Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-25 / 197. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 25. Vélemény És háttér 5 Szöveg nélkül (Gyenes Gábor karikatúrája) A Varsói Szerződés tagállamai inváziójának évfordulója hirtelen fontos lett Tények és párhuzamok Sólyom László kapcsán TALLÓZÓ CSEH SAJTÓ Még nincs mélyponton a szlovák-magyar viszony, a tehetetlen kormányok helyett az ügyeket könnyen a nacionalisták vehetik kezükbe - írja a Li- dové Noviny konzervatív cseh napilap. Míg a két ország demokratikus politikusai képtelenek az együttműködésre - mutat rá az újság addig „a szlovák és a magyar neonácik között élénk az együttműködés”. Bár leegyszerűsítés, mégis tény, hogy a szlovák, de a cseh szélsőségesek romaellenes akcióin is jól kivehető a magyarországi Jobbik mozgalom kézjegye - jegyzi meg Ľuboš Palata, az elemzés szerzője. Úgy véli, hogy a szlovák-magyar viszony kulcs- problémája a félmilliós szlovákiai magyar kisebbség. A kérdés megoldásának nyitja két olyan mondat, amely a múlt héten hangzott el. Az első Robert Fico szlovákkormányfő kijelentése, hogy Révkomárom az önálló Szlovákia része, s nem Magyarország valamelyik járása. A másik pedig az, amikor Sólyom kijelentette, Szlovákia nem nemzetállam, hanem többnemzetiségű ország. „Ennek az elismerése, tehát hogy Szlovákia déli része nem és már sohasem lesz Magyar- ország része, illetve hogy Szlovákia nem „nemzetállam”, mindkét fél számára nehéz. Ha azt akarjuk, hogy Budapest és Pozsony viszonya megnyugodjon, szükség van rá. Egyébként az ügyeket átveszik a nacionalisták” - szögezi le a lap. Kitört a Duna menti hidegháború - véli a baloldali Právo szemleírója. Azt állítja, Szlovákia azzal, hogy nem engedte be a magyar államfőt, megsértette a schengeni megállapodásokat. A dokumentum ilyen lépésre csak egy okot ismer: ha az illető a határátlépést bűn- cselekményre akarná kihasználni. Sólyom esetében ez nyilván nem áll fenn. Nem lehet ok erre a szlovák lépésre a Jobbik és a félkatonai Magyar Gárda sem, mert Budapest igyekszik fellépni ellenük. Pozsonyban ugyanakkor kormánytényező a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), amelynek elnöke, Ján Slota gyaláz mindent, ami nem szlovák. Nehéz megmondani, ki dönthetné el a szlovák-magyar vitát. Az Európai Parlament és az Európa Tanács csak ajánlásokat fogalmazhat meg. Ha Budapest a luxembourgi Európai Bírósághoz fordul, Ficónak nincs sok esélye a sikerre. Révkomárom lakosságának 65%-a magyar, akiknek a többsége nemcsak az Európai Unióhoz, hanem Szlovákiához is lojális. Pozsony nehezen tudná bizonyítani, hogy Sólyom révkomáromi látogatása olyan hatalmas veszélyt jelentett volna a közrendre, hogy be kellett tiltani - jegyzi meg a szerző. Nem az a lényeg, ki nyeri meg a vitát. Európában, sem a szlovák, sem a magyar állami szervekben nincs helye az etnikai ellenségeskedésnek, melyet Slota pártja és az ellenzéki nacionalista Fidesz szít. A választók másképp döntenek. Az EU túl fogja élni Pozsony és Budapest hidegháborúját - zárja jegyzetét PetrUhl. (kés) Tények első körben. Két hónappal ezelőtt egy polgári társulás meghívására a magyar államfő úgy döntött, részt vesz Szent István komáromi szobrának felavatásán és beszédet mond. LOVÁSZ ATTILA A magyar és a szlovák külügy egyeztet, útvonalat, védelmet, rendőrséget, kormányőrséget (itthoni nevén: ochranka), pecsétet ad a megfelelő okmányokra. Az úttal minden rendben. Majd két nappal a rendezvény előtt újságcikkek hatására úgy dönt a kormányzat, az út nem kóser, összevissza handabandázva, de nem diplomáciai vonalakon megüzenik, az államfő ne jöjjön. A rendezvény napján pedig - elfelejtve az érvényes engedélyeket és az egyeztetett dokumentumokat visszavonni - diplomáciai jegyzékben nevezik nemkívánatos személynek a vendéget, méghozzá nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva. Tények második körben Az Unió egyik „melléküzemága”, a schengeni egyezmény úgy működik, hogy az övezet minden polgára szabadon, korlátozások nélkül mozoghat az egész övezetben, érvényben lévő belföldi személyazonossági okmányával. Schnegenen belül minden állampolgár belföldi. A köztársasági elnök is. De mivel Schengent demokratikus intézményként találták ki, a polgár szabadabb, mint a közjogi méltóság. A magyár köztársasági elnök ún. védett személy, s védelmét a kormányőrség biztosítja. Igen ám, de külföldön a magyar kormányőrség intézkedésre illetéktelen szerv, a hazai hatóságokat ezért kell bevonni. Szlovákia területén ugyanis a magyar kormányőr nem bír hatósági jogosítványokkal. Igaz, a kínai sem, de ezt egy szép nyári napon Pozsonyban már elfelejtették. így tehát Sólyom komáromi útját igenis engedélyeztetni »kellet, gondoljon arról az útról bármelyik kormányzati tisztviselő bármit. És ahhoz, hogy az utat letiltsák, komoly ok kell, néhány futóbolond félfasiszta véleménye még nem ilyen ok. Tények harmadik körben Augusztus 21-e nem éppen szépemlékű évforduló. Tavaly, amikor kerek évforduló volt, egyetlen jelenlegi (és anno is regnáló) szlovák közjogi méltóságnak nem jutott eszébe beszédet mondani, a 68-as áldozatok emlékére szobrot avatni, a már létező emléktáblákra csokrot elhelyezni. A Varsói Szerződés tagállamai inváziójának idei évfordulója hirtelen nagyon fontos lett. Olyan emberek szemében lett fontos, akik egyébként november 17-ét akkor, 1989-ben, saját szavaik szerint, nem vették észre. Apropó: a negyvenedik évfordulón ugyanaz a Sólyom László kért bocsánatot a szlovák nemzettől azért a bevonulásért, amire a parancsot egyébként Moszkvában adták ki és csak a románok vonták ki magukat alóla. Tények negyedik körben A provokátor az az ember, aki „bujtogat, ingerel, izgat, vagy titkosrendőrként beugrat”(Idegen szavak szótára, Terra, Bp. 1978). A provokáció „kihívó magatartás, bujtogatás, ingerlés” (ugyanott). Szívesen várjuk a Sólyom László komáromi kiruccanását provokációnak minősítők véleményét, vajon miben, hol és mikor provokáció egy ilyen típusú látogatás. Hozzáteszem, ha valakit valakinek a nemzetisége, hovatartozása, bőrszíne, általa képviselt értékrendje eleve, önmagában irritál, ezt magát nevezik rasszizmusnak. Tények ötödik körben Mit keres Szent István szobra Komárom forgalmas főterén, amikor Cirill és Metód nem kapott Komáromban ilyen előkelő helyet? Nos, csak a történelmi miheztartás végett jegyezném meg, hogy a szlovák alkotmány idevágó preambulumának ellenére a jelenlegi szlovák államiságnak vajmi kevés köze van Cirill és Metód hagyatékához, ha ugyanis lenne, akkor glagoükával írnánk és pravoszlávok lennénk. Ellenben a nyugati keresztény kultúrkörhöz való tartozáshoz a Szent István-i államalakulatnak olyannyira köze van, hogy a (természetesen nem létező) Kárpát-medence mai államai annak akár jogutódai is lehetnének. Függetlenül attól, hogy Ján Slota gyilkosnak vagy éppen lovas bohócnak nevezi I. Istvánt (akit egyébként a ma a szlovákok közt 62 százalékban képviselt katolikus egyház szentté avatott). S végül: tények a párhuzamokról Sólyom László komáromi és ahhoz hasonló kiruccanásairól lehet véleményünk, nem is feltétlenül kedvező. De Sólyom útja, szoboravatása és beszéde nem sért és főleg nem korlátoz(!) emberijogokat és szabadságjogokat. Ellenben a nyelvtörvény közvetlenül korlátoz alapvető emberi jogokat és így közvetve alapjogokat sért. Duray Miklós autonómiáért kiáltó szavai, vagy Orbán Viktort támogató nyilvános kijelentése borzolhatja ugyan polgártársainak és politikai vetélytársa- inak idegrendszerét, de emberi jogokat és szabadságjogokat nem sért és nem korlátoz. A - nemzeti ügyekben most már egységesen nacionalista - szlovák kormány tankönyvekkel, helységnevekkel, nyelvhasználattal kapcsolatos nem kijelentései, hanem konkrét intézkedései viszont alapvető emberi és szabadságjogokat sértenek, korlátoznak. így tehát Štefan Hríb megbocsátja, ha a Duray kontra Slota perben használt álláspontját szabadon átvéve összefoglaljuk: Lehet ugyan Sólyom László magatartásával nem egyetérteni, a szlovák kormány pénteki magatartásával azonban nem lehet egyetérteni. KOMMENTÁR Képmutató komcsi kormány GÁLZSOLT Tegyük fel, hogy a kommunista rendszer nem bukik meg 1989-ben. 2009. augusztus 21-én a CSKP és az SZKP prominens tagjai, valamint a Csehszlovák és Szlovák Szocialista Köztársaság magas rangú képviselői, köztük Robert Fico, Ivan Gašparovič, Marek Maďarič, Dušan Čaplovič és a többi elvtárs dísztáviratot küld a Varsói Szerződés tagállamainak, amiért 41 évvel korábban, 1968-ban baráti segítséget nyújtottak hazánknak, hogy megakadályozhassuk a reakciós erők hatalomátvételét. Persze, a szocialista rendszer 1989 novemberében nálunk is megbukott (bár ezt páran - köztük Robert Fico miniszterelnök - nem vették észre), úgyhogy most más idők járnak. Bölcs kormányfőnk azzal esett neki Sólyom László magyar köztársasági elnöknek, hogy provokáció, ha azon a napon látogat Szlovákiába, amikor a Varsói Szerződés - köztük a Magyar Népköztársaság csapatai - 41 éve megszállták Csehszlovákiát. Érdekes módon a kommunista pártba 1987-ben belépő Robert Ficót korábban nem zavarta a megszállás ténye, 1989 végéig valahogy nem tiltakozott ellene, tartotta magát ahhoz, hogy a megszállás „baráti segítségnyújtás” volt. Nyilvánvaló, hogy Fico és csapata csak ürügyként használta a dátumot, ezzel csak saját képmutatásukról és skizofréniájukról tettek újabb tanúbizonyságot. Képmutatás az, amikor a kommunista pártba 1968 után belépett elvtársak (a fent nevezettek mind, kivéve az elnök urat, aki épp 1968-ban, 27 évesen lett párttag -persze kérdés, később miért nem lépett ki, ill. zárták ki) arról papolnak, hogy a megszállás rossz volt. Hiszen a megszállás és a normalizáció révén létrejött pártba léptek be, ahonnan már rég kizártak minden 68-as „elhajlót”. Skizofrénia meg az, hogy egyszerre éltetik Dubčeket, meg az őt eltávolító neosztalinista rendszer érdemeit (legtöbbször a „szociális vívmányokat” és a, jó életszínvonalat”). De ezt már megszokhattuk, nálunk a politikai folklór részévé vált és már senkinek sem tűnik fel. így lehet egyszerre ünnepelni a hittérítő Cirült és Metódot, meg a tanítványaikat az országból elzavaró Svätopluk fejedelmet (elnézést, királyt, a szlovákok első királyát bölcs miniszterelnökünk szerint), a szlovák nemzeti felkelést, meg az azt leverő német katonákat Beszertecebánya főterén kitüntető Tiso elnököt és rezsimjét. A legnagyobb baj az, hogy a választók ezt (meg ennél sokkal vérlá- zítóbb dolgokat is) simán tolerálják a kormánynak. Sajnos, ez 1968 és az utána következő normalizáció legsúlyosabb hagyatéka. Társadalmunk túlnyomó többsége ebben a hazudós, cinikus, he- lyezkedős, sutyiban lopós, beletörődős korszakban szocializálódott. Bár 1989 meghozta számukra a szabadságot, többségük nem ezt akarta (hanem nyugati jólétet), és nem is tudnak vele élni. Ugyanúgy félnek az államtól, mint a diktatúra idején, ugyanúgy képtelenek kiállni a jogaikért, és ugyanúgy szeretnének lopni az állami közösből. Választópolgáraink több mint fele a mentális rabszolgák kategóriájába sorolható, továbbra is azt igényli, hogy az állam megmondja nekik, mit gondoljanak, mit csináljanak, eltartsa őket és megoldja helyettük a gondjaikat. Arra szavaznak, aki a legegyszerűbb gondolatokat közvetíti és a legnagyobb gondoskodást ígéri, mit számít az illető képmutatása. 1968 után a szovjetek ültették a nyakunkba vezetőinket, most a társadalom többsége maga választ hozzájuk nagyon hasonlókat. így készüljön az ember a rendszerváltás 20. évfordulójának megünneplésére! TALLÓZÓ BUKARESTI LAPOK „Cserbenhagyta” a román védelmi minisztérium titkos- szolgálata Traian Basescu román államfőt, akit nem tájékoztatott arról, hogy testvére egy fegyverkereskedelemben tevékenykedő tanácsadói cég részvényese - írta több román napilap. A múlt hét végén kirobbant magas szintű összeférhetetlenségi botrány következtében menesztették Aurel Cazacut, a román gazdasági minisztérium fegyverbeszerzési kérdésekkel foglalkozó igazgatóját, akinek 22 éves lánya szintén a tanácsadó cég részvényesi körébe tartozott. A Bursa című gazdasági lap szerint ráadásul Cazacut a titkosszolgálatok már egy éve figyelték kémkedés gyanújával. A gazdasági lap múlt héten fedte fel, hogy a tanácsadói cég a román hadsereg fegyverbeszerzésére kiírt közbeszerzési pályázatokon is részt vehet, ami összeférhetetlenségi problémát vetett fel a román államfő és a volt minisztériumi igazgató esetében egyaránt. Az államfő testvérével kapcsolatban azért súlyos az összeférhetetlenség kérdése, mert Basescu az elnöke a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelső Védelmi Tanácsnak, amelynek döntő szava van a román hadsereg fegyverbeszerzési kérdéseiben. Basescu az újságcikk megjelenése után azonnal felszólította testvérét, hogy adja el részvényeit. Bukaresti megfigyelők szerint Cazacu lemonda- tásában az összeférhetetlenség mellett sokkal többet nyomott a latban az a nyilatkozata, amelyben leplezetlenül elismerte: azért vonták be a tulajdonosi körbe az államfő testvérét, hogy „bejárást” biztosítsanak az elnöki hivatalba. A Romania Libera című napilap két volt román védelmi minisztert idézett, akik szerint a szaktárca titkosszolgálatának tudnia kellett arról, hogy az államfő testvére is érintett az ügyben, hiszen olyan érzékeny területről van szó, mint a fegyverkereskedelem. (mti)
