Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-04 / 179. szám, kedd
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 4. www.ujszo.com á ______ RÖVIDEN „Vadonatúj” Mozartok bemutatója Salzburg. Két „vadonatúj” Mozart-mű csendült fel a hét végén Ausztriában, olyan darabok, amelyeket az ifjú Amadeus 7-8 évesen komponálhatott, ám amelyeket eddig ismeretlen szerzőnek tulajdonítottak a szakértők. Egy versenyműrészletről és egy előjátékról van szó, amelyet szombaton zongorán „mutatott be” Florian Birsak osztrák zongoraművész. A kottákat nem Mozart írta, pontosabban Mozart írta, csak éppen nem Wolfgang Amadeus, hanem Leopold, az apa. A kis Mozart akkor még nemigen tudott kottázni. Hogy ő a szerző, annak legfőbb bizonyítékaként a szakértők azt hangoztatják: a darabokban játéktechnikai és otromba zenei hibák vannak, amelyeket Mozart apja nem követett volna el. Később - a szakértők szerint - Amadeus maga javítgatott a kottákon, és ezek a bejegyzések nem az apától származnak. Mindezek tetejébe a művek kompo- zíciós stílusa sem az idősebb Mozartra vall. A szombati bemutató Salzburgban volt, egy olyan házban, amelyben Mozart ifjúként lakott, és egy olyan zongorán, amelyen az övé volt. (mti) Elhunyt Püski Sándor könyvkiadó Életének 99. évében Budapesten elhunyt Püski Sándor, a Püski Kiadó alapítója. 1970-ben feleségével kivándorolt New Yorkba. Itt alapította meg 1975-ben a Püski Kiadót, emellett kiállításokat, filmvetítéseket, előadásokat szervezett, és számtalan magyar művészt, írót, tudóst látott vendégül. Ó adta ki egyebek közt Duray Miklós Kutyaszorító című munkáját. A Püski Kiadó 1988-ban Budapesten, a Krisztina körúton alapította meg kiadóját és könyvkereskedését. 2005-ben feleségével együtt Szent István-díjat kapott, kilencvenedik születésnapján, 2001 februárjában pedig Mádl Ferenc államfő a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki. (mti, ú) 23,4 millió dolláros első heti bevételével a Ki nevet a végén (Funny People) című komédia lett az észak-amerikai jegyeladási toplista első helyezettje. A film egy halálos betegségben szenvedő komikus (Adam Sandler) és a szárnyai alá vett humoristapalánta történetéről szól. Sandler a film Los Angeles i bemutatóján. (TASR/AP-felvétel) Bauhaus-kiállítás a 90. évfordulóra Berlinben Egy konceptuális modell MŰ-TUDÓSÍTÁS Berlin. Csupa jellegzetes alkotás: az ismert asztali lámpák, az eredeti csővázas székek és a kockaszerű fehér épületek. Küenc- ven évvel a Bauhaus művészeti iskola megalapítása után egy új berlini kiállítás három múzeum gyűjteményéből az eddigi legnagyobb tárlatot prezentálja a látogatóknak a 20. század legbefolyásosabb avantgárd és dizájn mozgalmáról. A Martin-Gropius-Bau Múzeum 18 termében bemutatott ezer tárgy messze túlmegy a Bauhaus ismert ábrázolásain. Megtalálhatók itt az iskola növendékeinek kevésbé ismert papírkivágásai, tanáraik expresszionista festményei, vannak fémszobrok, kerámiatárgyak, van egy jellegzetes sakktábla és még egy formatervezett karcsú bölcső is. „Olyan show-t rendeztünk, aminőre még nem volt példa” - mondta Annemarie Jaeggi, a berlini Bauhaus -archívum igazgatója, a kiállítás három kurátorának egyike. A Bauhaus - egy konceptuális modell című rendezvénynek már az első héten 17 ezer látogatója volt. „Sokan egy stílusnak tekintik a Bauhaust, amely azonban mindenekelőtt egy iskola volt. Ez igen jellemző erre az első világháború utáni modernista és mozgalmas időszakra: nem kevesebbet akart, mint megváltoztatni a világot” - magyarázta a kurátor. A látogatók képeket és maketteket láthatnak a Bauhaus iskola dessaui épületéről, az iskola mestertanárainak kockaszerű lapos tetejű házairól és egy egész Bauhaus -komplexumról. A kiállítás október 4-ig tekinthető meg. Karlovy Vary idei fesztiválján nagy érdeklődés övezte az albán Artan Minarolli Élni! című filmjét Vérbosszú a balkán hegyekben Nik Xhelilaj játssza a tragikus sorsú egyetemistát (Kovács Lehel felvétele Illegális körülmények között, hajón hagyta el hazáját 1997 tavaszán az a 86 albán menekült, akik közül egy sem élte túl az olasz partok közelében bekövetkezett tragédiát. A hajó ugyanis elsüllyedt, s minden utasa a tengerbe fulladt. SZABÓ G. LÁSZLÓ Volt köztük egy huszonkét éves fiatalember is, Koli, aki a tiranai egyetemen tanult, s egy vérbosszú elől menekülve hagyta el az országot. Ha ugyanis otthon marad, könyörtelenül végeznek vele. Koli tragédiája Artan Minarolli rendezőt is meghatotta. Miután tudomást szerzett az elsüllyedt hajó utasainak kilétéről, elkezdett adatokat gyűjteni a fiúról, felkereste egykori egyetemista társait, beszélt a rokonaival, ismerőseivel, s ez alapján írta meg Élni! című filmjének forgatókönyvét. Az albán-osztrák-francia koprodukcióban készült alkotást az idei Karlovy Vary-i fesztiválon a Nyugattól keletre szekcióban mutatták be, s ezek után folytatja útját a világban. Koli a felhőtlen életű egyetemisták egyike Tiranában, amikor sógora felkeresi, hogy közölje vele: édesapja meghalt. Albánia északi részén, egy festői hegyi faluban várja a családja, hogy a temetésen ő is részt vegyen. Koli, miután a szertartás lezajlik, felmegy a hegyekbe, hogy gyerekkori emlékeibe burkolózva egyedül is búcsút vegyen szeretett apjától. Egyszer csak lövés dörren, s rá kell döbbennie: valaki le akarta lőni. Otthon tudja meg, hogy egy hatvan évvel korábban bekövetkezett vérontás miatt, amelyet a nagyapja követett el, neki kell(ene) lakolnia. A vérbosszú ugyanis - a helyi szokások szerint - apáról fiúra öröklődik. Koli felkeresi a családot, amely most ellene fordult, a vérbosszú elől azonban nem tud elbujdosni. A nagyvárosi életből kiszakadt fiú nem is érti ezt az ősi, megmagyarázhatatlan tradíciót, könyörtelen szokást, ártatlanságával és rokonszenves lényével sem képes feloldani a gyilkos indulatokat. Az ellenséges család tagjai mindenütt a nyomában járnak, s különböző apró jelekkel adják tudtára: napjai meg vannak számlálva, a vérbosszút nem tudja elkerülni. Ezért dönt végük is úgy, hogy elhagyja az országot, s máshol folytatja az életét. A sors azonban közbeszól, a menekültekkel zsúfolt kis hajó viharba keveredik a tengeren. „Nagyon megrendített a fiú tragédiája - mesélte az ötvenéves rendező, akinek ez a második játékfilmje. - Ahhoz azonban, hogy megírhassam a forgatókönyvet, a lehető legtöbbet akartam tudni róla. A tényeket az élet írta, Koli tiranai létét azonban én rajzoltam olyanra, amilyennek a néző látja. Tehát a valós alapokra fiktív történetet építettem. A vérbosszúnak, sajnos azt kell, hogy mondjam, hagyománya van Albániában. De csak fent, az ország északi részén.” „Tiranában, ha az újságok fekete krónikájában írnak róla, ma már hihetedennek tűnik, hogy a 21. században nálunk ez még létezik - mondja Kreshnik Xhelilaj, a film főszereplője -, mert annyira távolinak tűnik a dolog. Én is fel- foghatadannak találtam, amikor a forgatókönyvet olvastam, de aztán közölték velem, hogy ez arrafelé igenis így van, nem törlődik ki az ott élők tudatából. Sőt, ha a vérbosszúra szomjazó családból kihal a férfi, akkor a lányt kell átformálni, hogy a gyilkosságot el tudja követni. Halálért halált követelnek. A vérbosszúra az erkölcsi kódexünk is felmentést ad.” A filmet eredeti helyszíneken forgatták, ahol még ápolják a hagyományokat, tehát az ottaniak gondolkodásától ma sem áll távol ez a fajta mentalitás. Ők valóban úgy érzik, hogy a vérbosszúnak létjogosultsága van a társadalomban, s nincs törvény, amely eltörölhetné. Artan Minarolli azon szerencsés rendezők egyike, aki az albán filmgyártás legnehezebb éveiben is lehetőséget kap a forgatásra. ,Albánia a diktatúra éveiben tíz-tizenöt filmet produkált évente, természetesen a politikai vezetés érdekeit támogatva. Mára hatalmasat változott a helyzet. Amióta mi is szabadok vagyunk, évente legfeljebb két-három film készülhet, az is csak koprodukciós segítséggel. Az Élni! képsorai lát tán sokan azt kérdezik tőlem szándékosan forgattam-e olyar szép helyeken, fent a hegyekben Mert hogy a filmmel turisták ezre it csalogatom majd Albániába, t válaszom ennek ellenére az, hog; nem! Eszem ágában sem vol »mutassuk meg hazánk szépsége it« jellegű filmet forgatni, csal úgy gondoltam, amit a történe megkíván, azt bele kell vinnem Ettől függedenül örülök, ha sokai számára ez a film nyit majd kapu kát hazám felé, hiszen Albánia va lóban gyönyörű, természeti szép ségeivel engem is még mindig e tud kápráztatni.” Kreshnik, vagyis Nik Xhelik Albánia legnépszerűbb fiatal szí nésze. Forgatott már külföldön i: méghozzá egy cseh-görög-albá koprodukcióban. A Šnajdemé bÉ nata című filmben (egy Prágába tanuló ifjú operatőr szerepében Aúa Geislerová partnere volt. Me gas, jól megtermett fiú. Az Éln forgatása során több mint tíz kik fogyott, de még így sem kell attt tartania, hogy felkapja a szél. Ái ami ennél sokkal fontosabb: tí hetsége sem súlytalan. Mozivás; non a helye. Laura Siváková Menny, pokol... föld című mozgóképe a montreali filmfesztiválon képviseli Szlovákiát Egy sorsdöntő találkozás Laura Siváková emberi léptékű, valós történetet feldolgozó Menny, pokol... föld című alkotását bevá- iogatták a nagy presztízsű Montreali Nemzetközi Filmfesztivál programjába. A film főhősének, Klárának, a 22 éves balett-táncosnőnek külföldi szerződést ajánl egy spanyol balettguru. Klára vacillál, mert nem akar elszakadni párjától, aki azonban szeretőt tart. Klára magánélete vakvágányra fut. Senkire se számíthat, csak testvérére, Peterre, aki felejtő horgászásra viszi Klárát vidéki környezetbe. Visszaúton azonban könnyebb balesetet szenvednek, Peter ott marad az út középén a lerobbant autóval, Klárát viszont felveszi egy kocsi. A film valójában itt kezdődik. Itt kezdődnek az izgalmak, amelyek abból a titokból fakadnak, amit a kocsi sofőrje, Rudolf hoz magával, (tb) Klára (Kanócz Zsuzsa) és Rudolf (Bronislav Wroclawski lengyel színész) (Fotó: Trigo
