Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-01 / 177. szám, szombat
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 1. www.ujszo.com RÖVIP1N Mrs. Johnstone története Füleken Fülek. A Zsákszínház augusztus 2-án, vasárnap 19 órai kezdettel mutatja be a Vértestvérek című musical alapján készült Mrs. Johnstone története című előadását Mázik István és Nagy András rendezésében a városi művelődési központ színháztermében. A főbb szerepekben Sz. Danyi Irént, Bódi Andreát, Balázs Istvánt, Gulyás Lászlót, Génya Ferencet, Tóth Mónikát, Mázik Istvánt és Nagy Andrást láthatja közönség, (ú) Elhunyt Peter Zadek rendező Hosszú betegség után egy hamburgi kórházban elhunyt Peter Zadek. A világhírű rendező 83 éves volt. Peter Zadeket a német és a világszínház nagy megújítójaként tartják számon, különösen legendásak Csehov-interpretációi. A velencei kalmár színrevitelével Bochumban aratott sikert, majd elképzelését Shakesperare drámájáról később a bécsi Burgtheaterben újította meg. A hetvenesnyolcvanas években a rajongók és ellenzők tömegesen tódultak Bochumba, majd Hamburgba, hogy láthassák előadásait, (mti) Dán-magyar operafilm Budapesten Budapest. Egy elhagyatott gyárépületben berendezett bálteremben Mozart zenéjére mintegy 70 fiatal perdül táncra, miközben a címszerepet játszó Christopher Maltman dalra fakad - már javában zajlik a Juan című dán-magyar koprodukcióban készülő operafilm forgatása Budapesten. A Don Giovannit modem köntösbe öltözető filmet a koppenhágai operaház igazgató-főrendezője, Kasper Bech Holten rendezi, aki Mozart klasszikusának újszerű feldolgozásával egy önmagával viaskodó, nyughatatlan, 21. századi férfi portréját akatja felfesteni. A Jüant kizárólag Budapesten forgatják: a stáb július 15. óta többek között a Nyugati pályaudvarnál, a Szabadság téren és egy XX. kerületi gyárépületben dolgozott. A címszerepet az angol operaénekes, Christopher Maltman játssza, (mti) Tizennyolc kecskeméti művész alkotásait vonultatja fel a kiállítás (Képarchívum) Plein-air festmények a komáromi Limes Galériában A természet érintése AJÁNLÓ Komárom. Augusztus 23-ig látható a Limes Galériában A természet érintése című plein-air tárlat, amely hetvennyolc festményt vonultat fel. Tizennyolc kecskeméti művész, valamint barátainak alkotásai ezek a képek; pillanatnyi benyomások, amelyek színvilágukkal, a részletek kiragadásával adják tudtul a művészek által megélt észleléseket a szabadban való festésről, valamint a körülöttük lévő tájról, élményről. ,A rajz, a festés elsősorban nem a kép készítéséről szól, hanem egyfajta gondolkodás. A pontos megfigyelés az alapja annak, hogy a festő szándéka szerint engedelmeskedjen a kéz. A tájfestés számomra egyfajta meditáció, amelynek célja a tér megfigyelése, megértése, rögzítése”- vallja Dubi Árpád Miklós, az egyik kiállító művész. A tárlaton kiállító művészek: Balogh András, Balogh József, Benkó Ádám, Bruncsák András, Dubi Árpád Miklós, Gróf Zoltán, Görgényi Tamás, Gyenes Péter, Kraszkó Zita, Harsányi Zsuzsanna, Madaras László, Menyhei Szabolcs, Pálfi Györgyi, Skultéti Árpád, Szuhaj György, Szappanos István, Vass-Eysen Áron, Walter Gábor. (ZS.Á.) Juraj Herz életműdíjat kapott Karlovy Varyban - Habermann malma címmel most forgatja új filmjét Egy tisztázatlan gyilkosság Juraj Herz (Képarchívum) Cseh-német koprodukcióban forgatja új filmjét Juraj Herz, A hullaégető (1968) világszerte ismert rendezője, aki gyerekkorát a háromnyelvű Késmárkon töltötte - szüleivel együtt onnan szállították Ravens- brückbe. SZABÓ G. LÁSZLÓ Később Pozsonyban tanult, az iparművészeti főiskola fotószakán, majd Prágában, a bábművészeim. Jan Kadar és Elmar Klos asszisztense volt A vádlottban és az Oscar-díjat nyert Üzlet a kor- zónban, ezután mutatkozott be ő is rendezőként, 1965-ben. Azóta több mint harminc filmet forgatott. 1987-ben Münchenben telepedett le, de nemcsak német, hanem francia, osztrák és amerikai felkéréseknek is eleget tett. Éveken át a müncheni Bavaria filmstúdió megrendelésére felnőttek számára is élvezetes mesefilmeket készített. Ezeknek köszönhetően talált kinti koprodukciós partnert új filmjéhez, a Habermann malmához is. A Josef Urban regénye alapján készülő alkotás megtörtént események nyomán forog. 1938 és 1945, vagyis a müncheni egyezmény éve és a második világháború végét követő német kitelepítés időszakában játszódik. Juraj Herz szerint a cseh-német kapcsolatok legsötétebb fejezete ez, amely tele van - mind a mai napig tabu témaként kezelt - kegyetlenséggel, megaláztatással és igazságtalansággal. A csehek számára még most, több mint hatvan év múltán is kínos a téma, nem is akarnak hallani róla, miközben a németek úgy vélik: a jogtalanság azóta sem lett orvosolva. „Hatalmas kihívás egy ilyen történet, a felelősségtudata szinte megszázszorozódik az embernek, amikor úgy dönt, hogy a különböző nehézségek ellenére mégis belevág - mondja a rendező. - Felnőtt ugyanis egy új nemzedék, amely a múltról mindent tudni akar, még akkor is, ha a feltépett sebek sokaknak okoznak fájdalmat.” A háború első áldozatai mindig az ártatlanok soraiból kerülnek ki - állítja regénye alcímében Josef Urban, s már visz is bennünket az egykor szudéta-német, ma észak- morvaországi faluba, ahol a történet központi alakja, Habermann él a családjával. Habermann német, cseh szomszédaival jól kijön, némelyikükkel szoros barátságot ápol, a cseh nyelv semmi gondot nem okoz neki, még a családjával is így társalog. A háborús években - tehetős ember lévén - még segített is néhány csehnek, közvetlenül a felszabadulás után azonban egyszer csak nyoma veszett. Feleségét gyerekeikkel együtt kitelepítették. Később aztán kiderült: Habermannt 1945 májusában brutális körülmények között meggyilkolták, az ügyet azonban eltusolták, így a bűnösöket később sem ítélték el. Kemény, megrázó történet ellentmondásos elemekkel. Nem véletlenül fente rá a fogát jó néhány cseh rendező. Csakhogy a szerzői jogokat megvették a németek, ők pedig olyan tapasztalt, sokat megélt személyt és olyan neves alkotót kerestek a produkció élére, aki behatóan ismeri a cseh-német kapcsolatok e sötét fejezetét. így esett a választásuk Juraj Herzre, aki két évvel a bársonyos forradalom előtt családjával együtt Münchenbe költözött, és hosszabb időt töltött Németországban. ,Amikor tízéves kölyökként elhagytam a sachsenhauseni koncentrációs tábort, eszembe sem jutott, hogy egyszer majd rendezőként is visszatérek életemnek ehhez a fájó, megalázó szakaszához - meséli Juraj Herz. - De már rögtön a pályám elején, amikor még csak rendezőasszisztensként dolgoztam, két holokauszt történetbe kerültem bele. Később aztán én magam is forgattam ilyen filmet, a Rám tört az éjszakát. Időnként megkérdezik tőlem: milyen érzéseket vált ki bennem annyi év után, ha szóba kerülnek a hitleri táborok. Már nem érzek semmit. Teljesen hidegen kezelem a tényeket. Amikor feltolon- coltak bennünket a vagonokba, apám azt mondta: A háború után találkozunk Késmárkon. Meg sem fordult a fejemben, hogy ez nem biztos, hogy így lesz, hiszen apám szava számomra szentírás volt. Nem is ugyanabba a táborba kerültünk, a háború után én értem haza elsőként, utánam érkezett meg anyám, s hónapokkal később az apám. Hogy másképp is történhetett volna, az akkor át sem villant az agyamon. Semmiféle traumák nem kínoztak. Egyszerűen tudtam, hogy ennek így kell lennie. Volt is egy tervem, hogy majd egy tízéves fiú szemével láttatom a táborbeli eseményeket. Sem csehszlovák részről, sem az olaszoktól, sem a németektől, sem amerikai részről nem állt mellém senki. Mindenki azt kérdezte: Maga megbolondult? Fekete humorral átszőni egy ilyen drámai eseménysort?” Drámai történet a Habermann malma is. Bár a gyilkosság körülményeinek leírásában a fantáziáját is szabadjára engedte az író, az elkövetőket a valódi nevükön emlegeti. Leszármazottaik tiltakoztak is a könyv megjelenésekor. Hivatalos dokumentumokkal, 1950-es bírósági vallomások fénymásolatával próbálták bizonyítani, hogy a bűncselekmény másvalakinek a lelkét terheli, akit a beneši amnesztiának köszönhetően nem sújthatott a törvény. A film főszerepeit német, cseh és szlovák színészek (Mark Waschke, Karel Roden, Oldrich Kaiser, Jan Hrušínský, Zuzana Kronerová) játsszák. De még mielőtt a történet mozivászonra kerülne, Juraj Herz korábbi alkotását, a Sötétséget láthatja a közönség. A közönség teljesen betöltötte a pozsonyi Fő teret a népszerű szlovák énekesnő csütörtök esti koncertjén Jana Kirschner szimfonikus kísérettel Pozsony. Nagy sikerű koncertet adott csütörtökön este a Fő téren a Pozsonyi Kulturális Nyár keretében zajló Viva musical nemzetközi fesztiválon Jana Kirschner. Napjaink legnépszerűbb szlovák énekesnőjét ezúttal saját zenekara mellett szimfonikus zenekar is kísérte, Ős- kar Rózsa vezényletével. Jana Kirschner legismertebb slágerei első ízben csendültek fel nagyzenekari kísérettel. A hatalmas érdeklődéssel kísért koncerten - a Fő tér szinte teljesen megtelt - a közönség óriási ovációval fogadta az énekesnő szimfonikus kísérettel előadott slágereit, amelyek közül nem hiányzott a Vladimír Balko Egy fájó szív nyugalma című filmjéhez írt főcímdal sem. (ú) Jana Kirschner és Oskar Rózsa (SITA-felvétel)
