Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-12 / 186. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 12. www.ujszo.com Nem vehet részt a 2010-es választásokon - a furcsa amerikai férfi rendkívül súlyos ítéletet kapott - uniós szankciószigorítás Az ítélet gyalázatos, a világ tiltakozik Sok ázsiai országban tüntettek tegnap Aung Szán Szú Kji szabadon bocsátását követelve. Az amerikai John Yettaw, akinek látomása volt. (TASR/AP-felvételek) RÖVIDEN Párizs nem válaszol Iránnak Párizs. Irán felajánlotta a kémkedéssel vádolt francia tanárnőnek, hogy bizonyos feltételekkel a francia nagy- követségen maradhat a pere alatt, de Párizs nem reagált az ajánlatra. Ezt tegnap közölte Szájed Mehdi Mirabu- talebi, a perzsa állam franciaországi nagykövete. A francia külügyi tárca egyelőre nem kommentálta a nagykövet kijelentését. A 24 éves Clotilde Reiss tanársegédet kémkedéssel, valamint azzal vádolják, hogy részt vett az iráni kormány megdöntésére irányuló nyugati összeesküvésben. (MTI) Sokkal többen haltak meg Teherán. Egy híján 70 ember vesztette életét Iránban az elnökválasztás utáni tiltakozó megmozdulások során - írta Mir Hoszein Muszavi iráni ellenzéki vezető egyik szoros szövetségese egy tegnapi újságcikkben. Alireza Ho- szeini Behesti közölte, a 69 halott nevét tartalmazó listát eljuttatták a parlamenthez, hogy a plénum vizsgálja ki mindegyik esetet. Az iráni hatóságok állítása szerint 26-an vesztették életüket a zavargásokban. (MTI) Moszkva bünteti Kijevet Moszkva. Dmitrij Med- vegyev orosz elnök nyüt levélben tájékoztatta Viktor Juscsenko ukrán államfőt, hogy az orosz-ukrán kapcsolatok válságosnak nevezhető állapota, az ukrán vezetés oroszellenes irányvonala miatt az új orosz nagykövet egyelőre nem foglalja el állomáshelyét Kijevben. (MTI) Elítélték az agg nácit Berlin. Életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek tegnap Münchenben egy volt német katonatisztet, mert bizonyítást nyert, hogy civileket mészárolt le a II. világháború idején. A 90 éves Josef Scheungraber egy hegyivadász század parancsnokaként 1944 nyarán az észak-olaszországi T oszkánában megtorlásra adott utasítást, amiért partizánokkal folytatott összecsapásokban két embere elesett. Négy olasz civilt agyonlőttek, további tizenegyet pedig bezártak egy lakóházba, majd rájuk robbantották az épületet. (MTI) Váratlan szerb gesztus Belgrád. Szerbia felajánlotta az USA-nak, hogy befogad a guantánamói támaszponton terrorizmus gyanúja miatt fogva tartott személyeket. A hírt meg nem nevezett kormányzati forrásra hivatkozva a Danas közölte. (MTI) Rangun. Bűnösnek találta tegnap a bíróság Mianmar- ban Aung Szán Szú Kji Nobel- békedíjas ellenzéki vezetőt, de nem kell börtönbe vonulnia - házi őrizetben marad további 18 hónapig. A döntés világszerte hatalmas felháborodást keltett. ÖSSZEFOGLALÓ A ranguni különbíróság 3 év szabadságvesztést szabott ki a polgárjogi harcosra, de a katonai kormányzat utasítására ott helyben 18 hónap házi őrizetre változtatták az ítéletet. Megfigyelők azt tartották a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy elítélik a 63 éves ellenzéki vezetőt. E kirakatperrel az volt a mianmari katonai junta célja, hogy távol tartsa a közélettől a népszerű politikust a jövő évi parlamenti választások előtt és alatt. A katonai kormányzat ígérete szerint 2010-ben többpárti választásokat tartanak a délkelet-ázsiai országban. Aung Szán Szú Kji az elmúlt 19 évből több mint 13-at házi őrizetben töltött. Berlin. Az eddigi legnagyobb német terrorista per vádlottja beismerő vallomást tett hétfőn a düsseldorfi felsőbíróság előtt. A muzulmán vallású német férfit azzal vádolják, hogy három társával merényleteket tervezett németországi amerikai létesítmények ellen. A bíróság elnöke szerint a vádlottak nyíltsága nagyban megkönnyíti az eljárást, a tervezettnél hamarább lezárhatják az eljárást. Külön érdekesség: az egyik németterroristátAttilánakhíyják. Fritz Gelowitz, a Sauerland-cso- port 29 éves vezetője elmondta: társaival Pakisztánban, Vazirisztán tartományban kapott terrorista kiképzést. Itt meggyőzték arról, azzal lehet a dzsihádisták hasznára, ha EuA büntetőperben éppen azzal vádolták, hogy megszegte ennek az intézkedésnek a szabályait egy rejtélyes ügyben. Májusban állítólag menedéket nyújtott egy amerikai férfinak, áld a beszámolók szerint hívadanul, titokban, úszrópában hajt végre akciókat. .Akkoriban még az al-Kaidában.nem voltak európaiak, akik támadásokat tudtak volna végrehajtani a kontinensen. Mi vállaltuk...” Azt mondták nekik, Afganisztánhoz képest Európában jóval kisebb erőfeszítéssel sokkal nagyobb hatást lehet elérni. Csoportjuk feladata az volt, hogy öljenekmeg minél több amerikait. A Sauerland-csoport az al-Kaidá- hoz közel álló Iszlám Dzsihád Unió (IDU) terrorszervezet németországi sejtje. Tagjai 24 és 30 év közöttiek. Hárman németek, a negyedik török állampolgár. A csoportot 2007 elején kezdték figyelni a német hatóságok, miután az amerikaiak riasztották őket, s végül ősszel csaptak le rájuk. Egy nyaralóban vették őrizetbe a három német fiatalt, akik már a va, a biztonsági ellenőrzést kijátszva érkezett Aung Szán Szú Kji tóparti házába, és két napot töltött ott. Az 54 éves, mormon vallású John Yettaw azt vallotta a bíróság előtt, az Úr küldte Szú Kji- hez, hogy figyelmeztesse az pokolgépek összeszerelését végezték. A csoport negyedik tagját Törökországban fogták el. Gelowitz, a 30 éves Adem Yilmaz, a 24 éves Attila Selek és az ugyancsak 24 éves Dániel Schneider az utóbbi hetekben részletes -1200 oldalra rúgó - vallomást tett a nyomozóknak. A cso- portvezetőjeéletfogytig tartó, társai fejenként legkevesebb 10 évi bör- tönbüntetéstkaphatnak. Az Üzbegisztánban alapított IDU táboraiban vélhetően nem csak a Sauerland-csoport tagjai kaptak kiképzést. „Mindennapos jelenség, hogy németül beszélnek ezekben a táborokban” - mondta Guido Steinberg, aki szakértőként vesz részt a perben. Valószínű, hogy már több tucat német állampolgárt képeztek ki az IBU emberei. (MTI, ú) asszonyt: veszélyben van, meg akarják ölni. Az amerikainak az elmúlt hetekben több görcsrohama volt, a legutóbbi eset után hétfőn engedték ki a kórházból. Egy ideig úgy nézett ki, ismét el kell halasztani az ítélethirdetést, végül az ő ügyében is tegnap hoztak döntést. Súlyos büntetést kapott. Három vádpontban - többek között tiltott helyen való fürdőzés címén - összesen hét év szabadságvesztésre ítélték, ebből négy évet kényszermunkával súlyosbítva. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter tegnap Kongóban azt mondta, hogy Aung Szán Szú Kjit nem lett volna szabad bíróság elé állítani, és nem lett volna szabad elítélni. Az USA továbbra is követeli Szú Kji, valamint a Mian- marban fogva tartott több mint kétezer politikai fogoly, köztük az amerikai John Yettaw szabadon engedését. .Aggasztónak tartjuk a férfira kiszabott súlyos büntetést, különös tekintettel rossz egészségi Moszkva. Holtan találták egy Csecsenföldön működő jogvédő szervezet vezetőjét és férjét a csecsen fővárosban, Groznijban. Ezt tegnap közölte Alekszandr Cserka- szov, aMemorial emberi jogi csoport tagja. Az áldozatot, Zarema Szadu- lajevát, a Mentsétek meg a nemzedékeket alapítvány vezétőjét és férjét hétfőn fegyveresek magukkal hurcolták grozniji irodájukból. Egy nappal később Groznij egyik külvárosában találták meg golyó lyuggat- ta holttestüket a kocsijukban. Egy hónapon belül ez a második hasonló eset a kaukázusi köztársaságban. Július közepén ismeretleállapotára” - tette hozzá. Egyébként a Nobel-békedíjas politikus asszonyt 2000-ben épp BiU Clinton amerikai elnök tüntette ki a Szabadság érdeméremmel, tavaly pedig az amerikai Kongresszusi Aranyérem birtokosa lett. Az EU elnöksége nyilatkozatban ítélte el Aung Szán Szú Kji meg- hurcolását, a büntetőeljárást Mi- anmar jogrendjével és a nemzetközi jogi normákkal is ellentétesnek minősítette. „Az EU az ítéletért felelős személyek ellen további célzott intézkedésekkel fog válaszolni” - közölte a svéd elnökség. Az EU szigorítja azokat az embargós intézkedéseket is, amelyek a mianmari rezsimet, illetve az ország gazdaságát sújtják. Az unió ugyanakkor jelentős mértékű humanitárius segítségben részesíti a mianmari lakosságot, és kész ezt a támogatást tovább növelni. Jósé Manuel Barroso, az EB elnöke külön nyilatkozatban mindehhez hozzátette: ha a mianmari hatóságok emberiességi gesztusnak szánták azt, hogy az ítéletet házi őrizetre változtatták, akkor le kell szögezni, hogy a politikai bölcsesség a szabadon engedést igényelte volna. Malajzia az ítélet miatt az ASEAN (Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége) rendkívüli külügyminiszteri ülésének összehívását kérte. A malajziai külügyminiszter nagyon nyugtalanítónak nevezte a ranguni ítéletet, amelynek következtében Aung Szán Szú Kji nem tud részt venni a jövő évi választásokon, pedig azoknak „szabadnak és igazságosnak kell lenniük”. Gordon Brown brit kormányfő közölte, hogy szomorú és dühös e gyalázatos mianmari ítélet miatt. Nicolas Sarkozy francia elnök fölszólította az Európai Uniót, vezessen be új szankciókat Mianmarral szemben, különös tekintettel a faáru és a drágakövek kereskedelmére. (MTI, ú) nek elraboltak és megöltek egy másik ismert jogvédőt, Natalja Esz- tyemirovát, a Memorial egyik legismertebb csecsenföldi aktivistáját. Az eredetileg újságíróként dolgozó Esztyemirova korábban szoros kapcsolatban állt a neves orosz újságírónővel, Anna Politkovszkajával, akit2006-bangyilkoltakmeg. A Mentsétek meg a nemzedékeket alapítvány orvosi ellátást és pszichológiai segítséget nyújt csecsenföldi fiataloknak. A kaukázusi köztársaságban az utóbbi másfél évtizedben két háború dúlt. Oroszországnak ezen a vidékén továbbra is súlyos gond az erőszak; mindennaposak a merényletek, robbantások és gyilkosságok. (MTI, ú) A Sauerland-csoport tagjai (balról jobbra): Dániel Schneider, Attila Selek, Fritz Gelowitz és Adem (TASR/AP-felvétel) Példaképe az édesapja, Burma nemzeti hőse Rangun. Aung Szán Szú Kji az egykori Burma erőszakmentes demokratikus mozgalmának legismertebb vezetője. Indira Gandhihoz és Benazir Bhuttóhoz hasonlóan családi indíttatásból állt a népe sorsán javítani akarók élére. 1945. június 19-én született Ran- gunban. Apját, U Aung Szán tábornokot, Burma nemzeti hősét, a világháborút követően a brit gyarmati uralom elleni felszabadító harc egyik vezetőjét fél évvel a függetlenség kinyilvánítása előtt, 1947. július 19-én gyilkolták meg. Aung Szán gyermekkora óta külföldön nevelkedett. Arisztokrata származású diplomata anyját 1960-ban nagykövetté nevezték ki, s leánya vele együtt utazott Új- Delhibe. Az indiai évek alapvetően meghatározták későbbi politikai pályáját, kiváló kapcsolatokat épített ki Indira Gandhi családjával. Az oxfordi egyetemen tanult filozófiát, politika-tudományt és gazdaságtörténetet. 1969-től az ENSZ-ben dolgozott. 1972-ben férjhez ment az Oxfordban megismert Michael Arishoz, aki a buddhista vallással és Tibettel foglalkozik. A házaspárnak két fia született. 28 évi távoliét után 1988-ban tért haza Burmába, eredetileg azért, hogy édesanyját ápolja. Burmát akkor éppen súlyos belpolitikai válság rázta meg, a diákok és a munkások állandó tüntetéseken próbálták megbuktatni a diktatúrát. Szú Kji ekkor vált Burma „második függetlenségi háborújának” vezéralakjává, szabad változásokat és politikai reformokat követelve járta az országot. A tüntetéseket a hadsereg brutálisan leverte, 1988. szeptember 19-én katonai junta vette át a hatalmat. (MTI) Valószínű, hogy már több tucat német állampolgárt képeztek ki Pakisztánban Egy Attila is van a terroristák között ÖSSZEFOGLALÓ Hillary Clintont a férjével dühítették Kinshasa. Az afrikai körúton tartózkodó Hillary Clinton amerikai külügyminisztert feldühítette Kongóban, hogy egy diák inkább a férjének, Bili Clintonnak a véleményére volt kíváncsi. Úgy tűnik, minden igyekezete ellenére sem tud kilépni a volt elnök árnyékából. „Nem a férjem a külügyminiszter, hanem én” - vetette oda Hillary egy beszélgetésen egy kongói diáklánynak, aki az amerikai külügy fordítása szerint azt kérdezte:,A Világbank ellenzi, hogy Kína kölcsönszerződéseket kössön ebben az országban? Hogyan tolmácsolja Clinton asszony Clinton úr véleményét ebben a kérdésben?” A miniszter egyik tanácsadója később elmondta: Clinton utólag megnyugtatgatta a diákot, hogy nem haragszik rá. (MTI) Egy hónapon belül ez a második hasonló eset Megint megöltek egy jogvédőt ÖSSZEFOGLALÓ