Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)

2009-08-12 / 186. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 12. www.ujszo.com Nem vehet részt a 2010-es választásokon - a furcsa amerikai férfi rendkívül súlyos ítéletet kapott - uniós szankciószigorítás Az ítélet gyalázatos, a világ tiltakozik Sok ázsiai országban tüntettek tegnap Aung Szán Szú Kji szabadon bocsátását követelve. Az amerikai John Yettaw, akinek látomása volt. (TASR/AP-felvételek) RÖVIDEN Párizs nem válaszol Iránnak Párizs. Irán felajánlotta a kémkedéssel vádolt francia tanárnőnek, hogy bizonyos feltételekkel a francia nagy- követségen maradhat a pere alatt, de Párizs nem reagált az ajánlatra. Ezt tegnap kö­zölte Szájed Mehdi Mirabu- talebi, a perzsa állam fran­ciaországi nagykövete. A francia külügyi tárca egyelő­re nem kommentálta a nagy­követ kijelentését. A 24 éves Clotilde Reiss tanársegédet kémkedéssel, valamint azzal vádolják, hogy részt vett az iráni kormány megdöntésére irányuló nyugati összeeskü­vésben. (MTI) Sokkal többen haltak meg Teherán. Egy híján 70 em­ber vesztette életét Iránban az elnökválasztás utáni tilta­kozó megmozdulások során - írta Mir Hoszein Muszavi irá­ni ellenzéki vezető egyik szo­ros szövetségese egy tegnapi újságcikkben. Alireza Ho- szeini Behesti közölte, a 69 halott nevét tartalmazó listát eljuttatták a parlamenthez, hogy a plénum vizsgálja ki mindegyik esetet. Az iráni ha­tóságok állítása szerint 26-an vesztették életüket a zavar­gásokban. (MTI) Moszkva bünteti Kijevet Moszkva. Dmitrij Med- vegyev orosz elnök nyüt le­vélben tájékoztatta Viktor Juscsenko ukrán államfőt, hogy az orosz-ukrán kapcso­latok válságosnak nevezhető állapota, az ukrán vezetés oroszellenes irányvonala mi­att az új orosz nagykövet egye­lőre nem foglalja el állomás­helyét Kijevben. (MTI) Elítélték az agg nácit Berlin. Életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek teg­nap Münchenben egy volt német katonatisztet, mert bi­zonyítást nyert, hogy civile­ket mészárolt le a II. világhá­ború idején. A 90 éves Josef Scheungraber egy hegyiva­dász század parancsnokaként 1944 nyarán az észak-olasz­országi T oszkánában megtor­lásra adott utasítást, amiért partizánokkal folytatott összecsapásokban két embe­re elesett. Négy olasz civilt agyonlőttek, további tizen­egyet pedig bezártak egy la­kóházba, majd rájuk robban­tották az épületet. (MTI) Váratlan szerb gesztus Belgrád. Szerbia felaján­lotta az USA-nak, hogy befo­gad a guantánamói támasz­ponton terrorizmus gyanúja miatt fogva tartott személye­ket. A hírt meg nem nevezett kormányzati forrásra hivat­kozva a Danas közölte. (MTI) Rangun. Bűnösnek találta tegnap a bíróság Mianmar- ban Aung Szán Szú Kji Nobel- békedíjas ellenzéki vezetőt, de nem kell börtönbe vonul­nia - házi őrizetben marad további 18 hónapig. A döntés világszerte hatalmas felhá­borodást keltett. ÖSSZEFOGLALÓ A ranguni különbíróság 3 év szabadságvesztést szabott ki a polgárjogi harcosra, de a katonai kormányzat utasítására ott hely­ben 18 hónap házi őrizetre változ­tatták az ítéletet. Megfigyelők azt tartották a legvalószínűbb forga­tókönyvnek, hogy elítélik a 63 éves ellenzéki vezetőt. E kirakat­perrel az volt a mianmari katonai junta célja, hogy távol tartsa a közélettől a népszerű politikust a jövő évi parlamenti választások előtt és alatt. A katonai kormány­zat ígérete szerint 2010-ben több­párti választásokat tartanak a dél­kelet-ázsiai országban. Aung Szán Szú Kji az elmúlt 19 évből több mint 13-at házi őrizetben töltött. Berlin. Az eddigi legnagyobb né­met terrorista per vádlottja beisme­rő vallomást tett hétfőn a düsseldor­fi felsőbíróság előtt. A muzulmán vallású német férfit azzal vádolják, hogy három társával merényleteket tervezett németországi amerikai lé­tesítmények ellen. A bíróság elnöke szerint a vádlottak nyíltsága nagy­ban megkönnyíti az eljárást, a terve­zettnél hamarább lezárhatják az el­járást. Külön érdekesség: az egyik németterroristátAttilánakhíyják. Fritz Gelowitz, a Sauerland-cso- port 29 éves vezetője elmondta: tár­saival Pakisztánban, Vazirisztán tar­tományban kapott terrorista kikép­zést. Itt meggyőzték arról, azzal le­het a dzsihádisták hasznára, ha Eu­A büntetőperben éppen azzal vádolták, hogy megszegte ennek az intézkedésnek a szabályait egy rejtélyes ügyben. Májusban állító­lag menedéket nyújtott egy ame­rikai férfinak, áld a beszámolók szerint hívadanul, titokban, úsz­rópában hajt végre akciókat. .Akko­riban még az al-Kaidában.nem vol­tak európaiak, akik támadásokat tudtak volna végrehajtani a konti­nensen. Mi vállaltuk...” Azt mond­ták nekik, Afganisztánhoz képest Európában jóval kisebb erőfeszítés­sel sokkal nagyobb hatást lehet elér­ni. Csoportjuk feladata az volt, hogy öljenekmeg minél több amerikait. A Sauerland-csoport az al-Kaidá- hoz közel álló Iszlám Dzsihád Unió (IDU) terrorszervezet németországi sejtje. Tagjai 24 és 30 év közöttiek. Hárman németek, a negyedik török állampolgár. A csoportot 2007 ele­jén kezdték figyelni a német hatósá­gok, miután az amerikaiak riasztot­ták őket, s végül ősszel csaptak le rá­juk. Egy nyaralóban vették őrizetbe a három német fiatalt, akik már a va, a biztonsági ellenőrzést ki­játszva érkezett Aung Szán Szú Kji tóparti házába, és két napot töl­tött ott. Az 54 éves, mormon val­lású John Yettaw azt vallotta a bí­róság előtt, az Úr küldte Szú Kji- hez, hogy figyelmeztesse az pokolgépek összeszerelését végez­ték. A csoport negyedik tagját Tö­rökországban fogták el. Gelowitz, a 30 éves Adem Yilmaz, a 24 éves Atti­la Selek és az ugyancsak 24 éves Dá­niel Schneider az utóbbi hetekben részletes -1200 oldalra rúgó - val­lomást tett a nyomozóknak. A cso- portvezetőjeéletfogytig tartó, társai fejenként legkevesebb 10 évi bör- tönbüntetéstkaphatnak. Az Üzbegisztánban alapított IDU táboraiban vélhetően nem csak a Sauerland-csoport tagjai kaptak ki­képzést. „Mindennapos jelenség, hogy németül beszélnek ezekben a táborokban” - mondta Guido Stein­berg, aki szakértőként vesz részt a perben. Valószínű, hogy már több tucat német állampolgárt képeztek ki az IBU emberei. (MTI, ú) asszonyt: veszélyben van, meg akarják ölni. Az amerikainak az elmúlt he­tekben több görcsrohama volt, a legutóbbi eset után hétfőn enged­ték ki a kórházból. Egy ideig úgy nézett ki, ismét el kell halasztani az ítélethirdetést, végül az ő ügyében is tegnap hoztak döntést. Súlyos büntetést kapott. Három vádpontban - többek között tiltott helyen való fürdőzés címén - összesen hét év szabadságvesztés­re ítélték, ebből négy évet kény­szermunkával súlyosbítva. Hillary Clinton amerikai kül­ügyminiszter tegnap Kongóban azt mondta, hogy Aung Szán Szú Kjit nem lett volna szabad bíróság elé állítani, és nem lett volna sza­bad elítélni. Az USA továbbra is követeli Szú Kji, valamint a Mian- marban fogva tartott több mint kétezer politikai fogoly, köztük az amerikai John Yettaw szabadon engedését. .Aggasztónak tartjuk a férfira kiszabott súlyos büntetést, különös tekintettel rossz egészségi Moszkva. Holtan találták egy Csecsenföldön működő jogvédő szervezet vezetőjét és férjét a cse­csen fővárosban, Groznijban. Ezt tegnap közölte Alekszandr Cserka- szov, aMemorial emberi jogi csoport tagja. Az áldozatot, Zarema Szadu- lajevát, a Mentsétek meg a nemze­dékeket alapítvány vezétőjét és fér­jét hétfőn fegyveresek magukkal hurcolták grozniji irodájukból. Egy nappal később Groznij egyik külvá­rosában találták meg golyó lyuggat- ta holttestüket a kocsijukban. Egy hónapon belül ez a második hasonló eset a kaukázusi köztársa­ságban. Július közepén ismeretle­állapotára” - tette hozzá. Egyéb­ként a Nobel-békedíjas politikus asszonyt 2000-ben épp BiU Clinton amerikai elnök tüntette ki a Sza­badság érdeméremmel, tavaly pe­dig az amerikai Kongresszusi Aranyérem birtokosa lett. Az EU elnöksége nyilatkozatban ítélte el Aung Szán Szú Kji meg- hurcolását, a büntetőeljárást Mi- anmar jogrendjével és a nemzet­közi jogi normákkal is ellentétes­nek minősítette. „Az EU az ítéletért felelős személyek ellen további célzott intézkedésekkel fog válaszolni” - közölte a svéd elnök­ség. Az EU szigorítja azokat az em­bargós intézkedéseket is, amelyek a mianmari rezsimet, illetve az or­szág gazdaságát sújtják. Az unió ugyanakkor jelentős mértékű hu­manitárius segítségben részesíti a mianmari lakosságot, és kész ezt a támogatást tovább növelni. Jósé Manuel Barroso, az EB el­nöke külön nyilatkozatban mind­ehhez hozzátette: ha a mianmari hatóságok emberiességi gesztus­nak szánták azt, hogy az ítéletet házi őrizetre változtatták, akkor le kell szögezni, hogy a politikai böl­csesség a szabadon engedést igé­nyelte volna. Malajzia az ítélet miatt az ASE­AN (Délkelet-ázsiai Országok Szö­vetsége) rendkívüli külügyminisz­teri ülésének összehívását kérte. A malajziai külügyminiszter nagyon nyugtalanítónak nevezte a rangu­ni ítéletet, amelynek következté­ben Aung Szán Szú Kji nem tud részt venni a jövő évi választáso­kon, pedig azoknak „szabadnak és igazságosnak kell lenniük”. Gordon Brown brit kormányfő közölte, hogy szomorú és dühös e gyalázatos mianmari ítélet miatt. Nicolas Sarkozy francia elnök föl­szólította az Európai Uniót, vezes­sen be új szankciókat Mianmarral szemben, különös tekintettel a fa­áru és a drágakövek kereskedel­mére. (MTI, ú) nek elraboltak és megöltek egy má­sik ismert jogvédőt, Natalja Esz- tyemirovát, a Memorial egyik legis­mertebb csecsenföldi aktivistáját. Az eredetileg újságíróként dolgozó Esztyemirova korábban szoros kap­csolatban állt a neves orosz újság­írónővel, Anna Politkovszkajával, akit2006-bangyilkoltakmeg. A Mentsétek meg a nemzedéke­ket alapítvány orvosi ellátást és pszichológiai segítséget nyújt cse­csenföldi fiataloknak. A kaukázusi köztársaságban az utóbbi másfél évtizedben két háború dúlt. Orosz­országnak ezen a vidékén továbbra is súlyos gond az erőszak; minden­naposak a merényletek, robbantá­sok és gyilkosságok. (MTI, ú) A Sauerland-csoport tagjai (balról jobbra): Dániel Schneider, Attila Selek, Fritz Gelowitz és Adem (TASR/AP-felvétel) Példaképe az édesapja, Burma nemzeti hőse Rangun. Aung Szán Szú Kji az egykori Burma erőszakmentes demokratikus mozgalmának leg­ismertebb vezetője. Indira Gan­dhihoz és Benazir Bhuttóhoz ha­sonlóan családi indíttatásból állt a népe sorsán javítani akarók élére. 1945. június 19-én született Ran- gunban. Apját, U Aung Szán tá­bornokot, Burma nemzeti hősét, a világháborút követően a brit gyarmati uralom elleni felszabadí­tó harc egyik vezetőjét fél évvel a függetlenség kinyilvánítása előtt, 1947. július 19-én gyilkolták meg. Aung Szán gyermekkora óta kül­földön nevelkedett. Arisztokrata származású diplomata anyját 1960-ban nagykövetté nevezték ki, s leánya vele együtt utazott Új- Delhibe. Az indiai évek alapvetően meghatározták későbbi politikai pályáját, kiváló kapcsolatokat épí­tett ki Indira Gandhi családjával. Az oxfordi egyetemen tanult filo­zófiát, politika-tudományt és gazdaságtörténetet. 1969-től az ENSZ-ben dolgozott. 1972-ben férjhez ment az Oxfordban meg­ismert Michael Arishoz, aki a buddhista vallással és Tibettel foglalkozik. A házaspárnak két fia született. 28 évi távoliét után 1988-ban tért haza Burmába, eredetileg azért, hogy édesanyját ápolja. Burmát akkor éppen sú­lyos belpolitikai válság rázta meg, a diákok és a munkások állandó tüntetéseken próbálták megbuk­tatni a diktatúrát. Szú Kji ekkor vált Burma „második független­ségi háborújának” vezéralakjává, szabad változásokat és politikai reformokat követelve járta az or­szágot. A tüntetéseket a hadsereg brutálisan leverte, 1988. szep­tember 19-én katonai junta vette át a hatalmat. (MTI) Valószínű, hogy már több tucat német állampolgárt képeztek ki Pakisztánban Egy Attila is van a terroristák között ÖSSZEFOGLALÓ Hillary Clintont a férjével dühítették Kinshasa. Az afrikai körúton tartózkodó Hillary Clinton amerikai külügyminisztert feldühítette Kongóban, hogy egy diák inkább a férjének, Bili Clintonnak a véleményére volt kíváncsi. Úgy tűnik, minden igyekezete ellenére sem tud kilépni a volt elnök árnyékából. „Nem a férjem a külügyminiszter, hanem én” - vetette oda Hillary egy beszélgetésen egy kongói diáklánynak, aki az amerikai külügy fordítása szerint azt kérdezte:,A Világbank ellenzi, hogy Kína köl­csönszerződéseket kössön ebben az országban? Hogyan tolmácsol­ja Clinton asszony Clinton úr véleményét ebben a kérdésben?” A miniszter egyik tanácsadója később elmondta: Clinton utólag meg­nyugtatgatta a diákot, hogy nem haragszik rá. (MTI) Egy hónapon belül ez a második hasonló eset Megint megöltek egy jogvédőt ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Thumbnails
Contents