Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-10 / 184. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 10. www.ujszo.com A megszólítható ember, aki milliókat szólított meg Elhunyt Cseh Tamás MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A Kossuth- és Liszt-díjas énekest, zeneszerzőt életének 67. évében, hosszan tartó, súlyos betegség, tüdőrák következtében érte a halál pénteken; az erről szóló hírt szombatra virradóra a Magyar Színházi Portál tette közzé. Cseh Tamást az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti. A művész temetéséről később intézkednek. Cseh Tamás emlékére néma, gyertyás gyászmenetet tartottak szombaton 20 órától Bakonybé- len, a falu központjától a művész házáig. Az énekes csaknem ötven évig kötődött a faluhoz, amelynek erdeiben indiántáborokat tartott. Áprilisban lett a Veszprém megyei település díszpolgára. Szerzőtársa, Bereményi Géza barátjára emlékezve úgy fogalmazott, hogy Cseh Tamás halála egy harminckilenc éves közös munka végét jelenti. „Halálával elvitte magával azokat a dalszövegeket, amiket csak neki tudtam volna írni, mert ezeket ő váltotta ki belőlem személyes találkozásaink során” - fogalmazott a dalszöveg- és forgatókönyvíró, rendező. Bereményi Géza hozzátette: már három éve tudta, hogy Cseh Tamás nagyon beteg, ezért fel volt készülve a legrosszabbra, ám amikor pénteken késő este értesült a haláláról, először nem hitte el. Márta István zeneszerző, az Új Színház igazgatója azt hangsúlyozta, hogy Cseh Tamás sok dalt írt, amelyek mára közkinccsé váltak. „Egy zeneszerző nem kívánhat többet, mint hogy a dalait dúdolják és ne csak dúdolják, hanem értsék is. Ahhoz pedig, hogy értsék, olyan versek és olyan dallamok kellettek, amik az emberek különféle gondolatait közvetítik” - mondta Márta István. Bérezés László rendező-dramaturg, a Cseh Tamás című „beszélgetőkönyv” szerzője úgy vélte: noha Cseh Tamás elköszönt tőlünk, marad a védnöke az Ördögkatlan fesztiválnak, s nagyon sokak számára emberi kapaszkodó is marad. Cseh Tamás lényegéhez tartozott az a személyesség, amivel bárki felé tudott fordulni, megszólítható ember volt, nem pedig megközelíthetetlen sztár. Eperjes Károly, aki Cseh Tamás közeli barátja volt, így fogalmazott: „Köszönöm, hogy volt nekünk, és köszönöm azt a hihetetlen szabadságot, amit mindig árasztott magából.” Cseh Tamás 1943. január 22-én Budapesten született. Tizenhárom éves koráig a Fejér megyei Tordason élt, a középiskolát már a fővárosban végezte. A Budapesti Tanítóképző Főiskolán, az egri Tanárképző Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ezt követően, 1967-74 között rajzot tanított egy budapesti általános iskolában. 1970 körül kezdett dalokat írni, ebben társa Bereményi Géza író, filmrendező volt. Első lemezük 1974-ben jelent meg Levél nővéremnek címmel, ezt számos további album követte. A művész 1974-től a Huszonötödik Színházban, majd a Várszínházban, 1982-1998 között a Katona József Színházban adott önálló esteket, 1998-tól a Bárka Színházban lépett fel. Önálló estjei: Dal nélkül, Antoine és Désiré, Fehér babák takarodója, Frontátvonulás, Jóslat, Új dalok, Nyugati pályaudvar, Levél nővéremnek, A telihold dalai. Több mint ezerkétszáz dal szerzője. Számos filmben szerepelt, üyen volt a Nyom nélkül, Ä turné, a Csinibaba, valamint a 6:3 című alkotás. A Csillagokkal táncoló Kojot című, 2006-ban megjelent mesekönyv történeteit is ő válogatta és fordította. Művészi munkája elismeréseként 1993-ban Liszt Ferenc-díjat, 2001-ben Kossuth-díjat kapott. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével is kitüntetett művésznek idén májusban jelent meg Dal nélkül címmel egyik 1973-as estjének felvétele a Hungaroton kiadónál. Az albumra az ismert dalok mellett korábban nem hallható szerzemények is felkerültek. És én elmegyek újra. A bőség kosarából lakmározhat öt napon át a 17. Sziget Fesztivál közönsége Úti kalauz szigetelőknek Haydamaky - az ukrán világpolgárok (Kép: archívum) Ha egyéb teendőink miatt kihagyjuk a mai Tankcsap- da-napot, akkor holnap, a rasszizmus elleni napon, vagy legkésőbb augusztus 12-én ismét hátunkra vehetjük a házunk, és öt napra belevethetjük magunkat a nagy multikulturális centrifugába. JUHÁSZ KATALIN A Sziget Fesztiválról tizenhat év alatt mindent leírtak már, ami a fí- lingből papírra vethető, számadatokkal sem fárasztanék most senkit. Talán csak annyit, hogy a látogatók száma tavaly elérte a 385 ezret, és ma már senki sem vitatja, hogy ez Európa legnagyobb szabású szabadtéri rendezvénye. Viszont tavalyi térképpel könnyen el lehet tévedni, mivel a megújulás jegyében számos színpad átalakul, költözik, egybeolvad, ületve új helyszínek is gazdagítják a kínálatot: egyebek mellett bemutatkozik a Pécs 2010 Európa Kulturális Főváros programhelyszín, és lesz magyar kulináris, kézműves, iparművészeti termékeket felvonultató Hungarikum Falu is. A napi helyzetjelentések idén is olvashatóak lesznek e hasábokon, előzetesként önkényes módon azokról szólnék, akikre leginkább kíváncsi vagyok, illetve akiket nyugodt lélekkel tudok ajánlani a tisztelt publikum figyelmébe. Teszem ezt azon szándéktól vezérelve, hogy a csaknem nyolcvanhektáros terület térképén előre bejelöljem a koordinátákat, és szeretnék megtakarítani pár kilométernyi gyaloglást a bizonytalanul sodródóknak. Mert az évek alatt megtapasztalhattuk, hogy a sziget központi motívuma maga a menés. Az emberek vonulnak, keresgélnek, menet közben esznek-isznak, ordítva „hol- vagyoznak” a mobiljukba, keresgélik a haverokat, akik persze húszpercnyi járásra vannak. Ilyen fegyelmezetlen hozzáállással viszont félő, hogy csak csippenteni lehet a programokból, a többi idő az A-ból B-be való haladással, illetve a sörért való sorban állással telik el. A zenei kínálat a szokásos módon heterogén. Mindjárt az első napon a londoni Oi-Va-Voi ünnepli tízéves fennállását a világzenei színpadon, az a zenekar, amely a tradicionális zenei nyelv és a kortárs klubzenék ötvözésében az elmúlt évek legnagyobb durranása volt. Még lemezük sem jelent meg, de már olyan rangú fesztiválokra kaptak meghívást, mint a Glastonbury és a Meltdown; debütáló albumuk pedig 2003-ban első helyen állt az európai világzenei rádiók sikerlistáján. És korántsem véletlenül, hiszen példamutató arányérzékkel szintetizálják a jiddis és a kelet-európai népzenéket a technoval, és a gyökerekkel éppúgy tisztában vannak, mint a mai széljárással. A nagyszínpadon első este az alternatív díva, Lily Allen énekel, másnap pedig a egyik legígéretesebb brit indie zenekart, a lendületes gitárpoppal hódító Ting Tingst láthatja a közönség, amelynek That’s Not My Name című kislemezéből több százezer példányt adtak el. A csütörtöki nap számomra elsősorban Tricky koncertjét jelenti az A38-WAN2 színpadon. A Massive Attackban kezdő fekete próféta mára rég túllépett az „elkényel- mesedett” trip-hop műfajon, és valami elgondolkodtató, izgalmas, körülhatárolhatatlan üzeneteket közvetít. Aki meghallgat egy Tri- cky-lemezt, soha többé nem szabadulhat attól az intenzív élménytől, ahol örök áldozatnak lenni jó. Tricky olyan, mint egy szimfonikus zenekar, amelyben a hangok hősiesen viselt büntetésekről, ragyogó szexuális kalandokról és egy beboruló érzékeny férfi vágyairól szólnak. Igazából a világzenei színpadon lenne helye az ukrán Haydamaky zenekarnak, viszont különleges et- no-ska zenéjük olyannyira „működik” egész Európában, hogy a Sziget szervezői kockáztatnak, és a nagyszínpadra helyezik őket pénteken, igazi kelet-európai zenei ünnepet remélve. Szintén péntek, de egy másik helyszín, a Burn Party Aréna. A Bir- dy Nam Nam nevű francia négyes művészetét nehéz szavakba foglalni. Négy srác négy lemezjátszót bűvöl, magyarul „szkreccselnek”. Olyan gyorsan mozog a kezük, hogy alig győzi az ember füllel és szemmel. Ä zene az utolsó basszusfutamig ezekből a bakelitlemezekről leszedett hangokból és samplerekből áll össze, igazi posztmodem récik- láció, amit hallunk. Dram and bass, rock, jazz, hip-hop, nem is szaporítom a szót, tessék megtekinteni a performansznak is beillő dolgot (itt: birdynamnam.com/videos). Vasárnap a brit Coldcut duó lép fel a party arénában, amely az elektronikus zenék betörése óta etalonnak számít. Hidegvágásos technikájukkal a stílus széles skáláját kerítették be a hip-hoptól az elektronikus jazz-hangzásig. Független, kísérletező kiadójuk, a több klasszikussá vált lemezt is jegyző Ninja Tunes máig az egyik legjobban csengő név, egyben üdítő jelenség a szakmában, mivel távol tartják magukat a népszerű zenei fősodroktól, lándzsát törnek a zene szabadsága mellett, ódzkodnak a megcímkézéstől. A Szigeten ráadásul környezetvédőkként is bemutatkoznak: az alternatív energiák felhasználását népszerűsítő Energy Union európai turnéjának keretében speciális „oktató-nevelő” audiovizuális show-t kerekítenek, az energiatakarékosságra és éghajlatvédelemre kihegyezve. Csak helyszűke miatt nem részletezem most a Budapest Jazz Klub műsorát, legyen elég annyi, hogy a Free Style Chamber Orchestra, Barabás Lőrinc és barátai, a Balázs Elemér Group, sőt még a Zuboly is dzsesszt játszik csütörtök este. A jazz nagyágyúját, Al Di Meolát viszont nem itt, hanem a fent említett Pécs 2010 színpadon lehet majd látni. Szóval megéri egy kicsit előre tervezni, és térkép nélkül senki se induljon útnak. Ä többi programhelyszínről majd szépen, fokozatosan, a maga idejében... OTTHONUNK A NYELV „Nemzetiség nem akadály” (1) SZABÓM1HÁLY GIZELLA Az augusztus 7-i számban az Új Szó megbírálta a most alakult Most-Híd párt plakátjait, „magyartalanénak tartva az azokon szereplő szöveget. „Magyartalan a szlogen. A »nem akadály« helytelenül szerepel a szövegben. A választóknak szánt üzenet helyesen: nem számít, ki milyen nemzetiségű”- olvasható a plakátról készült fénykép aláírásaként. A magyartalan szó az értelmező szótár szerint azt jelenti: ’a magyar nyelv szabályaival, szellemével ellenkező’. Ha ez valóban így volna, akkor nem tudnánk gondolkodás nélkül jó pár példát hozni a „valami nem akadály” szerkezetre: Egy gyerek nem akadály - társkereső apróhirdetésben; A korkülönbség nem akadály - idős férfi és fiatal nő házasságáról; Az életkor nem akadály: a rendszeres mozgás éppúgy előnyös változásokat eredményez a 20, mint a 60 éveseknél - részlet a testmozgást népszerűsítő cikkből stb. Az idézet írója azért tartja helytelennek a magyar szöveget, mert szerinte a plakát politika üzenete ez: nem számít, ki milyen nemzetiségű. Kérdés azonban, hogy valóban így van-e? Sem a szlovák prekážať ige, sem a prekážka főnév jelentése nem támogatja ezt az értelmezést. A prekážať ige jelentései a szlovák értelmező szótár szerint: 1. ’valami útban van, valaki láb alatt van, lábatlankodik’ (konkrét jelentés); 2. ’akadályoz, gátol valakit (valamiben)’; 3. ’terhére van valakinek, zavar valakit vmi’. A prekážať jelentése azért fontos ebben az összefüggésben, mert a magyar szlogen „magyartalanságát” a bíráló nyilván a szlovák szöveg hatásának tudja be. Ha figyelembe vesszük a prekážať ige jelentéseit, akkor látható, hogy 1. és 2. jelentése azonos a magyar akadályozéval: 1. ’vkit, vmit mozgásában (akadályokkal) hátráltat, gátol’; 2. ’vminek a folyamatát, kibontakozását nehezíti, feltartóztatja’. Az akadály jelentései ennek megfelelően: 1. ’vkinek, vminek a haladását gátló, útjában álló tárgy, természeti kép- ződmény’; 2. ’vkinek, vminek a fejlődését, vminek a megvalósítását akadályozó körülmény’. Ha a szlovák szövegben a prekážať ige a 2. jelentésében szerepelne, akkor ezek a mondatok kiegészíthetek azzal a „valamivel”, aminek a végrehajtását a mondat alanya hátráltatja, gátolja. A képen látható plakát például így is értelmezhető volna: A szomszéd nemzetisége nem akadályoz abban, hogy jól kijöjjünk egymás- sal/jó barátok legyünk/hogy köszönjünk egymásnak. Ennek az értelmezésnek azonban ellentmond a mondat másik fele: „ak si pomáhame” - „ha segítjük egymást”. Hiszen ezáltal valójában értelmetlen mondatokat kapnánk, pl.: A szomszéd nemzetisége nem akadályoz (nem akadály) abban, hogy jó barátok legyünk, ha segítünk egymásnak. Az elmondottakból következik, hogy a szlovák szövegben a prekážať ige a fenti 3. jelentésében szerepel. Erre számos példát találunk szlovák publicisztikai szövegekből: Ficovi prekáža, že si Slota užíva luxus; Opozícii prekáža program zatepľovania, Miestnym politikom neprekáža ani odsúdenie stb. A bíráló azért érezte a magyar szlogent helytelennek, mert a magyarban az akadályoz igének nincs ilyen jelentése. A magyar szöveg valójában nem magyartalan (úgy általában), hanem tipikus fordítói eljárás eredménye: a forrásnyelvi szó célnyelvi megfelelőjeként olyan szót választunk, amely a forrásnyelvi szóval motivációban megegyezik, annak tipikus megfelelője. A prekážať igének és prekážka főnévnek a legtöbb kontextusban az akadályoz és akadály felel meg, fordításkor ezért jutnak először éppen ezek az eszünkbe. (Folytatjuk.)
