Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)

2009-08-19 / 192. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 19. www.ujszo.com Arany Opus Díj A Szlovákiai Magyar írók Társa­sága Arany Opus Díj címmel szép- irodalmi pályázatot hirdet szlová­kiai magyar (állandó szlovákiai lakhellyel rendelkező) szerzők számára. A pályázat az SZMÍT által több éven keresztül sikeresen meghir­detett az „Év Irodalmi Alkotása Pályázat” folytatásaként, annak követójekénthirdetódikmeg. Apá­lyázat címének megváltoztatásá­val az SZMÍT által alapított új iro­dalmi folyóirat, az Opus és a díj egymásra utaltságát szeretnénk erősíteni. A pályázatra benyújtha­tó minden olyan magyar nyelven írt széppróza vagy vers, amely nyomtatásban még nem jelent meg, s amelynek közlési jogával a szerző rendelkezik. Egy szerző csak egy művel vehet részt a pályá­zaton. Tematikai megkötés nincs. A pályamunkát postai küldemény­ként, minden oldalán jeligével el­látva, három nyomtatott példány­ban és digitális formában (floppy­lemezen, CD-n stb.) is kérjük be­nyújtani. A pályaműhöz külön, zárt borítékban csatolandó szerzőjének neve és lakcíme. Ezen a borítékon legyen feltüntetve a pályázó jeligé­je is. A külső borítékra pedig kérjük ráírni: Arany Opus Díj. Levélcím: Spoločnosť maďar­ských spisovateľov na Slovensku, Dom podnikateľov, Kukučínova 459,929 01 Dunajská Streda A pályázatok beérkezési határ­ideje: 2009. szeptember 30. Pályadíj: 330 euro, valamint Do- lán György festőművész Zöld alma című festménye. Olvasói különdíj: 160 euro és ér­tékes könyvcsomag. A pályázatra benyújtott szép- irodalmi alkotásokat elbíráló zsűri tagjai: Grendel Lajos Kossuth-díjas író, Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő és Csehy Zoltán József Attila- díjas költő. A pályaműveket Társaságunk közvetlenül a beérkezési határidő lejárta után közzéteszi saját web­lapján (www.szmit.sk), ahol az ol­vasók szavazhatnak is arra a szép- irodalmi alkotásra, amelyet a leg­érdemesebbnek tartanak az olvasói különdíj elnyerésére. A szavazók között egy-egy 100,60 és 30 eurós könyvcsomagot sorsolunk ki. A díjnyertes mű első felhaszná­lási joga a Szlovákiai Magyar írók Társaságát illeti meg, és a Opusban jelenikmegadíjátadástkövetően. Az ünnepélyes díjátadásra 2009. november 27-én kerül sor Párkányban, a IV. Őszi írófesztivál keretében megrendezett műsoros esten, ahol a nyertes pályamű egy neves színművész tolmácsolásá­ban hangzik el. A Sziget régi hangulata csupán a színház- és múzeumi negyedben, a domb környékén volt észlelhető A fogyasztói társadalom fesztiválja Kész a leltár: 390 ezer láto­Kifehérítené Scorsese Sinatra-filmjét a család Túl sötét a portré MTl-JELENTES London. Túl sötét portrét rajzol Frank Sinatráról Martin Scorsese készülő filmjének forgatókönyve - állítja a maffiakapcsolatairól hír­hedt néhai amerikai énekes és filmsztár családja, s azt akarják, hogy az Oscar-díjas rendező ma­kulátlanabb képet tárjon róla a né­zők elé. Scorsese májusban vállal­ta el a film rendezését, miután pont került egy két évig tartó tár­gyalássorozat végére, amelyben mind a filmjogokról, mind arról megegyezés született, hogy a Si­natra család képviseletében a sztár lánya, Tina Sinatra executive pro­ducerként felügyeli a filmet. A csa­lád kikötötte, hogy a filmnek jó színben kell feltüntetnie Sinatrát - emlékeztetett az előzményekre a The Daily Telegraph keddi online beszámolója. „Marty belemenős filmet akar, bemutatva Frank erőszakos, sze­xuálisan fűtött, iszákos oldalát, míg Tina apja szelídebb természe­tét és a zenét akaija a középpontba állítani” - idézte a perpatvarról be­számoló forrást a telegraph.co.uk. A 61 esztendős Sinatra-lány ta­valy egy interjúban elmondta: bí­zik benne, hogy a család által jóvá­hagyott életrajzból készülő film végre eloszlatja a közszájon forgó pletykákat apja maffiatevékeny­ségéről. „Nem akarom, hogy egy menekülő autót vezetve lássák. Az nem lenne fair” - érvelt akkor, és kijelentette, feltétel nélkül megbí­zik abban, hogy Scorsese nem fer­díti el a tényeket. Az FBI évtizedekig szemmel tar­totta Sinatrát, részletesen felje­gyezve mind személyes ügyeit, mind változatos Las Vegas-i maf­fiakapcsolatait. Az 1988-ban el­hunyt sztár - aki pályája során 1400 zenei felvételt készített és számos filmben szerepelt - az egyik leghíresebb maffiafilm egy szereplőjének mintájául szolgált. Mario Puzo, A keresztapa-trilógia írója Sinatrát formázta meg Johnny Fontane énekes alakjában. A regény és az abból készült film híres jelenetében egy hollywoodi stúdiófőnök levágott lófejet talál az ágyában, miután új filmjében nem adott szerepet Fontane-nek. Azt Tina Sinatra is elismerte, hogy apja ihlette a figurát, azt viszont tagadta, hogy a lovas sztori a való­ságban is megesett volna. A Sinatra munkacímen futó pro­dukció bemutatását 2011-re időzí­tették. Scorsese a hírek szerint Le­onardo DiCaprióra osztaná a fősze­repet, de a Sinatra-lány George Clooneyt, a stúdió pedig Johnny Deppet szeretné megnyerni. Frank Sinatra (SITA/AP-felvétel) gató, abszolút nézőcsúcs, 150 millió forint nyereség. És mindezt a pénzügyi vál­ság kellős közepén sikerült elérnie a tavalyi év üzlet­emberének és csapatának. Idén ráadásul minden ed­diginél több, mintegy 45 ezer külföldi látogatott csak a Sziget kedvéért Ma­gyarországra. JUHÁSZ KATALIN Ez a fesztivál már rég nem az egy hét együttlétről és a kulturális misszióról szól: a szervezők pi- ronkodás nélkül nyilatkozzák, hogy ez egy vállalkozás, amely­nek fő célja a fizetőképes közön­ség szórakoztatása. Viszont gyor­san tegyük hozzá, hogy kevés ma­gyarországi vállalkozás enged ilyen készségesen és gyorsan be­tekinteni pénzügyeibe, mint a Sziget Kft. Szóval oda a zsíroskenyeres, olcsó sörös hippifiling, ez már a középosztálybeli fiatalok feszti­válja. A régi hangulatot (ráérős tempó, fűben ücsörgés, a kultúra értőbb szeretete) csupán a szín­ház- és múzeumi negyedben, a domb környékén véltem észlelni. Ez olyan volt, mint egy kis oázis a folyamatos fogyasztással kísért pörgésben. A komfortszint is nagyot nőtt ti­zenhét év alatt, ilyen lenyűgöző vécék és ennyi vizesblokk tán so­sem volt még a szigeten. Összessé­gében nem kell annyit foglalkoz­nia az embernek a túléléssel, mint mondjuk tizenöt évvel ezelőtt, amikor fél délelőtt a zuhanyzó előtt álltunk sorban, majd kávéért, kifliért, aztán a vécék előtt, dél­után pedig trappoltunk a kinti kö­zértbe, mert odabent alig lehetett normális ennivalót kapni. Ma már annyira kényelmes és túlszerve­zett a fesztivál, hogy kis túlzással luxusüdülésnek tekinthető. Padló­szőnyeget ugyan nem terítettek az ember lába alá, sok helyen viszont kényelmes ülópámákat dobáltak szét. Aztán vannak ezek a fantasz­tikus, nyolcszögletű, egymásba il­leszthető műanyag lapok, ame­lyekből idén nem csak a nagyszín­pad elé, hanem szinte minden helyszínre jutott. Egyaránt jók por és sár ellen, legalábbis jóval keve­sebb feketét fúj az ember a papír­zsebkendőbe, mint régebben. A motozásos bejutás sem volt olyan vészes, csupán délután öttől hétig fokozódott némileg a nemzetközi helyzet, mivel a pesti napijegyesek általában egyszerre érkeztek egy- egy nagyszínpados koncertre, tíz­ezer hasonlóan gondolkodót pedig a barátságos biztonságiak sem ké­pesek zökkenőmentesen átenged­ni a hídon. A tipródás megúszásának egyetlen módja a hajóval való ér­kezés. Le a kalappal az ötletgazda előtt: Sziget-hajójárat, igazi ro­mantika potom hatszáz forintért, a parton jelzésszerű, gyors moto­zás, karszalag-ellenőrzés, és már benn is vagyunk. Egy csomó pesti ismerősöm is rákapott a hajóká- zásra, szóval tényleg köszönet a szervezőknek. A tolvajokkal azonban még mindig nem tudnak mit kezdeni, hiába alakított ki a rendőrség kü­lön központot a fesztivál helyszí­nén. A bejelentett bűncselekmé­(A szerző felvételei) nyék nagy része sátorból lopás, alkalmi lopás és zsebtolvajlás volt. Mivel a sátrakból nagyon könnyű ezt-azt elemelni, és csak tetten­éréskor tudják elkapni a tolvajt, az egyetlen védekezés az ingye­nes csomagmegőrző. Ezt nem győzték hangsúlyozni a rendőrök, akik között egyébként külföldiek is voltak, mint a tengerparti üdü­lőhelyeken. Holland, német, spa­nyol és brit kollégák segítették a magyarok munkáját, ez utóbbiak, jellegzetes sisakjuk miatt, nagy sikert arattak a fényképezkedni vágyó magyar lányok körében. Megtudtuk, hogy a szigetlakok viszont becsületesek is: a talált tárgyak osztályára idén tömött pénztárcát is leadtak, továbbá mobiltelefonokat, fényképezőgé­peket, ruhadarabokat, sőt egy ke­rékpárt is. Magam is szemtanúja voltam annak a szép jelenetnek, amikor egy srác elővett egy talált telefont, amely megcsörrent a zse­bében. Kedvesen belemondta, ho­vá menjen érte a tulajdonosa. Meg is vártam, amíg a mázlista odaér és hálálkodva átveszi a mobilját. A legszimpatikusabb újdonság - legalábbis számomra - idén a Hungarikum-falu volt, amelyet azért találtak ki, mert a külföldiek nem igazán járnak ki a Szigetről. Nosza, vigyük be nekik Magyaror­szágot! Gulyás, népzene, népvise- letes lakodalom, tánctanítás, kézműveskedés, lekvárfőzés. Éjje­lente német rockerek és francia punkok ropták önfeledten a me- zőségit, a sátor deszkáit három­szor kellett javítani, mert szó sze­rint leamortizálták a táncolok. Idén nem volt szabadiskola, úgy látszik, szünidőben ilyesmivel kísérletezni botorság. A kortárs irodalom, a komolyzene, vala­mint a képtárak megszerettetésé­vel viszont tovább próbálkoztak, több-kevesebb sikerrel. Én a keve­sebből láttam ízelítőt, amikor is a legjobb kortárs magyar írók és költők olvastak fel egy sátorban, babzsákokon és párnákon alvó húsz fős „tömeg” előtt, azaz in­kább csak egymásnak, és minél halkabban, hogy ne zavarják a szunyálókat. Az irodalom csak egyszer ara­tott sikert a héten, akkor viszont hatalmasat. Az történt ugyanis, hogy a TÁP Színházban rappesí- tették Homérosz Odüsszeiáját. A mű Paizs Miklós, alias Sickratman ötletei alapján született, a fősze­repet a Zubolyból és az Irie Maffi­ából ismert teddymackó MC-nek, Busa Pistának adták, a színházi előadás hip-hop koncertté ala­kult. Homéroszról pedig bebizo­nyosodott, hogy híres ókori rap­per volt. Valahogy így juthat el egy veretes hexaméterekből álló kötelező olvasmány a fiatalokhoz. „Yo. Respect.” A koncertekről helyszűke miatt nem ejtek most szót, amúgy is re­ménytelen vállalkozás lenne, a fe­lét sem tudnám taglalni mindan­nak, ami tetszett. Maradjunk annyiban, hogy Európa legna­gyobb fesztiválja él és virul, olyannyira, hogy a szervezők már a terjeszkedésen törik a fejüket. Persze nem hozzánk jönnek, hi­szen a romániai Félsziget Feszti­vál még mindig nem nyereséges. De akár már jövőre a horvát ten­gerparton is a Balaton Soundhoz hasonló fesztivált szervezhet a Sziget Kft. Kíváncsian várjuk... SZÉPIRODALMI PÁLYÁZAT

Next

/
Thumbnails
Contents