Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-05 / 180. szám, szerda
16 Karrier - hirdetés ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 5. www.ujszo.com Az állásinterjún a test akaratlanul helyettünk is beszél Nem szerencsés, ha egy állásinterjún rövidnadrágban, ujjatlan, mély dekoltázsú felsőben jelenik meg a hölgy Milyen a rendes kézfogás? összefoglaló Milyen a jó kézfogás? Meddig kell az inteijúztató szemébe nézni? Mire utal a leszegett fej a felvételi beszélgetésen? A testbeszéd azt is elárulja, amit igyekszünk eltitkolni. Ezért az állásinteijú előtt érdemes megtanulni a nem verbális kommunikáció csínját-bínját. Egy határozott kézfogás, a magabiztos testtartás növelheti az önbizalmat és szimpatikussá tehet a felvételiz- tető szemében. A bemutatkozás egyik mozzanata a testi kontaktus, a kézfogás. Ha valaki finoman megérinti, kézbe veszi vagy gyengén megszorítja kézfejünket, esetleg csak nyújtja a sajátját és arra vár, hogy megszorongassuk, az az úgynevezett dög- lötthal-élményben részesít minket. Ennek ellenkezője a csontroppan- tó, határozott kézfogás, esetleg kézrázás, amikor a kezdeményező fél szinte összepréseli ujjainkat. Ál- lásinteijún - ahogy általában bemutatkozáskor - egyik változat sem kellemes. Ezért maradjunk az arany középárnál: a határozott, pár másodpercig tartó kézfogás megfelelő bemutatkozáskor. Közben nézzünk partnerünk szemébe, és érthetően köszöntsük a napszaknak megfelelően, majd mutatkozzunk be. Nem szabad elbizonytalanodnunk, ne hadarjunk, artikuláljunk és várjuk meg, míg partnerünk is köszönt. Mielőtt kezet fogunk az in- teíjúztatóval, győződjünk meg róla, hogy kezünk tiszta, ápolt. Az izzadó tenyér, a hideg kéz idegességre utalhat, és nem kellemes. A szemkontaktus a szóbeli kommunikációnál kulcsfontosságú: nincs annál zavaróbb, mint amikor a beszélgetőtárs hadar valamit, és közben meredten nézi a falat, a padlót vagy egyszerűen elnéz a fejünk fölött. Ez a viselkedés érdektelenségre utalhat, zavarra, bizonytalanságra és arra, hogy a másik minél előbb túl akar esni a beszélgetésen. Ugyanilyen zavaró lehet, ha a partner mereven bámulja a másikat beszéd közben, arra késztetve ezzel társát, hogy egy idő után elkapja róla a pillantását. Meddig és hogyan tartsuk a szemkontaktust? Nincs előírt szabály arra, meddig kell a másik szemébe nézni. Ha kérdést teszünk föl, vagy éppen válaszolunk, nézzünk az inteijúztató szemébe, tudatosítva benne, hogy figyelünk rá, és kizártuk a külvilágot. Arra ügyeljünk, hogy az inter- júztató két szeme és orra által körülhatárolt területre koncentráljunk, ha ugyanis arcát pásztázzuk, vagy ajkát figyeljük, arra a következtetésre juthat, hogy túlzottan érdeklődünk. Ha többen is jelen vannak a felvételi beszélgetésen, egyikükről a másikra nézhetünk, nem kell kitüntetett figyelmet szentelni egyetlen embernek. Úgy érezzük, kellemetlen a folyamatos szemkontaktus? Közben ki lehet nézni - oldalra, magunk elé -, ám arra ügyeljünk, hogy figyelmünk ne kalandozzon el, az inteijúztató érezze, hogy nem csak testben, lélekben is jelen vagyunk. A jelölt megítélésénél sokat nyom a latban a testtartása: az egyenes, kihúzott derék, a felszegett fej magabiztosságra utal, míg a görnyedt testtartás, a leszegett fej, az alázatos pillantás kiszolgáltatottá tesz, alárendelt helyzetet teremt.' A túlzott magabiztosság sem imponáló, ám a félénk, gátlásos jelölt biztos, hogy nem nyeri el a felvéte- liztető bizalmát. Ezért húzzuk ki magunkat, üljünk vagy álljunk egyenesen, és ügyeljünk rá, hogy testtartásunk mellett pillantásunk is határozottságot tükrözzön. így a felvételiztető egyenrangú félként tekint majd ránk. Hiába a tökéletes tartás, ha kezünkkel, lábunkkal hadonászunk, folyamatosan mozgatjuk végtagjainkat. Tartózkodjunk a túlzott gesz- tikulálással kísért kommunikációtól: ezzel nem mondandónkat nyo- matékosítjuk, inkább elvonjuk a figyelmet róla. Arra is ügyeljünk, ha ölünkben összekulcsoljuk a kezünket, ne rángatózzon, ez ugyanis idegességre utalhat, ahogy a lábdobogás vagy a hintázás is - ha előre- hátra mozgunk a széken, türelmetlenül mocorogva. A felvételi beszélgetés stresszel jár, ám arra a rövid időre, amíg sorsunk eldől, kontrolláljuk gesztusainkat, testünk és arcunk rezdüléseit. (HRp, ú) ÁLLÁSAJÁNLAT Tetőpléhek, tetőcserepek, csatornák, tetőmunkák, lapos tetők szigetelése, bádogosmunkák. Részletre is. 33,19 euró (1000 Sk) havonta. Tel.: 0948/848 820. MR910919 ♦ Kamionsofőröket keresünk nemzetközi fuvarozásra, min. 6 hónapos gyakorlattal. Tel.: 0903/670185. MR910935 A nagymagyari községi képviselet a községi igazgatásról szóló 369/1990-es Tt.-számú törvény 18/a §-ának 2. bekezdése értelmében 2009. IX. 10-ére főellenőr-választást hirdet. Tájékoztatás: 031/569 2225. MR910969 A hidaskürti Magán Szakközépiskola nagykaposi kihelyezett részlege informatika, diagnoszta, vendéglátó-ipari szakgyakorlat vezető és fodrász szakos tanárokat keres. Bővebb tájékoztatás a 0905/296 070-es telefonszámon. MR910985 ♦ Kedvező áron vállalunk: tetőfedést, bádogosmunkát. Anyagot biztosítunk. Tel.: 0948/525 468. GA-158 ♦ Önálló, megbízható adminisztratív munkaerőt keresünk duna- szerdahelyi székhelyű építővállalatunkba. írásos jelentkezést az alábbi címre várunk: Eurostav- DS, a. s., Priemyselná ul. 5296/2A, 929 01 Dunajská Streda, tel.: 031/552 87 45. MR910998 ♦ Műszaki üzletkötőt keresünk vevőkapcsolatokkal. Érdeklődni: 0036-70-204-4129. MR911004 A tornai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola szlovák, angol, német nyelv és kémia szakos tanár jelentkezését várja. Jelentkezés a 044 02 Turňa nad Bodvou 301 címen. Bővebb tájékoztatás a 055/466 2219- es telefonszámon, vagy a skola@zsmturna.edu.sk e-ma- il címen. SZk-003 ♦ Dunaszerdahelyi székhelyű építővállalatunk transzportbeton és betontégla gyártó részlegére főállásba felveszünk részlegvezetőt. Jó fizetési lehetőség. írásos jelentkezést az alábbi címre várunk: Eurostav-DS, a. s., Priemyselná ul. 5296/2A, 929 01 Dunajská Streda. Bővebb tájékoztatás a következő telefonszámon: 031/552 87 45. MR910999 Nem a ruha a lényeg. Vagy mégis? A társaságon belüli versengés előnyei és buktatói. A versenyhelyzet nem mindenkit motivál jobb munkára A munkahelyi rivalizálás ne fajuljon ádáz csatává ÖSSZEFOGLALÓ A versenyhelyzet minden munkavállalót fokozottabb teljesítményre sarkall, ami a vállalat malmára hajtja a vizet, hiszen a jó példa” a többi alkalmazottat is motiválja. Mindaddig nincs is baj, amíg a versengés egészséges mederben folyik. Ám eljöhet a pillanat, amikor a helyzet kiéleződik, a kollégák egymás kárára igyekeznek előrébb jutni. Mi a teendő ilyenkor? Egészséges rivalizálás nélkül nem élet az élet, nincs ez másként a munkahelyen sem. Ám már az elején nem árt leszögezni a szabályokat - ki, kivel, meddig mehet el -, mert könnyen előfordulhat, hogy a versengés ádáz csatává fajul, amelynek áldozatul esik az egyik vagy mindkét fél. Természetes, hogy a munkaadók arra törekszenek, hogy a legjobbat hozzák ki alkalmazottaikból. Motiváló tényező lehet a fizetésemelés, béren kívüli juttatások, prémium, osztalék vagy egyéb céges juttatások: mobütelefon, céges autó, fitness bérlet. Ugyanígy lelkesítheti a csapatban dolgozókat egy kilátásba helyezett közös program: kirándulás, vacsora vagy egy csapatépítő, lazító hétvége vidéken. A motiválásnak egyéb módja is van: a munkáltató csapatokat hozhat létre olyan dolgozókat összehozva, akik így „húzhatják” egymást, vagyis teljesítményükkel fokozottabb munkatempóra ösztönözhetik egymást, fokozva ezzel a vállalati termelést, gyarapítva a profitot. Mindez remekül működik, ha két vagy több azonos képességű, munka- és teherbírású dolgozó kerül egy csapatba, ám visszafelé sülhet el, ha pökhendi, hataloméhes, és túl ambiciózus vezető keze alá dolgozik a kollektíva. Ilyenkor az a legegyszerűbb, ha megpróbáljuk felvenni a tempót, és csak ésszerű keretek között mondjuk el érveinket a ránk bízott, teljesíthe- tetlennek vélt feladatról. Az egészséges küzdelem arra sarkallja a dolgozókat, hogy olyan célokat tűzzenek ki maguk elé, amelyeket különben nem tennének. Ha látják, hogy általuk becsült kollégák szép sikereket érnek el munkájukban, szinte megtáltosodnak: ők is azon lesznek, hogy legjobb formájukat hozzák, hasonló eredményeket éljenek el, mint társaik. Amikor azonban a versengés elfajul, mindez ellenkezőleg sül el: a dolgozók keresztbe tesznek egymásnak, akadályozzák a másik munkáját, és csak saját céljaik elérése íebeg szemük előtt. Ezzel nem csak egyéni teljesítményükön rontanak, a vállalat termelékenysége is csökken. Hogy ezt megelőzzük, érdemes meghatározott időközönként elbeszélgetni a dolgozókkal, akik elmondhatják tapasztalataikat, gondjaikat és véleményüket a csapatmunkáról. Ha beosztottként dolgozunk, és érezzük, hogy súrlódások nehezítik az együttműködést, kezdeményezzük a négyszemközti beszélgetést a felettessel, főnökkel. Ha érezzük, hogy a rivalizálás minden erőnket felemészti, vonuljunk vissza. Még akkor is érdemes időben kiszállni, ha vesztesen kerülünk ki a játszmából. Tudni kell, hogy mikor kell feladni, és ne törődjünk azzal, mit gondol rólunk a másik. Hosszú távon sokszor abból profitálhatunk, ha egy jól működő csapat részese vagyunk, nem pedig magányos harcosok. Akad olyan munkavállaló, aki versenyhelyzetben nem áll helyt, negatívan hat rá a teljesítménykényszer: agresszívvá válik, feszélyezi a helyzet, mert attól tart, hogy nem tud jól teljesíteni, ettőí pedig begörcsöl és egyre többet hibázik. Mivel ez egy öngerjesztő folyamat, érdemes négyszemközt elbeszélgetni vele, és más motivációt találni számára. Hagyni kell, hogy a dolgozónak sikerélménye legyen és önerejéből élje el a kitűzött célt. Ha mindez nem megy, ki kell deríteni, hogy mi áll a probléma hátterében, és csak utána cselekedni: áthelyezni más munkakörbe vagy az addigiaktól eltérő feladatokat rábízni. A versengésből ki kell kihagyni a személyes problémákat: a magánélet ilyenkor tabu. Nem etikus felhasználni mindazt, amit a másikról tudunk - beleértve a vallási, felekezeti hovatartozásával, szexuális orientáltságával, anyagi helyzetével, politikai nézeteivel összefüggő információkat. A verseny csak szakmai síkon folyjon, így is elég ütközőfelület adódik, nem érdemes ezt még személyeskedéssel tetézni. (HR, ú) Ez már több mint kakaskodás (TASR-felvétel) A korábbi merev szabályokkal ellentétben napjainkban inkább rábízzák a munkahelyekre, hogy mi számít kulturált megjelenésnek, így nem könnyű eldönteni, mihez tartsuk magunkat. A divattal együtt ugyanis az elvárások is átalakultak, fellazultak. Sokan hangoztatják, hogy a munkahelyi ruházat célja nem a figyelemfelkeltés. Az öltözékünk a profi hozzáállást és hozzáértést hivatott vizuális módon alátámasztani. ÖSSZEFOGLALÓ Manapság számos munkahely elnéző a fiatalok hóbortos öltözködésével kapcsolatban, és nem szólnak bele, ha farmerben lépnek be. A protokoll azonban igen szigorú és konzervatív divat szerint határozza meg a megfelelő megjelenést - állítja a HR Portal. Ami elég furcsa lehet egy 22 éves frissdiplomás számára, hiszen már nem nagyon tanítják az udvarias magatartást, az illemet, az etikettet és az alkalomhoz illő öltözködést sem. így fordulhat elő, hogy állásinteijúra szűk rövidnadrágban, harisnya nélkül, ujjatlan mély dekoltázsú felsőben jelennek meg a fiatal lányok. Márpedig az állásinteijún könnyű elbukni a „topis” megjelenés miatt. A protokoll kimondja: nem illik sem állásinteijún, sem a munkahelyen élénk színű, lezser, vagy éppen illeden ruhadarabokat felhúzni. ErA kiflitón jól áll a lenge öltözék, a hivatalban vagy a bankfiókban viszont a diszkrét viselet a nyerő (Képarchívum) re sokan felszisszenhetnek: „Micsoda ódivatú felfogás ez!”. Pedig annak, aki az üzleti életben boldogulni kíván, és azt szeretné, hogy személye és cége hiteles, megbízható képet sugalljon, kénytelen ezeket az írott és írtatlan szabályokat betartani. Na de melyek ezek? Az elvárt öltözködési norma szerint kell ruhatárunkat kialakítanunk - vág bele a protokoll alapjaiba Dr. Vámos Lászlóné, a Madridban Nemzetközi Protokoll Érdemrenddel kitüntetett protokoll szakértő. Hangsúlyozta: továbbra is érvényben van az az íradan szabály: hogy a visszafogott elegancia jellemezze megjelenésünket. Hiszen sokat elmond az illető személyiségéről, illetve az adott cégről az, hogy az ott dolgozók milyen külsővel fogadják a vendégeket, és a cég képviselője hogyan jelenik meg egy tárgyaláson. A visszafogott elegancia mellett fontos az illető egyénisége is. A protokoll szabályai szerint mindig az adott eseményhez kell öltözködnünk, a feltűnést, az extravaganciát kerüljük. Lehet alkalmazkodni a divathoz, de nem feltűnően - vallja Vámos Lászlóné, aki szerint érdemes egy életre megjegyeznünk: az utcai öltözködést és az üzleti életben való megjelenést külön kell választani. (HR, PP)
