Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-05 / 180. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 5. www.ujszo.com RÖVIDEN Rakétákkal lőtték Kabult Brüsszel. Az afgán lázadók fokozott terrortevékenysége annak tudható be, hogy meg akarják torpedózni az augusztus 20-ra kiírt elnökválasztást, el akarják rettenteni a lakosságot a részvételtől. Ezt állapították meg az Észak-atlanti Tanács tegnapi brüsszeli ülésén, amelyen most először elnökölt Anders Fogh Rasmussen, az új NATO-főtitkár. Atá- libok mozgalma vállalta magára a tegnap reggel Kabulra mért rakétacsapásokat. Szóvivőjük szerint küenc lövedéket az afgán főváros nemzetközi repülőterére, kettőt pedig egy, a kabuli kormány- és diplomatanegyed közelében lévő afgán katonai parancsnoki épületre lőttekki. (MTI) Terrorelhárító művelet Sydney. Öngyilkos merényletre készülő csoportot számolt föl a terrorelhárítás Ausztráliában. A kommandósok négy embert letartóztattak. A gyanúsítottak muzulmán szélsőségesek, Szomáliái és libanoni származású ausztrál állampolgárok. A hatóságok Melbourne 19 pontján hajtottak végre rajtaütést. Az akciókban a biztonsági erők 400 tagja vett részt, ez volt minden idők második legnagyobb terrorelhárító művelete Ausztráliában. A gyanúsítottak azt tervezték, hogy öngyilkos merényletet hajtanak végre egy ausztrál katonai támaszpontnál. A hírek szerint közel voltak tervük megvalósításához. (MTI) Dühös Párizsra az al-Kaida Dubaj. Éles kirohanást intézett Franciaország ellen az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat második számú vezetője, arra figyelmeztetve Párizst, hogy „minden bűnéért meg fog lakolni”. Ajman az- Zavahri a muszlim fejkendő viselésére vonatkozó francia tiltással kapcsolatban honlapján azt írta, „Franciaország világi államnak tartja magát, ám a szíve tele van gyűlölettel a muszlimok iránt”. Az internetezők által feltett kérdésekre válaszolva egyebek mellett kijelentette, hogy az arabok soha nem fogják elfogadni a palesztin-izraeli válság kétál- lami megoldását, és azt hangoztatta, hogy a zsidó államot megkell semmisíteni. (MTI) Taskent Moszkvát bírálja Taskent. Üzbegisztán élesen bírálta tegnap, hogy Oroszország növeli katonai jelenlétét Kirgizisztánban, az egykori közép-ázsiai szovjet tagköztársaságban. Az üzbég külügyminisztérium szerint az orosz tervek megvalósítása a régió militarizálódását válthatja ki. Oroszországnak egy támaszpontja már van Kirgizisztánban, Biskek közelében. (MTI) . Valószínű, hogy a sztálinista észak-koreai rezsim az atomprogramjáról folyó alkudozásban akarja őket aduként felhasználni Két újságírónőért utazott Phenjanba Bili Clinton volt elnök ÖSSZEFOGLALÓ Phenjan. Előre be nem jelentett látogatásra Észak-Koreába érkezett tegnap Bili Clinton volt amerikai elnök, a jelenlegi külügyminiszter, Hillary Clinton félje. A rendhagyó látogatás hírét az észak-koreai állami rádió jelentette be. Úgy tudni, Clinton azért utazott Phenjanba, hogy megpróbálja elérni az északkoreai vezetésnél a sztálinista országban elítélt két amerikai újságíró szabadon engedését. Washingtonban attól tartanak, hogy Phenjan fel akarja használni a két újságírót az észak-koreai nukleáris programról folyó nemzetközi vitában. Clintont a phenjani repülőtéren Jang Hjong Szop, a legfelsőbb népi gyűlés (parlament) elnökhelyettese és Kim Kje Gvan külügyminiszterhelyettes fogadta. A Yonhap dél-koreai hírügynökség és a Csoszon Ilbo című lap már Clinton megérkezése előtt jelezte, hogy a volt amerikai el- nökútbanvanÉszak-Koreafelé. Az amerikai-koreai Euna Lee-t és a kínai-amerikai Laura Linget, a kaliforniai Current TV munkatársait márciusban vették őrizetbe a kínai-észak-koreai határ közelében, a Turnén folyónál, ahol felvételeket készítettek az észak-koreai határövezetről. A Current TV szerint nők csempészetéről forgattak anyagot. Júniusban 12 év kényszermunkára ítélték őket illegális határátlé- pés és ellenséges tevékenység címén. A Current TV alapítója és tulajJúniusban a dél-koreai fővárosban többször is tüntettek Euna Lee és Laura Ling szabadon bocsátását követelve az északi rezsimtől (TASR/AP-felvétel)' donosa éppen az az A1 Gore, aki a kilencvenes években Clinton alelnöke volt, és indult a 2000-es elnökválasztáson, de alulmaradt George Bushsal szemben. Korábban felmerült, hogy esétleg A1 Gore utazna Észak-Koreábaközvetíteni. Robert Gibbs, a Fehéz Ház szóvivője tegnap azt mondta, Bili Clinton phenjani látogatása tisztán magánjellegű, ezért azt nem kívánják kommentálni, nehogy veszélybe sodorják a volt elnök megbeszéléseinek sikerét. Ezután jelentette a Yonhap délkoreai hírügynökség, hogy Bili Clinton Phenjanban találkozott Kim Dzsong II észak-koreai vezetővel is, akinek átadta Barack Obama amerikai elnökszóbeli üzenetét. (MTI, ú) Őrizetben van a CDU eddigi legnagyobb pártfinanszírozási botrányának főszereplője Fatah-kongresszus Ajándék labda a német baloldalnak Berlin. Az alig nyolc hét múlva esedékes német választások áldozatának tartja magát. Szerinte a szociáldemokraták őt akaiják felhasználni a keresztény- pártok lejáratására. Az összeesküvés-elméletet hosszú levélben megírta nemcsak Angela Merkel (CDU) kancellárnak, hanem Stephen Harper kanadai kormányfőnek is. ÖSSZEFOGLALÓ Karlheinz Schreiber fegyverke- reskedő-lobbistáról, az Angela Merkel kancellár vezette CDU történe- ténekeddigilegmélyebb válságához vezető megvesztegetési botrány kulcsfigurájáról van szó. A német hatóságok hétfőn vették őrizetbe a müncheni repülőtéren. Előző nap egy kanadai bíróság jogerős döntése alapján, évtizedes jogi huzavona után kiadták Németországnak a 75 éves, német-kanadai kettős állampolgárságú férfit. A repülőtérről az augsburgi büntetés-végrehajtó intézetbe szállították, miután megvizsgálták, és megállapították, hogy egészségi állapota nem akadályozza az eljárást. Az augsburgi tartományi bíróság tegnap szökés és elrejtőzés veszélyére hivatkozva vizsgálati fogságba helyezte Schreiben. A bírósági eljárás megkezdésének időpontjáról nem döntött az eljáró bírói tanács. Schreiben egyebek között vesztegetéssel és adócsalással vádolják. A gyanú szerint a nyolcvanas évek közepétől kezdve összesen 15 millió eurónak megfelelő összeget kapott hadiipari cégektől. Apénz egy részét megtartotta és a jövedelmet eltitkolta az adóhivatal elől, másik részével pedig lefizetett menedzsereket és politikusokat. Az ügyészség szerint a CDU kasszájába így vándorolt egy Karlheinz Schreiber rács mögött- német márkában számolva - milliós nagyságrendű összeg. A nyomozás 1995-ben indult az üzletember ellen, vallomásai nyomán pedig 1999-ben pártfinanszírozási botrány robbant ki a CDU körül. Az ügybe belebukott a párt akkori elnöke és parlamenti frakcióvezetője, Wolfgang Schäuble, Helmut Kohl korábbi kancellár pedig lemondott a párt tiszteletbeli elnöki tisztségéről. Németországban szeptember végén parlamenti választásokat tartanak. A támogatottságban a CDU mögött jóval lemaradó szociáldemokrata párt (SPD) vélhetően (Reute rs-felvétel) igyekszik beemelni a kampánytémák közé a Schreiber-affért. A jelenlegi nagykoalíciós kormány szociáldemokrata igazságügyi minisztere, Brigitte Zypries mindent meg is tett Schreiber mielőbbi kiadatásáért. „Az SPD már három választást megnyert az én ügyemmel. Nem is titkolják, hogy számukra az a legnagyobb ajándék, ha engem kiadnak Németországnak” - nyilatkozta Schreiber még Torontóban, mielőtt kiadatási őrizetbe helyezték. Elemzők szerint annyi biztosnak tűnik, hogy az SPD-nek nem jön rosszul a több mint tíz éve húzódó ügy újabb fordulata, egyebek mellett azért, mert több szereplő időközben visszatért az országos politikába; Wolfgang Schäuble például belügyminiszter a berlini kabinetben. Merkel kancellárnak ugyanakkor személyesen nincs mitől tartania. 1999-ben a CDU főtitkáraként a visszásságok kivizsgálását szorgalmazta, eltávolodott mentorától, Helmut Kohltól, és megtisztulást, új kezdetet hirdetve 2000-ben megnyerte a pártelnökválasztást. Reinhardt Nemetz főállamügyész szerint ráadásul a Schreiber elleni bírósági eljárás biztosan nem kezdődik meg a választások napja, szeptember27-e előtt. (MTI, ú) Nekiment a Hamásznak Betlehem. A Fatah mozgalom továbbra is a nemzeti megbékélésre törekszik, de nem hagyja, hogy a rivális Hamász nyomást gyakoroljon rá - mondta Mahmúd Abbász palesztin elnök, a Fatah vezetője tegnap, a párt betlehemi kongresszusán, húsz év óta az első ilyen fórumon. „Nem fogjuk ezeknek a sötéi alakoknak megengedni, hogy továbbmenjenek egy olyan úton. amely árthat a palesztin ügynek.’ Abbász azt is hangsúlyozta: a palesztinoknak nem szabad „legitim harcukat a terror eszközeivel tönkre tenniük, és mindaddig, amíg van eg> kis remény”, folytatniuk kell a béketárgyalásokat Izraellel. De hozzátette, a Fatah „fenntartja magának a jo- gota-nemzetközijogrendelkezése: alapján is legitimnek tekinthető - ellenállásra”. Elismerte, hogy a párt követett el hibákat, amelyek a Ha- másszál szembeni vereséghez vezettek a Gázai övezetben. Egyúttá kijelentette, hogy a mostani kongresszusnak platformot kell képeznie az újrakezdéshez, megerősítve a párt legfontosabb céljai - szabadság és függetlenség - megvalósítása ér dekében folytatott küzdelmét. A há romnapos kongresszuson 2250 küldött vesz részt. Közel 400 delegált nem tudott eljutni a rendezvényre mert a Hamász nem engedte őket k a Gázai övezetből. (MTI) Nem világos, hogy eltévedt turisták vagy újságírók Amerikaiak iráni őrizetben Rendkívüli feszültség Moszkva és Tbiliszi között a pénteki évforduló előtt Fokozott harckészültségben ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Teherán/San Francisco. Irán tegnap bejelentette, hogy jelenleg is folyik három amerikai turista kihallgatása, akiket a múlt héten vettek őrizetbe. Az Irán nyugati részén fekvő kur- disztáni tartomány egyik biztonsági tisztviselője az al-Alam arab tévéállomásnak elmondta, a két férfit és egy nőt a múlt pénteken fogták el, miután behatoltak Iránba. Kadr Hamadzsan szerint a három személy iraki-iráni határon lépett be iráni területre. Az iráni Press TV úgy értesült, hogy az amerikaiakat tiltott határátlépés címén fogták el Malah- Hortérségében. A BBC világrádió azt állította, kalandvágyó hegymászókról van szó, de egyes internetes oldalak, valamint az amerikai sajtó szerint egyikük, Shane Bauer szabadúszó újságíró, akit korábban az iraki kur- disztáni választások tudósításával bíztak meg. Barátnőjét Sarah Shourdnak hívják. Egyelőre nem vüágos, hogy a harmadik személlyel, Joshua Fattallal hogyan kerültekkapcsolatba. A helyi iráni sajtó szerint viszont mindhárman szabadúszó újságírók. A zsidó vallású Bauer a San Francisco Chronicle-nak és a Christian Science Monitomakdolgozik, Shourd a Matador című honlapnak küld politikai anyagokat, míg Fattal egy izraeli hetilapnak ír. Iránban tilos külföldieknek akkreditáció nélkül újságírói tevékenységet kifejteniük, annak azonban semmi jele nincs, hogy az amerikaiak „szakmai okokból” lépték át a határt. Az amerikaiak előzőleg az iraki fővárostól 260 kilométerre fekvő Szuleimáníja iraki kurd városba érkeztek az autonóm kurd régió fővárosából, Erbílből a múlt szerdán. Irak és Irán között nincs mindenütt jól értelmezhető határjelzés. (MTI, ú) Moszkva/Tbiliszi. Grúzia és Dél-Oszétia tegnap kölcsönösen egymást vádolta azzal, hogy lövések érik a másik fél területét, néhány nappalatavalyifegyvereskonfliktus kitörésének évfordulója előtt. A vádakat mindkét fél cáfolta. Moszkva jelezte: megteszi a megfelelő lépéseket, hogy megakadályozza az ösz- szecsapásokat. Andrej Nyesztyerenko orosz külügyi szóvivő bejelentette, a provokációk miatt fokozott harckészültségbe helyezték a Dél-Oszétiában lévő orosz katonai és határőregységeket. Miután Moszkva és Tbiliszi hetek óta nyüatkozatháborút vív, a konfliktus eszkalálására irányuló szándékkal vádolva egymást, a moszkvai védelmi tárca szombaton tudtul adta, Oroszország fenntartja magának az erőszak alkalmazásához való jogot, ha Grúzia folytatja Dél-Oszétia elleni „provokációit”. Közben Eduard Kokojti déloszét államfő kijelentette: országa saját államiságát építi, szövetségben Oroszországgal, s nem zárja ki, hogy a későbbiekben csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz. Kokojti tegnap menesztette a tavaly ősszel kinevezett kormányfőt és a kormányt. Grúziában tábortüzekkel és élőláncokkal szándékoznak megemléaz orosz erők kezni a konfliktus kitörésének pénteki évfordulójáról. A parlament rendkívüli ülést tart, az ellenzék különféle akciókkal kíván tütakozm az orosz megszállásnak nevezeti helyzet ellen, s délután 15 órakoi az ország egyperces néma csenddel emlékezik az elesett grúzokra. Tbilisziben más rendezvények mellett 12 órás rockkoncert lesz Nem felejtünk címmel. (MTI, ú) Csak Nicaragua követte Moszkvát Tavaly augusztus 7-én Grúzia támadást intézett a tőle elszakadt és a függetlenségét kinyilvánító Dél-Oszétia ellen, s erre az orosz fél kemény katonai eszközökkel reagált, aminek következtében alig néhány nap alatt Grúzia területének jelentős része orosz ellenőrzés alá került. Később az orosz katonák visszavonultak Dél-Oszétia (illetve a hasonlóképpen szakadár Abházia) határai mögé. Oroszország független államként elismerte Dél-Oszétiát és Abháziét. Ezt a lépést azóta egyedül Nicaragua tette meg, a világ többi része pedig élesen bírálja az Oroszország általi elismerést, s továbbra is Grúzia részének tekinti Dél-Oszétiát és Abháziét, (m)
