Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-05 / 180. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 5. www.ujszo.com Négy Természeti Elem fesztivál - augusztus 6-ától Kulcsszó: az éjszaka JUHÁSZ KATALIN Selmecbánya. Az ország legfurcsább nevű fesztiválja és nyári filmszemináriuma, a Négy Természeti Elem (Štyri živly) augusztus 6. és 9. között zajlik a festői kisvárosban, markáns magyar részvétellel. All. évfolyamába lépő seregszemle idei kulcsszava az éjszaka, a filmek zömének cselekménye napnyugta után játszódik, amikor az ember gyakran másképp reagál és cselekszik, a világ pedig sejtelmesebb, titokzatosabb, kiismerhetetlenebb. A filmesek is hamar felfedezték az éjszaka hangulatteremtő erejét, a műfaj klasszikusai közül néhányat a fesztiválon is bemutatnak. (Jim Jarmusch - Éjszaka a Földön, Charles Laughton - A vadász éjszakája, Mike Leigh - Mezítelenül). Sejtelmes atmoszférát ígér a helyszínek egyike, a Selmecbányái botanikus kert is, ahol augusztus 6-án 23 órától vetítik a japán Hideyuki Hirayama Szellemek iskolája 4 című filmjét. A magyar színeket Janisch Attila Hosszú alkony és Tarr Béla Werckmeister harmóniák című alkotása képviseli. Az előbbiben az öregséget harmonikusan megélő régésznő (Törőcsik Mari) szülőföldjén járva, hazafelé menet hirtelen kiszáll az autóból, és haza- küldi sofőrjét. A napsugaras hangatábla gyerekkorát idézi, boldogan indul neki az ismerős tájnak. De hamarosan eltéved és egy ki- vénhedt távolsági busszal folytatja útját az éjszakában, ahol álom és ébrenlét határán valószínűtlen dolgok történnek vele. A péntek délutáni vetítésen a rendező is jelen lesz. Tarr Béla filmje egy magyar alföldi kisvárosban játszódik. Több százan állnak a főtéren felállított cirkuszi sátor körül, hogy megláthassák az attrakciót: egy bálna kitömött tetemét. Néma, arctalan, rongyokba burkolódzó tömeg követi az otromba szörnyet. Ez a furcsa helyzet megzavarja a város békésnek amúgy sem nevezhető rendjét. Az emberi viszonyok felborulnak, a történet ambiciózus szereplői úgy érzik, kihasználhatják a helyzetet, az amúgy is passzivitásra ítélt emberek pedig még nagyobb bizonytalanságba zuhannak. A fesztiválon összesen 15 nagy- játékfilmet mutatnak be, de délutánonként teret kapnak a mozikban ritkán látható kisjátékfilmek és rövidfilmek is. Idén a visegrádi országok filmesei kerülnek fókuszba. Péntek délután a családias hangulatú Art Caféban szlovák és magyar egyperces alkotásokat láthat a közönség. A pozsonyi Azyl és a budapesti BUSHO filmfesztivál ÉletREklám címmel idén közös pályázatot hirdetett olyan egyperces filmek elkészítésére, amelyek a magyar-szlovák viszonyhoz kapcsolódnak, vagy valamilyen aktuális társadalmi problémát feszegetnek. Számos alkotás próbálta humoros formában megközelíteni az egyébként komoly társadalmi kérdéseket felvető témákat, amely törekvést a zsűri is díjazta. A versenyre 127 nevezés érkezett, a Selmecbányái közönség a döntőbe jutott 30 alkotást nézheti meg. A fesztivál, amelynek egyik támogatója a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, gazdag kísérő- programmal is kényezteti a résztvevőket. A vetítések között és után kerekasztal-beszélgetések, zenés rendezvények is várják az érdeklődőket, akik a következő internetes honlapon találják meg a részletes műsort, illetve bővebb információkat: www.4zivly.sk A John Lennon fiatalkorát bemutató Nowhere Boy című film világpremierjével zárul majd az idei Londoni Filmfesztivál. Az MTI híre szerint a film a 15 éves John Lennon Liverpoolban töltött éveit, anyjától való elhidegülését és nagynéniéhez fűződő kapcsolatát mutatja be. Lennont az újoncnak számító Aaron Johnson játssza, anyját, Júliát pedig Anne- Marie Duff. (SITA/ AP-felvétel) A füleki Zsákszínház előadása nem könnyed sorstragédia, hanem zenés szociodráma A Johnstone ikrek története A Lúdas Matyival kezdték, s a Vértestvérekkel zárták az első harminc év „zsákszínházas” történetét Füleken. A Blood Brothers című, 1983-as musicalből készült kamaraváltozat Mrs. Johnstone címmel került a füleki közönség elé. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Az előadás az eredeti görög sorstragédia elemeit is felvonultató, a táncos kavalkádból szocio- drámai elemeket hazai színekkel megspékelő, katartikus pillanatokat bőven felmutató, „csirkefejes” és „rozsdatemetős” beütésű, remek színészi pillanatokkal megfűszerezett közösségi drámává lépett elő. A Blood Brothers nem a Bro- adwayn született habkönnyű vígjáték, hanem Liverpoolban, a Playhouse-ban vitte színre, de sikert három hónappal később a londoni Lyric Színházban aratott. A szerző, Willy Russel nemcsak a zenét jegyzi, hanem a dalszövegeket is, s esettanulmányért nem kellett messzire mennie, hiszen maga is szegény családból származott. Volt, amikor fodrászként, majd alvázmosóként kereste a kenyerét. A Vértestvérek egy amatőr színjátszó csoport számára készült, ezt látta meg a West End egyik producere. így került el a Broadwayre is, ahol az amerikai nézők számára felvizezett változata 839 előadást ért meg a Music Box Színházban. A téma nem új keletű, a sztori kísértetiesen hasonlít Verdi A trubadúr című operájára, de Alexander Dumas is feldolgozta már A korzikai testvérekben. Amikor 1996-ban először láttam a temesvári Csiky Gergely Színház előadásában, Vas Zoltán Iván rendezésében, megfogott a rendkívül egyszerű cselekmény, a remek színészi teljesítmények, az előadás komor világa, de egészében véve távolinak tűnt az egész, s nem láttam benne fogódzókat, amelyekkel bekapcsolhattam volna a korba, amelyben él(t)ünk. Amit elmulasztott a temesvári előadás s a Broadway felhígított változata, azt pótolta a füleki Zsákszínház, amely mivel kevés tagból áll, kamaraelőadást varázsolt elénk, s az angol neveket akár át is írhatta volna Kovács úrra, Balognéra. Mrs. Johnstone gyerekei pedig lehetnének Józsik, Petik vagy Kevinek is. A Mrs. Johnstone története Füleken ugyanis nem az 1980-as évek Angliájában játszódik, hanem Füleken, 2009-ben. Mrs. Johnstone lehetne egy sokgyerekes, gyerekeit egyedül nevelő családanya, akit sajnálhatnánk is, hogy az ura elhagyta, s kénytelen egyedül küszködni, de ne tegyük. Ez a nő ugyanis önmaga megzabolázha- tadan természetének és léha életmódjának az áldozata. Nem elég ugyanis nagy családot vállalni, ha a gyerekeket képtelen felnevelni, mert nincs munka, a gazdagabbak pedig nemigen adako- zóak. Vagy ha mégis, akkor nagy árat kémek érte. Mint már említettem, a darab eredeti történetében nem kell mélységeket keresnünk. Egy anya hét gyerek után két gyerekkel a hasában egyedül marad, s úgy dönt, hogy az egyik ikertestvért elajándékozza munkaadójának, aki nem tudja gyerekkel megajándékozni a férjét. A nagy titkot rajtuk kívül évtizedekig senki sem ismeri. A két fiú azonban igen gyorsan megismerkedik egymással, s mivel egy napon születtek, vértestvériséget fogadnak. Ehhez asszisztál közös barátnőjük, Linda, s ez az ártatlan játék addig működik közöttük, míg nem jelentkeznek a megzabolázhatatlan nemi ösztönök, s az ártatlan barátságból vérre menő küzdelem nem lesz a Nőért. A harc tragédiába torkollik, de ez a füleki előadásban szinte már csak mellékszálként jelenik meg, s így van ez rendjén. Az előadást Mázik István és Nagy András közösen rendezték. A Mázik által tervezett játéktér csak jelzésszerűen használ díszletelemeket; így az első részben egy libikókát, egy szocreál körmászókát, valamint egy lengőhintát látunk, ez utóbbit váltja fel egy fapad a második részben. A rendezők szinte minden sallangot le- hántanak a darabról, s az eredeti zenés-táncos musical helyett egy brechti epikus elemekkel átitatott zenedrámát látunk, amelyben a több mellékfigurát is adó Narrátor (Gulyás László) és a Sors (Tóth Karolina) mozgatja a szálakat. A rendezők, akik maguk is vállaltak szerepet az előadásban, nagyon bíznak a színészeikben, s jól teszik, hiszen szinte mindenki nagyon erős karakterű figurát hoz. Az előadások zöme általában jutalomjátékként kezeli a címszerepet, a füleki előadás viszont, amely pechjére a címében emeli ki Mrs. Johnstone-t, megpróbál egyenlő színészi erőket felvonultatni. Sz. Danyi Irén azzal segít legtöbbet az előadásnak, hogy nem akaija elvinni a hátán, mégis képes megsejtetni ennek a jobb sorsról álmodozó nőnek a maga egyéni tragédiáját. Nagyon erős az ikerfiúkat játszó Nagy András és Balázs István színészi jelenléte, s főleg az utóbbi színészi fejlődése szembetűnő, aki megejtő színészi eszközökkel varázsolja elénk a négy-, a hét- és a tizennégy éves Edwardot. Üde színfolt Génya Ferenc Mrs. Johnstone idősebb fia szerepében, s bár többnyire a túlhangsúlyozott palóc kiejtésével vagyunk elfoglalva, meg tudja mutatni a fiú eleve elrendeltetett szerencsétlen sorsát is. Nagyon erős alakítás az előadást összetartó Narrátor összetett szerepében Gulyás Lászlóé, míg Mázik István, Bódi Andrea jól bejáratott sablonfigurákat hoznak. Tóth Mónikának ezzel szemben nincsenek színei Mrs. Lyons szerepéhez. Az előadás egyik nagy nyeresége a roma fiatalokból álló FUNC- ROCK együttes. Egyenrangú partnerei a színészeknek, s pillanatnyi kihagyás nélkül képesek egy húron pendülni az előadással. Az ünnepi bemutató előtt nyílt meg a Honismereti Múzeumban a füleki Zsákszínház harminc évét felölelő kiállítás, amely szeptember 4-ig tekinthető meg, s amely a harminc év fotóin kívül az egykori sajtóvisszhangokból, kitüntetésekből és díszletelemekből állt össze. A Mrs. Johnstone történetét legközelebb augusztus 14-én láthatja a közönség a Palóc Napok keretében. Egy görög emberi jogi szervezet cenzúrával vádolja a júniusban megnyílt új Akropolisz múzeumot Állítólag megvágtak egy animációs videót MT1-HÍR Athén. Cenzúrával vádolta meg egy görög emberi jogi szervezet a júniusban megnyílt új Akropolisz múzeumot, mivel szerintük az kivágta Costa-Gavras egyik animációs videójának azt a 12 másodperces jelenetét, melyben korai keresztények vandál pusztítást végeznek az athéni Parthenónban. A Helsinki Monitor nevű emberi jogi szervezet görögországi részlege (GHM) egy bírósági beadványban követelte a múzeumtól, hogy állítsa vissza eredeti formájába a híres francia filmes művét. A Parthenon szobrainak elrablását bemutató rövid jelenet az egyik bizonyítéka annak, hogy miként alakult át az ősi pogány templom kereszténységet hirdető bazilikává még az időszámításunk szerinti 4. században - mutatott rá a GHM. A görög Mega televízióban megszólaló Gavras az egyházat okolta a cenzúráért. „Úgy gondolom, hogy szomorú és egyben elfogadhatatlan dolog Görögország, az Európai Unió egyik tagállama számára, hogy az állam fejet hajtson az egyház nyomása előtt” - mondta a görög származású filmrendező. „Az egyház mindig megtagadta a valóságot, hogy megvédhesse a saját dogmáit. Azt hittem, hogy Görögország már lerázta magáról az ilyenfajta kicsinyességeket” - tette hozzá. Az athéni Akropoliszon álló, Athéné Parthenosznak emelt templom 2500 éves története során már számos szerencsétlen eseményt megélt, ám az antik szobrok elrablásának epizódja a kevésbé ismertek közé tartozik a görögök körében. A márványtemplomot súlyos károk érték a velenceiek 1687-es ostroma idején, és a hiányzó szobrok jelentős részét még a 19. század elején szállították el Londonba, az ismert brit diplomata, Lord Elgin utasítására. Az Akropolisz múzeum visszautasította a cenzúrára vonatkozó vádakat és megjegyezte, hogy a kivágás célja „a félreértések elkerülése” volt, hiszen az athéni Parthenon templommá alakításának körülményei nem teljesen ismertek. A GHM beadványának elbírálására idén decemberben kerül majd sor. (Schnelzer Zoltán felvétele) Nagy András, Balázs István és Tóth Karolina a Mrs. Johnstone bemutatóján
