Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-19 / 192. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 19. www.ujszo.com *d¥IPIM Irán taktikai bejelentése Teherán. Irán kész tárgyalni atomprogramjáról a Nyugattal a kölcsönös tisztelet alapján és előfeltételek nélkül - idézte tegnap az állami televízió egy magas rangú iráni atomügyi tisztségviselő szavait. „Az előfeltételek nélküli tárgyalás Irán fő szempontja a nukleáris ügyekről szóló tárgyalásokon” - fogalmazott Ali Asgar Szolta- níje, Irán képviselője a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségben (NAÜ). Iráni tisztségviselőka múltban is tettekhason- ló kijelentéseket Teherán nukleáris tevékenységének lehetséges megvitatásáról, miközben hangsúlyozták, hogy nem hátrálnak meg a Nyugattal folytatott vitában. Szoltaníje nem említette a Barack Obama amerikai elnök által a tárgyalásokra kitűzött jövő havi határidőt. (MTI) A történelemről egyetértettek Moszkva. Dmitrij Med- vegyev orosz és Simon Peresz izraeli elnök tegnap Szocsiban közös nyilatkozatban ítélte el a történelem átírására tett kísérleteket, a Szovjetunió népeinek a náci Németország feletti győzelmét kétségbe vonó és a holokausztot tagadó nézeteket. A nyüatkozat szerint az üyen törekvések sértik a második világháború minden áldozatát, mindazokat, akik a fasizmus ellen harcoltak. A találkozó egyik fő témája az iráni fegyverkezés volt. Peresz újságírók előtt hangsúlyozta: Izrael nem fenyegeti Iránt, s van mód az onnan kiinduló fenyegetés csökkentésére, arra, hogyne engedjéknukleáris hatalommá válni Iránt. (MTI) Mubarak sorrendje Washington. Hoszni Mubarak egyitomi elnök, aki tegnap amerikai vezetőkkel, köztük Barack Obama elnökkel és Hülary Clinton külügyminiszterrel is tárgyalt, egy arab lapnak azt mondta, az arab államok csak akkor ismerik el Izraelt és rendezik a kapcsolatokat a zsidó állammal, ha megvalósul az igazságos és átfogó közel-keleti béke - nem előbb. Mubarak hangsúlyozta: az 1991-es madridi békekonferencia után megrekedt béketárgyalásokkal kapcsolatos arab tapasztalatok nem bátorítanak fel az Izraellel való kap- csolatokrendezésére. (MTI) Grúzia kilépett a FÁK-ból Moszkva. Grúzia tegnaptól hivatalosan sem tagja a Független Államok Közösségének (FÁK). Tbiliszi ezzel juttatta kifejezésre tiltakozását az orosz fellépés ellen a tavaly augusztusi grúz-dél-oszétiai konfliktusban. Az 1991 decemberében megalakult FÁK az egykori Szovjetunió volt köztársaságait tömöríti, a balti államokkivé- telével. (MTI) Obama védelmébe vette az afganisztáni háborút, amely kizárólag katonai erővel nem nyerhető meg Erőszak és félelem Kabulban Hamid Karzai jelenlegi államfő legnagyobb riválisa Abdullah Abdullah volt külügyminiszter egy kabuli stadionban tartotta kampányzáró gyűlését. Ott, ahol a tálibok anno nyilvános akasztásokat és megköve- zéseket tartottak. Több mint tízezer, kékbe öltözött ember éljenezte a tádzsik politikust, akinek három teáskanna a jele a szavazólapon - hogy az analfabéták is felismerjék. (TASR/AP-felvétel) Brüsszel/Kabul/Washington. Az EU és más szervezetek megfigyelői szerint csalásokra van lehetőség a holnapi afganisztáni elnökválasztáson. Tegnap, 48 órával a voksolás kezdete előtt a tálibok a kabuli elnöki palotát lőtték, majd pedig felrobbantottak egy NATO-konvojt. ÖSSZEFOGLALÓ Erőszak és félelem árnyékolja be az elnökválasztást, a tálibok a szavazókörök elleni támadásokkal fenyegetőztek, ezért tartani lehet attól, hogy több körzetben alacsony lesz a részvétel. Kiváltképp a pastu délen, ahol legutóbb a túlnyomó többség Hantid Karzai elnökre voksolt, aki szintén pastu. Az afgán belügyminiszter úgy vélte a 7 ezer sza- vazókörből 400 maradhat zárva biztonsági okokból. A kabuli védelmi tárca szerint Afganisztán 365 körzetéből nyolc a tálibok kezén van, további 35-ben pedig súlyos fenyegetést jelentenek a lázadók. Tegnap reggel egy rakéta-csapódott az elnöki palotába, egy másik pedig a közeli rendőr-főkapitányság épületét találta el. Az elnöki palota épülete megrongálódott, de senki nem sérült meg. Nem sokkal később a NATO egyik menetoszlopa ellen követtek el öngyilkos támadást Kabul keleti részén. A jelentések szerint több NATO-katöna és hét afgán civil halt meg, a sérültek száma meghaladja az ötvenet. A polgári áldozatok között van az ENSZ két helyi alkalmazottja is. A sérültek kö zött szintén vannakNATO-katonák. A merénylő az általa vezetett gépkocsival belerohant a menetoszlopba, és felrobbantotta az autóban lévő pokolgépet. Legutóbb szombaton hajtottak végre hét halálos áldozatot követelő öngyilkos merényletet a NATO kabuli főhadiszállásának bejáratánál. A robbantásban 91 embermegsebesült. A NATO vezette nemzetközi biztonsági erők (ISAF) tegnapi közleménye szerint az Afganisztánban állomásozó külföldi katonák az elnökválasztás napján felfüggesztik katonai akcióikat, és csak azokat a műveleteket hajtják végre, amelyeket a lakosság védelme érdekében szükségesek ítélnek. Korábban Karzai elnök tűzszünetre szólított fel a választás napjára. John Clancy, az Európai Bizottság szóvivője tegnap azt mondta, az afgán női választók szavazólapjainak szétosztását illetően az unió megfigyelői olyan szabálytalanságokra derítettek fényt, amelyek akár csaláshoz is vezethetnek az elnökválasztáson. Azt nem részletezte, hogy milyen szabálytalanságokat találtak. Az EU-n kívül azonban különböző, köztük amerikai jogvédő csoportok is jeleztek csalásveszélyt. A BBC televízió helyszíni beszámolója szerint ezrével kínálják megvásárlásra a szavazólapokat. Clancy elmondta, hogy az EU-megfigyelők csütörtökön ott lesznek a szavazóhelyiségekben, és a helyszínen fognak tájékozódni, ha valaki felveti a csalás vádját. Az afgán elnökválasztáson 17 millió szavazásra jogosult személy vehet részt. Az államfőn kívül megválasztják a 34 tartományi tanács összesen 420 tagját is. Az EU 25 országból érkezett 67 megfigyelőjét 50 helyi alkalmazott segíti munkájában. A megfigyelők egyebek közt arra is ügyelnek, hogy a szavazatukat leadok jó minőségű tintába mártsák az ujjúkat, amelyet nem lehet lemosni, hogy az illető ne voksolhasson többször is. BarackObama.-helyiidőszerint- hétfőn háborús veteránok előtt arról beszélt, hogy nem várható gyors vagy könnyű győzelem Afganisztánban. Az amerikai elnök új stratégiájában számol azzal, hogy az al- Kaida Pakisztán távoli térségeibe telepítette bázisait, és hogy kizárólag katonai erővel nem nyerhető meg a háború. „Ebben a háborúban érdemes harcolni” - fogalmazott, s utalt arra: az amerikai csapatoksegítenek a szavazóhelyiségek biztonságának szavatolásában, hogy az afgánok dönthessenek jövőjükről. Az elnökjelöltek személyéről nem tett megjegyzést, jóllehet Washington viszonya nem felhőtlen Hamid Karzai elnökkel. Obama igyekezett felkészítem az amerikaiakat arra, hogy az afganisztáni műveletek elhúzódnak. Az amerikai közvélemény egyre kevésbé támogatja a nyolcadik éve tartó háborút, az amerikai csapatok veszteségei ráadásul növekedtek azóta, hogy Obama erősítést küldött a megerősödött tálibok visszaverésére. Az elnök leszögezte: azok, akik 2001-ben megtámadták Amerikát, ismét merényleteket terveznek, ezért „szükségszerű ezt a háborút megvívni” Afganisztánban. Utalt rá: ha a tálib felkelést magára hagynák, az al-Kaida újabb menedékre lelne, ahonnan újra merényleteket szőhetne az amerikaiak ellen. ,A háborúra alapvetően szükség van az amerikai nép védelme érdekében” - szögezte le. (MTI, ú) Moszkva reagálása Kiutasítottak két cseh diplomatát Moszkva/Prága. Moszkva állítólag két cseh diplomatát felszólított Oroszország elhagyására - közölte tegnap az Interfax orosz hírügynökség egy meg nem nevezett orosz külügyi illetékesre hivatkozva. Egy cseh hírportál hétfői jelentése szerint Prága kiutasított két orosz diplomatát, mert a cseh elhárítás olyan értesülésekhez jutott, hogy mindkét diplomata az orosz titkosszolgálatok ügynöke. Az Interfaxnak nyilatkozó orosz illetékes barátságtalannak nevezte a cseh lépést, amely nem maradhatott válasz nélkül. Egyben meglepőnek találta, hogy az orosz diplomaták kiutasításáról szóló értesülések napvilágra kerültek, mivel éppen a cseh fél javasolta, hogy az ügyet kezeljék diszkréten. Az iDnes hírportál hétfőn azt írta, hogy az egyik kiutasított diplomata az orosz katonai attasé helyettese. A másik éppen otthon van szabadságon, s a cseh hatóságok azt tanácsolták neki, hogy ne téljen vissza Prágába. A hírportálnak nem sikerült megállapítania, hogy konkrétan kikről van szó. Az iDnes ismeretei szerint Oroszország prágai nagykövetségén, illetve Brnóban és Karlovy Varyban a konzulátuson mintegy 200 orosz állampolgár dolgozik. A cseh titkosszolgálatok szerint kétharmaduk elsősorban információszerzéssel foglalkozik. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter még hétfőn megszólalt az ügyben, és provokációnak minősítette a két orosz diplomata kiutasításáról szóló hírt. Tegnap Martin Barták cseh védelmi és Jan Kohout külügyminiszter sem volt hajlandó kommentálni a történteket. (MTI) Lesz kiegészítő törvény a választásokig - csupán indoklási kötelezettség Szabad kezet kapott a német kormány ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Megállapodtak a német pártok a Lisszaboni Szerződés ratifikációjához szükséges, ún. kiegészítő törvényről. Az egyezség értelmében a kormánynak haladéktalanul és minden részletre kiterjedően tájékoztatnia kell a törvényhozás mindkét házát az uniós politikával kapcsolatos valamennyi fejleményről, és minden vonatkozó dokumentumot át kell adnia a képviselőknek. A kormány ugyanakkor a parlament véleményétől függetlenül, szabadon cselekedhet az európai politikai színtéren. A törvényt közösen nyújtja be a CDU/CSU frakció, a szociáldemokraták (SPD), a szabad demokraták (FDP) és a Zöldek parlamenti csoportja. A kiegészítő jogszabályra azért van szükség, mert az alkotmánybíróság júniusban a német parlament jogainak kiterjesztéséhez kötötte az uniós reformszerződés ratifikációját. Szeptember végén országos választásokat tartanak Németországban, ésapártokmégez előtt pontot kívánnak tenni az ügy végére. A Lisszaboni Szerződés ratifikációjához a CSU korábban számos feltételt szabott. Követeléseinek 14 pontos katalógusából - a Süddeutsche Zeitung szerint - szinte semmi nem kerül bele a csomagba. így pl. a parlament két háza nem hozhat a kormányra nézve kötelező határozatoteurópaiügyekben. Ugyanakkor Berlin csak akkor csatlakozhat az európai integrációt tovább erősítő, ám a német parlamenti többség által elutasított brüsszeli kezdeményezésekhez, ha a kormány „indokolni tudja fontos kül- vagy integrációpolitikai okokkal a parlament véleményétől való eltérésű’. Egy jogszabály pedig megerősíti, hogy az alkotmányt érintő kérdésekben csakis a német parlament dönthet. (MTI,ú) Őrizetbe vették az Arctic Sea eltérítőit - folytatódhatnak a találgatások Moszkva is ködösít a szellemhajó ügyében ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Őrizetbe vettek az orosz hatóságok 8 embert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy eltérítették az Arctic Sea teherhajót, amely három hete tűnt el. Ezt Anatolij Szergyukov védelmi miniszter jelentette Dmitrij Medvegyev államfőnek. Az Arctic Sea-t a Ladnij orosz hadihajó találta meg, egyetlen lövés nélkül kiszabadította a legénységet, 15 orosz állampolgárt, és őrizetbe vette mindazokat, akik nem tartoznak a legénységhez: négy észt, két lett és két orosz állampolgárt. Szergyukov közölte: az eltérítők július 24-én este, a svéd partok előtt közelítették meg a Finnországból induló, állítólag farakományt szállító hajót egy felfújható csónakon, s a jármű meghibásodására hivatkozva felkéredzkedtek a fedélzetre. A hajót hatalmukba kerítették, fegyverrel fenyegetőzve követelték meg a legénységtől utasításaik teljesítését. Ettől kezdve az Arctic Sea a támadók által kijelölt útvonalon haladt Afrika felé. Szergyukov szerint kalóztámadás történt. Arra azonban nem válaszolt, hogy volt-e köze a legénységnek a történtekhez. A miniszter szűkszavú közlése egész sor kérdésre nem ad választ. Egyebek között nem magyarázza meg, miért kapcsolták be időről időre a helyzetjelző berendezéseket, s hogy miért vállalták az állítólagos kalózok a kockázatot az alig kétmillió dollárnyi értékű farakományért. Eddig a legkülönfélébb feltételezések láttak napvilágot arról, mi történhetett a titokzatos hajóval, illetve milyen rakományt szállíthatott, amely felkeltette a kalózok figyelmét. Több forrás is felvetette,hogy fegyvereketis vihetettva- lamely afrikai országba. (MTI,ú) Civilek a magyar államfő közbenjárását kérik Ismét a temerini fiúkról MTl-HÍR Budapest. Sólyom László államfő közbenjárását kérik civilek a temerini fiúk ügyében. Az elnöki hivatalnak átadott levélben az áll, hogy a magyar államfő szorgalmazza: szerb kollégája gyakoroljon kegyelmet annak az öt szerbiai magyar fiatalnak az ügyében, akiket összesen 61 év börtönbüntetésre ítéltek, mert megvertek egy szerb férfit. Erről számolt be tegnap a levelet átnyújtó M. Szabó Imre, aki a 2004-es vajdasági esetről filmet forgatott. Elmondta, a Vajdaságban mától vetítik dokumentumfilmjét, amelyben feltálja: az öt magyar fiatalt annak idején kínzásoknak vetették alá, az eljárás során nem használhatták magyar anyanyelvűket, holott a kihallgatási jegyzőkönyv szerint ezt megtehették volna, és csupán egyetlen ügyvédet rendeltekki számukra. A katonai diktatúra börtönei után Nobel-békedíj Kihunyt a Napfény-politika MTl-HÍR Szöul. Meghalt Kim De Dzsung volt államfő (1998-2003), a dél-koreai demokratikus küzdelmek vezéralakjai 85 éves politikus halálát szívelégtelenség okozta. „Napfény- politikájáért”, vagyis az Eszak-Ko- reával való megbékélés érdekében tett erőfeszítéseiért 2000-ben No- bel-békedíjjal tüntették ki. Kim De Dzsung 2000 júniusában történelmet írt azzal, hogy Phenjanban találkozott KimDzsong II észak-koreai vezetővel. Kim 1971-ben Tokióba menekült, mert a katonai diktatúrát vezető Pák Csöng Hi statáriumot vezetett be. 1973-ban merényletet kíséreltek meg ellene: egy teherautó belehajtott a gépkocsijába, megsérült a lába, és ez élete végéig látszott a járásán. A katonai diktatúra ideKim De Dzsung (TASR/AP) jén, 1975 és 1991 között különböző vádakkal többször elítélték és bebörtönözték. 1980-ban halálra ítélték, amit később börtönbüntetésre változtattak. Hat évig ült börtönben, és tíz évig volt házi őrizetben.
