Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-22 / 218. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 22. Vélemény És háttér 5 TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Igazságügyi orvos szakértői boncolást kért aPéterfy Sándor utcai kórház, hogy tisztázzák, miért halt meg a férfi, aki több kórházat is megjárt hasi panaszaival - írta a Népszabadság. A Péterfy Sándor utcai Kórház- Rendelőintézet és az Egyesített Szent István és Szent László Kórház főigazgatója úgy véli, betartották a szakma szabályait. Az 54 éves férfi hétfőn délelőtt lett rosszul, a Péterfy utcai kórházba vitték. Innen irányították a Szent István kórházba, ahonnan - mivel az ügyeletvezető úgy vélte, nem kell azonnal műteni - visszaküldték a Péterfy utcaiba. Abeteg hozzátartozói, mivel a mentőre várni kellett, maguk szállították volna a beteget, egy ismerős orvoshoz, de a férfi az autóban elveszítette eszméletét, leállt akeringése. (mti) Szerkesztő úr, önt is a pokolba küldte a kormányfő?! (Peter Gossónyi rajza) A hatalom ideológiai főellenségei a médiafronton a Sme, a Pravda, a .týždeň és a Trend Verebekre ágyúval Miniszterelnökünk újra és újra rohamra indul a média ellen (is), miközben célkeresztjében főleg olyanok találhatók, amelyeket a társadalom többsége, különösen a kormánypártok szimpatizánsai úgysem olvasnak/néz- nek. Ezzel csak újabb bizonyítékokat szolgáltat arra, hogy a kritikát elviselni képtelen, öntelt és hisztérikus egyéniség. GÁLZSOLT Ha arra összpontosítunk, hogy melyek azok a médiák, amelyeket a bevételeikhez képest a legmagasabb pénzbírságokkal sújtottak a szlovákiai bíróságok (miután kormánypárti politikusok és bírák beperelték őket) és ezt összevetjük azokkal, amelyeket a kormányfő nemegyszer néven nevezve támadott és sértegetett, akkor a lista így fest: a jelenlegi hatalom ideológiai főellenségei a médiafronton a Sme és a Pravda napilapok, a .týždeň és a Trend hetilapok valamint a TA3 hírtévé. A prostituáltaknak, hiénáknak és szellemi hajléktalanoknak titulált és párszor alaposan megbírságolt sajtótermékekhez felsorakozik még alkalomadtán valamelyik bulvárlap, nagyritkán kereskedelmi tévé (a közszolgálati már rég a hatalom hű szolgája). Több szempontból is érthetetlen, miért vezet folyton kirohanásokat ellenük a kormány Robert Ficóval az élen. Az első szempont az olvasottság/nézettség. A Trend és a .týždeň eladott példányszáma 15-18 ezer között ingadozott az elmúlt évben, 13 különböző hetilap utáp kullogtak ezzel, a listát a Nový Čas nőknek szánt lapja vezette, ami iránt több mint tízszer nagyobb érdeklődés mutatkozott a piacon. A napilapok eladási rangsorát is a Nový Čas bulvárlap vezeti kb. 150 ezer eladott újsággal, míg az annyit vegzált Sme és Pravda alig több mint 50 ezer példányban kel el, jellemző, hogy még a másik bulvárlap, a Plus jeden deň is megelőzi őket. A TA3 nézettsége alig mérhető, 1,6 %, a lakosság többsége a kereskedelmi csatornák (krimi) híradóiból, ill. a Szlovák Televízióból tájékozódik. Míg az előbbiek jórészt azzal vannak tele, hogy Jano és Paľo agyonverte egymást egy világvégi kisfaluban, az utóbbi híradásai a kormány számára „megbízhatóak”. A második szempont az, hogy a kormánnyal szemben kritikus médiákat többnyire úgyis azok nézik/vásárolják, akik az ellenzéki pártok törzsszavazói közé tartoznak. A Smer és koalíciós partnereinek a hívei főleg a felületes híreket és a bulvárt habzsolják, aligha fizetnek elő a Trendre vagy a .týždeňre. És végül, a harmadik szempont lehetne a döntő: hiába tudósítanak a médiák (köztük a bulvársajtó és a kereskedelmi tévék is) rendszeresen a kormányzati korrupcióról, ez csöppet sem látszik a Smer és Fico népszerűségi mutatóin. Ezeket a szempontokat figyelembe véve Fico racionálisan akár így is gondolkodhatna: nem érdekelnek az ellenzéki médiák. Először: a többség úgysem figyeli őket. Másodszor: olvasóik nagy része úgy sem szavazna rám soha, megrögzött ellenzékiek. Harmadszor: hiába teregetik ki rendszeresen a szennyest, ez mit sem árt a népszerűségemnek. Ehelyett rendszeresen verebekre lövöldöz ágyúval (jelenleg a sajtótörvény módosítása a legújabb nehéz- fegyver). Mivel logikus magyarázat nem nagyon akad erre, marad az a feltételezés, hogy a kormányfő egy öntelt, hisztérikus egyéniség, aki képtelen elviselni bármiféle kritikát, a szabad sajtót legszívesebben elhallgattatná az ellenzéket meg börtönbe záratná, mint a régi szép kommunista időkben. RMDSZ: a romániai új oktatási törvény jobb, mint a régi, de maradtak hiányosságok Doktori vizsga anyanyelven, történelem románul MTl-HÁTTÉR Az újabb romániai oktatási törvényjobb az eddiginél, mégsem biztosít elegendő előnyt a magyar diákoknak - így foglalható össze a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) véleménye a román oktatási törvénytervezet új, módosítottváltozatáról. Emil Boc demokrata liberálisokból és szociáldemokratákból álló kormánya a román parlamentarizmus egyik sajátos eszközéhez, a „felelősségvállaláshoz” folyamodott, hogy ezt a törvényt a honatyák elé terjessze. Ezt azt jelenti, hogy az előterjesztés után nem lesz parlamenti vita, és ha egy adott tervezethez egyetlen politikai erő sem nyújt be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, akkor a törvényt érvényesekkel] tekinteni. A romániai magyarok érdekvédelmi szervezete többször fejezte már ki egyet nem értését a „felelősségvállalás” gyakorlatával, mivel azt nem tartja demokratikusnak, gyakorlatilag kizárja a parlamentet a törvényalkotás folyamatából. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a magyarság számára nem lett volna előnyös a parlamenti vita az oktatási törvényről. Utalt arra, hogy a két kormánypárt között rendkívül súlyos ellentétek feszülnek. Az új oktatási törvény minden hiányossága ellenére jobb helyzetet teremt a magyar anyanyelvű oktatás számára, mint amit az eddigi gyakorlat - hangsúlyozta Markó, aki szerint egy elnökválasztás előtti kampányidőszakban, elmérgesedett hangulatban, amikor magyarellenes indulatok is érzékelhetőek a román közéletben, egy parlamenti vita csak ártott volna az ügynek. Emlékeztetett arra, hogy az RM- DSZ-nek még a tervezet benyújtása előtt sikerült néhány, a magyarság számára fontos módosító indítványt elfogadtatnia. Fontos eredménynek nevezte, hogy ezután az elsőtői a tizedik-kötelezően elvégzendő-osztályig a magyar gyerekek külön, sajátos tanterv és program alapján tanulhatják a román nyelvet. Markó nehezményezte, hogy nem sikerült kiiktatni a törvényből azt a diszkriminatív kitételt, amelya történelem és a földrajz román nyelven folyó oktatására vonatkozik, így továbbra is csak az elemiben oktathatják az anyanyelvükön a diákoknak Románia történelmét és földrajzát. Az RMDSZ szerint ez rendkívüli módon megnehezíti a két tantárgy megfelelő elsaj átítását. Az erdélyi Krónika idézi Bokor Ti- borszenátort, az RMDSZ szakpolitikusát, aki jelentős fejleménynek nevezte, hogy sikerült bevinni a törvénybe a finanszírozás kérdését. Az eredeti tervezetben ugyanis nem vettékfigyelembe, hogy a kisebbségi oktatás - mint mindenhol a világon - több pénzbe kerül. „Sikerült meggyőznünk a tanügy-minisztérium vezetőségét, hogy a tizedik osztályig terjedő kötelező, valamint az egyetemi oktatás terén, ahol a kisebbségek nyelvén vagy idegen nyelven (például egyetemen angol szakon) is tanítanak, ott a támogatási szorzó nagyobb legyen, mint azokban az osztályokban, ahol csak román nyelven folyik az oktatás. Vagyis a finanszírozásnál figyelembe veszik az oktatás nyelvét is” - mondta. Lényeges előrelépésnek tekinti azt is, hogy új egyetemi karokat már nemcsak a felsőoktatási intézményvezető testületének döntése, hanem kormányrendelet alapján alapíthattak. Ez azért is előnyös - mondta a szenátor -, mert a romániai állami egyetemek vezető testületéinek tagjai döntő többségben románok, és rendszerint leszavazták a magyar kezdeményezéseket. A kormánnyal együttműködve viszont ezentúl akár a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen is lehet önálló magyar karokat létesíteni .Újdonság az is, hogy mesteri vagy doktori vizsgákat, tanulmányokat anyanyelven is lehet végezni - mondta a Króniká- nakBokorTibor. KOMMENTÁR , EU-s banánköztársaságok BARAK LÁSZLÓ Ha valaki azt hiszi, hogy Szlovákiában kizárólag a kormányfő, Robert Fico áll hadilábon a sajtóval, akkor téved. Az sem igaz, hogy általában csak a politikusok nem bíiják elviselni, hogy a sajtó küldetéséből, mi több, létezésének puszta értelméből adódóan ellenőrzi, és bírálja őket. Az egyszerű választópolgárok, vagyis a közemberek közül sokan rendre legalább olyan ellenszenvet táplálnak egy-egy sajtótermék, de akár konkrét újságírók iránt is, mint azok a politikusok, akiket a sajtó emberei rendszeresen rajtakapnak valamilyen disznóságon. Holott a sajtó egésze a politikusokkal szemben sokkal önzetleneb- bül képviseli őket. A sajtó létezése, és társadalmi pozíciója ugyanis egyáltalán nem a közemberek időnkénti szavazataitól függ, amint a politikusoké. Pofonegyszerű, hogy miért van ez így. A közemberek többsége ugyanúgy meglehetős kizárólagossággal ragaszkodik a saját véleményéhez. Mindenekelőtt az önigazolás szándéka miatt. Vagyis a sajtó egyszerű „fogyasztói”, azaz a közemberek, értelmi szintjüktől, általános értékrendjük pillanatnyi állagától függően tulajdonképpen csupán a puszta hiúság okán rágnak be, ha a sajátjuktól eltérő véleménnyel szembesülnek. Apolitikusoknak viszontténylegesen van vesztenivalójuk. Haugyan- is a rájuk vonatkozó sajtóbeli információk, minősítések következményeként kedvezőtlen kép alakul ki róluk a társadalomban, minde- nekelőtt politikusi egzisztenciájukkerülveszélybe. RobertFico tehát ezért rohan ki menetrendszerűen a ránézvést kritikus sajtó val szemben. Mint ahogy annakidején kormányfőkéntajelenlegellenzéki Mikuláš Dzurinda sem igen volt képes elviselni, hogy folyamatosan bírálták a közvéleményt befolyásolni képes médiumok. Ugyanez a magatartás jellemez egy további ellenzéki politikust, aMagyar Koalíció Pártjának elnökét, CsákyPáltis. Akiről köztudott, hogy az Új Szó hasábjain bizonyos ideje kizárólagapártjaáltalfizetetthirdetésként közölt „interjúkban“ hajlandó megnyilatkozni. Amelyeket vélhetően ő maga szokott volt készíteni önmagával. Jobb esetben pedig holmi politikai szatócsok gyártanak... Elsősorbankampánycélból. Meg azért, hogymegússzaaszámáraesetlegkellemeüenkérdéseket... Hosszútávon szerencsére egyértelmű - ez idáig ugyanis mindannyiszor bebizonyosodott -, az efféle abnormális állapotnak elsősorban annak előidézői, vagyis maguk a despota politikusok lesznek a vesztesei. Addig azonban, amíg kiderül róluk, hogy csakis gátlástalan hatalmi érdekeik vezérlik őket a sajtó ellen, támadásaik legfőbb vesztese kizárólag a közember, mondhatni maga a demokrácia lesz. Amelyhez a közhely szerint mindenekelőtt demokraták, demokratikus gondolkodású, a sajátjukkal ellentétes véleményeket, létformákat is ellenszenv, sőt, zsigeri utálkozás nélkül elviselni képes köznép szükséges. Márpedig sajnos Szlovákiában, de tulajdonképpen Közép-Európa valamennyi, szégyenszemre egyelőre az Európai Unióban megtűrt posztkommunista országában is, alig akad demokratikusan gondolkodó, a sajátjától eltérő véleményeket, létformákat intelligensen eltűrni és kezelni képes közember. Merthogy a kommunista diktatúra legördögibb projektje az volt, hogy az általa elnyomott köznép köreiben is tömegével termelte a despotá- kat. Csak ezért van errefelé annyi despota politikus hatalmi pozícióban. Csak ezért születhetnek e tájakon olyan szalonképtelen törvények, mint a szlovák államnyelvtörvény. Avagy a sajtó- és véleményszabadságot a legalpáribb banánköztársaságok szintjén korlátozó szlovákiai sajtótörvény. Amellyel szinte naponta visszaélhetnek és vissza is élnek a politikusok. FIGYELŐ Előrevivő nyelvtörvényt A nyelvtörvényeknek előrevivőnek és nem korlátozónak kell lenniük, és el kell kerülniük a személyes terekbe való beavatkozást - foglaltak állást neves szakemberek azon a nemzetközi konferencián, amelyet Hollandiában tartottak a hét végén Nyelvi • sokszínűség az EU-ban - szabályozás és gyakorlat címmel. Kenései István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója elmondta, ajánlásaikban a résztvevők azt is kiemelték, hogy a jogszabályoknak a „valóságon kell alapulniuk, arányosnak és méltányosnak kell lenniük”, és el kell kerülniük „a személyes terekbe való beavatkozást”. A tanácskozáson több résztvevő nehezményezte, hogy a szlovákiai államnyelvtörvény módosítása korlátozásokat tartalmaz, és egyebek köztazakövetkeztetéstvontákle, hogy a nyelvhasználat szabályozásában az európai országokban ennél jobb gyakorlat alakult ki. Megnyitó előadásában Kenesei István egyebek között arra mutatott rá, hogy még ha a nyelvtörvény nem ütközik is az európai joggyakorlatba, az uniós szabályozásokba, akkor is figyelemmel kell lenni mindazok érzékenységére, akiket érint. Az igazgató az amerikai legfelsőbb búóságtól hozott idézeteket, amelyek szerint a (logikát és törvénykezési gyakorlatot figyelembe vevő) rációnak és az (érintettek érdekeit mérlegelő) együttérzésnek egyszerre kell irányítania a törvényhozó tevékenységét. A konferencia célja nem az volt, hogy elítélje a szlovák nyelvtörvényt, hanem hogy megmutassa a jobb gyakorlatok létezését. Az EBLUL igazgatója, Neasa Ni Chmnéide XIX. századi nyelvtörvény a XXI. századi Szlovákiában című előadásában határozottan kiállt a több- nyelvűség mellett, és bírálta a szlovákjogszabályt annakkorlá- tozójellege miatt, (mti)
