Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-05 / 180. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 5. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ SÜDDEUTSCHE ZEITUNG Első alkalommal rendeztek nagyszabású találkozót Csehországban a szülőföldjükről a II. világháború végén elűzött szudétanémetek. A müncheni lap szerint a szombaton kezdődött négynapos rendezvényt az Ackermann-kö- zösség szervezte. Az 1946-ban alapított katolikus szervezet ötszáz tagja vett részt a Plzeňben rendezett találkozón, ahova a püzeni egyházmegye püspöke, František Radkovský meghívására érkeztek. A volt Csehszlovákiából mintegy hárommillió németet telepítettek ki a világháború végén. Többségük Bajorországban talált új otthont. Szervezeteik követelik Eduard Beneš akkori csehszlovák elnök vonatkozó rendeletéinek eltörlését, amelyek alapján a német - és a magyar - kisebbség tagjait megfosztották jogaiktól, vagyonuktól, és kiűzték őket hazájukból, (mti)- Géza, húzzunk el erről a nudista strandról. Itt senki sem látja rajtunk, milyen gazdagok vagyunk... (Peter Gossónyi karikatúrája) Kezdődik a választási kampány Csehországban - szakemberek durva küzdelemre számítanak Októbertől megint jobboldali kormánya lehet Csehországnak Két hónappal az előrehozott képviselőházi választás előtt Csehországban a Polgári Demokratikus Párt (ODS) a legnépszerűbb - derült ki egy országos felmérésből, amelynek eredményét a napokban hozták nyilvánosságra Prágában. KOKES JÁNOS Ha július végén tartották volna a választást, az ODS-re szavazott volna a megkérdezettek 33,7 százaléka. A második helyen a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) áll 25,1 százalékkal, míg a harmadikon Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) 12,6 százalékkal. A negyedik helyen a nemrégiben alakult új jobbközép tömörülés, a TOP 09 áll 9,8 százalékkal, míg ötödikként a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) jutna be az alsóházba 5,7 százalékos támogatottsággal. A korábban parlamenti Zöldek Pártja (SZ) gyakorlatilag szétesett, s pillanatnyilag támogatottsága alig két százalék körül mozog. Az országos felmérést az olmützi Palacky Egyetem Filozófia Kara készíttette. A választáson a megkérdezettek 65 százaléka venne részt. A támogatás alapján a 200 tagú képviselőházban a következő lenne a mandátumok megoszlása: ODS - 77, ČSSD - 58, KSČM - 29, TOP 09 - 23, KDU-ČSL - 13. Elemzők szerint így jobbközép koalíciós kormány - ODS, TOP 09, KDU-ČSL - alakulhatna Csehországban. Míg a június elején lezajlott európai parlamenti választásokig rendszeresen a ČSSD volt a legnépszerűbb, az EP-választások utáni felmérések mind polgári demokrata győzelmet jósolnak. Szociológusok szerint szoros eredményre és nagyon durva választási kampányra lehet számítani. Mindkét nagy párt - az ODS és a ČSSD - amerikai választási tanácsadókat szerződtetett. Az ODS és a ČSSD elnöke, Mi- rek Topolánek és Jih Paroubek is bejelentette hétfőn, hogy pártjaik hivatalosan is megkezdik a választási kampányt. Topolánek és a polgári demokraták több vezetője az első szakaszban kerékpáron járják be Csehország egyes vidékeit, s közben találkoznak választóikkal. A polgári demokraták fő választási témáit a cseh gazdaság talpra állásához szükséges intézkedések, valamint a baloldali, szerintük kommunista veszély elhárítása jelenti. A szociáldemokraták különféle színes programokat rendeznek, s elsősorban a szociálisegészségügyi problémákkal kívánnak foglalkozni. Václav Klaus államfő október 9-10-re írta ki a választást. Az előrehozott képviselőházi választásra azért van szükség, mert a Mirek Topolánek vezette jobbközép koalíciós kormány március végén megbukott. Jelenleg átmeneti szakértői kormány irányítja Csehországot. JEGYZET Rektorbőr KÖVESDI KÁROLY Nem szeretnék a magyarországi rektorok bőrében lenni ezekben a napokban. Az egész magyar sajtó attól hangos, mekkora pénzeket keresnek az egyetemek, a tudomány fellegvárainak vezetői. S mivel Magyarországon mindenki konyákig vájkál a témában, s miközben a tudomány emberei falhoz lapulva, szemlesütve közlekednek, lehet, hogy a média harsogása közepette ma már az emberek többsége nem látja a fától az erdőt. Legfőbb ideje lenne Ady Endre zseniális hasonlatát (Kompország) Irigyországra aktualizálni. A ragozás szinte abban merül ki, hogy megérdemlik-e a botrányosan magas bért, és hogy nyil- vános adat-e az egyetemi vezetők bére, vagy magánügy. Arról kevés szó esik, hogy a magyarországi rektorok az európai átlagnak megfelelő juttatást kapnak- kaphatnak (nagyjából 10 ezer eurót) .Ezen valahogy senki sem háborog. A szocialista irigység örökletes szektorában felháborító az európai fizetés, különösen, ha ázsiai bérekből él a társadalom nagy része, ráadásul a professzoroké, kutatóké messze elmarad az európai átlagtól. De hát kell időnként egy-egy gumicsont a népnek, hadd rágódjon, s közben kevesebb figyelem jut az igazán botrányos ügyekre. Mondjuk a nagy állami cégek igazgatói fizetéseire (amelyek az adófizetők zsebéből csordogálnak), vagy arra, hány igazgatója lehet egy cégnek. Kapásból háromjut eszembe, de a lista szülte kimeríthetetlen: stratégiai igazgató, humán igazgató, kommunikációs igazgató. Amennyit az állam jónak lát megengedni. Miközben felmerül a kérdés, miért éppen a tudományos élet bérezése jelenti a botránykövet abban az országban, amelynek legnagyobb potenciálja éppen a tudományban, a tudósképzésben rejlik, és ennek ellenére folyamatos az agyelszívás, csak eszébe jutnak bizonyos összefüggések. Például, hogy a magyar államnak 163 müliárd forint kinnlevősége van a be nem fizetett adókban. A nem fizetők közt kereskedelmi, szolgáltató, építőipari, ingatlanfejlesztő, ingatlanforgalmazó vállalatok szerepelnek, de akad köztük vagyonvédelmi vállalkozás is. Ezek nyilván nem a tudomány csúcsait célzó, a nemzetnek megbecsülést és prosperitást szerző vállalkozói kapacitások. Engem spéciéi jobban érdekelne, ha ezek viselt dolgaiban turkálna a média, hiszen hozzájuk képest morzsának tűnik a pármüliós rektori fizetés (még a féléves jutalmakkal együtt is), nem beszélve az állami cégek bukott vezetőinek fizetett, ugyancsak nyolc számjegyű, a rektori béreknél nagyságrendekkel magasabb Jutalmaihoz” képest. Ugyanakkor a téma időzítése sem tűnik mellékesnek. Pandora szelencéjét három éve Magyar Bálint volt oktatási miniszter nyitotta meg, az ő ajánlása alakította ki a mai gyakorlatot. Ha belegondolunk, hogy Magyarországnak jövő tavasztól ismét jobboldali kormánya lesz (s mivel a közoktatás sem politikamentes legelő), és valószínűleg rektorcserék is várhatók, mindjárt világosabbá válik a kép innen, a határon túlról is: az évek óta a túlélésért küzdő hatalmi garnitúra igyekszik levezényelni az utána következő vízözönt. KOMMENTÁR Obama adóssága MAL1NÁK ISTVÁN Nemzetközi ügy lett egy vasárnap reggeli izraeli akcióból azt követően, hogy az ENSZ békekoordinátora után Hiüary Clinton amerikai külügyminiszter is keményen bírálta az izraeli kormányt. Ez tovább rontja az amúgy is mélyponton lévő amerikai-izraeli viszonyt, ami sajnálatos, mert ennek legfőképpen az USA és Izrael látja kárát, hiszen a két alapvető célt tekintve Washington és Jeruzsálem érdekei azonosak. Az iráni atomprogramról és az izraeli-palesztin viszonyról van szó. Egyre nyilvánvalóbb: minimális az esélye annak, hogy két annyira eltérő habitusú ember, mint Obama és Netanjhau, valamiben is egyet tudjon érteni. Ezért előre le lehet írni azt, amit végső következtetésnek szántunk: belátható időn belül, vagyis amíg Netanjahu az izraeli kormányfő, nem lesz olyan béke a Közel-Keleten, mint amilyet Obama elképzel. Vissza az ügyhöz: Kelet-Jeruzsálem Sejk Dzserráh negyedében - ami azért fontos, mert sok nyugati ország konzulátusa is itt van - vasárnap reggel kilakoltattak két palesztin családot fél évszázada lakott házukból, és helyettük zsidó telepesek költözhetnek be. Ez nem valamiféle partizánakció volt, azért hajtotta végre az izraeli rendőrség, mert a legfelsőbb búóság elutasította a két arab család fellebbezését. A zsidó telepesekXIX. századi iratokkal bizonyították tulajdonjogukat, ezt az arabok megtámadták, mondván: a dokumentumok hamisak. A bíróság viszont eredetieknek találta őket. Mellesleg a Sejk Dzserráh negyedben megvalósuló projektet Irwing Mos- kowitz amerikai zsidó pénzember finanszírozza. Innen nem lehet megítélni, kinek van igaza, de az biztos, hogy rosszkor jött a konfliktus. Obama azt akarja, hogy Izrael állítsa le a kelet-jeruzsálemi és ciszjordániai telepek építését, hogy megkezdődhessenek a béketárgyalások a palesztinokkal. Netanjahu a teljes leállításra nem hajlandó, a természetes bővülésre (népszaporulat) hivatkozik, néhány vadtelep felszámolásáról azonban már döntött. Közben nőtt az izraeli-brit feszültség is, miután egy brit diplomata úgy nyilatkozott, hogy konkrét döntések születtek a zsidó telepek bővítésének leállítása érdekében, úgy is, hogy London finanszírozza egy palesztin lakónegyed építését Kelet-Jeruzsálemben. És olyan szervezeteket is finanszíroz, amelyek feladata a telepesítés megfigyelése. Izrael diplomáciai úton azonnal magyarázatot kért Londontól. Abban amerikai szakértők is egyetértenek, hogy pillanatnyilag a legnagyobb kihívás az amerikai diplomácia számára az iráni atomprogram. Ahmadinezsád újraválasztott iráni elnök a parlamentben ma teszi le a hivatali esküt, ezzel a magát iszlám demokráciának minősítő állam életében új fejezet kezdődik, a vallási diktatúráé. A holokauszttagadó, zsidógyűlölő Ahmadinezsád stratégiai célként fogalmazta meg Izrael megsemmisítését. Ali Hamenei ajatolláh, legfelsőbb iráni vezető mielőbb atomfegyverhez akarja juttatni országát. Obama - néha szinte már kínos - hónapok óta hiába könyörög Teheránnak, hogy kezdjenek tárgyalásokat az atomprogramról. Ezen a ponton az amerikai-izraeli érdekek teljesen azonosak, azzal a megszorítással, hogy Izraelnek a léte van veszélyben. De Obama még a saját alelnökét is megfúrta a minap, amikor Joe Biden az iráni atomlétesítmények elleni izraeli támadás lehetőségéről kijelentette, hogy Izrael szuverén állam, egyedül dönti el, mit tesz. Obama gyorsan leszögezte, az USA nem adott Izraelnek zöld utat a támadásra, s ezzel sikerült agyoncsapnia Biden taktikai húzását. A felmérések szerint az izraeli lakosság többsége nem hisz Obamának, ugyanis az amerikai elnök csak a telepek bővítésének leállítását szajkózza, de egyetlen izraeli aggodalomra sem tudott még konkrét választ, garanciát adni. FIGYELŐ Nem a nemzetiségi körzetekre Szerbiában nincs helye sem albán, sem más nemzeti kisebbségi körzetnek - nyilatkozták szerb politikusok azután, hogy a dél-szerbiai albánok megfogalmazták igényüket egy önálló körzet létrehozására. A macedón-koszovói határon, Presevo, Bujanovac és Medvedja környékén egy tömbben élő, mintegy 60-70 ezres albán lakosság ön- kormányzati képviselőinek tanácsa pár napja nyilatkozatban követelte a három területi ön- kormányzat egységes albán régióban történő egyesítését. Kérték a helyi, választott képviselők azt is, hogy demilitarizálják a területet, a szerb rendőrség és csendőrség szüntesse be ottani tevékenységét, helyezzék az ENSZ vagy a NATO megfigyelése alá a vidéket, az albánok a lakossági aránynak megfelelően legyenek jelen az állami szervekben, s Szerbiában ismerjék el azokat a diplomákat, amelyeket a helyi albán diákok a koszovói függetlenség kikiáltása óta a Pristinai Egyetemen szereztek. A nacionalistának tartott belgrádi parlamenti ellenzék mereven elutasította ezeket az igényeket, de a demokratikusnak tartott pártok is szembehelyezkedtek velük. Bosko Risztics, a kormánykoalíciót vezető Demokrata Párt magas rangú politikusa elfogadhatatlannak nevezte a követeléseket, mondván, ez csak növelné a feszültséget, s a helyi irányítók és a központi kormány közti nézeteltérést. Branko Ruzsics, a fő koalíciós partner Szocialista Párt egyik vezetője szerint Szerbia minden állampolgárának egyforma a státusa, és senki ne számítson arra, hogy csak azért, mert egy némzeti kisebbséghez tartozik, etnikailag homogén körzetet hozhat létre, (mti)
