Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)

2009-08-25 / 197. szám, kedd

Kultúra ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 25. www.ujszo.com A Gömörország nyári számának tartalmából A „tudott” és a „vallott” múlt LAPAJÁNLÓ A „tudott” és a „vallott” múlt - e téma köré csoportosul jó néhány írás a Gömörország folyóirat nyári számában. „Míg mi 1848-49-et a modem, polgári Magyarország megteremtésével és az ezért való közdelemmel azonosítjuk, a szlo­vák megközelítés - hasonlóan más szomszédos országok törté­netírásaihoz - elsősorban a nem­zeti mozgalmak összeütközését látja benne. ... A szlovák'és ma­gyar megközelítés ellentéte azon­ban nem csupán hajdan volt konf­liktusokból és rájuk épült ellenté­tes előjelű történeti, vagy pedig je­lenkori emlékezetpolitikai kü­lönbségekből fakad, hanem para­dox módon az azonosságból, az érvmenet egymást szinte tökéle­tesen fedő hasonlóságából, de sokszor még az élettörténetek párhuzamosságából is” - olvas­hatjuk Petrás Éva budapesti tör­ténész Az 1848-49-es szabadság- harc megítélése a szlovák és a magyar történetírásban című ta­nulmányában. Zsupos Zoltán a murányi csata utóéletét és követ­kezményeinek néhány részletét igyekszik megvilágítani egykorú leírások, dokumentumok segítsé­gével. Filep Tamás Gusztáv, a je­les művelődéstörténész Liszka Jó­zsef naplófeljegyzései által inspi­rálva vetette papírra Szlovenszkó, tótok, alföldszéli magyarok című írását, amellyel a szlovákiai ma­gyar önazonosítás történetéhez kíván adalékokkal szolgálni. A csetneki mecénás - Bakos Gábor élete és végrendelete című tanulmányában a sze«ő, Janko- vics József arra ad választ, mi kö­ze volt a 17. századi gömöri ne- mesúmak az impozáns csetneki evangélikus templomhoz és a magyar barokk irodalom egyik legjelentősebb alakja, Gyöngyösi István révén is ismertté vált egy­kori bányászvároskához. Pedagógus pályám emlékei címmel folytatódnak a folyóirat­ban irodalmi életünk sokoldalú személyiségének, Koncsol Lász­lónak a visszaemlékezései, ezúttal katonaéveinek történéseit osztja meg az olvasókkal. A Gömör természeti öröksége sorozatban Gaál Lajos a Kishont feletti lávamaradvány, a Vepor „csodálatos őserdejét” mutatja be, Szentandrási Virág a Csermos- nya-völgy vízrajzát és népi gaz­dálkodását ismerteti, míg Kiss László a Palócföld orvosai című sorozatban egy országszerte „esmeretes” szemorvos, a 18. szá­zad közepén született Tóth Pápai János pályáját rajzolja meg. A Fu­társzalon rovat gazdag kép­anyaggal mutatja be az ún. „Erdé­lyi Körképet”, amely Nagysze- bennek a Bem tábornok vezette Erdélyi Hadsereg által 1849. már­cius 11-én történt bevételét örökí­ti meg. Emellett beszámol a lap a közelmúlt gömöri vonatkozású kulturális eseményeiről is. (me) SZÉPIRODALMI PÁLYÁZAT wmm a umum muuummtmmmmmmmm i m > um - • msem m ss m& Arany Opus Díj A Szlovákiai Magyar írók Tár­sasága Arany Opus Díj címmel szépirodalmi pályázatot hirdet szlovákiai magyar (állandó szlo­vákiai lakhellyel rendelkező) szerzők számára. A pályázat az SZMÍT által több éven keresztül sikeresen meghir­detett az „Év Irodalmi Alkotása Pályázat” folytatásaként, annak követőjeként hirdetődik meg. A pályázat címének megváltoztatá­sával az SZMÍT által alapított új irodalmi folyóirat, az Opus és a díj egymásra utaltságát szeretnénk erősíteni. A pályázatra benyújtható min­den olyan magyar nyelven írt széppróza vagy vers, amely nyom­tatásban még nem jelent meg, s amelynek közlési jogával a szerző rendelkezik. Egy szerző csak egy művel vehet részt a pályázaton. Tematikai megkötés nincs. A pá­lyamunkát postai küldemény­ként, minden oldalán jeligével el­látva, három nyomtatott pél­dányban és digitális formában (floppy-lemezen, CD-n stb.) is kérjük benyújtani. A pályaműhöz külön, zárt borítékban csatolandó szerzőjének neve és lakcíme. Ezen a borítékon legyen feltüntetve a pályázó jeligéje is. A külső borí­tékra pedig kérjük ráírni: Arany Opus Díj. Levélcím: Spoločnosť maďar­ských spisovateľov na Slovensku, Dom podnikateľov, Kukučínova 459,929 01 Dunajská Streda. A pályázatok beérkezési ha­tárideje: 2009. szeptember 30. Pályadíj: 330 euro, valamint Dolán György festőművész Zöld alma című festménye. Olvasói különdíj: 160 euro és értékes könyvcsomag. A pályázatra benyújtott szép- irodalmi alkotásokat irodalomkri­tikusokból álló zsűri bírálja el. A zsűri tagjai: Grendel Lajos Kos- suth-díjas író, Tőzsér Árpád Kos- suth-díjas költő és Csehy Zoltán József Attila-díjas költő. A pályaműveket Társaságunk közvetlenül a beérkezési határidő lejárta után közzéteszi saját web­lapján (www.szmit.sk), ahol az olvasók szavazhatnak is arra a szépirodalmi alkotásra, amelyet a legérdemesebbnek tartanak az olvasói különdíj elnyerésére. A szavazók között egy-egy 100, 60 és 30 eurós könyvcsomagot sorso­lunk ki. A díjnyertes mű első felhaszná­lásijoga a Szlovákiai Magyar írók Társaságát illeti meg, és a Opus­ban jelenik meg a díjátadást köve­tően. Az ünnepélyes díjátadásra 2009. november 27-én kerül sor Párkányban, a IV. Őszi írófeszti­vál keretében megrendezett műsoros esten, ahol a nyertes pályamű egy neves színművész tolmácsolásában hangzik el. A nem díjazott szövegeket a pá­lyázat kiírója nem őrzi meg és nem küldi vissza. Kulcsár Tibor költő, műfordító emlékére emléktáblát avattak az egykori tanítólakon Perbenyikben „Vélem a Bodrogköz üzent” „S éljek bárhol - ha verset írok, ha szólok, // vélem a Tisza-táj, Bodrogköz üzent .// Szülőföld, mindig újra megtalállak,// mint ta­vasszal a fecskék fész­küket” - írta Kulcsár Tibor, miután Perbenyikből Po­zsonyba költözött, hogy ré­szese legyen a szlovákiai magyar közösségi lét beneši sárbatiprása utáni újrafelépítésében. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Halála után tizenhat évvel a szülőföld találta meg neves költő­jét, s az egykori tanítólak falán immár emléktábla hirdeti, hogy innen indult a szlovákiai magyar közösség második világháború utáni meghatározó egyénisége. Kulcsár Tibor ugyan Hardicsán született 1938-ban, de a háború befejeztével a család Perbenyikbe költözött, a kántortanító édesapa ugyanis itt kapott állást. Fia már itt jár középiskolába, hiszen az egy­kori Mailáth-kastély ad otthont a régió első magyar középiskolájá­nak. Tibor itt cseperedik fel, és ak­tív részese lesz a falucska gazdag kulturális életének is. Még ma is meghatározó élményként emlege­tik az 1955-ben bemutatott János vitéz című előadást, amelynek 97 szereplője volt, s amelyben a 17 éves fiatalember a Strázsamester szerepét alakította. Az előadással egész Bodrogközt bejárták. Bár pár évvel később Kulcsár Tibor el­került Perbenyikből, a költő és a fa­lu nem feledkeztek el egymásról, Kulcsár több versében is megem­lékezett ifjúkora helyszíneiről, s a falu is számon tartotta őt. Az el­múlt évben születésének 70. év­fordulója adott alkalmat arra, hogy a falu vezetése, élén az egy­(A szerző felvétele) Kulcsár Zsuzsanna, a költő özvegye az emléktábla előtt kori jó barát, volt polgármester, Sápos Menyhért kezdeményezé­sére úgy döntött, emléktáblát he­lyeznek el a volt tanítólak falán, amellyel szemben a temető talál­ható, ahol a költő szülei és öccse nyugszanak. A tábla leleplezése előtt a kul- túrházban emlékműsort rendez­tek, amelyben Cap György és csa­pata idézte fel a költő pályafutását versek, fotók, visszaemlékezések és népdalok révén, de Abbaházy Nagy Lívia operaénekes jóvoltá­ból részleteket hallgathattunk meg Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékából is. Az emléktábla felavatásán Sá­pos Menyhért idézte meg a kezde­teket, a közös éveket, s mint mond­ta, már akkor tudták, hogy olyan ember hagyta el a falut, akiről so­kat fognak még hallani. Kulcsár Zsuzsanna, a költő özvegye a könnyeivel küszködve mondott köszönetét a tábla elhelyezéséért, s azt is elárulta a népes hallgató­ságnak, hogy félje igen visszahú­zódó ember volt, aki se költőként, se közösségi emberként nem hi­valkodott a tetteivel, csupán tette a dolgát. Talán ezért is maradt utána csak két kötetnyi vers (bár ahogy Tőzsér Árpád írja a posztumusz kötet utószavában, a vers minősé­géről éppen a mennyiség mond a legkevesebbet). E versek azonban kiállták az idő próbáját, hisz alig van olyan szavalóverseny, ahol ne vennék elő valamelyiket, s Kulcsár Tibor azon kevesek közé tartozik, akiknek az emléke haláluk után jottányit sem kopott meg, sőt díjat neveztek el róla, és szavalóver­senyt is alapítottak a tiszteletére. „Ezt a tájat // mindenestül ma­gadba zártad //ez lélegzik pórusa­idból // benne munkál a sejtjeid­ben // benne lüktet a vérköreid­ben // ...egyedül csak itt lehetsz boldog” - idézték híres Gyökerek című versét Perbenyikben is, ahol augusztus 23-tól immár emléktáb­la is őrzi a a költő nevét. A kultfilmgyanús Becstelen brigantyk augusztus 27-én érkezik a szlovákiai mozikba Tarantino nácivadászai bevették a mozikasszákat ÖSSZEFOGLALÓ A náci skalpokra vadászó Aldo Raine hadnagy szerepében: Brad Pitt (Képarchívum) Los Angeles. Quentin Taranti­no és a nácivadászok halálos kom­binációnak bizonyultak a mozi­kasszáknál: a Becstelen brigantyk már a bemutató hétvégéjén az 1. helyet szerezte meg a bevételeket tekintve. AII. világháborús film az USA-ban és Kanadában 37,6 millió dollárral zárt - ez Tarantino karri­erjének legerősebb nyitánya. A külföldi bevételi adatokat is hoz­záadva az alkotás 65,1 millió dol­láros bevételt könyvelhetett el, a film így már a nyitóhétvégén majdnem visszahozta a 70 millió dolláros gyártási költséget. A Becstelen brigantykat (Brad Pitt-tel a főszerepben) jó néhány kritikus Tarantino eddigi legjobb munkájának tartja, remek karak­terekkel, frenetikus párbeszédek­kel, felejthetetlen jelenetekkel, és biztosak benne, hogy a mozitörté­net kultfilmjévé válik, csakúgy, mint a Ponyvaregény. Mások óva­tosabban bánnak a dicsérettel, de elismerik, hogy az amerikai rende­ző jó munkát végzett. Tarantino filmjét (amely a legjobb férfialakí­tás díját hozta meg idén Cannes- ban az addig szinte ismeretlen osztrák színésznek, Christoph Waltznak) augusztus 27-től vetítik a hazai mozik, (mti, ú)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents