Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-10 / 209. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 10. Külföld 9 Európai szocdemek Nem támogatják Barrosót Egy nőt is megöltek túszmentés közben a kommandósok - nem tudni, miért hagyták ott a tolmácsot Huszárvágás - némi szépséghibával Brüsszel. Tartózkodik vagy nemmel fog szavazni az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója a Jósé Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök újraválasztásáról való voksoláson. Ez derült ki azokból a nyilatkozatokból, amelyeket a csoporthoz tartozó képviselők tettek Barroso tegnapi meghallgatása után. Poul Nyrup Rasmussen, a frakció vezetője a meghallgatás után azt mondta, a csoport tagjainak többsége elégededennek tűnik Barroso programjával. Barroso kedden már elnyerte a legnagyobb képviselőcsoport, a kereszténydemokrata-konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt támogatását. Már szinte bizonyos, hogy a jövő csütörtöki plenáris ülésen szavazni fog róla az Európai Parlament. A portugál kereszténydemokrata politikus újrajelölését a 27 EU-tagország kormányai egyöntetűen támogatták, s így került a javaslat az Európai Parlament elé. Végső döntésüket a szociáldemokraták csak a jövő héten alakítják ki, Barroso plenáris szereplése után, de Rasmussen már most úgy fogalmazott, hogy a tartózkodás és a nem között kell választaniuk. (MTI) Ka b u l. Az afganisztáni nemzetközi erők katonái kiszabadították az emberrablók fogságából a The New York Times újságíróját, tolmácsát azonban megölték a tálibok a túszmentés közben. Stephen Farrell kiszabadítását megerősítették a NATO-erők is. ÖSSZEFOGLALÓ Minderről Mohammad Omar Kunduz tartomány kormányzója számolt be tegnap. Nyugati katonai tisztségviselők szerint az akcióban meghalt egy brit kommandós. A műveletet egy amerikai különleges alakulat hajtotta végre kedden este az ország északi részén fekvő tartományban. Akormányzónaknémileg ellentmondva a szóvivője azt mondta, hogy egy brit kommandó szabadította ki az újságírót. Egy járási vezető szerint NATO-katonák voltak a szabadítok, a kommandós akció szerdán pirkadat előtt történt, és a rajtaütésben meghalt egy nő abban a családi házban, ahol a tálibok Far- rellt és a tolmácsot fogva tartották. Stephen Farrell szombaton esett emberrablók fogságába a tolmácsával, Szultán Munadi újságíróval Farrell a kunduzi kórházban a légicsapás sérültjeivel készített riportot (Reuters-felvétel) saosoaa együtt. A pénteki NATO-légicsapás helyszínére akartak eljutni. A nemzetközierő gépei a tálib lázadók által elrabolt két tartálykocsi ellen hajtottak végre légi támadást, az akcióban civilek is életüket vesztették. Az eset körülményeit a NATO és az afgán hatóságok is vizsgálják. A The New York Times is megerősítette internetes kiadásában, hogy újságírója szabad. A honlapon idézik Farrellt, aki szerint „sok katona tűzharc közepette ragadta őt ki” a fogságból. Annak a háznak az egyik tulajdonosa, amelyből Farrellt és tolmácsát kiszabadították, elmondta, a tálib emberrablók kedden kérték tőle: éjszakára hadd szánjanak meg náluk. A NATO-katonák helikopteren érkeztek éjfél körül. Tűzharc tört ki közöttük és az em- berrablókközött. Akatonákaz akció közben megölték a háztulajdonos sógornőjét. A katonák elvitték ma- gukkalFarrellt,detolmácsátnem, őt reggel holtan találták a ház mellett - tette hozzá atuljadonos. Farrell a második újságírója a lapnak, akit egy éven belül elraboltak Afganisztánban. A Pakisztánba hurcolt David Rohde Pulitzer-díjas riporternek és Tahir Ludin nevű afgán kollégájának hét hónapi fogság után sikerült megszöknie. (MTI,ú) Nem véletlen: Teherán egyre több urándúsító centrifugát állít üzembe Irán közelebb került az atombombához Az osztrákok és a csehek nem félnek a témától Megint napirendre kerültek a Beneš-dekrétumok ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Irán egyre közelebb jut ahhoz, hogy nukleáris fegyvert állítson elő - mondta az Egyesült Államok képviselője tegnap a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzó tanácsának bécsi ülésén. Washington komolyan aggódik amiatt, hogy Teherán szándékosan megpróbálja legalábbis a nukleáris fegyver megszerzésének lehetőségét fenntartani - fogalmazott Glyn Davies amerikai NAÜ-diplomata. Irán vagy már a birtokában is van annyi alacsony dúsításé uránnak, amennyi elegendő ahhoz, hogy egy atomfegyverhez elegendő mennyiséget a megfelelő szintre dúsítsanak, vagy pedig nagyon közel van ehhez a lehetőséghez - fogalmazott. A testület többnapos ülése keretében tűzte most napirendre az iráni atomprogram ügyét. Korábban az amerikai hírszerzés vezetője úgy nyilatkozott: valószínű, hogy Irán 2013 előtt nem lesz képes katonai célra alkalmas szinten urániumot dúsítani. Az erről szóló jelentések ellentmondásosak, a NÄÜ főigazgatója egyenesen azt állítja, nincs bizonyíték arra, hogy Irán atomfegyvert akarna előállítani. Legutóbbi, augusztus végén kelt jelentésében azt állapította meg a NAÜ, hogy Irán a korábbinál jobban együttműködik az ellenőrökkel, ugyanakkor ezerről 8300-ra növelte a dúsító berendezések számát, s a fegyverszintű dúsítás lehetőségével kapcsolatos ellenőrzéseket továbbra is gátolja. Németország, Franciaország és Nagy-Britannia NAÜ-követei közösen nyomatékosan felkérték Iránt, térjen vissza a vitatott jellegű atomprogramjáról szóló nemzetközi tárgyalásokhoz. Irán nemrég bejelentette, kész tárgyalni az ENSZ BT öt állandó tagjával és Németországgal, de megfigyelők nem várnak áttörést az iráni tárgyalási javaslattól. Teherán azt is bejelentette, hogy hamarosan a Nyugat elé terjeszti új javaslatait. (MTI, ú) MT1-HÍR Mikulov. Osztrák-cseh történészbizottság létrehozásáról állapodott meg tegnap a két ország külügyminisztere, a testület többek között a vitatott Beneš-dekrétumokat hivatott megvizsgálni. Jan Kohout cseh és Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter a dél-morvaországi Miku- lovban találkozott. A második világháborút követően a Beneš-dekrétumok alapján fosztották meg jogaiktól, vagyonuktól, és űzték el hazájukból a csehszlovákiai német és magyar kisebbség tagjait. A történtek máig vitákra adnak okot Csehország és Ausztria között is. Spindelegger újságíróknak elmondta, a történészbizottság tevékenysége a dekrétumoknál sokkal szélesebb kérdéskört ölel fel, például a prágai tavasz néven ismert 1968-as csehszlovákiai reformkommunista mozgalommal és a két ország közös kulturális örökségével is foglalkozik. Kohout hangsúlyozta: nagyon hasznos, ha szakértők együtt vizsgálják meg a két ország közös történelmét, beleértve azokat a kérdéseket is, amelyekben eltér Prága és Bécs álláspontja. Kivételesen hosszú egyeztetés a titkosszolgálat vezetőivel - gyorsítva bővítik a zsidó telepeket a befagyasztás előtt Valami készül Izraelben - hol járt Benjamin Netanjahu? Zsidó telep bővítése egy palesztin falu mellett Ciszjordániában (SITA/AP-fotó) ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Egy jól értesült lap szerint Benjámin Netanjahu hétfőn titokban Oroszországban járt, amit mindkét fél cáfolt. De akkor miről tárgyalt órákon keresztül a titkosszolgálatközpontjában? Netanjahu izraeli kormányfő azért járt titokban Moszkvában, hogy az Iránnak és Szíriának szóló orosz fegyvereladásokról tárgyaljon. Ezttegnap írta a Jediót Ahronót, forrásainak közlése nélkül. A kormányhivatal viszont azt közölte a francia hírügynökséggel, hogy Netanjahu hétfőn nem hagyta el az országot. Az izraeli vezetők évek óta próbálják lebeszélni az oroszokat arról, hogy egyebek közt Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert szállítsanak Teheránnak, e rendszert az iráni atomlétesítmények köré lehetne telepíteni. Az ügy további érdekessége: a kiválóan informált izraeli katonai rádió kedden arról számolt be, Netanjahu hétfőn többórás látogatást tett a hírszerzés, a Moszad központjában. A látogatás nem szerepelt a kormányfő hivatalos programjában, nem is jelentették be, viszont kiváltott olyan találgatásokat, hogy a kormányfő titkos külföldi útra készül. Hosszas bizonytalanság után Meir Kalili tábornok, a miniszterelnök katonai attaséja beismerte: Netanjahu az ő és Űzi Arad nemzetbiztonsági tanácsadó kíséretében a Moszad-székházban járt. Ez a látogatás kivételesen hosszú volt, szinte egész napos. Netanjahu júniusban hosszabbította meg egy évvel Meir Dagannak, a Moszad vezetőjének mandátumát, hogy továbbra is ő kezelje az iráni atomdossziét. Dagan a parlamentben azt állította, Iránnak 2014-re bevethető atombombája lesz, ha nem állítják le. Irán jelenti a legnagyobb fenyegetést, nemcsak azért, mert atomfegyver birtoklására törekszik, hanem azért is, mert támogatja Szíriát, valamint olyan, a zsidó állammal szemben ellenséges szervezeteket, mint a libanoni síita Hezbollah és a palesztin iszlamista Ha- mász. Azt viszont tegnap biztosra mondták, hogy Netanjahu vasárnap Kairóban Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel találkozik. E látogatásra olyan időpontban kerül sor, amikor az USA - amelynek Egyiptom az egyik legfőbb térségbeli szövetségese - nyomást gyakorol Izraelre és a palesztinokra a 2008-ban felfüggesztett békefolyamat újraélesztése érdekében. Izraelt éles bírálatok érik-tegnap ismételten az EU részéről -, mert Netanjahu szeretné felgyorsítani Ciszjordániában a zsidó telepek bővítését, mielőtt azt teljesen befagyasztanák. Mahmúd Ab- bász palesztin elnök a tárgyalások újrafelvételének feltételéül szabja a telepek építésének leállítását. Egyébként Mubaraknak is ez az egyikfeltétele. Az izraeli média szerint a kormány 6 hónapos moratóriumot akar bevezetni a ciszjordániai zsidó telepek építésére, annak ellenére, hogy hétfőn Ehud Barak védelmi miniszter 455 új lakás felépítését engedélyezte Kelet-Jeruzsálemben és Ciszjordániában. Valószínű, hogy Netanjahu két- kapura játszik: a kormányát támogató telepeseket is le akaija csendesíteni, meg az USA és az EU sürgetésének is eleget tenne bizonyos mértékben. Mint ismeretes, Barack Obama elnök a szeptember 23-án az ENSZ közgyűlése előtt tartandó beszédében szeretne előrehaladásról beszámolni a palesztin-izraeli béke- folyamatterén. (MTI, n, ú) RÖVIDEN Állítólagos merénylettervek Moszkva. Két öngyilkos merényletet akartak elkövetni csecsen lázadók Moszkvában, de az orosz biztonsági szervek meghiúsították az akciót. Ezt a Kommerszant jelentette a nyomozáshoz közeli forrásokra hivatkozva. Az egyik merényletet szombaton, a Város Napja ünnepségekhez időzítve akarták elkövetni, a másikat a következő napon. Állítólag négy szélsőséges múlt csütörtöki, csecsenföldi őrizetbe vételével kezdődött a történet. Mindegyiküket öngyilkos merénylőnek készítették fel, s ők elmondták a rendőrségen, mi lett volna a feladatuk, ki foglalkozott velük, kinek a megbízásából, és a^t is, hogy még két további öngyilkos merénylet is készül. (MTI) Fecskendős támadások Peking. A biztonsági erők fokozott jelenléte ellenére újabb fecskendős támadásokat hajtottak végre az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm terület székhelyén, Urumcsiban. A rendőrség tegnapi közlése szerint vasárnap délután és hétfő délután között 77 ilyen jellegű bűncselekményt követtek el a városban. Előzőleg a hatóságok 531 fecskendős támadásról számoltak be. A han kínaiak a muzulmán ujgurokat vádolják a szurká- lással. Negyvenöt embert tartanak fogva ilyen támadások gyanúja miatt. (MTI) Ismét akcióban a kurdok Diyarbakir. Hat török katonát öltek meg két támadás során Törökország jobbára kurdok lakta délkeleti részén a KurdisztániMunkáspárt (PKK) fegyveresei. A harcokban öt lázadó is életét vesztette. A hatóságok katonai erősítést és helikoptereket küldtek a térségbe. A szakadár PKK és a török hadsereg negyedszázada tartó harcaiban közel negyvenezer ember haltmeg. (MTI) Több védelem jár a nőknek Canberra. Az ausztrál kormány javaslata szerint menedékjogot kapnának az országban azok a bevándorló nők, akiket hazájukban „becsületgyilkosság” vagy az fenyeget, hogy a nemi szervüket megcsonkítják. Chris Evans bevándorlási miniszter elmondta, az ilyen menedékkérők nem mindig felelnek meg az ENSZ menekült- ügyi egyezményében foglalt feltételeknek, mert nem feltétlenül üldözik őket valamely emberfajtához, valláshoz, nemzetiséghez, társadalmi csoporthoz való tartozásuk vagy politikai véleményük miatt. Ezért bővítenék azoknak a kritériumoknak a körét, amelyek alapján bevándorló nők menedékjogot kaphatnak. (MTI)
