezetés. Az intézményektől eltérően, ahol az oszlopokba foglalt irányszámok betartását egy betanított majomra is rábízhatjuk, az állami tulajdonú vállalatok elsősorban vállalatok - lett légyen bármilyen cégbejegyzési formájuk, elsődleges céljuk, hogy alaptevékenységükkel nyereséget termeljenek. Ugyanolyan cégek, mint a magánkézben levők. Ugye egyikünk sem tudja elképzelni, hogy egy magántulajdonban lévő autó motorja, kereke, féke eltér a köztulajdonban levőétől, vagy annak sofőrjére más közlekedési szabályok vonatkoznának. Az állami cég dolga nyereséget termelni. Ha közérdekű munkát végez (lásd: vasúti nyugdíjasjegyek, munkás- és diákkedvezmények, a közmédia kisebbségi műfajai és nyelvei), akkor a közpénzekből fizeti ki a munka árát - s ez nem támogatás. Ez az elvégzendő, elvégzett munka ára, ugyanúgy, mintha azt nem az állam, az ön- kormányzat, hanem Gipsz Jakab rendelné meg és fizetné ki. Menedzsmentjük tehát nem rendezkedhet be a tartós veszteségre (a Nyitra-völgy szénbányái, köztelevízió), mert akkor rosszul bánik a reá bízott tulajdonnal. A magántulajdonos a rossz cégvezetőt szélnek ereszti, a csaló cégvezetőt bíróság elé hajtja, a kárt bevasalja. Ugyanígy működne ez az állami tulajdonú cégekben is, ha... Ha azok nem trafikok lennének. Ha azok tevékenységi körét nem a „támogatott”, hanem a „megfizetett” szolgáltatásokba sorolnák. Ha az állami cégek jövedelme nem jelentené gyakran a párt- kasszákjövedelmét. Ha az állami cégek cégek lennének, és nem kifizetőhelyek. Magyar példánál maradva: a BKV veszteséges, rosszul vezetett kóceráj, nem is értjük, hogy ott a .jutalom” vagy a „prémium” kifejezés egyáltalán előfordulhat. Egy forintnyi jutalom is logikátlan, hát még a milliók. Mégis a BKV százmilliós nagyságrendű végkielégítései és jutalom gyanánt osztogatott kegyei miatt robbant ki a botrány Pesten. Ugyanez a helyzet a MÁV-val, de a Szlovák Vasúttal is. Ha a szlovák vasúti szerelvények tiszták lennének, a vonat pontosan indulna, ha a pályaudvar és a szemétlerakat szaga nem mutatna oly nagy hasonlóságot, és nyereség is lenne a közterhek kifizetése után, senkinek nem jutna eszébe vizslatni, mennyit keres a vezér. Sajnos, a köztulajdonban lévő cégeknél a tulajdonosi viselkedés hiánya az a botrányos tényező, amelynek köszönhetően botrányoktól illatos a magyar éter, de a szlovák is. Most lehet ám Pesten csámcsogni, ki mennyit keres, de mikor értjük meg végre, hogy nem lehet tisztességes menedzsmenteket leszélhámosozni (a Szlovák Televízió esete Richard Rybníčekkel), és párhuzamba állítani olyan menedzsmentekkel, amelyek ugyan sem új műsort, sem új terméket, sem sikert felmutatni nem képesek, de működésük az elmúlt évben egy milliárd koronát meghaladó drágulással járt (mégis kaptak prémiumot a tévés főnökök). A cégvezetés nem politika, nem lehet politikai megbízást vállalatra bízni. Amíg ezt nem tanuljuk meg, száz üvegzsebtörvényt hozhatunk, ezer ember bérén csámcsoghatunk, sose lesz rend. S ha sokáig vegzál- juk a tisztségét nem trafiknak és nem kifizetőhelynek tekintő cégvezetőket, akkor azok a magánszférába mennek. Az állami cégeket pedig irányíthatják futóbolon- dokis. Minimálbérért is vállalják. A bajor keresztényszociálisok a legrosszabbkor jelentették be a drasztikus adócsökkentési programot Választások előtti vita az adócsökkentésről MTl-HÁTTÉR A konzervatív pártok, mindenekelőtt a bajor CSU milliárdos adócsökkentési ígéretekkel állnak elő, a liberális FDP támogatja ezt, a szociáldemokraták csupán az alacsony jövedelműeknek sürgetnek közvetett adókönnyítéseket, az ellenzéki Zöldek és a Baloldal pártja felelőtlen és megalapozatlan, minden fedezet nélküli ígérgetésekről beszélnek. Gazdasági szakértők pedig azon a véleményen vannak, hogy adócsökkentésre - minden ígéret ellenére - az elkövetkező parlamenti ciklusban nincs lehetőség. Mindez jelzi, hogy az adópolitika jövője a vasárnapi parlamenti választások előtti napok központi kampánytémája lett. A vita annak nyomán éleződött ki, hogy a kisebbik uniós párt, a Keresztényszociális Unió (CSU) egy 100 napra szóló gazdasági programmal és immár időponthoz is kötött adócsökkentési tervekkel állt elő. A CSU szerint mindenekelőtt a jövedelemadót kell két lépcsőben - 2011-ben és 2012-ben - csökkenteni, a párt ugyanakkor célul tűzte ki az örökösödési adó reformját is. Mindez még a nagyobbik konzervatív pártot, az adó- csökkentéseket időpont megjelölése nélkül küátásba helyező CDUt is megriasztotta, olyannyira, hogy Jürgen Pofalla főtitkár kijelentette: „Testvérpártok vagyunk ugyan, de ikrek nem.” Megfigyelők szerint a bajor keresztényszociálisok a drasztikus adócsökkentési program bejelentésére a legrosszabb időt választotta. A bejelentéssel egy időben egy televíziós beszélgetésben Peer Steinbrück szociáldemokrata pénzügyminiszter és Karl-Theodor zu Guttenberg konzervatív gazdasági miniszter - akit a CSU delegált a kormányba - szokatlan őszinteséggel és egyetértésben tárta fel nézők előtt, hogy a parlamenti választások után az országra nehéz időkés megszorítások várnak. (Ez egybecseng azokkal az előrejelzésekkel, amelyek szerint Németország a gazdasági válság terén még sincs túl a nehezén.) Steinbrück pénzügyminiszter - aki a négyéves kormányzati ciklusban Merkel jobb keze volt - utalt arra, hogy az államadósságok jövőre 100 milliárd euróval, a tervezettnél jóval nagyobb ütemben nőnek. A miniszter szerint ebből következően nincs mozgástér a konzervatív pártok és lehetséges koalíciós partnerük, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) által kilátásba helyezett adócsökkentésekre. KOMMENTÁR Stilisztikai bravúrok KISS TIBOR NOÉ „Gárdistát késeitek a cigányok” - kürtölte világgá a hírt a Magyar Gárda honlapja augusztus 21-én. „A két fiatal hazafelé tartott az utcabálról, amikor Bugyi irányából egy sötétkék színű Opel vagy Peugeot típusú autóból kiszállt két cigány kapucniban és ’ti gárdisták vagytok’ kérdést szegezték bajtársunknak, de a választ meg sem várták. Ezután egy pillangó késsel megszúrták a gárdistát” - olvassuk a honlapon. Majd még azt is megtudjuk, hogy a rendőrök nem mentek ki a megszúrt fiú családjához. Sőt, „nem is igazán érdekli őket a bűncselekmény”. Az ember azon szinte meg sem lepődik, hogy a magyar hagyományőrzést elsődleges céljának tekintő Magyar Gárda honlapszerkesztői éppen azzal állnak leginkább hadilábon, ami oly5 kedves nekik: a magyar nyelvvel. „Utcabálról, irányából, autóból, kapucniban” - mi van? Az idézett szöveg első mondata olyan értelmetlen, hogy az olvasó legszívesebben pillangókést ragadna pillangó kés helyett. Hogy aztán leszelje vele a vereshagyma héját, s a szalonna bőrkéjét egy mennyei magyaros vacsora előtt. De ez csak a felszín, a stilisztika. A mélyben, ó jaj, szociálpszichológiai motívumok húzódnak. Az efféle szövegek ugyanis békésebb országokban a középiskolai tananyagból kerülnek elő. Olyan fogalmak mellé állítva példaként, mint a lejárató propaganda, a rémhírterjesztés vagy éppen a bűnbakképzés. Mert bizony a szövegből egy négyéves gyermek gondolat- és észlelésvüága üvölt. Vannak a jók (gárdisták, bajtársak) és vannak a rosszak (cigányok, rendőrök). Előbbiek makulátlanok, utóbbiak gonoszok - mind egy szálig. Slussz, passz, pofád befogod! Van azonban egy elég nagy baj a sztorival. Kiderült, hogy nem igaz. A18 éves fiú előbb lelépett a kórházból, majd később, a kihallgatása során elismerte, hogy nem volt sem Opel, sem Peugeot. Azon a szép, madárdalos nyári estén nem voltak pillangók, nem voltak kések és még csak cigányok se voltak. Csak egy kerítés volt, amelyen átmászva felsértette a bőrét. Minden más csak az - engedjük meg, agymosott - iljú képzeletének szüleménye. A száz meg száz „gyilkoscigányos” topik életre kelése a való világban. A „megkéselt” fiú ellen a rendőrség vizsgálatot indított, a hatóság félrevezetése címén. A Magyar Gárda - váljék becsületére - később közleményben határolódott el tőle, és kért elnézést azoktól, akiket „ártatlanul meggyanúsított”. Igaz, ebben a közleményben egyszer sem kerültek szóba a cigányok. Valljuk be, az egész ügyben ez volt a legnagyobb stilisztikai bravúr. HGYiLŐ Komolyan kell venni a kisebbséget A szlovák államnyelvtörvény körüli magyar-szlovák vita megdöbbentő módon tanúsítja, hogy komolyan kell venni Európában a kisebbségi ügyeket - hangsúlyozta az MTI-hez eljuttatott tájékoztatójában Hans Heinrich' Hansen, az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) elnöke. A dániai német nemzetiségű Hansen meglátása szerint a kisebbségi ügyek rendszerint csak akkor kerülnek napirendre a politikában és a médiában, amikor már elúszott a vita békés rendezésének lehetősége. „A kisebbségek csöndben elhalnak, és velük együtt hal el a kulturális és nyelvi sokféleség. Ha veszélyeztetett állatfaj lennénk, biztosan akadna sok híres és befolyásos ember, aki támogatná ügyünket, ám a gyakran veszélyeztetett helyzetű kis regionális és kisebbségi nyelveket sajnálatos módon figyelmen kívül hagyják” - fogalmazott. A FUEN-elnök alapvető változást tart szükségesnek az európai politikában, hogy valóban komolyan vegyék a sokat emlegetett kulturális sokféleséget. Felhívta a figyelmet arra, hogy minden hetedik európai - mintegy százmillió ember - tartozik valamilyen kisebbséghez. A FUEN 32 országból 84 tagszervezetet tömörít, és ekként a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek legnagyobb európai tömörülése. Versailles-ban alapították 1949-ben, és fennállásának 60. évfordulóját Brüsszelben, szeptember 29-től október 2-ig tartó eseménysorozattal fogja megünnepelni. Az egyik rendezvényt az Európai Parlamentben (EP) tartják, az Európai Párbeszéd Fórum keretében. Tájékoztatásában Hansen a FUEN számára nagyon fontosnak nevezte az együttműködést az EP-vel, ahol a múlt héten megkezdték a nemzeti kisebbségek kérdéseivel foglalkozó többpárti munkacsoport, az intergroup újraszervezését. Az előző parlamenti ciklusban Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő által vezetett intergroup újraalakítására, a munka beindítására ideiglenesen Gál Kinga néppárti EP- képviselő kapott megbízást. Terveiről Gál Kinga elmondta: erősíteni szeretné a munka- csoport kapcsolatrendszerét az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel, az Európa Tanáccsal, valamint az EU alapjogi ügynökségével. Szorosan együtt kíván működni a FUEN-nel, és hangsúlyt kíván helyezni a nyelvhasználat kérdéseire. Az intergroup végleges vezetését októberig kívánják megalakítani az abban részt vevő EP-képviselők. (mti)
