Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)

2009-09-22 / 218. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 22. Vélemény És háttér 5 TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Igazságügyi orvos szakértői boncolást kért aPéterfy Sándor utcai kórház, hogy tisztázzák, miért halt meg a férfi, aki több kórházat is megjárt hasi pana­szaival - írta a Népszabadság. A Péterfy Sándor utcai Kórház- Rendelőintézet és az Egyesített Szent István és Szent László Kórház főigazgatója úgy véli, betartották a szakma szabálya­it. Az 54 éves férfi hétfőn dél­előtt lett rosszul, a Péterfy utcai kórházba vitték. Innen irányí­tották a Szent István kórházba, ahonnan - mivel az ügyeletve­zető úgy vélte, nem kell azon­nal műteni - visszaküldték a Péterfy utcaiba. Abeteg hozzá­tartozói, mivel a mentőre várni kellett, maguk szállították vol­na a beteget, egy ismerős or­voshoz, de a férfi az autóban elveszítette eszméletét, leállt akeringése. (mti) Szerkesztő úr, önt is a pokolba küldte a kormányfő?! (Peter Gossónyi rajza) A hatalom ideológiai főellenségei a médiafronton a Sme, a Pravda, a .týždeň és a Trend Verebekre ágyúval Miniszterelnökünk újra és újra rohamra indul a mé­dia ellen (is), miközben célkeresztjében főleg olyanok találhatók, ame­lyeket a társadalom több­sége, különösen a kor­mánypártok szimpatizán­sai úgysem olvasnak/néz- nek. Ezzel csak újabb bi­zonyítékokat szolgáltat ar­ra, hogy a kritikát elviselni képtelen, öntelt és hiszté­rikus egyéniség. GÁLZSOLT Ha arra összpontosítunk, hogy melyek azok a médiák, amelyeket a bevételeikhez képest a legmaga­sabb pénzbírságokkal sújtottak a szlovákiai bíróságok (miután kormánypárti politikusok és bírák beperelték őket) és ezt összevet­jük azokkal, amelyeket a kor­mányfő nemegyszer néven ne­vezve támadott és sértegetett, ak­kor a lista így fest: a jelenlegi hata­lom ideológiai főellenségei a mé­diafronton a Sme és a Pravda na­pilapok, a .týždeň és a Trend heti­lapok valamint a TA3 hírtévé. A prostituáltaknak, hiénáknak és szellemi hajléktalanoknak titulált és párszor alaposan megbírságolt sajtótermékekhez felsorakozik még alkalomadtán valamelyik bulvárlap, nagyritkán kereske­delmi tévé (a közszolgálati már rég a hatalom hű szolgája). Több szempontból is érthetet­len, miért vezet folyton kirohaná­sokat ellenük a kormány Robert Ficóval az élen. Az első szempont az olvasottság/nézettség. A Trend és a .týždeň eladott példányszáma 15-18 ezer között ingadozott az elmúlt évben, 13 különböző heti­lap utáp kullogtak ezzel, a listát a Nový Čas nőknek szánt lapja ve­zette, ami iránt több mint tízszer nagyobb érdeklődés mutatkozott a piacon. A napilapok eladási rangsorát is a Nový Čas bulvárlap vezeti kb. 150 ezer eladott újság­gal, míg az annyit vegzált Sme és Pravda alig több mint 50 ezer pél­dányban kel el, jellemző, hogy még a másik bulvárlap, a Plus je­den deň is megelőzi őket. A TA3 nézettsége alig mérhető, 1,6 %, a lakosság többsége a kereskedelmi csatornák (krimi) híradóiból, ill. a Szlovák Televízióból tájékozódik. Míg az előbbiek jórészt azzal van­nak tele, hogy Jano és Paľo agyonverte egymást egy világvégi kisfaluban, az utóbbi híradásai a kormány számára „megbízha­tóak”. A második szempont az, hogy a kormánnyal szemben kri­tikus médiákat többnyire úgyis azok nézik/vásárolják, akik az el­lenzéki pártok törzsszavazói közé tartoznak. A Smer és koalíciós partnereinek a hívei főleg a felüle­tes híreket és a bulvárt habzsolják, aligha fizetnek elő a Trendre vagy a .týždeňre. És végül, a harmadik szempont lehetne a döntő: hiába tudósítanak a médiák (köztük a bulvársajtó és a kereskedelmi té­vék is) rendszeresen a kormány­zati korrupcióról, ez csöppet sem látszik a Smer és Fico népsze­rűségi mutatóin. Ezeket a szempontokat figye­lembe véve Fico racionálisan akár így is gondolkodhatna: nem érde­kelnek az ellenzéki médiák. Elő­ször: a többség úgysem figyeli őket. Másodszor: olvasóik nagy része úgy sem szavazna rám soha, megrögzött ellenzékiek. Harmad­szor: hiába teregetik ki rendszere­sen a szennyest, ez mit sem árt a népszerűségemnek. Ehelyett rendszeresen verebekre lövöldöz ágyúval (jelenleg a sajtótörvény módosítása a legújabb nehéz- fegyver). Mivel logikus magyará­zat nem nagyon akad erre, marad az a feltételezés, hogy a kormány­fő egy öntelt, hisztérikus egyéni­ség, aki képtelen elviselni bármi­féle kritikát, a szabad sajtót leg­szívesebben elhallgattatná az el­lenzéket meg börtönbe záratná, mint a régi szép kommunista időkben. RMDSZ: a romániai új oktatási törvény jobb, mint a régi, de maradtak hiányosságok Doktori vizsga anyanyelven, történelem románul MTl-HÁTTÉR Az újabb romániai oktatási tör­vényjobb az eddiginél, mégsem biz­tosít elegendő előnyt a magyar diá­koknak - így foglalható össze a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövet­ség (RMDSZ) véleménye a román oktatási törvénytervezet új, módosí­tottváltozatáról. Emil Boc demokrata liberálisok­ból és szociáldemokratákból álló kormánya a román parlamentariz­mus egyik sajátos eszközéhez, a „felelősségvállaláshoz” folyamo­dott, hogy ezt a törvényt a honatyák elé terjessze. Ezt azt jelenti, hogy az előterjesztés után nem lesz parla­menti vita, és ha egy adott tervezet­hez egyetlen politikai erő sem nyújt be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, akkor a törvényt ér­vényesekkel] tekinteni. A romániai magyarok érdekvé­delmi szervezete többször fejezte már ki egyet nem értését a „fele­lősségvállalás” gyakorlatával, mivel azt nem tartja demokratikusnak, gyakorlatilag kizárja a parlamentet a törvényalkotás folyamatából. Markó Béla, az RMDSZ elnöke sze­rint a magyarság számára nem lett volna előnyös a parlamenti vita az oktatási törvényről. Utalt arra, hogy a két kormánypárt között rendkívül súlyos ellentétek feszülnek. Az új ok­tatási törvény minden hiányossága ellenére jobb helyzetet teremt a ma­gyar anyanyelvű oktatás számára, mint amit az eddigi gyakorlat - hangsúlyozta Markó, aki szerint egy elnökválasztás előtti kampányidő­szakban, elmérgesedett hangulat­ban, amikor magyarellenes indula­tok is érzékelhetőek a román köz­életben, egy parlamenti vita csak ár­tott volna az ügynek. Emlékeztetett arra, hogy az RM- DSZ-nek még a tervezet benyújtása előtt sikerült néhány, a magyarság számára fontos módosító indítványt elfogadtatnia. Fontos eredménynek nevezte, hogy ezután az elsőtői a ti­zedik-kötelezően elvégzendő-osz­tályig a magyar gyerekek külön, sa­játos tanterv és program alapján ta­nulhatják a román nyelvet. Markó nehezményezte, hogy nem sikerült kiiktatni a törvényből azt a diszkriminatív kitételt, amelya történelem és a földrajz román nyel­ven folyó oktatására vonatkozik, így továbbra is csak az elemiben oktat­hatják az anyanyelvükön a diákok­nak Románia történelmét és földraj­zát. Az RMDSZ szerint ez rendkívüli módon megnehezíti a két tantárgy megfelelő elsaj átítását. Az erdélyi Krónika idézi Bokor Ti- borszenátort, az RMDSZ szakpoliti­kusát, aki jelentős fejleménynek ne­vezte, hogy sikerült bevinni a tör­vénybe a finanszírozás kérdését. Az eredeti tervezetben ugyanis nem vettékfigyelembe, hogy a kisebbségi oktatás - mint mindenhol a világon - több pénzbe kerül. „Sikerült meg­győznünk a tanügy-minisztérium vezetőségét, hogy a tizedik osztályig terjedő kötelező, valamint az egye­temi oktatás terén, ahol a kisebbsé­gek nyelvén vagy idegen nyelven (például egyetemen angol szakon) is tanítanak, ott a támogatási szorzó nagyobb legyen, mint azokban az osztályokban, ahol csak román nyelven folyik az oktatás. Vagyis a finanszírozásnál figyelembe veszik az oktatás nyelvét is” - mondta. Lé­nyeges előrelépésnek tekinti azt is, hogy új egyetemi karokat már nem­csak a felsőoktatási intézményveze­tő testületének döntése, hanem kormányrendelet alapján alapít­hattak. Ez azért is előnyös - mondta a szenátor -, mert a romániai állami egyetemek vezető testületéinek tag­jai döntő többségben románok, és rendszerint leszavazták a magyar kezdeményezéseket. A kormánnyal együttműködve viszont ezentúl akár a kolozsvári Babes-Bolyai Tu­dományegyetemen is lehet önálló magyar karokat létesíteni .Újdonság az is, hogy mesteri vagy doktori vizs­gákat, tanulmányokat anyanyelven is lehet végezni - mondta a Króniká- nakBokorTibor. KOMMENTÁR , EU-s banánköztársaságok BARAK LÁSZLÓ Ha valaki azt hiszi, hogy Szlovákiában kizárólag a kormányfő, Ro­bert Fico áll hadilábon a sajtóval, akkor téved. Az sem igaz, hogy általában csak a politikusok nem bíiják elviselni, hogy a sajtó kül­detéséből, mi több, létezésének puszta értelméből adódóan ellen­őrzi, és bírálja őket. Az egyszerű választópolgárok, vagyis a közemberek közül sokan rendre legalább olyan ellenszenvet táplálnak egy-egy sajtótermék, de akár konkrét újságírók iránt is, mint azok a politikusok, akiket a sajtó emberei rendszeresen rajtakapnak valamilyen disznóságon. Holott a sajtó egésze a politikusokkal szemben sokkal önzetleneb- bül képviseli őket. A sajtó létezése, és társadalmi pozíciója ugyanis egyáltalán nem a közemberek időnkénti szavazataitól függ, amint a politikusoké. Pofonegyszerű, hogy miért van ez így. A közemberek többsége ugyanúgy meglehetős kizárólagossággal ragaszkodik a saját vé­leményéhez. Mindenekelőtt az önigazolás szándéka miatt. Vagyis a sajtó egyszerű „fogyasztói”, azaz a közemberek, értelmi szintjük­től, általános értékrendjük pillanatnyi állagától függően tulajdon­képpen csupán a puszta hiúság okán rágnak be, ha a sajátjuktól el­térő véleménnyel szembesülnek. Apolitikusoknak viszontténylegesen van vesztenivalójuk. Haugyan- is a rájuk vonatkozó sajtóbeli információk, minősítések következmé­nyeként kedvezőtlen kép alakul ki róluk a társadalomban, minde- nekelőtt politikusi egzisztenciájukkerülveszélybe. RobertFico tehát ezért rohan ki menetrendszerűen a ránézvést kritikus sajtó val szem­ben. Mint ahogy annakidején kormányfőkéntajelenlegellenzéki Mikuláš Dzurinda sem igen volt képes elviselni, hogy folyamatosan bírálták a közvéleményt befolyásolni képes médiumok. Ugyanez a magatartás jellemez egy további ellenzéki politikust, aMagyar Koalí­ció Pártjának elnökét, CsákyPáltis. Akiről köztudott, hogy az Új Szó hasábjain bizonyos ideje kizárólagapártjaáltalfizetetthirdetésként közölt „interjúkban“ hajlandó megnyilatkozni. Amelyeket vélhetően ő maga szokott volt készíteni önmagával. Jobb esetben pedig holmi politikai szatócsok gyártanak... Elsősorbankampánycélból. Meg azért, hogymegússzaaszámáraesetlegkellemeüenkérdéseket... Hosszútávon szerencsére egyértelmű - ez idáig ugyanis mindannyi­szor bebizonyosodott -, az efféle abnormális állapotnak elsősorban annak előidézői, vagyis maguk a despota politikusok lesznek a vesz­tesei. Addig azonban, amíg kiderül róluk, hogy csakis gátlástalan ha­talmi érdekeik vezérlik őket a sajtó ellen, támadásaik legfőbb veszte­se kizárólag a közember, mondhatni maga a demokrácia lesz. Amelyhez a közhely szerint mindenekelőtt demokraták, demokra­tikus gondolkodású, a sajátjukkal ellentétes véleményeket, létfor­mákat is ellenszenv, sőt, zsigeri utálkozás nélkül elviselni képes köznép szükséges. Márpedig sajnos Szlovákiában, de tulajdonkép­pen Közép-Európa valamennyi, szégyenszemre egyelőre az Európai Unióban megtűrt posztkommunista országában is, alig akad de­mokratikusan gondolkodó, a sajátjától eltérő véleményeket, lét­formákat intelligensen eltűrni és kezelni képes közember. Mert­hogy a kommunista diktatúra legördögibb projektje az volt, hogy az általa elnyomott köznép köreiben is tömegével termelte a despotá- kat. Csak ezért van errefelé annyi despota politikus hatalmi pozíci­óban. Csak ezért születhetnek e tájakon olyan szalonképtelen tör­vények, mint a szlovák államnyelvtörvény. Avagy a sajtó- és véle­ményszabadságot a legalpáribb banánköztársaságok szintjén kor­látozó szlovákiai sajtótörvény. Amellyel szinte naponta visszaél­hetnek és vissza is élnek a politikusok. FIGYELŐ Előrevivő nyelvtörvényt A nyelvtörvényeknek előrevi­vőnek és nem korlátozónak kell lenniük, és el kell kerülniük a személyes terekbe való beavat­kozást - foglaltak állást neves szakemberek azon a nemzetközi konferencián, amelyet Hollandi­ában tartottak a hét végén Nyelvi • sokszínűség az EU-ban - szabá­lyozás és gyakorlat címmel. Kené­sei István, az MTA Nyelvtudomá­nyi Intézetének igazgatója el­mondta, ajánlásaikban a résztve­vők azt is kiemelték, hogy a jog­szabályoknak a „valóságon kell alapulniuk, arányosnak és mél­tányosnak kell lenniük”, és el kell kerülniük „a személyes terekbe való beavatkozást”. A tanácsko­záson több résztvevő nehezmé­nyezte, hogy a szlovákiai állam­nyelvtörvény módosítása korlá­tozásokat tartalmaz, és egyebek köztazakövetkeztetéstvontákle, hogy a nyelvhasználat szabályo­zásában az európai országokban ennél jobb gyakorlat alakult ki. Megnyitó előadásában Kenesei István egyebek között arra muta­tott rá, hogy még ha a nyelvtör­vény nem ütközik is az európai joggyakorlatba, az uniós szabá­lyozásokba, akkor is figyelemmel kell lenni mindazok érzékenysé­gére, akiket érint. Az igazgató az amerikai legfelsőbb búóságtól hozott idézeteket, amelyek sze­rint a (logikát és törvénykezési gyakorlatot figyelembe vevő) rá­ciónak és az (érintettek érdekeit mérlegelő) együttérzésnek egy­szerre kell irányítania a törvény­hozó tevékenységét. A konferen­cia célja nem az volt, hogy elítélje a szlovák nyelvtörvényt, hanem hogy megmutassa a jobb gyakor­latok létezését. Az EBLUL igazga­tója, Neasa Ni Chmnéide XIX. szá­zadi nyelvtörvény a XXI. századi Szlovákiában című előadásában határozottan kiállt a több- nyelvűség mellett, és bírálta a szlovákjogszabályt annakkorlá- tozójellege miatt, (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents