Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-19 / 216. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 19. www.ujszo.com RÖVIDEN mmmmmmmmmmsämmmMmmmmmm Vérfürdő Pakisztánban Pesavar. Pokolgép robbant tegnap Pakisztán északnyugati részén, 33-an életüket vesztették, több mint ötvenen megsebesültek. A rendőrség szerint egy öngyilkos merénylő robbanóanyaggal megrakott gépkocsival nekihajtott egy szálloda épületének Kohat városánál. A robbanás következtében összeomlott vagy megrongálódott sok üzlet a szálló melletti piacon, és sok gépkocsiban is kár keletkezett. Atetteskb. 150 kilogramm robbanóanyagot használt. Egyes hírek szerint a merénylet a pakisztáni süta- szunnita ellenségeskedés része. A célpontnak kiszemelt szálloda tulajdonosa síita. Ez az Afganisztánnal szomszédos vidéka vallási fanatikus tálibok és más muzulmán szélsőséges csoportok rejtekhelye. (MTI) Berlusconi kivonulna Róma. A külföldi katonák Afganisztánból történő gyors kivonása mellett emelt szót Silvio Berlusconi, miután az afgán fővárosban csütörtökön robbantásos merényletben meghalt hat olasz katona, négy pedig megsérült. Az olasz kormányfő mindazonáltal hangsúlyozta, kabinetje nem készített menetrendet a teljes csapatkivonásra, amiről Róma a szövetségeivel közösen fog dönteni. Szerinte ez nem olyan kérdés, amelyről az Afganisztánban katonákat ál- lomásoztató bármely ország egymaga dönthet, mert ez aláásná a misszióban részt vevő többi ország bizalmát. Itália 2800 katonát állomásoztat a nemzetközi biztonsági erők zászlaja alatt Afganisztánban. A csütörtöki áldozatokkal együtt már húsz olasz katona vesztette ott életét. Egy tegnapi pokolgépes robbanásban egy kanadai katona meghalt, tizenegy társa pedig megsebesült Afganisztán déli részén. Ezzel 131-re nőtt az Afganisztánban megölt kanadai katonákszáma. (MTI) Oltóanyag a szegényeknek Washington. Kilenc gazdag ország - köztük Amerika - felajánlotta, hogy az új típusú influenza elleni vakcinái egy részét a fejletlen országok rendelkezésére bocsátja. A kezdeményezést Barack Obama közleményben jelentette be. Az amerikai elnök tudatta, az USA felajánlja oltóanyagkészlete egytizedét az Egészségügyi Világszervezeten (WHO) keresztül olyan országoknak, amelyek másként nem jutnának hozzá a vakcinához. A kezdeményezéshez Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, Norvégia, Svájc, Ausztrália, Új- Zéland és Brazília csatlako- zott. Az USA korábban 195 millió vakcinát rendelt meg, ebből valamivel több mint 40 millió adagnyi oltóanyag készül el a védőoltási kampány októberi kezdetéig. (MTI) Putyin Oroszország mellett már Kazahsztánt és Fehéroroszországot is be szeretné vinni a Kereskedelmi Világszervezetbe Obama után a NATO is Moszkvát csábítgatja Rasmussen el akarta kápráztatni Moszkvát az ajánlataival. Putyin figyelt és még többet kért. (Reuters-felvétel) Brüsszel/Moszkva/Washing- ton. Együttműködést javasolt az európai rakétavédelem területén Oroszországnak a NATO főtitkára. Moszkva lemond arról, hogy Iszkan- der típusú rakétákat telepítsen Kalinyingrádba. Puytin azt sürgette, töröljenek el minden korlátozást az Oroszországba irányuló csúcstechnológia elől. ÖSSZEFOGLALÓ Anders Fogh Rasmussen NA- TO-főütkár tegnap Brüsszelben kijelentette: „A NATO-nak és Oroszországnak sok rakétavédelmi tapasztalata van. Most azon kell dolgoznunk, hogy ezeket a tapasztalatokat mindkét fél hasznára összekössük.” Rasmussen egy nappal azután beszélt, hogy a Fehér Ház bejelentette: lemond az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeinek lengyelországi és csehországi telepítéséről. A főtitkár szerint nem kell attól félni, hogy az amerikai elképzelések megváltozása nyomán csökkenne akár egyetlen NATO-szövet- séges védettsége. „Ellenkezőleg, az új tervek értelmében a védelmi kapacitások hamarabb teremthetők meg, mint a korábbi tervek alapján, és szélesebb körű védettséget fognak biztosítani számunkra.” Kifejtette: keresni kell annak a lehetőségét, hogy idővel összekapcsolják egymással az USA, a NATO és Oroszország rakétavédelmi rendszerét. A rakétafenyegetettségről szólva a NATO-főtitkár felszólította az orosz vezetést: csatlakozzon a többi nagyhatalomhoz, gyakoroljon velük együtt maximális politikai és diplomáciai nyomást Iránra, hogy az hagyjon fel nukleáris törekvéseivel. Az amerikai-NATO- orosz rakétavédelmi rendszerek összekapcsolásának terve mellett azt hozta fel indokként, „ha Észak- Korea megtartja, Irán pedig megszerzi a nukleáris kapacitást, akkor néhány szomszédjuk késztetést érezhet példájuk követésére”. Rasmussen nem csupán a rakétavédelem vonatkozásában, hanem szélesebb értelemben is javasolta Moszkvának, hogy nyissanak új fejezetet kétoldalú viszonyukban. Ez a tavaly augusztusi oroszgrúz háború nyomán süllyedt a mélypontra, de idén már újrakezdődött az óvatos kétoldalú párbeszéd az atlanti szövetség és Oroszország között. „Túlságosan sok energiát fordítunk arra, ami elválaszt bennünket. Ehelyett arra kellene összpontosítanunk, ami összeköt.” Moszkvai bejelentés szerint Oroszország lemond arról, hogy Iszkander rakétákat telepítsen Kalinyingrádba, cserébe azért, hogy Washington feladta a közép-európai rakétavédelmi rendszer telepítésének tervét. Egy neve elhallgatását kérő katonai szakértő szerint befagyasztják az orosz válaszlépé- sek-végrehajtását, „sőt az is lehet, hogy teljesen lemondanak” róluk. Az Iszkanderek Kalinyingrád területéről elérhették volna az amerikaiak tervezett lengyelországi rakétaindítóállásait. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő tegnap Szocsiban, ahol befektetőkkel tárgyalt, helyes és bátor döntésnek nevezte azt, hogy az USA lemond a közép-európai telepítésről. „Arra számítok, hogy mások is követni fogják ezt a helyes és bátor döntést.” Putyin szeretné, ha teljesen eltörölnének minden korlátozást az Oroszországba irányuló csúcstechnológia elől. Egyúttal lépéseket sürgetett annak érdekében, hogy Oroszországot, Kazahsztánt és Fehéroroszországot is vegyék fel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjai közé. (MTI, ú) Radarállomás a Kaukázusban Washington. Csehország helyett a Kaukázusban létesítene radarállomást a Pentagon a tervezett új amerikai rakétavédelmi rendszer keretében. Ezt James Cartwright amerikai tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökhelyettese közölte. Szerinte az új rendszerben ugyanúgy szükség lesz egy korai előrejelzést biztosító, centiméteres hullámsávban működő radar elhelyezésére, „és ez, műiden bizonnyal, a Kaukázusban fog megvalósulni”. Azt nem említette, hogy pontosan hol. Az ilyen érzékenységű radarállomások az ITAR-TASZSZ szerint képesek arra, hogy 4700 kilométeres távolságból észleljék és kövessék egy baseball-labda méretű tárgy mozgását. A Pentagon az USA területén kívül is telepített már ilyen berendezést, egyet-egyet Japán, illetve Izrael területén. (MTI) Szükség van a válság utáni uniós stratégiára, de meg kell várni a tényleges élénkülést Továbbra is bizonytalanok a gazdasági kilátások ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Lassan véget ér a gazdaságösztönző intézkedések időszaka. Már most dönteni kell arról a stratégiáról, amelynek alapján az EU tagországai kivezetik gazdaságukat a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válságból. Ebben állapodtak meg a tagországok állam- és kormányfői csütörtökön késő este. Az uniós vezetők a világ húsz legnagyobb ipari és felzárkózó országának (G20) jövő heti csúcsérte- kezletétkészítettékelő. A kötetlen ülésen elnöklő Fredrik Tüntetések ÖSSZEFOGLALÓ Teherán/Washington. Több tízezer fős kormánypárti és ellenzéki tüntetéseket tartottak tegnap, Jeruzsálem napján az iráni fővárosban. Eközben Mahmúd Ahmadine- zsád azt fejtegette, hogy a holokauszt hazugság és csupán ürügy volt egy zsidó állam megteremtésére, amellyel az irániaknak vallási köte- lességükszembeszállni. Teheránban a biztonsági erők egy szemtanú szerint összecsaptak az ellenzékiekkel, közülük legalább tucatnyit őrizetbe vettek. Kormány- párti fanatikusok pedig tettleg bántalmaztak több ellenzéki vezetőt, köztük volt államfőt is. A kormány- párti és ellenzéki hívek is minden évben az utcákra vonulnak ezen a napon. Jeruzsálem (arabul alkudsz) napján hagyományosan a palesztinok mellett és Izrael, valamint a vele szövetséges USA ellen tüntetnek Iránban. De az ellenzékiek az idén egyúttal folytatták azt a Reinfeldt svéd miniszterelnök a munkavacsora után elmondta: abban is egyetértés volt, hogy a stratégia végrehajtását csak akkor kell megkezdeni, amikor a gazdaság élénkülése ténylegesen megindul. Ennek azt kell biztosítania, hogy a gazdaságélénkítés ne csupa nagyon eladósodott országot hagyjon maga után. Jelenleg kettős jelzések mutatkoznak nemzetközi szinten. Egyrészt stabilizálódni tűnik a növekedés, ugyanakkor jövőre nagy állam- háztartási hiányra kell számítani. Az általános gazdasági kilátások ezért továbbra is bizonytalanok, és még tiltakozássorozatot is, amelyet a vitatott kimenetelű, hivatalosan Mahmúd Ahmadinezsád elnök gyó- zelméthozójúnius 12-i elnökválasztás miatt indítottak el. A jelentősebb terekre és sugárutakra vezényelték nagy számban a biztonsági erőket, illetve a Baszidzs milíciát, amely részt vett a nyári tömegtiltakozások elfojtásában. A konzervatív vallási vezetők és a Forradalmi Gárda előre óva intett mindenkit a kormányellenes tüntetésektől, „a cionista rezsim (Izrael) támogatásától”, szigorú fellépést helyezve kilátásba a törvények megsértése esetén. Ez volt az első ellenzéki tömegmegmozdulás július 9-e óta, amikor szintén szétkergették a tiltakozókat. A tömeg tegnap halált kiáltott a diktátorra (Ahmadine- zsádra), és követelték kormánya lemondását. Néhány száz méterre tőlük az államfő több ezer híve vonult Ahma- dinezsád és a legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatolláh képével. „Halál számos kockázati tényezővel kell számolni. Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár a késő este befejeződött megbeszélés után bejelentette: gyakorlatilag egyetértés volt abban is, hogy véget kell verni a túlzottan magas banki prémiumok gyakorlatának. Az egyelőre nem világos, sikerül-e az uniónak ehhez megnyernie többi tárgyalópartnerét, köztükaz USA-t. A csúcson szó volt a decemberi nemzetközi klímavédelmi konferencia előkészítéséről is. Azon a tanácskozáson dönteni kellene arról, azokra, akik ellene vannak a legfőbb vezetőnek!, „Halál Izraelre, halál Amerikára!” - kiabálták. A két tábor több helyütt is összecsapott. Iránnak nincs szüksége atomfegyverre - állította Ahmadinezsád az amerikai NBC tévécsatornának milyen nemzetközi erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megállítsák a káros éghajlatváltozás folyamatát. Diplomáciai források szerint az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy a következő három évben az EU évente akár 7 milliárd euróval is segítheti a fejlődő világ rászoruló országait ebben a küzdelemben. A kormányfői tanács elfogadta az Európai Bizottság azon számítását is, hogy 2020-ra a fejlődő térségnek összesen évi 100 milliárd euróra lehet szüksége a klímaváltozás kihívá- sainakkezeléséhez. (MTI, ú) adott inteijújában, de nem zárta ki teljesen egyértelműen, hogy egy napon még lehet ilyen fegyvere. Leszögezte, Teherán soha nem hagy fel vitatott atomprogramjával csak azért, hogy megnyugtassa az aggódó nyugati országokat. (MTI, ú) Kölcsönös vádaskodás Lengyel-orosz történelmi tehertétel Moszkva. Megnehezíti a korszerű államközi kapcsolatok kiépítését Oroszországgal a lengyel törvényhozásnak az a határozattervezete, amelyet Lengyelország 1939. szeptember 17-i szovjet megtámadásának 70. évfordulója kapcsán fogalmaztak meg. Ezt Leonyid Szluc- kij, az orosz törvényhozás külügyi bizottságának helyettes elnöke hangsúlyozta. A szejm négy frakciója által még szerdán elfogadott tervezetet, amely először használja a népirtás kifejezést a II. világháború kezdetén bekövetkezett eseménynyel kapcsolatban, a varsói parlamentben szeptember 23-án akarják megszavazni. A tervezetben pontosan az szerepel, hogy a szovjetek által elkövetett bűnök a „népirtás jellegét öltötték”. A megfogalmazás - osztrák hírügynökségi jelentés szerint - kompromisszumként került a szövegbe, miután a kormányon lévő jobboldali liberális PO és az ellenzéki baloldali szövetség (SLD) képviselői ellenezték, hogy az eseményt egyszerűen népirtásnak minősítsék, ahogy azt a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártja szorgalmazta. Szluckij szerint „a nacionalizmus fertőzésének mindmáig kitett Lengyelországra jellemző, hogy magát majdhogynematörténelemegyedü- li áldozataként mutatja be. Ez szükségtelenül egyoldalú értelmezése a történteknek.” Egy nappal korábban, csütörtökön Lech Kaczynski lengyel államfő megtorlásnak, a nagyorosz sovinizmus megnyüvá- nulásánakés népirtásnak nevezte az 1940-es katyni vérengzést. Sztálin parancsára 1940 tavaszán titokban lemészárolták a szovjet hadifogoly- táborokban raboskodó lengyel tiszteket, a holttesteket pedig tömegsírokba rejtették. (MTI) Jeruzsálem napját még Khomeini ajatolláh, az iszlám forradalom irányítója vezette be 1979-ben és összecsapások Teheránban Az iráni elnök szerint nemzeti és vallási kötelesség Izrael elpusztítása (Reuters-felvétel)
