Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-08 / 207. szám, kedd
UTAZAS 2009. szeptember 8., kedd 2. évfolyam, 36. szám Egy kis odafigyeléssel még az is előfordulhat, hogy egészséges ételek kerülnek amerikai tányérunkra (Képarchívum A legfinomabb hamburgert a tengerentúlon teszik a tányérunkra Mit együnk, ha Amerikában járunk? Sokan úgy vélik, hogy nem létezik amerikai konyha, vagy ha mégis, az egyenlő a zsírtól vagy cukortól fénylő gyorsételekkel, illetve más kultúrákból összelopkodott ötletekkel. Valóban ennyit tud csak kínálni a világ első számú szuperhatalma, ha gasztronómiáról van szó? Tényleg nincs élet a hamburgerek világa után? A travelline utazási portál összeállítása. FELDOLGOZÁS Nem zörög persze a haraszt, ha a szél nem fújja - nyilván az amerikai konyha nem a Föld legegészsége- sebbike, és nem is korszakalkotóan újszerű. Az amerikai élelmiszeripar ontja magából a különféle tartósítószereket, kész- és félkésztermékeket, így nem csoda, ha sok helyen egyáltalán nem találkozunk friss nyersanyagokkal. Szerencsére a mesterségesen előállított adalékanyagok mellett- mivel az egészségtudatos táplálkozás egyre többeknek fontos a tengerentúlon is - az organikus termékek is egyre népszerűbbek. Az országra jellemző az árubőség, így a zöldségek és gyümölcsökhöz hasonlóan egyre több helyen találkozhatunk ezek „bio” változataival is. Igen nagy népszerűségnek örvendnek a grillezett húsok, a saláták és a különböző gyümölcskészítmények - egy kis odafigyeléssel még az is előfordulhat, hogy egészséges ételek kerülnek amerikai tányérunkra. Hogy is zajlik egy tipikus amerikai napja, ha az étkezésről van szó? A reggeli rendkívül gazdag. Sokszor tartalmaz tojást (eggs), bacont vagy kolbászt (sausages), vajas vagy lekváros piritóst (toast with butter or jam), juharszirupos amerikai típusú palacsintát (pancakes with maple syrup), kukoricapely- het (cornflakes) vagy más müzliféleséget (muesli), de akár muffint vagy fánkot (doughnut/donut) is. Teát (tea), rendkívül híg kávét (coffee) vagy dzsúzt (juice) isznak mellé. A kávét az igazi rajongóknak nem ajánljuk, mert az nem más, mint egy forró barna lötty. Ha igazi presszóra vágyik az ember, akkor azt a gyorskávézókban találja meg (pl. Starbucks), itt az „espresso dopio” nevű kávé a nyerő. Az ebéd a legjelentéktelenebb fogás, mely gyakran csupán szendvicset, hot-dogot vagy hamburgert jelent. E két utóbbi igazi amerikai eledel. A hot-dog eredete nem teljesen tisztázott, az biztos, hogy valamikor a XIX. század végén született, amikor a forró frankfurti virslit kiflibe tették, nehogy megégesse a vásárló közönség kezét. A hamburger szintén a XIX. század végén indult hódító útjára - ekkor kényszerült Frank és Charles Menches, kifogyván a kolbászból, marhahúsból némi fűszerrel feljavítva húsEgy tipikus amerikai reggeli pogácsát készíteni, hogylegyenmit tenniük az általuk kínált szendvicsbe a New York-i Hamburgban tartott vásáron. HaAmerikábanjár, és hamburgert enne, felejtse el a hazánkban is oly népszerű gyorséttermeket. Ott a jobb helyeken pincér hozza a hamburgert, melyben valóban friss zöldségek kerülnek, és az íze is feledheteden. A vacsora a főétkezés, melyen a leves, sőt a hideg vagy meleg előételek sem ritkák. Főételként gyakran szolgálnak fel halat vagy mártásban párolt húst, desszertként pedig rendkívül édes gyümölcsös süteményeket - úgynevezett pie- okat -, pohárkrémeket, pudingokat vagy fagylaltot fogyasztanak. Rendkívül népszerű amerikai édesség a brownie, mely rendszerint (Képarchívum) csokoládés, gyakran különböző magokkal gazdagított kevert tésztát jelent. Az amerikai konyha csakúgy, mint az egész amerikai kultúra, igazi olvasztótégely: elsősorban a bennszülött indiánok, a fekete afrikaiak és a bevándorló európaiak főzési szokásait egyesíti magában. Hatalmas országról lévén szó, egységes amerikai konyháról nem, de tipikus régiós ízekről beszélhetünk. Bizonyos területeken szinte érintedenül megőrződtek a bevándorlók jellegzetes re- ceptúrái, míg máshol egyfajta fúziós konyhát kialakítva keveredtek egymással az együtt élő népek gasztronómiai hagyományai. Virginiában elsősorban az angolok, Pennsylvaniában a németek, Minnesotában a skandinávok, Mi- chiganben a hollandok, Lousiana- ban a franciák, a déli államokban pedig az afroamerikaiak tradicionális fogásai a számítanak hagyományosnak. Az egykor rabszolgasorban élő feketék kedvelt fogásai voltak az olcsó hozzávalókból, fűszeres szószokkal elkészített ételek, mint például a csirkeszámy (chicken wirfgs) vagy a sertésborda (spare- ribs), melyek aztán országszerte népszerűvé váltak. Természetesen bizonyos népek tipikus ételei új értelmezést nyertek az Újvilágban: az olasz, eredetileg vékony tésztás pizzának például hamar életre kelt a serpenyőben sült, vastagabb kiadású testvére. A fúziós konyhára remek példa a spanyol és a mexikói étkezési szokások keveredéséből született tex-mex, melyet a mexikóinál kevésbé csípős ízek jellemeznek. A kaliforniai konyha a halakat, a tenger gyümölcseit és a zöldségeket egyaránt kedvelő mediterrán és ázsiai térség gasztronómiai hagyományainak keveredéséből született meg. A francia és spanyol telepesek, ületve az afrikai és karibi népek étkezési szokásai a kreol konyhában egyesültek. Aki tehát az Amerikai Egyesült Államokba utazik, készüljön fel az ízek kavalkádjára. Az édes reggeli, a zsíros ételek, és a „korinak” nevezett forró barna víz folyamatos fogyasztása után szinte megváltás lesz a hazatéréskor felszolgált finom hazai reggeli, a bőséges ebéd és vacsora. (ti, szí) RÖVIDEN Megállt az üzleti utak csökkenése A Lufthansánál elérte a mélypontot a prémium szegmens, azaz az üzleti és az első osztályon megállt a drámai mértékű csökkenés - jelentette ki a társaság igazgatósági tagja. Mindamellett Stefan Lauer szerint növekedés egyelőre még nem tapasztalható az egyébként jól jövedelmező üzletágban, ezért a társaságnak komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy az idén működési nyereséget tudjon felmutatni. Németország vezető légitársaságát különösen megtépázta a gazdasági válság a jól fizető üzleti és első osztályú utasok elmaradása miatt. A válság következtében az üzleti ügyfelek is rendkívüli módon figyelnek az árakra, és igen sokan átpártoltak az olcsójegyes légitársaságokhoz. Kevesebb utas megy Spanyolországba Idén várhatóan tíz százalékkal kevesebb külföldi keresi fel Spanyolországot tavalyhoz képest, részben a globális gazdasági válság hatására. A spanyol lakosság 11 százaléka az idegenforgalomban dolgozik, a turizmusból származó bevételek hasonló mértékben járulnak hozzá a hazai össztermékhez (GDP). Spanyolország tavaly esett vissza a harmadik helyre a leglátogatottabb országok ranglistáján. Helyét az Egyesült Államok vette át. Az első helyen továbbra is Franciaország áll. Idén az első hét hónapban 30,2 millió külföldi látogatott Spanyolországba. Ez 10,3 százalékos csökkenés a tavalyi év azonos időszakához képest. New York: Bezárnak az előkelő éttermek A gazdasági válság hatásai elérték a legpatinásabb New York i vendéglátóhelyeket, amelyek közül most több is bezárt. A legutóbbi nagynevű áldozat a Manhattan Upper West Side részében található Cafe des Artistes. A híres vendéglő a város egyik legrégebbi étterme, amelyet a nagyvilág Woody Allen a Rejtélyes manhattani haláleset című filmjéből is ismerhet. A 92 éves múltra visszatekintő étterem augusztusban szabadság miatt zárt be, azt ígérve előkelő vendégeinek, hogy szeptemberben újra kinyit. Erre azonban már nem kerül sor, azt étterem ajtajára kihelyezett tájékoztatás szerint a Cafe des Artistes nem nyit ki újra. Az európai konyhájáról híres Upper West Side-i étterem sorsára jutott az Upper East Side-on álló La Goulue is, amely 36 év után húzza le a rolót. A La Goulue tengeri fogásairól és újításairól volt híres a vendégek körében. Az NPD Group marketingcég összesítése szerint az utóbbi egy évben összesen 512 étterem zárt be New Yorkban. Gyorsan rendeljék meg az utolsó szuflét, mert Manhattan legelőkelőbb éttermei közül sok bezár - fogalmazott a Daily News napilap gasztronómiai blogja, amely „mészárlásnak” nevezte a kialakult éttermi válságot. Végleg lehúzzák a redőnyt a patináns éttermek (Képarchívum) A fények fesztiválja Berlinben Berlin ezer színben pompázik október 14-25. között, amikor is a Fények Fesztiválja látványos installációi révén ismét a színek és fények tarka kavalkádjává változik a német főváros. Az éjszakai fényözön több mint 50 épületet és a város jelentős emlékműveit helyezi új megvilágításba. Egyedülálló fényjátékok, tűzijáték és művészi igényű képvetítések teszik majd szinte élővé a Brandenburgi Kaput, a forgó éttermes TV-tomyot és az Unter den Linden széles korzóját. Ezzel egy időben kulturális programok és események követik egymást az egész városban. A közönség gyalogosan, hajóval, busszal, limuzinokkal tekintheti meg az attrakciókat, (tp, szl.mti)