Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-12 / 186. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 12. Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 17 Elsősorban a fejlődő országokból érkező bevándorlóknak köszönhető, hogy Európa lakossága nem csökken - növekszik az iszlám népesség aránya Hamarosan félmilliárd polgára lesz az uniónak Európa nagyon sokáig a bevándorlókkal oldotta meg a munkaerőhiányt. Az új uniós munkavállalási szabályok már csak a magasan képzett munkavállalók bevándorlását könnyítik meg. Súlyosbítják a szankciókat azokkal a cégekkel szemben, amelyek harmadik országokból érkezett illegális bevándorlókat alkalmaznak. (Képarchívum) Brüsszel. Az Eurostat legfrissebb felmérése szerint tovább nőtt az Európai Unió lakossága, mely már ez év folyamán minden bizonnyal meghaladja a félmilliárd főt. ÖSSZEOGIALÓ Az unió lakossága az utóbbi egy évben csaknem 2,1 millió fővel gyarapodott - ez 0,4 százalékos emelkedést jelent így a legutolsó (januári) összesítés során 499.8 millió főt regisztrálhattak a huszonhét tagú szervezetben. Ez már a negyedik egymást követő év volt, amikor a statisztikusok növekedésről számolhattak be, ami elsősorban a születési számok emelkedésével, valamint a halálozási arány relatív változadansá- gával magyarázható. Az unió területén az ezt megelőző évben 5,4 millió születést regisztráltak, míg 4.8 mülióan haltak meg ugyanazon időszak alatt. Az unió legnépesebb országának számító Németország nem járult hozzá ehhez a növekedéshez: a népesség 168 ezer fővel csökkent az előző év folyamán, Németország így jelenleg 82,1 millió főt számlál. Németországgal ellentétben más nagy tagállamok lakossága a trendhez illeszkedően gyarapodott. Franciaország lakossága 368 ezer fővel (így jelenleg 64,4 millió lakosa van), ugyanígy Spanyolországé több mint fél millió fővel (45,8 millióra) nőtt. Olaszország és az Egyesült Királyság lakossága pedig közel 440 ezer fős növekedés után jelenleg 60,1 millió, illetve 61,6 millió. „Produkálnak” az írek Németországban ezer lakosra számítva tavaly 8,2 gyerek született, a rekordot Írország tartja az EU „legproduktívabb” országaként a 16,9 gyerekkel, őt Francia- ország (13) és Nagy-Britannia (12,9) követi. Szlovákiát (10,6) Csehország (11,5) is megelőzi. Nem illeszkednek a trendbe a magyar adatok sem: a magyarországi statisztikát tekintve a halálozások száma jelentősen meghaladta a születésekét: 99 ezer élve születés mellett 130 ezer halálozást regisztráltak tavaly az országban. Ennek megfelelően az Eurostat 31 ezer fős lakosság- szám-csökkenéssel számolt Magyarországon, ahol így tavaly 10 031000 főt regisztráltak. A halálozási arányszám tavaly hasonló volt, mint 2007-ben: 9,7 ezer lakosra számítva. A legmagasabb Bulgáriában (14,5) és Lettországban (13,7) volt. A legkevesebben Írországban, Cipruson és Törökországban (6,4) haltak meg (a felmérés ez utóbbi országra is kiterjedt, bár nem tagja az EU-nak). Hollandia a kivétel Az Eurostat egy korábbi tanulmánya szerint elsősorban a fejlődő országokból érkező bevándorlóknak köszönhető, hogy Európa lakossága nem csökken. Például a 2007-es év folyamán az unió lakossága közel 0,5 százalékkal növekedett, ami 2,4 millió embert jelentett. Németország és Magyarország mellett a három Balti államban, továbbá Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban is fogy a lakosság. Az egyes országok lakosságának növekedése egyedül Hollandiában vezethető vissza kizárólag a születésszámok növekedésére, a többi tagállamban a migrációs tényező is fontos szerepet játszott. A 2007-es évre vonatkozó felmérés tanúsága szerint az európai lakosság növekedése 80 százalékban tudható be az Európába irányuló bevándorlásnak, és csak 20 százalékban magyarázza ezt a születésszám-változás. 2008-ban a legtöbb bevándorló Luxembourgba (15,8 fő ezer lakosra számítva) érkezett, majd Szlovénia (9,6), Spanyolország (9,1) és Olaszország (7,3) következik. Hódít a Mohamed „Az európaiak alacsony születésszáma és a növekvő bevándorlás következtében alapvetően változik az európai társadalom és kultúra” - írta tegnap a brit The Telegraph. Az európai iszlám népesség az elmúlt harminc évben megduplázódott, s a növekedés üteme egyre gyorsul. Például Brüsszelben a legnépszerűbb nevek, amelyeket az újszülött fiúknak adnak: Mohamed, Adam, Radzsán, Ajúb, Mahdi, Amin és Hamza. Leon Per- kowski egy tanulmányt dolgozott ki az amerikai légierő számára, s ebben az állt, hogy2006-ban az EU területén hivatalosan 15 millió muzulmán élt, de az illegálisan letelepedettek nagy számát tekintve reálisabbnak tartotta a 23 milliós lélekszámot. Az Amerikai Migrációs Intézet becslése szerint 2050-ben az EU lakosságának 20 százaléka lesz iszlám vallású. Például Marseilles-ben és Rotterdamban már ma is meghaladja a 25 százalékot az iszlám lakosság aránya, Malmőben ez 20, Brüsszelben és Birminghamben 15, Londonban, Párizsban és Koppenhágában pedig 10 százalék. Öregedő kontinens Az Európai Bizottság április vé-. gén ismertetett egy tanulmányt, amely megállapítja: a bruttó össztermékhez képest közel 5 százalékos kiadásnövekedést jelent az Európai Unió tagországainak a társadalom öregedése 2060-ig. Az EU végrehajtó testületé egyúttal figyelmeztetett: a tagállamoknak még azt megelőzően kell megfelelő stratégiát kidolgozniuk erre a problémára, hogy megkezdődik a hatvanas-hetvenes években megugrott születési számú nemzedékek nyugdíjba vonulása. Utóbbi várhatóan 2015-35-ben okozza a legnagyobb fejtörést az unióban. A jelenlegi tendenciák alapján az várható, hogy 2060-ra a jelenlegi 25 százalék helyett 50 százalék lesz a 65 év fölöttieknek a munkaképes korúakhoz viszonyított aránya. A többletköltség elsősorban a nyugdíjakban és az egészségügyi kiadásokban jelentkezik majd. Vladimír Špidla és Joaquin Almunia uniós biztosok akkor leszögezték: örvendetes tény, hogy növekszik az átlagéletkor az EU-ban, és biztosítani kell az idősebbek méltó nyugdíját, megfelelő gondozását, ugyanakkor arról is gondoskodni kell, hogy ez ne jelentsen elviselhetetlen terhet a jövendő generációknak. Szerintük az öregedés már a következő évtizedben jelentős hatással lesz az uniós gazdaságra, (mti, sita, ú) Több százezer munkahelyet jelentenek az EU-ban Megújuló energiaforrások Görögország vétóval fenyegetőzik a névvita miatt - rengeteg tárgyalás eredmény nélkül Macedónia: inkább a név, mint a csatlakozás ÖSSZEFOGLALÓ Szkopje. Egy felmérés tanúsága szerint a macedónok inkább lemondanak uniós ambíciójukról, minthogy megváltoztassák országuk nevét. A Gallup Balkan Monitor nemrégiben ismertetett felmérése alapján szinte a teljes lakosság (95 százalék) egyetért azzal: fontosabb, hogy a balkáni ország megtarthassa nevét, mint az, hogy csatlakozzon az EurópaiUnióhoz. A felmérés jelentős eltérést mutatott az ország különböző etnikumainak véleménye között. Az albán kisebbség - mely a lakosság közel 20 százalékát teszi ki - jobban hajlik a névváltoztatásra a csatlakozás érdekében. Macedónia - csakúgy, mint Törökország - 2005 óta rendelkezik hivatalos tagjelölti státussal, de az iszlám országgal ellentétben a konkrét csatlakozási tárgyalások még nem kezdődtek meg a nyugat-balkáni országgal. A tárgyalások megkezdését többek között a Görögország és Macedónia közötti névvita akadályozza: a vita 1991-ig, Macedónia Jugoszláviából való kiválásáig nyúlik vissza. Görögország ugyanis tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy az ország egy észak-görögországi tartomány nevét (Macedón Köztársaság) vette fel, mivel szerinte ez később területi követeléseknek is alapjául szolgálhat. Az ENSZ 1993-ban ideiglenes jelleggel a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság elnevezés használata mellett döntött, amelynek hosszú távú alkalmazását Athén és Szkopje is ellenzi. A vitarendezésére hivatott tárgyalások ugyanakkor mindeddig rendre eredmény nélkül zárultak. Az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez az Európai Tanács egyhangú jóváhagyására is szükség lesz, vagyis mind a 27 tagállam, így Görögország támogatását is megkívánja. (euvonal.hu) MT1-HÍR Brüsszel. Összesen 2,8 millió munkahelyet jelenthet az EU-ban az, hogy a tagországok 2020-ra átlagosan 20 százalékra emelik a megújuló energiaforrások (például a nap- vagy a szélenergia) részesedését energiafelhasználásukban. Ezt állapította meg egy tanulmány, amelyet az Európai Bizottság nemrégiben hozott nyilvánosságra. A dokumentum arra is rámutat, hogy ezzel párhuzamosan a hagyományos energiaiparban munkahelyek szűnnek meg, így a tiszta gyarapodás körülbelül 410 ezer új állás lehet. A jelentés szerint különösen azokban az országokban várható több alkalmazott foglalkoztatása a megújuló ágazatban, amelyek 2004-ben és 2007-ben csatlakoztak az EU-hoz. A tagállamok tavaly állapodtak meg a 20 százalékos célkitűzésről a klímaváltozás elleni küzdelem keretében. A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap Magánnyugdíjpénztár A hozamráta A nettó A kezelési Á hozamráta Anetté A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* (euró) (euró) (%) (euró) (euró) (%) (euró) (euró) (%) AEGON Magénnyugdíjpénztár 0,038495 11 735 363,87 0,025 0,035048 62 674 145,22 0,025 0,033546 190 325 560,26 0,025 Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 0,038301 39012 250,00 0,025 6,035740 247 003 339,25 0,025 0,035103 524 773 034,12 0,025 AXA Magánnyugdíjpénztár 0,037943 22 984 627,90 0,025 0,035225 173 423 378,26 0,025 0,034687 512 824 384,92 0,025 ČSOB Magánnyugdíjpénztár 0,038615 6 828 412,24 0,025 0,034494 41 695 524,90 0,025 0,034052 97 129 649,60 0,025 ING Magánnyugdíjpénztár 0,038276 10 041 911,42 0,025 0,034790 82 855 497,76 0,025 0,034115 194 125 450,71 0,025 VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 0,037795 21 607 158,81 0,025 Ó,Ö35116 134 564 833,61 0,025 0,034522 218 122 990,57 0,025 * az alap nettó havi vagyonából számítva Forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2009, augusztus 7-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 Sk, vagyis 0.033194 euró volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 0.037713 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett euró időközben már 0.037713 eurót ér. Ha a hozamráta 0,033194 alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéké: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió euró, a kisebbekben is több mint százmillió euró, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd eurós vagyont kezelnek majd.
