Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-19 / 216. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 19. Régió 5 Sok gazdát térdre kényszerít az ország jelenlegi mezőgazdasági politikája - vélik az érintettek Tőkén marad az idei szőlőtermés? Megfosztott mandátumától egy képviselőt Elmarasztalta a polgármestert a bíróság Királyhelmec/Lukanénye/Lé- va/Párkány/Kürt/Perbete/Ga- lánta. Nehéz idők járnak a szőlős és boros gazdákra. Általában jónak mondtató az idei termés, de a felvásárlási árak olyan alacsonyak, hogy sok termelő azt fontolgatja, felszámolja az ültetvényt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szinte az összes szőlőtermő vidéken lehangoló a helyzet, a gazdák szerint egyenesen reménytelen. Válságban a bodrogközi szőlőtermesztés A Bodrogközben az egykor nagy múltú szőlőtermesztés és bortermelés jelenleg komoly válságban van. Míg régebben a Kis- és Nagy-hegyen található szőlőskertek több helybéli család megélhetését biztosították, mára jóformán már semmiféle anyagi értéket nem képviselnek. Egy-egy parcella manapság fillérekért cserél gazdát, ha egyáltalán az eladó talál vevőt. A térségben a szőlő- és borfelvásárlás gyakorlatilag megszűnt, sok termelőnek nemcsak az alacsony árak szegték kedvét, hanem az is, hogy néhány felvásárló évekig nem fizette ki beszállítóit. Akik a meglévő nehézségek ellenére mégis termelnek még szőlőt, igyekeznek mindössze saját szükségletükre bort előállítani. Nagyüzemi termelés a régióban sehol sem folyik. A Tokaj-hegyaljai borvidéken a szüret ugyan csak néhány hét múlva kezdődik el, de értesüléseink szerint az ottani termelők helyzete sem irigylésre méltó. Az idei termés - az elmúlt évekétől eltérően - bőségesnek ígérkezik, ám egyelőre nem tudni, hogy az ottani boros gazdák és szőlőtermelők elfogadható áron értékesíthetik-e termékeiket. Nehéz időkvámaka Nagy kürtösi j ár ás termelőire Idén alig tizennyolc-húsz centet (5,40-6 korona) kínálnak a felvásárlók a szőlő kilójáért a Nagykürtösi járásban. A fehér szőlő olcsóbb, a vörös - minőségtől függően - valamivel drágább. A kínálat bőséges, ám értesüléseink szerint csupán a termés egy- harmadára van igény. Mivel a nagyobb környékbeli borüzemek tavalyi tartalékaikat még mindig nem értékesítették, idén nem is kívánnak sok bort készíteni, ezért fognak kevesebbet felvásárolni a mostani szőlőtermésből. Nozd- roviczky István lukanényei borász szerint egyes gazdák már azon gondolkodnak, jövőre felszámolják az ültetvényeiket, mert ilyen alacsony felvásárlói árak mellett már ráfizetéses a szőlőtermesztés. „Olyanról nincs tudomásom, hogy valakinek komolyabb összeggel tartozna felvásárló. Az viszont már biztosnak tűnik, hogy egy-két éven belül alaposan lecsökken a szőlőültetvények területe, mert nem éri meg vele foglalkozni. Az idei termés minőségben nagyon jónak mutatkozik, mennyisége valamivel a közepes alatt van. Úgy látszik, nehéz idők várnak a szőlőtermelőkre, ha ez így megy tovább” - mondta Nozdroviczky. Idén „savanyú" a szőlő Reménytelen helyzetben a Lévai járás szőlészei A Lévai járásban szinte reménytelen a kistermelők helyzete, lehetetlen eladni a szőlőtermést. Az utóbbi három évben egyeden cég vásárolt fel magángazdáktól, de idén valószínűleg már rájuk sem lehet számítani. A pozsonyi székhelyű Víno Levice Kft. kapacitása 20 millió kiló szőlő feldolgozását teszi lehetővé. Tavaly mintegy 150 ezer kilogramm szőlőt vettek kistermelőktől. 2009-ben viszont korlátozzák a kapacitást, legfeljebb 1,5 millió kiló szőlőre lesz szükségük. Ezért a nem szerződéses partnerektől nem vásárolnak. Az okok között szerepel, hogy a tavalyi bormennyiségnek még legalább a fele raktáron van, egyelőre nem sikerült értékesíteni. A cég főként a környező földműves szövetkezetekkel kötött megállapodást, innen bőven be tudják szerezni a szükséges szőlőmennyiséget. Korábban a csejkői Víno Nichtánál is értékesíthették a gazdák termésüket, ám 2006-től ez a cég már csak a saját 30 hektáros szőlőültetvényére támaszkodik. A közeli borászatok, mint a nyitrai, vagy a kistapolcsá- nyi, szintén nem igényli a kistermelők szőlőjét. A verebélyi Vi- nanza cég, bár két körben is hirdet felvásárló akciót, főként a helyi termelőknek akar segíteni, tehát a Lévai járás termelői csak végszükség esetén kerülnének sorra. Értesüléseink szerint a felvásárlók a nagytermelőktől is csak néhány szőlőfajtát vesznek át, az ár 16-18 cent körül mozog, ami egyértelműen csökkenés az előző évhez képest. Keveset fizetnek a párkányi régióban A párkányi régióban is felröppent az a hír, hogy egyes kereskedők jóval a termelési ár alatt vásárolják fel a szőlőt, és mindössze 20 centet kínálnak kilogrammjáért. Benefi László szőlész és borász is hallotta ezeket a híreszteléseket. „Nagyon szép a termés, mégsincs kereslet az idei szőlő iránt, a legtöbb gazdának ugyanis még vannak tartalékai. Kevesen foglalkoznak felvásárlással, azt viszont kédem, hogy valaki ennyiért odaadná a szőlőt, amivel dolgozott. Korlátozott mennyiségben ugyan, de én is foglalkozom felvásárlással két csehországi partnerem számára. Átlagosan 30 centért veszem át a szőlőt. Elsősorban az Irsai, a Morva muskotály és a Szenlőrinci iránt van kereslet” - nyilatkozott Benefi. A gazda szerint a párkányi régióban termelt szőlő értékesítésének egyik fő akadálya, hogy többségük nem alkalmas minőségi bor előállítására. A környékre jellemző Zöld veltelini és a Leányka nem igazán népszerű a nagyobb felvásárlók körében. Nem kell a kürti termés ,A tavalyi évhez hasonlóan most is 137 hektáron termesztünk szőlőt, ám a termés eladhataüan. Egy kiló szőlő leszüretelése 11 centbe kerül, a felvásárló pedig 16 centet kínál érte, félő hogy idén a tőkén marad a termés” - mondta Kasnyik Tamás, a Kürti Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke. Eladhatatlan a szlovák szőlő a hazai piacon, a feldolgozó üzemek nyolcvan százaléka nem kér belőle. „Gondot okoz a szőlő értékesítése, az áruházláncok azért zárkóznak el, mert nem tudjuk egész évben biztosítani a termést. Görög szőlővel vannak tele a polcok” - tette hozzá Kasnyik. Kürtön idén másodszor rendezték meg a Pincefesztivált, a termelők abban bíztak, növelni tudják a kürti borvidék szőlője iránti igényt. „Változtak a fogyasztói szokások, a vásárló nem a minőség, hanem az ár alapján választ, sokan inkább megveszik az olcsó bort, mint a drágább, minőségi italt. Jólesik, hogy az Új Szó foglalkozik a szőlő- termesztők problémájával, azzal hogy sok gazdát térdre kényszerít az ország jelenlegi mezőgazdasági politikája“ - mondta Kasnyik Tamás. Az olcsó külföldi bor kell, a perbetei szőlő nem Katasztrofálisnak nevezte a szőlő értékesítése körül kialakult helyzetet Krutek Ottó, a perbetei szövetkezet főagronómusa, szőlész. „Még nevetségesen alacsony áron sem kell a szőlő, a környékbeli felvásárlók azt mondják, az el(TASR-felvétel múlt két év raktári készletei is a pincékben vannak még. A kereskedők külföldről behozzák az olcsó borokat, az Európai Unió egyes országaiban ugyanis ötször akkora támogatásban részesülnek a szőlő- termelők, mint nálunk, tehát nekik nem gond, ha olcsón veszik meg tőlük a termést” - mondta a szakember. Megtudtuk: tavaly még átlagosan 12 koronát (40 cent) adtak a szőlő kilójáért, idén legfeljebb 20 centet (6 korona) kínálnak a hazai felvásárlók, már ha egyáltalán hajlandóak valamennyit megvásárolni. „Kiszámítottuk: szövetkezetünknek idén 300-400 ezer euró (9-12 millió korona) vesztsége lesz a szőlészetből. Nagytermelők vagyunk, 200 hektárnyi ültetvényünk van, és további 38 hektár újtelepítésünk. Érdekes, hogy az állam támogatja a szőlő telepítését, azzal viszont már nem törődik, mi lesz a terméssel” - tette hozzá. A szüret a perbetei határban szeptember 20. körül kezdődik, a termés jónak ígérkezik, nincs gond a minőséggel sem. Krutek Ottó szerint csak legvégső esetben folyamodnak ahhoz, hogy a tőkén hagyják a termést. Komoly gondok a galántai régióban A galántai régióban a jókai Po- lagro vállalat számít az egyik legnagyobb szőlőtermelőnek. Morvái Vincétől, a vállalat menedzserétől megtudtuk, a szőlő értékesítésével náluk is komoly gondok vannak. „Sajnos eljutottunk oda, hogy várhatóan felszámoljuk a negyvenhektáros szőlőst, jelenleg a szeredi, rácséi, bazini felvásárlók ugyanis csak 0,13-0,19 euróért (4-6 korona) hajlandóak megvenni a szőlőt. Ez az ár nem fedezi a kiadásokat se, csak a permet- szer többe kerül - nyilatkozott Morvái. Az egyik felvásárlóval már szerződést kötöttek, az viszont kérdéses, hogy a szőlő árát mikor kapja meg a vállalat. Jókán is jobb az idei termés a tavalyinál, az árak viszont 0,09-0,13 euróval (3-4 korona) elmaradnak a tavalyitól. A vállalatban bort nem készítenek, a szőlőt kizárólag eladásra termesztik. Korábban Csehországba is szállították innen a szőlőt, (szász, fm, guzsu, száz, vkm, jéem) ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Aranyosmarót. Jogtalanul fosztott meg mandátumától egy önkormányzati képviselőt a helyi polgármester asszony. A Nyitrai Kerületi Bíróság megtiltotta a város vezetésének, hogy tovább akadályozza Peter Dvonč képviselőt jogkörének gyakorlásában, az ítélet jogerős. Serafína Ostrihoňová ara- nyosmaróti polgármester, aki ellen jelenleg jogkörével való visszaélés, jogtalan telekkisajátítás, okirat, pecsét és pecsétzár hamisítása miatt is bűnvádi eljárás van folyamatban, idén tavasszal tiltotta ki az önkormányzat üléseiről Peter Dvončot. Az indoklás az volt, hogy a foglalkozását tekintve állatorvos vá: rosatya gyűjtötte be a kóbor kutyákat a településen, vagyis Ostrihoňová szerint egyszerre volt az önkormányzat alkalmazottja és képviselője. Annak ellenére, hogy a törvény ezt nem tiltja, a polgármester asszony hónapokig ignorálta Dvonč jeÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Deménd. Egészen különleges természeti jelenségre bukkant a napokban Jozef Nemčok deméndi nyugdíjas. Azt mondja, soha nem találkozott még szabadban épített lépvárral. Egy kinnrekedt méhrajra figyelt fel egy bozótosban, ez pedig nagyon szokadan szeptember közepe táján. A mintegy 2-3 ezer példányból álló család egy kökénybokor ágain építette ki lakhelyét és készült az áttelelésre. Nemčok figyelmét vadászok hívták fel a dologra. Az eset azért rendhagyó, mert ha a királynő átadja az uralmat utódjának a kaptárban, és vezetésével kirepül a család egy része, akkor fában vágy a talajban odút, üreget, hasadékot keresnek a vándorok, és oda költöznek be. Nagyon ritkán fordul elő, hogy a szabad ég alatt telepednek le. A méhek már hat Celsius foknál elhullanak, az utódok számára legalább 35 fokra van szükség, de ezt így is biztosítani tudták a lépben összebújva. Csak lenlétét és szavazatait a képviselő-testületi üléseken. A jogfosztott képviselő hiába figyelmeztette arra, hogy az önkormányzat megbízásából, a városi rendőrséggel együttműködve 2007 óta végzi ezt a tevékenységet havi 100 euró fizetség ellenében, és 2009 tavaszáig senkinek nem volt ellenvetése. Serafína Ostrihoňová már az utódját is meghívta az önkormányzat ülésére, de az ő többi képviselő tiltakozása miatt nem tudta letenni az esküt. Peter Dvonč azonnal bírósághoz fordult azzal érvelve, hogy mandátumáról nem szavazott az aranyosmaróti képviselő-testület, holott hasonló ügyekben csak az, utána pedig az alkotmánybíróság illetékes. A kerületi bíróság neki adott igazat, így a következő ön- kormányzati ülésen ismét szavazati joggal vesz részt. Serafína Ostrihoňová, aki 2004 óta nem hajlandó kinevezni a jogszerűen megválasztott városi főellenőrt sem, nem kívánta kommentálni a döntést, (vrabec) találgatni lehet, miért rekedtek a bozótosban. Leginkább a királynő betegsége, sérülése okozhatta a gondot, nem tudtak továbbmenni. A 74 éves férfi elmondta, már ötven éve méhészkedik, de még soha nem találkozott ilyesmivel. A szakirodalom ismeri a jelenséget, de lehet, hogy egy méhész egész pályafutása alatt nem találkozik ilyen rajjal. Nemčok szerint eredetileg legalább 20-30 ezer méhből állt ez a család. Hozzávetőleg májustól lehetnek kint, ez idő alatt körülbelül egytizedétre csökkent a számuk. Az idős méhész a méhesébe szállította a családot. Deménden több méhészet működik, valószínűleg ezek valamelyikéből röpülhetett ki ez a raj. Nemčok saját kaptáraitól több mint ötven méterre helyezte el a jövevényeket, mivel lebet, hogy betegséggel fertőzöttek, így óvatosnak kell lenni. Az eredeti lép- várat tette egy régi kaptárba. A bokor ágain kialakított építményt Jozef Nemčok gondosan megőrzi, hiszen egy méhész számára szenzációs leletről van szó. (fm) Ötven éve méhészkedik az idős férfi, de a szabadban lépvárat építő családot még nem látott (A szerző felvétele) Kevés méhész láthatott ilyesmit a saját szemével Méhészeti szenzáció
