Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-05 / 180. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 5. Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 17 Négymillió emberi pupillával ér fel a spanyolországi óriásteleszkóp - olyannyira precíz, hogy még egy tányér lencsét is észrevenné a Hold felszínén Új katedrálist kapott a csillagászat ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. Galileo Galilei csak álmodott róla, de négyszáz évvel azután, hogy a modern csillagászat megalapozója távcsövébe nézve felfedezte a Jupiter négy legnagyobb holdját, a spanyolországi Kanári-szigeteken felavatták nemcsak Európa, hanem a világ jelenlegi legnagyobb tükörteleszkópját. A 10,4 méteres tükörrel bíró Gran Telescopio Canarias (Gran- tecan) szerkezet „ereje” négymü- lió emberi pupillával ér fel. Olyan precíz, hogy még egy tányér lencsét is észrevenné a Hold felszínén, vagy képes lenne különválasztani egy Ausztráliában haladó autó fényszóróit. „Ez olyan mint egy csoda” - áradozott Francisco Sanchez, annak az Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézetnek az igazgatója, amely 1987-ben életre hívta a tervet. A tükörteleszkópot 10 éve kezdték építeni, a költségek 130 millió eurót emésztettek fel. A teleszkóp 2400 méter magasan, a Roque de los Muchachos csúcsán, a parányi szigetek legmagasabb pontján kapott helyet.,Akkoriban sokan kételkedtek a terv sikerében, és voltak olyan félelmek is, hogy nevetségessé tesszük magunkat” - emlékezett vissza Pedro Alvarez, a projekt vezetője. Spanyolország ugyanis azt megelőzően soha nem vállalkozott egy technikailag ennyire nehéz feladatkivitelezésére. A Grantecan révén a tudósok az univerzum eddig nem ismert mélységeit tárhatják fel, és információkat szerezhetnek a többmü- liárd éve bekövetkezett ősrobbanásról. A csillagászoknak lehetőségük lesz a távoli galaxisok kutatására, és azt is megfigyelhetik, miként keletkeznek a csillagok. „Természetesen csodálatos lenne, ha a teleszkóp révén felfedezhetnénk egy miénkhez hasonló bolygót. Meggyőződésem, hogy az univerzumban valahol máshol is lehet élet” - mondta Alvarez. A galaxisvadász hatalmas tükrét a németországi Mainzban székelő Schott technológiai konszern gyártotta. A szerkezet hat négyzetméterrel nagyobb, mint az eddigi óriásteleszkópok. A tükör 36 hatszögű szegmensből áll, amelyek összesen 18 tonnát nyomnak. A teleszkóp összsúlya eléri a négyszáz tonnát, mozgatása mégis egyszerű, mivel egy vékony olajrétegen mozog. A csillagászat katedrálisaként emlegetett konstrukció 45 méter magas, ami egy négyemeletes ház magas- ságánakfelelmeg. (MTI, ú) János Károly spanyol uralkodó adta át július 24-én a világ jelenlegi legnagyobb tükörteleszkópját (SITA/AP-felvétel) Hasznos felmérés rossz következtetéssel Mennyire euroszkeptikusok az uniós állampolgárok? A koppenhágai klímacsúcsra való felkészülés alatt még tartani fognak az uniós pozícióharcok Akár januárig is hivatalban maradhat a Barroso-bizottság Se vége, se hossza a személye körüli politikai csatározásoknak (Képarchívum) Brüsszel. Alegkevésbé sem valószínű, hogyjanuárigfel- állhat az új Európai Bizottság. Bár az EU jelenlegi kormányának megbízatása október végén lejár, a lehetséges for- gatókönyvekközüljelenlega mandátum meghosszabbítása tűnik a leginkább valószínűnekBrüsszelben. ÖSSZEFOGLALÓ , A Lisszaboni Szerződés hatályba lépéséig nem érdemes új bizottságot felállítani” - mondta az Európai Bizottság tisztviselője az EurActivnak. A forrás szerint Brüsszelben ezért a mostani testület mandátumának meghosszabbítását látják a legjobb megoldásnak. A forrás szerint a vezetők körében is teljes a bizonytalanság. Bíznak ugyan a Lisszaboni Szerződés elfogadásában, vagyis abban, hogy az írek az októberi népszavazáson igent mondanak rá, ugyanakkor az elfogadása is számos intézményikérdéstvetfel. ALisszaboni Szerződés és az íreknek adott garanciák szerint az Európai Bizottság létszáma 27 fő marad, vagyis minden tagállamegy-egybiz- tost delegálhat a testületbe. Ez a szerződés azonban csak a sikeres ratifikációt követően, azaz az ír igen és azután léphet életbe, hogy Prága, Varsó és Berlin is megerősítette vagyis a cseh, a lengyel és a német államfő is aláírta. Ezért január elseje a legvalószínűbb időpont. Mindebből az következik, hogy ha az új Európai Bizottságot még októberben, a régi testület mandátumának lejártával választanák meg, akkor annak a jelenleg érvényes Nizzai Szerződés szerint kell történnie. A nizzai dokumentum pedig azt mondja ki, hogy „az unió huszonhe- tedik tagállama csatlakozási szerződésének aláírását követően, a Tanács egyhangúlag meghatározza az EB tagjainakszámát”. Továbbá az áll benne, hogy „a Bizottság tagjainak száma kevesebb, mint ahány tagállamvan”. Ezért bár látszólag két forgató- könyv van tehát, valójában csak az egyik reális. Ha ugyanis októberben választanának új Európai Bizottságot, az állam- és kormányfőknek előbb el kellene dönteniük, hogy ki maradjon ki a testületből. Mivel bármelyik tagállamnak vétójoga van, egy ilyen vita hónapokig is elhúzódhat. Ráadásul mindezt úgy kellene lebonyolítani, hogy közben zajlik az ír, a cseh, a lengyel és német ratifikáció. Az ír szavazók pedig aligha igazodnának el a szerződések között, ellenben azt látnák, hogy az állam- és kormányfők - ígéretükkel ellentétben - meg kívánják szüntetni az „egy állam-egy biztos” elvét. Az uniós politikusok tehát akar- va-akaratlan, kénytelenek lesznek meghosszabbítani a mostani, Jósé Manuel Durao Barroso vezette EB mandátumát, mielőtt az új testület összetételéről határoznának. A testület megválasztásának elhalasztá- sajanuárra azonban aztjelenti, hogy az Európai Unió számára oly fontos decemberi koppenhágai klímacsúcsra való felkészülés alatt még tartani fognak az uniós pozícióharcok. Vagyis más, a szakpolitikai kérdésektől eltérő érdekekis mozgatják maj d a politikai alkukat. Annyi már most biztosra vehető, hogy az új bizottság élén is Barroso fog állni, őt támogatták a tagállamok vezetői a legutóbbi csúcstalálkozójukon, sőt a júniusi alkuknak megfelelően valószínűleg az Európai Parlament is megszavazza. Arról azonban a jelen pillanatban még keveset lehet tudni, hogy milyen lesz az új testület összetétele. A tagállamok között még kemény csaták dúlnak a legfontosabb biztosi posztokért, a nagyok itt is előnyben vannak. (euractiv.hu, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A magyarok, a lettek és britek a leginkább euroszkeptikusok az uniós állampolgárok közül. Ez derült ki az Európai Parlament által megrendelt, az egész kontinensre kiterjedő közvélemény-kutatásból. A múl héten közzétett felmérést a júniusi európai parlamenti választások során tapasztalt nagymértékű távolmaradás indokolta. A felmérésből kiderül, hogy általában az európaiak túlnyomó többsége - 69 százaléka - inkább jó dolognak tekinti országa uniós tagságát, míg 22 százalék véli az ellenkezőjét. A többiek nem foglaltak állást. Az ezzel kapcsolatos kérdésre a legkisebb arányban pozitív választ adó három ország: Magyarország (36 százalék) és Lettország (49 százalék), ahol a súlyos a gazdasági helyzet miatt az EU segítségét kellett kérni kölcsön formájában, valamint Nagy-Britannia (45 százalék). A britek közül ráadásul csak 37 százalék érzi magát az EU állampolgárának (Lettországban ez az arány 51 százalék), és a megkérdezetteknek csupán 29 százaléka bízik az uniós intézményekben (Lettország: 41 százalék). Az európai építkezés úttörőjének számít viszont Luxemburg (85 százalék), Hollandia (84) és Belgium (83), ahol a legnagyobb az uniós tagság iránt lelkesedők száma. Az EU egészét tekintve a megkérdezettek 50 százaléka válaszolta, hogy bízik az EU intézményeiben, 40 százalékuk pedig nem. Es mintegy 64 százalék érzi magát az EU állampolgárának. Ami az EP-választásoktól való távolmaradást illeti, a leggyakrabban említett indok a politikai vezetőkkel szembeni általános bizalmatlanság (28 százalék), az az elgondolás, hogy a szavazás semmin sem változtat (17 százalék), valamint a politika iránti érdektelenség (17 százalék). Az Európai Parlament tisztségviselői ebből azt a következtetést vonták le, hogy a távolmaradás inkább az Európában tapasztalható általános választási érdektelenség jele, mintsem az Európai Unió működésével való elégedetlenségé. A nem szavazók mindössze 10 százaléka mondta azt, hogy nem ismeri az EU-t, és 8 százalékuk volt elégedetlen az Európai Parlamenttel. A felmérést június 12-e és július 6-a között végezték az Európai Unió mind a huszonhét tagállamában, 26 830 fős mintán. Sokatmondó egy másik felmérés is, amelyet szintén az Európai Parlament készíttetett. E szerint a júniusi EP-választásoktól távolmaradók 32 százaléka azt mondta, vagy néhány nappal a választások előtt (16 százalék), vagy magán a választási napon (16 százalék) döntötte el, hogy nem megy el szavazni. Aggasztó, hogy az idei választáson 4 százalékkal kevesebb volt a fiatalok aránya, mint 2004-ben. A 18-24éves korosztály és az 55 évfölötti korosztály részvételi aránya között 21 százalékpontos eltérés mutatkozik. (MTI, ú) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI __ .. ___.. _ . ...___t_i________i Magánnyugdíjpénztár Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap A hozamráta aktuális értéke (euró) Anetté vagyon (euró) A kezelési költség* (%) A hozamráta aktuális értéke (euró) Anetté vagyon (euró) A kezelési költség* (%> A hozamráta aktuális értéke (euró) A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* (%) AEGON Magánnyugdíjpénztár 0,038537 11 756 894,94 0,025 0,035067 62 714 452,44 0,025 0,033563 190 461 035,34 0,025 Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 0,038290 39 398 014,48 0,025 ' 0,035731 249 102 423,18 0,025 0,035095 525 257 290,66 0,025 AXA Magánnyugdíjpénztár 0,037932 23 025 996,70 0,025 0,035217 173 301 200,12 0,025 0,034682 514951 823,41 0,025 ČSOB Magánnyugdíjpénztár 0,038603 6 802 522,70 0,025 0,034472 41 714 540,61 0,025 0,034028 97 230 012,37 0,025 ING Magánnyugdíjpénztár 0,038278 10 205 711,15 0,025 0,034801 83 849 829,46 0,025 0,034124 195 214 578,91 0,025 VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 0,037801 21 701 699,17 0,025 0,035119 135 212 388,28 0,025 0,034521 218 424 172,85 0,025 * az alap nettó havi vagyonából számítva Forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2009. július 31-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 Sk, vagyis 0.033194 euró volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztositó a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 0.037713 -, ez aztjelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett euró időközben már 0.037713 eurót ér. Ha a hozamráta 0,033194 alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió euró, a kisebbekben is több mint százmillió euró, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd eurós vagyont kezelnek majd.
