Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)

2009-09-08 / 207. szám, kedd

UTAZAS 2009. szeptember 8., kedd 2. évfolyam, 36. szám Egy kis odafigyeléssel még az is előfordulhat, hogy egészséges ételek kerülnek amerikai tányérunkra (Képarchívum A legfinomabb hamburgert a tengerentúlon teszik a tányérunkra Mit együnk, ha Amerikában járunk? Sokan úgy vélik, hogy nem létezik amerikai konyha, vagy ha mégis, az egyenlő a zsírtól vagy cukortól fénylő gyorsételekkel, illetve más kultúrákból összelopko­dott ötletekkel. Valóban ennyit tud csak kínálni a vi­lág első számú szuperha­talma, ha gasztronómiáról van szó? Tényleg nincs élet a hamburgerek világa után? A travelline utazási portál összeállítása. FELDOLGOZÁS Nem zörög persze a haraszt, ha a szél nem fújja - nyilván az amerikai konyha nem a Föld legegészsége- sebbike, és nem is korszakalkotóan újszerű. Az amerikai élelmiszeripar ontja magából a különféle tartósí­tószereket, kész- és félkésztermé­keket, így nem csoda, ha sok helyen egyáltalán nem találkozunk friss nyersanyagokkal. Szerencsére a mesterségesen előállított adalékanyagok mellett- mivel az egészségtudatos táplálko­zás egyre többeknek fontos a ten­gerentúlon is - az organikus termé­kek is egyre népszerűbbek. Az or­szágra jellemző az árubőség, így a zöldségek és gyümölcsökhöz ha­sonlóan egyre több helyen talál­kozhatunk ezek „bio” változataival is. Igen nagy népszerűségnek ör­vendnek a grillezett húsok, a salá­ták és a különböző gyümölcské­szítmények - egy kis odafigyeléssel még az is előfordulhat, hogy egész­séges ételek kerülnek amerikai tá­nyérunkra. Hogy is zajlik egy tipikus ameri­kai napja, ha az étkezésről van szó? A reggeli rendkívül gazdag. Sok­szor tartalmaz tojást (eggs), bacont vagy kolbászt (sausages), vajas vagy lekváros piritóst (toast with butter or jam), juharszirupos ame­rikai típusú palacsintát (pancakes with maple syrup), kukoricapely- het (cornflakes) vagy más müzlifé­leséget (muesli), de akár muffint vagy fánkot (doughnut/donut) is. Teát (tea), rendkívül híg kávét (cof­fee) vagy dzsúzt (juice) isznak mel­lé. A kávét az igazi rajongóknak nem ajánljuk, mert az nem más, mint egy forró barna lötty. Ha igazi presszóra vágyik az ember, akkor azt a gyorskávézókban találja meg (pl. Starbucks), itt az „espresso dopio” nevű kávé a nyerő. Az ebéd a legjelentéktelenebb fogás, mely gyakran csupán szend­vicset, hot-dogot vagy hamburgert jelent. E két utóbbi igazi amerikai eledel. A hot-dog eredete nem tel­jesen tisztázott, az biztos, hogy va­lamikor a XIX. század végén szüle­tett, amikor a forró frankfurti virslit kiflibe tették, nehogy megégesse a vásárló közönség kezét. A hambur­ger szintén a XIX. század végén in­dult hódító útjára - ekkor kénysze­rült Frank és Charles Menches, ki­fogyván a kolbászból, marhahús­ból némi fűszerrel feljavítva hús­Egy tipikus amerikai reggeli pogácsát készíteni, hogylegyenmit tenniük az általuk kínált szend­vicsbe a New York-i Hamburgban tartott vásáron. HaAmerikábanjár, és hamburgert enne, felejtse el a hazánkban is oly népszerű gyorsét­termeket. Ott a jobb helyeken pin­cér hozza a hamburgert, melyben valóban friss zöldségek kerülnek, és az íze is feledheteden. A vacsora a főétkezés, melyen a leves, sőt a hideg vagy meleg elő­ételek sem ritkák. Főételként gyak­ran szolgálnak fel halat vagy már­tásban párolt húst, desszertként pedig rendkívül édes gyümölcsös süteményeket - úgynevezett pie- okat -, pohárkrémeket, pudingo­kat vagy fagylaltot fogyasztanak. Rendkívül népszerű amerikai édes­ség a brownie, mely rendszerint (Képarchívum) csokoládés, gyakran különböző magokkal gazdagított kevert tész­tát jelent. Az amerikai konyha csakúgy, mint az egész amerikai kultúra, igazi olvasztótégely: első­sorban a bennszülött indiánok, a fekete afrikaiak és a bevándorló eu­rópaiak főzési szokásait egyesíti magában. Hatalmas országról lé­vén szó, egységes amerikai kony­háról nem, de tipikus régiós ízekről beszélhetünk. Bizonyos területe­ken szinte érintedenül megőrződ­tek a bevándorlók jellegzetes re- ceptúrái, míg máshol egyfajta fúzi­ós konyhát kialakítva keveredtek egymással az együtt élő népek gasztronómiai hagyományai. Virginiában elsősorban az ango­lok, Pennsylvaniában a németek, Minnesotában a skandinávok, Mi- chiganben a hollandok, Lousiana- ban a franciák, a déli államokban pedig az afroamerikaiak tradicioná­lis fogásai a számítanak hagyomá­nyosnak. Az egykor rabszolgasor­ban élő feketék kedvelt fogásai vol­tak az olcsó hozzávalókból, fűszeres szószokkal elkészített ételek, mint például a csirkeszámy (chicken wirfgs) vagy a sertésborda (spare- ribs), melyek aztán országszerte népszerűvé váltak. Természetesen bizonyos népek tipikus ételei új ér­telmezést nyertek az Újvilágban: az olasz, eredetileg vékony tésztás piz­zának például hamar életre kelt a serpenyőben sült, vastagabb kiadá­sú testvére. A fúziós konyhára re­mek példa a spanyol és a mexikói ét­kezési szokások keveredéséből szü­letett tex-mex, melyet a mexikóinál kevésbé csípős ízek jellemeznek. A kaliforniai konyha a halakat, a ten­ger gyümölcseit és a zöldségeket egyaránt kedvelő mediterrán és ázsiai térség gasztronómiai hagyo­mányainak keveredéséből született meg. A francia és spanyol telepesek, ületve az afrikai és karibi népek ét­kezési szokásai a kreol konyhában egyesültek. Aki tehát az Amerikai Egyesült Államokba utazik, készüljön fel az ízek kavalkádjára. Az édes reggeli, a zsíros ételek, és a „korinak” neve­zett forró barna víz folyamatos fo­gyasztása után szinte megváltás lesz a hazatéréskor felszolgált fi­nom hazai reggeli, a bőséges ebéd és vacsora. (ti, szí) RÖVIDEN Megállt az üzleti utak csökkenése A Lufthansánál elérte a mélypontot a prémium szegmens, azaz az üzleti és az első osztályon megállt a drámai mértékű csökkenés - jelentette ki a társaság igazgatósági tagja. Mindamellett Stefan Lauer szerint növekedés egyelőre még nem tapasztalható az egyébként jól jövedelmező üzletágban, ezért a társaságnak ko­moly erőfeszítéseket kell tennie, hogy az idén működési nyeresé­get tudjon felmutatni. Németország vezető légitársaságát különö­sen megtépázta a gazdasági válság a jól fizető üzleti és első osztá­lyú utasok elmaradása miatt. A válság következtében az üzleti ügyfelek is rendkívüli módon figyelnek az árakra, és igen sokan átpártoltak az olcsójegyes légitársaságokhoz. Kevesebb utas megy Spanyolországba Idén várhatóan tíz százalékkal kevesebb külföldi keresi fel Spa­nyolországot tavalyhoz képest, részben a globális gazdasági válság hatására. A spanyol lakosság 11 százaléka az idegenforgalomban dolgozik, a turizmusból származó bevételek hasonló mértékben járulnak hozzá a hazai össztermékhez (GDP). Spanyolország ta­valy esett vissza a harmadik helyre a leglátogatottabb országok ranglistáján. Helyét az Egyesült Államok vette át. Az első helyen továbbra is Franciaország áll. Idén az első hét hónapban 30,2 mil­lió külföldi látogatott Spanyolországba. Ez 10,3 százalékos csök­kenés a tavalyi év azonos időszakához képest. New York: Bezárnak az előkelő éttermek A gazdasági válság hatásai elérték a legpatinásabb New York i vendéglátóhelyeket, amelyek közül most több is bezárt. A leg­utóbbi nagynevű áldozat a Manhattan Upper West Side részében található Cafe des Artistes. A híres vendéglő a város egyik legré­gebbi étterme, amelyet a nagyvilág Woody Allen a Rejtélyes man­hattani haláleset című filmjéből is ismerhet. A 92 éves múltra visszatekintő étterem augusztusban szabadság miatt zárt be, azt ígérve előkelő vendégeinek, hogy szeptemberben újra kinyit. Erre azonban már nem kerül sor, azt étterem ajtajára kihelyezett tájé­koztatás szerint a Cafe des Artistes nem nyit ki újra. Az európai konyhájáról híres Upper West Side-i étterem sorsára jutott az Up­per East Side-on álló La Goulue is, amely 36 év után húzza le a ro­lót. A La Goulue tengeri fogásairól és újításairól volt híres a vendé­gek körében. Az NPD Group marketingcég összesítése szerint az utóbbi egy évben összesen 512 étterem zárt be New Yorkban. Gyorsan rendeljék meg az utolsó szuflét, mert Manhattan legelő­kelőbb éttermei közül sok bezár - fogalmazott a Daily News napi­lap gasztronómiai blogja, amely „mészárlásnak” nevezte a kiala­kult éttermi válságot. Végleg lehúzzák a redőnyt a patináns éttermek (Képarchívum) A fények fesztiválja Berlinben Berlin ezer színben pompázik október 14-25. között, amikor is a Fé­nyek Fesztiválja látványos installációi révén ismét a színek és fények tarka kavalkádjává változik a német főváros. Az éjszakai fényözön több mint 50 épületet és a város jelentős emlékműveit helyezi új meg­világításba. Egyedülálló fényjátékok, tűzijáték és művészi igényű képvetítések teszik majd szinte élővé a Brandenburgi Kaput, a forgó éttermes TV-tomyot és az Unter den Linden széles korzóját. Ezzel egy időben kulturális programok és események követik egymást az egész városban. A közönség gyalogosan, hajóval, busszal, limuzinokkal tekintheti meg az attrakciókat, (tp, szl.mti)

Next

/
Thumbnails
Contents