Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-08 / 207. szám, kedd
16 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 8. www.ujszo.com A verseny fődíját a Tibava pincegazdaság vezetője vette át Peter Serenčéštôl, mellette Korpás András és Roman Šuchma. (A szerző felvétele) Az integrált szőlőtermesztőknek is kiváló boruk van Bortermelők versenye ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az integrált szőlőtermesztési rendszerbe tömörült bortermelők számára az Iprovin Slovakia polgári társulás idén első alkalommal szervezett borversenyt, amelybe összesen 118 bormintát neveztek be a környezettudatos termelés elveit valló és megvalósító szőlősgazdák. A borokat négy kategóriába sorolta és a nemzetközi értékelésben használatos 100 pontos rendszerben értékelte a verseny szakmai bíráló bizottsága. Az eredmények ünnepélyes kihirdetésére a Pőstyén melletti So- kolovcében kerül sor. Peter Seren- čéš, az Agrárkifizetési Ügynökség vezetője, valamint Roman Šuchma az Iprovin polgári társulás elnöke és Korpás András, a bíráló bizottság vezetője adta át a díjakat a legjobb eredményt elérő borgazdaságoknak. A verseny fődíját és a vele járó Champion címet a keletszlovákiai Tibava pincegazdaság 2008-as, szalmán érlelt rizlingbo- ra (Rulandské šedé) kapta. A száraz fehér borok kategóriájában a szakolcai Víno Masaryk pincészet kései szedésű vörös tramini bora érte el a legmagasabb pontszámot, az egyéb fehér borok kategóriájában a Tibava pincészet szalmán érlelt vörös tramini je lett az első. A száraz vörösborok között a Víno Masaryk pincészet Alibemet fajtájú bora, az egyéb vörösboroknál pedig az udvardi szövetkezet pincészetének Cabernet Rosé bora végzett az élen. Az integrált szőlőtermesztési rendszerben Szlovákiában jelenleg mintegy 4800 hektáron termelnek szőlőt. A környezetkímélő termesztési eljárást alkalmazó gazdaságok tudatosan vállalt kötelezettségük alapján csak a rendszerben megengedett vegyszereket és műtrágyákat alkalmazzák, a védekezések során lehetőleg a környezetkímélő biológiai eljárásokat veszik igénybe. A bortermelésben ez az irányzat egyre nagyobb szerepet kap a piacon is, lévén, hogy az integrált környezet- tudatos termesztési módszer elvei alapján készült borok iránt növekszik a fogyasztói igény, (sz) 2 milliárd korona értékű támogatás az állattartóknak Korábban kifizetik ISMERTETŐ Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság májusi döntése értelmében a tagországoknak rendelkezésére áll az a lehetőség, hogy korábban fogjanak hozzá az idei uniós közveüen kifizetések végrehajtásához, nálunk a szaktárca vezetése úgy határozott, hogy a közvetlen támogatások decemberi dátumának előrehozása helyett a tejpiaci válság kezelése érdekében inkább a nagyszámosállat-egysé- gekre vonatkozó támogatások folyósítását kezdi meg három hónappal korábban. Az idén valamivel több mint 2900 nagyszámosál- lat-egységre vonatkozó támogatási kérvényt nyújtottak be a gazdálkodók, számukra hozzávetőlegesen mintegy két milliárd korona értékű támogatási összeg áll rendelkezésre, amelyet három hónappal korábban szeretnének eljuttatni a feltételek teljesítőinek, (sz) A talajok minőségétől függően ilyenkor a nitrogén 30-60 %-át juttatják ki alaptrágyaként Az őszi búza alaptrágyázása Az őszi alaptrágyázás egyik alapelve, hogy ősszel a növény alá számított nitrogénnek csak mintegy a felét célszerű kijuttatni. ÖSSZEFOGLALÓ A talajok minőségétől függően ilyenkor a nitrogén 30-60 %-át juttatják ki alaptrágyaként. A fennmaradó mennyiséget tavasszal, fejtrágyázás formájában célszerű ldadni a területre. Az egyes tápelemek kijuttatásánál figyelembe kell venni, hogy a különböző vegyületek felvehetősé- ge, talajkolloidokhoz való viszonya eltérő. A műtrágyaforma megválasztásánál további fontos szempont a talaj kémhatása is. Az őszi búza alaptrágyázása keretében a talajvizsgálati eredmények alapján számított K20, valamint P205 mennyiségének 100 %- átjuttatják a talajba. Laza talajon a kimosódás esetleges veszteségeinek csökkentése érdekében a kálium 70:30%-os arányban megosztott adagban is kijuttatható. Intenzív termesztés esetén úgyszintén szóba jöhet a foszfor és a kálium egy részének a tavaszi kijuttatása is. A búza nitrogén-igényének folyamatos kielégítése a nagy és jó minőségű termés feltétele. A növény nitrogén-felvétele már ősszel jelentős. A teljes N-szükségletből bokrosodásig 15-20 %-ot, a szárba indulásig kb. 40-50 %-ot, a kalászolás végéig mintegy 90 %-ot vesz fel. A búza N-felvétele szárba induláskor hirtelen megnövekszik és a virágzáskor éri el a maximumát. Ősszel, különösen csapadékos időjárás esetén a csírázás és a kelés N-igényét a talaj természetes tápanyag-szolgáltató képessége rendszerint képes fedezni. Az ekkor kijuttatott túlzott mennyiségű nitrogén a növények buja növekedéséhez vezet, melynek rendszerint az állományok kifagyása, megritkulá- sa a következménye. A kalászos gabonák, így a búza nitrogénellátásának egyik legkritikusabb időszaka tél végén, illetve kora tavasszal van. Ekkor a növények asszimilációs tevékenysége már erőteljes, azonban az alacsony hőmérséklet, valamint a gyakorta anaerob viszonyok miatt a talaj természetes N-szolgáltató képessége sokszor még nem képes fedezni a szükségletet. A bokrosodás kezdetén kijuttatott N-műtrágya növeli az állománysűrűséget és az asszimiláló felületet, másfelől pedig előnyösen befolyásolja a kalászorsó hosszúságát. A kalász hosszúsága pedig a kalászonkénti szemszám, így a termés mennyiségének egyik alapvető meghatározója. A növények által felvehető nitrogén a többi tápelem felvételére is serkentőleg hat. Önmagában azonban ne vájjunk átütő sikert a nitrogéntrágyázástól. Kedvező hatásai csak abban az esetben realizálódnak, ha a növény számára valamennyi tápelem (P, K, S, mikroelemek) a szükséges mennyiségben a rendelkezésre áll. Ellenkező esetben a különböző tápelemek arányai kedvezőtlenül alakulnak a növényben, ami a termés mennyiségi, valamint minőségi mutatóinak romlása mellett felveti a környezet- szennyezés veszélyét is. Külföldi adatok alapján ugyanis pl. minden egyes kg kén hiánya 4-15 kg-mal csökkenti a termesztett növények nitrogénfelvételét. A N-felesleg a talajból, különösen csapadékos időjárás esetén kimosódik. A foszfor a búza gyökérzetének fejlődését, a bokrosodást, a meg- termékenyülést és a szemképződést segíti. Egyúttal növeli a növények télállóságát is. Megfelelő foszforellátás esetén nő a szem tömege, valamint javul a vetőmag- termesztésnél elengedhetetlen csírázóképesség és a csírázási erély is. A búza foszforszükségletének maximuma gyakorlatilag egybe esik a szárazanyag felhalmozás maximumával. Túladagolása a nitrogénnél kevésbé veszélyes, azonban elsősorban a P:Zn antagonizmus révén, kiváltképp bázikus talajokon csökkenheti a mikroelemek felve- hetőségét. Mivel nehezen mosódik ki a talajból, általában nem szükséges a megosztott adagolása. A káliumnak a búza vízháztartására kifejtett jótékony hatása a legfontosabb. A növényi sejtnedv ozmotikus nyomásának növelésével serkenti a vízfelvételt és gátolja a vízleadást. Az őszi búza káliumigényes növény, ezért a száraz, aszályos körülmények között különösen fontos a talajok megfelelő K-el- látásának biztosítása. A növény N:K aránya alapvetően befolyásolja annak fagyállóságát, szárszilárdságát és ezen keresztül minőségi tulajdonságainak alakulását is. A búza a legtöbb káliumot a vegetatív növekedés szakaszában igényli. Ha keléskor, 3-4 leveles korban elégtelen a K-ellátás, ez jelentősen csökkenti a búza produktív bokro- sodását. Ráadásul a káliumhiányos talajon megfelelő K-pótlás nélkül elvégzett bőséges őszi N-trágyázás kedvezőtlenebb, mintha semmiféle kezelésben nem részesítették volna az állományt. Tavaszi kijuttatása csak laza homoktalajokon válhat indokolttá. A kalcium és a magnézium (Ca, Mg), valamint a mikroelemek pótlása mellett a légkörből kinyerhető egyéb mikroelemek csökkenésének következében egyre fontosabb szerepe van a kén (S) pótlásának. Az őszi búza kénigénye mintegy 17-30 kg/ha. A búzaliszt minőségi tulajdonságai (a tészta nyújtható- sága, nyújtási ellenállás, kenyértérfogat) szoros kapcsolatot mutatnak a növény kéntartalmával. Amennyiben a búza kénellátottsága elégtelen, vagy a növény N:S aránya 17 (21):l-nél nagyobb, a termés sütőipari tulajdonságainak jelentős romlása mellett akár 30%- os terméscsökkenéssel is számolni lehet. A probléma kivédésére német kutatók tavasszal 20-40 kg/ha kén hatóanyag könnyen oldható szulfát formában történő kijuttatását javasolják. (Forrás: búzalap) (llluszróciós felvétel) Az őszi kalászosok nemesítésében a kedvezőtlen talajadottságokhoz és a termesztést nehezítő agroökológiai viszonyokhoz alkalmazkodó búzafajták dominálnak A szélsőséges időjárási viszonyokat és a szárazságot is jól tűrik ISMERTETŐ Magyarországon a Közép-Tisza vidéke köztudottan olyan agroökológiai adottságokkal rendelkezik, amely elhelyezkedésénél fogva lehetővé teszi a szélsőséges ökológiai adottságokhoz jól alkalmazkodó növényfajták nemesítését. E komplex talaj- és időjárási viszonyokat mesterségesen szimulálni nem lehet. A térségben uralkodó viszonyok jelentősen torzítják a fajták minőségi és terméseredményeit. Az e területeken nemesített fajták nemcsak versenyképesek a jobb viszonyokhoz nemesített vezető fajtákkal, de a helyi és az ország más területein is egyre gyakrabban tapasztalható időjárási szélsőségek mellett a jelentős minőség- és termésbiztonságot nyújtanak. A Debreceni Egyetem AMTC KIK Karcagi Kutató Intézetének idei őszi kalászos fajtabemutatóján a Közép-Tisza vidékére oly jellemző kedvezőtlen talajadottságokhoz és a termesztést nehezítő agroökológiai viszonyokhoz alkalmazkodó búzafajtákat mutattak be. Ismertetőnkben az intézet munkatársai Győri Zoltán és Dr. Hornok Mária írását rövidítve közöljük. A karcagi őszi árpa fajták kiváló télállóságuknál fogva jól tűrik az igen kései vetést, így rendkívül hatékonyan kerülhető el az árpa sárga törpeség vírussal való fertőződés. A Kunsági 2 fajta 2006-ban Szombathelyen, 2008- ban Martonvásáron 9,45 és 9,53 t/ha termést adott. Magas fehérjetartalmú, kiváló állóképességű, igen korai fajta. A KG Puszta kiváló télállóságának köszönhetően fagyzugos területeken is biztonsággal termeszthető, kiváló termésbiztonságot nyújt. Új fajta a KG Konta, mely jelenleg a térség legkorábbi árpa fajtája, szintén kiváló télállósággal, jó terméssel és magas fehérjetartalommal rendelkezik. A korai nemesítésű őszi búza fajtákat kiemelkedő termés és kiváló minőség jellemzi. A Kondor középérésű és KG Magor korai fajták alacsony tápanyagszint mellett takarmány, míg jó ellátottságnál malmi minőséget nyújthatnak. Termésük viszont potenciálisan 10 t/ha körüli. A középérésű fajták közül átlagos, de javító minőségi csoportján belül kiemelkedő termést ad az Alex, standardot meghaladó és B1-A2 minőségűt a Róna és Hunor. Előbbi kettő kiváló télállósága és állóképessége, utóbbi a minősítési előterjesztésében is jegyzett, egészen rendkívüli termésbiztonsága és minőségi stabilitása miatt ajánlható termesztésre. Kiváló alkalmazkodóképesség és betegség-ellenállóság jellemzi a KG Bendegúz középkorai malmi búzát, amely a térségben szintén bárhol termeszthető. Javító minőségű fajták közt a korai éréscsoportban társait meghaladó termést ad a KG Széphalom, elsősorban gyengébb adottságú területekre ajánlott. Az egyik legkorábban érő magyar fajta a KG Kunglória. 1:1 szem-szalma aránya mellett minden jellegét tekintve kiváló, miközben potenciálisan 10 t/ha termést ad. Akárcsak a KG Kunhalom, mely középkései volta miatt a gondos növényvédelmet meghálálva nyújt kiváló minőséget. Az őszi tritikálé fajta, a Dusi átlagos termésű, jó minőségű takarmánygabona. Jól bokrosodik, állóképessége is kiváló. A Titán kiváló rezisztencia-jellegekkel és stressz-tűréssel, jó minősége mellett kiemelkedő termésadatokkal jellemezhető. Több gazda számolt már be csökkentett agro- technikájú üzemi körülmények közt nyújtott 7 t/ha termésről. Ez évtől az állami kísérletekben standard fajtájaként szerepel. Hasonló státusra törhet a legújabb minősítésű KG Berek, mely kettős célú minősítését a standard átlaghoz viszonyított 107,1 %-os terméssel és kiváló rezisztencia-jellegekkel vívta ki. (x)
