Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)

2009-08-04 / 179. szám, kedd

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 4. www.ujszo.com á ______ RÖVIDEN „Vadonatúj” Mozartok bemutatója Salzburg. Két „vadonatúj” Mozart-mű csendült fel a hét végén Ausztriában, olyan darabok, amelyeket az ifjú Amadeus 7-8 évesen komponálhatott, ám amelyeket eddig ismeretlen szerzőnek tulaj­donítottak a szakértők. Egy versenyműrészletről és egy előjátékról van szó, amelyet szombaton zongorán „mutatott be” Florian Birsak osztrák zongoraművész. A kottákat nem Mozart írta, pontosabban Mozart írta, csak éppen nem Wolfgang Amadeus, hanem Leopold, az apa. A kis Mozart akkor még nemigen tudott kottázni. Hogy ő a szerző, annak legfőbb bizonyítékaként a szakértők azt hangoztat­ják: a darabokban játéktechnikai és otromba zenei hibák vannak, amelyeket Mozart apja nem követett volna el. Később - a szakértők szerint - Amadeus maga javítgatott a kottákon, és ezek a bejegyzé­sek nem az apától származnak. Mindezek tetejébe a művek kompo- zíciós stílusa sem az idősebb Mozartra vall. A szombati bemutató Salzburgban volt, egy olyan házban, amelyben Mozart ifjúként la­kott, és egy olyan zongorán, amelyen az övé volt. (mti) Elhunyt Püski Sándor könyvkiadó Életének 99. évében Budapesten elhunyt Püski Sándor, a Püski Ki­adó alapítója. 1970-ben feleségével kivándorolt New Yorkba. Itt ala­pította meg 1975-ben a Püski Kiadót, emellett kiállításokat, filmvetí­téseket, előadásokat szervezett, és számtalan magyar művészt, írót, tudóst látott vendégül. Ó adta ki egyebek közt Duray Miklós Kutya­szorító című munkáját. A Püski Kiadó 1988-ban Budapesten, a Krisz­tina körúton alapította meg kiadóját és könyvkereskedését. 2005-ben feleségével együtt Szent István-díjat kapott, kilencvenedik születésnapján, 2001 februárjában pedig Mádl Ferenc államfő a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki. (mti, ú) 23,4 millió dolláros első heti bevételével a Ki nevet a végén (Funny People) című komédia lett az észak-amerikai jegyeladási toplista első helyezettje. A film egy halálos betegségben szenvedő komikus (Adam Sandler) és a szárnyai alá vett humoristapalánta történetéről szól. Sandler a film Los Angeles i bemutatóján. (TASR/AP-felvétel) Bauhaus-kiállítás a 90. évfordulóra Berlinben Egy konceptuális modell MŰ-TUDÓSÍTÁS Berlin. Csupa jellegzetes alko­tás: az ismert asztali lámpák, az eredeti csővázas székek és a kockaszerű fehér épületek. Küenc- ven évvel a Bauhaus művészeti is­kola megalapítása után egy új ber­lini kiállítás három múzeum gyűjteményéből az eddigi legna­gyobb tárlatot prezentálja a látoga­tóknak a 20. század legbefolyáso­sabb avantgárd és dizájn mozgal­máról. A Martin-Gropius-Bau Mú­zeum 18 termében bemutatott ezer tárgy messze túlmegy a Bauhaus ismert ábrázolásain. Megtalálha­tók itt az iskola növendékeinek ke­vésbé ismert papírkivágásai, taná­raik expresszionista festményei, vannak fémszobrok, kerámiatár­gyak, van egy jellegzetes sakktábla és még egy formatervezett karcsú bölcső is. „Olyan show-t rendez­tünk, aminőre még nem volt példa” - mondta Annemarie Jaeggi, a ber­lini Bauhaus -archívum igazgatója, a kiállítás három kurátorának egyi­ke. A Bauhaus - egy konceptuális modell című rendezvénynek már az első héten 17 ezer látogatója volt. „Sokan egy stílusnak tekintik a Bauhaust, amely azonban minde­nekelőtt egy iskola volt. Ez igen jel­lemző erre az első világháború utá­ni modernista és mozgalmas idő­szakra: nem kevesebbet akart, mint megváltoztatni a világot” - magya­rázta a kurátor. A látogatók képe­ket és maketteket láthatnak a Bau­haus iskola dessaui épületéről, az iskola mestertanárainak kocka­szerű lapos tetejű házairól és egy egész Bauhaus -komplexumról. A kiállítás október 4-ig tekinthe­tő meg. Karlovy Vary idei fesztiválján nagy érdeklődés övezte az albán Artan Minarolli Élni! című filmjét Vérbosszú a balkán hegyekben Nik Xhelilaj játssza a tragikus sorsú egyetemistát (Kovács Lehel felvétele Illegális körülmények kö­zött, hajón hagyta el hazáját 1997 tavaszán az a 86 albán menekült, akik közül egy sem élte túl az olasz partok közelében bekövetkezett tragédiát. A hajó ugyanis elsüllyedt, s minden utasa a tengerbe fulladt. SZABÓ G. LÁSZLÓ Volt köztük egy huszonkét éves fiatalember is, Koli, aki a tiranai egyetemen tanult, s egy vérbosszú elől menekülve hagyta el az or­szágot. Ha ugyanis otthon marad, könyörtelenül végeznek vele. Koli tragédiája Artan Minarolli rende­zőt is meghatotta. Miután tudo­mást szerzett az elsüllyedt hajó utasainak kilétéről, elkezdett ada­tokat gyűjteni a fiúról, felkereste egykori egyetemista társait, be­szélt a rokonaival, ismerőseivel, s ez alapján írta meg Élni! című filmjének forgatókönyvét. Az albán-osztrák-francia koproduk­cióban készült alkotást az idei Karlovy Vary-i fesztiválon a Nyu­gattól keletre szekcióban mutat­ták be, s ezek után folytatja útját a világban. Koli a felhőtlen életű egyete­misták egyike Tiranában, amikor sógora felkeresi, hogy közölje ve­le: édesapja meghalt. Albánia északi részén, egy festői hegyi fa­luban várja a családja, hogy a temetésen ő is részt vegyen. Koli, miután a szertartás lezajlik, fel­megy a hegyekbe, hogy gyerek­kori emlékeibe burkolózva egye­dül is búcsút vegyen szeretett ap­jától. Egyszer csak lövés dörren, s rá kell döbbennie: valaki le akar­ta lőni. Otthon tudja meg, hogy egy hatvan évvel korábban bekö­vetkezett vérontás miatt, amelyet a nagyapja követett el, neki kell(ene) lakolnia. A vérbosszú ugyanis - a helyi szokások szerint - apáról fiúra öröklődik. Koli fel­keresi a családot, amely most el­lene fordult, a vérbosszú elől azonban nem tud elbujdosni. A nagyvárosi életből kiszakadt fiú nem is érti ezt az ősi, megmagya­rázhatatlan tradíciót, könyörte­len szokást, ártatlanságával és rokonszenves lényével sem képes feloldani a gyilkos indulatokat. Az ellenséges család tagjai min­denütt a nyomában járnak, s kü­lönböző apró jelekkel adják tud­tára: napjai meg vannak számlál­va, a vérbosszút nem tudja elke­rülni. Ezért dönt végük is úgy, hogy elhagyja az országot, s máshol folytatja az életét. A sors azonban közbeszól, a menekül­tekkel zsúfolt kis hajó viharba keveredik a tengeren. „Nagyon megrendített a fiú tragédiája - mesélte az ötvenéves rendező, akinek ez a második já­tékfilmje. - Ahhoz azonban, hogy megírhassam a forgatókönyvet, a lehető legtöbbet akartam tudni róla. A tényeket az élet írta, Koli tiranai létét azonban én rajzoltam olyanra, amilyennek a néző látja. Tehát a valós alapokra fiktív tör­ténetet építettem. A vérbosszú­nak, sajnos azt kell, hogy mond­jam, hagyománya van Albániá­ban. De csak fent, az ország északi részén.” „Tiranában, ha az újságok feke­te krónikájában írnak róla, ma már hihetedennek tűnik, hogy a 21. században nálunk ez még lé­tezik - mondja Kreshnik Xhelilaj, a film főszereplője -, mert annyira távolinak tűnik a dolog. Én is fel- foghatadannak találtam, amikor a forgatókönyvet olvastam, de az­tán közölték velem, hogy ez arra­felé igenis így van, nem törlődik ki az ott élők tudatából. Sőt, ha a vérbosszúra szomjazó családból kihal a férfi, akkor a lányt kell át­formálni, hogy a gyilkosságot el tudja követni. Halálért halált kö­vetelnek. A vérbosszúra az erköl­csi kódexünk is felmentést ad.” A filmet eredeti helyszíneken forgatták, ahol még ápolják a ha­gyományokat, tehát az ottaniak gondolkodásától ma sem áll távol ez a fajta mentalitás. Ők valóban úgy érzik, hogy a vérbosszúnak létjogosultsága van a társadalom­ban, s nincs törvény, amely eltö­rölhetné. Artan Minarolli azon szeren­csés rendezők egyike, aki az albán filmgyártás legnehezebb éveiben is lehetőséget kap a forgatásra. ,Albánia a diktatúra éveiben tíz-tizenöt filmet produkált éven­te, természetesen a politikai veze­tés érdekeit támogatva. Mára ha­talmasat változott a helyzet. Ami­óta mi is szabadok vagyunk, éven­te legfeljebb két-három film ké­szülhet, az is csak koprodukciós segítséggel. Az Élni! képsorai lát tán sokan azt kérdezik tőlem szándékosan forgattam-e olyar szép helyeken, fent a hegyekben Mert hogy a filmmel turisták ezre it csalogatom majd Albániába, t válaszom ennek ellenére az, hog; nem! Eszem ágában sem vol »mutassuk meg hazánk szépsége it« jellegű filmet forgatni, csal úgy gondoltam, amit a történe megkíván, azt bele kell vinnem Ettől függedenül örülök, ha sokai számára ez a film nyit majd kapu kát hazám felé, hiszen Albánia va lóban gyönyörű, természeti szép ségeivel engem is még mindig e tud kápráztatni.” Kreshnik, vagyis Nik Xhelik Albánia legnépszerűbb fiatal szí nésze. Forgatott már külföldön i: méghozzá egy cseh-görög-albá koprodukcióban. A Šnajdemé bÉ nata című filmben (egy Prágába tanuló ifjú operatőr szerepében Aúa Geislerová partnere volt. Me gas, jól megtermett fiú. Az Éln forgatása során több mint tíz kik fogyott, de még így sem kell attt tartania, hogy felkapja a szél. Ái ami ennél sokkal fontosabb: tí hetsége sem súlytalan. Mozivás; non a helye. Laura Siváková Menny, pokol... föld című mozgóképe a montreali filmfesztiválon képviseli Szlovákiát Egy sorsdöntő találkozás Laura Siváková emberi léptékű, valós történetet feldolgozó Menny, pokol... föld című alkotását bevá- iogatták a nagy presztízsű Montre­ali Nemzetközi Filmfesztivál prog­ramjába. A film főhősének, Klárá­nak, a 22 éves balett-táncosnőnek külföldi szerződést ajánl egy spa­nyol balettguru. Klára vacillál, mert nem akar elszakadni párjától, aki azonban szeretőt tart. Klára ma­gánélete vakvágányra fut. Senkire se számíthat, csak testvérére, Peterre, aki felejtő horgászásra vi­szi Klárát vidéki környezetbe. Visszaúton azonban könnyebb bal­esetet szenvednek, Peter ott marad az út középén a lerobbant autóval, Klárát viszont felveszi egy kocsi. A film valójában itt kezdődik. Itt kez­dődnek az izgalmak, amelyek ab­ból a titokból fakadnak, amit a kocsi sofőrje, Rudolf hoz magával, (tb) Klára (Kanócz Zsuzsa) és Rudolf (Bronislav Wroclawski lengyel színész) (Fotó: Trigo

Next

/
Thumbnails
Contents