Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)

2009-08-12 / 186. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 12. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ LE FIGARO A körülmények szinte hi­hetetlen összejátszása követ­keztében napvilágra került Sean ONeill ír származású amerikai milliomos múltja: kiderült, hogy az angliai me­rényleteket elkövető IRA ter­rorszervezet tagja volt és ok­tóberben kezdődő perében akár 146 évi börtönbüntetés­sel is sújthatják. A bevándorló által 23 év alatt nagy buzga­lommal felépített hazugság­vár egyetlen éjszaka omlott össze, amikor tinédzser fia megölt valakit az ő rejtegetett fegyverével. Az észak-íror­szági Tyrone-ban született férfit 4 millió dollár vagyon­elkobzás fenyegeti, felmentés esetén az Egyesült Államok­ból való kiutasítás is, mert el­titkolta az amerikai beván­dorlási hatóságok elől a ter­rorista mozgalomban játszott szerepét, (mti) Miniszter úr, olyan régen jött buta ötletekkel, a választók lassan elfelejtik, hogy létezik... (Peter Gossányi karikatúrája) A tettesek egy része felismerhette tettei súlyát, és nem vettek részt a későbbi emberölések elkövetésében Romák elleni támadások Eltérhet a romák elleni tá­madásokat elkövető cso­portból kiváltak és az áldo­zatok haláláért felelős tet­tes magatartásának meg­ítélése - nyomatékosította a magyar Nemzeti Nyomo­zó Iroda (NNI). MT1-HÍR Az NNI közleményében azt ír­ták: a romák elleni támadásokat „változó összetételben” követték el a nyomozás adatai szerint, a csoport teljes létszáma négy fő lehetett, ami az első emberölés után megváltozott. „Az elkövetők egy része felismerhette tettei sú­lyát, meggondolhatták magukat és nem vettek részt a későbbi emberölések elkövetésében. A kivált személyek magatartásának megítélése eítérő lehet annak a tettesétől, aki majd mindegyik bűncselekmény elkövetésében részt vett és felelős az áldozatok haláláért” - szögezték le. Mint ír­ták, ez utóbbi tettes kiválóan ke­zeli a lőfegyvereket, magabiztos, határozott, a bűncselekményekre alaposan felkészül. Ä rendőrség hangsúlyozta: nagy erőfeszítéseket tesz a romá­kat ért támadások elkövetőinek elfogása érdekében, ennek során a nyomozóhatóság ellenőrzi és keresi az összefüggéseket a hely­színek, valamint a sértettek kap­csolatrendszerének, előéletének és életvitelének a feltérképezésé­vel. Az eljárás részeként több mint 1 300 erőszakos bűncselek­mény nyomozati anyagát is át­vizsgálják. A nyomozás során ed­dig több mint száz esetben ren­deltek ki szakértőt, a fegyverek és lőszerek tekintetében több mint ezer, a telefonforgalmazás vizs­gálata során négymillió adatot dolgoztak fel. Az eljárásban 1,5 millió gépkocsira vonatkozó ada­tot elemeztek és 800 órányi kép­anyagot dolgoznak fel. A rendőrség továbbra is várja a lakossági bejelentéseket, észre­vételeket a 112-es segélyhívó számon - eddig több mint 150 bejelentést ellenőrzött. Az NNI kilenc, romák sérelmé­re elkövetett támadás ügyében nyomoz, a bűncselekmények egy részét tavaly, a többit idén követ­ték el: tavaly július 21-én Galga- györkön, augusztus 8-án Piri- csén, szeptember 5-én Nyír- adonyban, szeptember 29-én Tamabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, valamint idén feb­ruár 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön és au­gusztus 3-ára virradóra Kislétán. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy em­ber halt meg, a Nagycsécsen el­követett támadásban kerten, Ta­társzentgyörgyön szintén kerten vesztették életüket. A Tamabo­don történt bűncselekmény kap­csán a rendőrség három férfit már meggyanúsított az elköve­téssel. Mind az orosz Gazprom, mind az ukrán Naftogaz elzárkózik a kompromisszumoktól Újabb orosz-ukrán gázviszály várható AATI-HÁTTÉR Egyre nagyobb az esélye, hogy az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz között januárban újra kitör a szokásos gázszállítási konfliktus, Ukrajna ugyanis idén januárban kötött kétoldalú szer­ződésben foglaltnál jóval keve­sebb gázt szándékozik átvenni jövőre, írta a Vedomosztyi című orosz üzleti lap. A gázszállítási problémákra utalt Dmitrij Medvegyev orosz elnök is a Viktor Juscsenko ukrán államfőhöz intézett nyílt levelé­ben. A tegnap közzétett levélben Medvegyev válságosnak minősí­tette az orosz-ukrán kapcsolato­kat, bírálta az ukrán vezetés oroszellenes magatartását, és be­jelentette, hogy az új orosz nagy­követ állomáshelyének elfoglalá­sát későbbre halasztotta. Egye­bek között rámutatott: a jelek szerint Kijev a hagyományos két­oldalú gazdasági kapcsolatok bomlasztására törekszik, különö­sen az energia területén, és ezért „veszélybe került az Oroszország, Ukrajna és számos európai or­szág energiabiztonságát szolgáló, egységes gázvezeték használata”. Medvegyev levelében az ukrán vezetés szemére vetette azt is, hogy Moszkva megkerülésével megállapodást kötött az EU-val a vezetékrendszer felújításáról. Az Ukrajnába irányuló orosz gázex­port fölötti vita az elmúlt két év­ben kétszer okozott kiesést az eu­rópai szállításokban, és nehezí­tette Oroszország és Nyugat-Eu- rópa kapcsolatait. Legutóbb, idén januárban közel két héten át nem jutott az ukrajnai vezetékeken át gáz Európába, míg Julija Timo- senko kormányfő alá nem írt az orosz féllel egy tíz évre szóló szerződést. A sajtó hétfőn tette közzé a Naftogaz 2010-re szóló előrejel­zését, amely a Nemzetközi Valu­taalap (IMF) számára készült: eszerint Ukrajna jövőre 35 milli­árd köbméter gázt szándékozik importálni átlagosan 275 dollá­rért ezer köbméterenként. A Ve­domosztyi ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy ez mennyiség 30 százalékkal keve­sebb, mint a januárban tíz évre kötött szerződésben előirányzott 52 milliárd köbméter, az ár pedig az idei átlagos 250 dollárnál 10 százalékkal magasabb. Az ukrán illetékesek erről nem kívántak nyilatkozni a lapnak, míg a Gazprom egyik képviselője kijelentette, a Naftogaz eddig nem tett ilyen értelmű javaslatot, így a mennyiség csökkentése nincs egyeztetve az orosz kon­szernnel. A Vedomosztyi úgy vélte: ez ürügy lehet arra, hogy év végén újabb konfliktus törjön ki, a szer­ződés értelmében ugyanis a ter­vezett mennyiségből át nem vett gáz után is fizetnie kell Ukrajná­nak. A cikk idézte Mihail Kor- csemkint, az amerikai East Euro­pean Gas Analysis elemző cég ve­zetőjét, aki úgy vélte, mind a Gazprom, mind a Naftogaz el­zárkózik a kompromisszumoktól, noha meg lehetett volna egyezni a kérdésben. A szerződés értelmében Ukraj­nának ki kell fizetnie legalább az évi tervezett átvétel 80 százalé­kát, emellett az át nem vett mennyiségért havonta bírságot kell fizetnie, amelynek mértéke április és szeptember között az ár 300 százaléka, október és márci­us között a 150 százaléka. A szál­lítandó mennyiség legkésőbb a szállítás megkezdése előtt fél év­vel módosítható, de legföljebb 20 százalékkal. Vagyis a most közzé­tett dokumentumban foglaltak­kal a Naftogaz elkésett, és emel­lett több mint 20 százalékkal akaija csökkenteni az átvételt. Ugyanakkor a Gazprom illeté­kesei még a télen elismerték, hogy a szerződésben vannak ki­búvók, például nem világos, hogy a havi bírságok hogyan egyezte- tendők össze minimum 80 száza­lék kifizetésével. így ha a Gaz­prom minden egyes bírságot be­hajt, a másik fél akár 100 száza­lékot is fizethet. Igaz, idén Moszkva egyetlen bírságot sem követelt Kijevtől, Vlagyimir Pu- tyin kormányfő arra hivatkozott, hogy a gazdasági válság minden­kit sújt, ezért Moszkva nem szán­dékozik további terheket róni a partnerre. A Vedomosztyi azt is kiszámol­ta: ha Moszkva jövőre is eltekint a havi bírságoktól, és csak az elő­irányzott mennyiség 80 százalé­kának kifizetését követeli meg, az is 1,8 milliárd dollárral többet je­lent 2010-ben a Naftogaznak, mint amennyit a most nyilvános­ságra került előjelzés szerint gáz­vásárlásra szán. KOMMENTÁR Tárgyi tévedés LOVÁSZ ATTI1A Nem elég, hogy szolidáris, szocialista és emberbarát kormányunk elnöke nyíltan uszít a magyarok ellen egy hétvégi rendezvényen, azonnal rákontráz a kormány második embere is: Dušan Čaplovič szerint a magyarországi romagyilkosságok tükrében a magyar po­litikai elit csak ne mondjon semmit a szlovákiai kisebbségpolitiká­ról, a feszültséget a régióban Magyarország importálja. Néhai iro­dalom tanárom az efféle fogalmazványok végére csak annyit út: tárgyi tévedés. Čaplovič a kormányzó párt és egyben a kormány második embere, tőle azért a józanész számonkérése mégiscsak újságírói feladat. Merthogy, tennénk föl a kérdést, a szlovák nyelvtörvénynek és a romagyilkosságoknak mégis mi közük egymáshoz? A kérdés in­dokolt, és nem is hinné a miniszterelnök-helyettes, hogy nagyon is korrelációban van a két téma. Az alap, a másikkal szembeni szisztematikus gyűlöletkeltés hová vezethet, azt eddig Magyaror­szágon jobban látni. A magyar romagyilkosságok (eltekintve at­tól, hogy egy ideje komoly, megoldandó kriminalisztikai feladat) legelején ugyanis az a közhangulat állt, amely úgymond legiti­málta a romaellenes támadásokat, s amely a tűréshatárt odáig juttathatta, hogy a gyilkosok társadalmi támogatottságot éreznek a hátuk mögött. A legutóbbi államelnöki nyilatkozat kevés: hi­ányzik belőle az a megfogalmazás, amit pl. német nyelvterületen szoktunk meg, az a megfogalmazás, amely szerint (ez esetben) mi magyarok nem ilyenek vagyunk, az, ami történik, nem ránk jellemző, s ennek hangot is kell adni. Elvárható lenne, hogy Bu­dapesten nem romák (sőt, ők most ne) vonuljanak föl nagy számban közölve, hogy ez a társadalom, bár sok kifogása van a cigánysággal szemben, gyermekek, kamaszok, anyák és apák le­vadászását nem tartja elfogadhatónak. Szlovákiában most nem vagyunk ebben a helyzetben, de a kire­kesztő, a látens nacionalizmust és sovinizmust felszínre hozó és szalonképessé emelő politikával napi szinten találkozhatunk. Legitimmé vált annak a követelése, hogy etnikailag homogén szlovák állam legyen itt a 47 ezer négyzetkilométeren, termé­szetessé vált a Na Slovensku po slovensky! követelménye, mindez kormányzati szinten, mindez úgy, hogy ebbe nőnek be­le serdülők következő generációi, miközben nemcsak ebben, hanem ebben a kérdésben aztán nagyon is arrogáns minden kormánypárt retorikája, és sumákoló, sunnyogó az ellenzék megnyilvánulásainak sora. Legitimálni a szlovák nyelvtörvényt bármilyen magyarországi eseménnyel - lett légyen az bármennyire tragikus és kisebbségel­lenes - nem szabad. Á szlovákiai kisebbségpolitikáért a szlovák kormány felel, nem a magyar. S ezt a legitimáló kanyhallózást már csak azért sem szabad elfogadni, mert a szlovákiai romák semmi­vel sincsenekjobb (jogszabályi, szociális, társadalmi) helyzetben, mint déli szomszédunknál. Hangsúlyozzuk: az összehasonlítás egyetlen esetben állja meg a helyét. Á hangulatkeltésben, annak kezelésében. A kezeléshez viszont kemény kormányzati önreflexió szükségeltetik. Az önreflexióra pedig tárgyi tévedéseket szajkózó kormányzati tisztségviselőink-legalábbis eddigi tapasztalataink alapján - képtelenek. Az önreflexió hiánya általában nagyon sokba kerül. Nekünk, adófizetőknek. FIGYELŐ Kétszázezerért a képviselőházba Kétszázezer korona az ára annak, hogy valaki esélyes helyre kerülhessen a cseh ke­reszténydemokraták választási listáján a közép-morvaországi zlíni választói körzetben - adta hírül a prágai sajtó azzal össze­függésben, hogy az ország egyik legrégibb politikai tömö­rülése, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) súlyos anyagi gon­dokkal küszködik. A párt veze­tése már a múlt héten úgy dön­tött, hogy az október 9-re és 10-re kiírt előre hozott képvise­lőházi választás költségeire 25 millió koronás banki kölcsönt vesz fel. Az országos elnökség tagjai pedig fejenként 50 ezer koronát fizetnek be a párt­kasszába. Bár Cyril Svoboda, a párt elnöke azt állítja, önkéntes adományokról van szó, a sajtó szerint a befizetés egyszerűen kötelező. Hasonló módon pén­zeket szednek az egyes válasz­tási körzetekben lévő szerveze­tek is. „Zlínben úgy döntöttek, hogy 200 ezer koronát kell befizetnie annak a három személynek, aki a választási lista elején, tehát megválasztható pozícióban in­dul az októberi voksoláson. Úgy tudom azonban, hogy több he­lyért is fizetni fognak. Az elnök­ség tagjai a meghatározott összegeket már mind befi­zették” - mondta Jírí Stodűlka, a KDU-ČSL zlíni regionális szervezetének elnöke, a párt or­szágos főtitkára. A kereszténydemokraták leg­feljebb 30 mülió koronát kíván­nak a kampányra költeni, de a kasszában ennyi pénzük nin­csen, ezért a jelöltekhez és híve­ikhez fordultak segítségért. A pártnak mintegy 40 ezer tagja van, elsősorban a vallásos Dél- Morvaországban és Dél-Cseh- országban. ,Azzal számolunk, hogy a kampánymunka egy ré­szét híveink ingyenesen is elvégzik” - nyilatkozta Rosti­slav Slavotínek, a párt szenátusi frakciójának elnöke. Elismerte: miután a párt támogatottsága tartósan alig 6-7 százalékra esett vissza, nehéz támogatókat szerezni, (kokes)

Next

/
Thumbnails
Contents